Tom Cruise legutóbbi
Mission: Impossible-mozijában minden megvan ahhoz, ami egy tisztességes akciófilmhez szükséges, de főleg az, ami a jól bejáratott moziszériától elvárható. A megingathatatlan főhős és csapata, a világ több országában zajló hajsza, a csak látszatra a jó oldalon álló karakter, szó szerint az ellenfél bőrébe bújás, látványos kaszkadőrmunka, ahol a kaszkadőrt történetesen Tom Cruise-nak hívják. Továbbá szimpatikus új női csapattag Hayley Atwell személyében, valamint
A galaxis őrzői-széria Pom Klementieffje, aki kifejezetten karizmatikus jelenléttel bír szótlan bérgyilkosként. Hiányérzetünk csak a félbevágott történet és a piperkőc főgonosz láttán lehet: Esai Morales nagy visszalépés az előző epizód antagonistáját követően.
Christopher McQuarrie rendező ugyanúgy Lorne Balfe-ot kérte fel zeneszerzőnek, mint előzőleg, a 2018-as
Utóhatásnál. A score először egy kétórás albumon jelent meg, melyet három hónappal később, azonos címlappal követett a plusz egyórányi zenét tartalmazó
Extended Edition elnevezésű verzió. A mű előadásához több mint ötszáz zenésznek volt köze, akiket Londonban, Velencében, Rómában, Svájcban (az ottani Top Secret Drum Corps nevű dobformációra a rendező és Cruise hívta fel Balfe figyelmét), valamint Bécsben talált meg a stáb, annak jegyében, hogy egyes színtereket helybéli zenészek érzékeltessenek, sőt még magyarok is közreműködtek. A pandémiás helyzet kevés előnyét kihasználva, Balfe-nak három éve volt a komponálásra, ennek során tizennégy órányi muzsika született. Rengetegszer meghallgattam az első kiadást, azaz a tényleges score-t, és el kell ismernem, hogy nincs rajta működésképtelen track, zömük hatásos akciócsörte, s az sem rossz, amikor a visszafogott feszültség a meghatározó, mint az Entitás nevű mesterséges intelligencia baljós motívumát alkalmazó trackek esetében.
Azonban a korábbi rész aláfestése sokkal változatosabb, és a jelenetek alatt is lényegesen hatásosabb, erősebb, mint a
Leszámolásé. Utóbbinál a nemzetközi művészek bevonása csupán érdekesség, egyfajta gesztus a forgatási helyszínek iránt, ám a szimfonikus zenekar játékában ebből semmit nem hallani. Bár Lalo Schifrin eredeti főtémája alapvetően megunhatatlan, itt már túl sokszor bukkan fel, a „The Plot” című másik ikonikus szerzeményének megidézésével egyetemben, ami még úgy is zavaróan monotonná teszi az aláfestést, hogy Balfe igyekszik variálni, és sokszor csak pár hang erejéig alkalmazza őket. Egy idő után kifejezetten unalmassá válik a sok ismétlődés, hiába igyekezett a szerző változatossá tenni az anyagot. Ráadásul nemcsak soundtrackként, hanem a film alatt is kevésbé hatásos a mű, mint az eggyel korábbi: míg az
Utóhatásban például az ejtőernyőzés alatt hallható kíséret kifejezetten fokozta a jelenet hatásosságát, a
Leszámolásból nem tudnék olyan mozzanatot említeni, ahol a score komolyabb benyomást tett rám.
Sokkal jobb a helyzet viszont az „Ethan's Fate” című kompozícióval induló bónuszanyaggal, tehát az
Extended Version kettes számú lemezével, mely
Suites and Themesként CD-n is megjelent. Ezt lényegesen később hallottam, mint az első két órát, amellyel addigra alaposan telítődtem, így a folytatás jókora felüdülést jelentett. A plusz egy órában olyan motívumokat hallhatunk, melyek e formájukban nem csendülnek fel a filmben, viszont a végleges score alapját képezik, és a szerző elmondása szerint így még inkább zenei betekintést nyerhetünk a szereplők érzelmeibe. Persze az első lemez meghallgatásáról sem beszélnék le senkit, azonban a kettes számú sokkal könnyebben befogadható a hallgatóbarát hossz miatt, s folyamatos ismétlődés sincs jelen. Ráadásul ezen találjuk meg a kórussal színesített, monumentális, közel tízperces „War is Coming”-ot, mely nemcsak Balfe legjobb
Mission: Impossible-ös szerzeménye, de pályája egyik ékköve is – a bónuszdarabok megjelentetése mellett komoly érv lehetett e tétel is. Míg az első lemez hat pontot érdemel, a csak kiegészítésnek szánt, mégis mindenféle szempontból teljes értékűnek tekinthető, drámai pillanatokban is erős másodikért nyolc jár.
Kiemelkedő trackek: 1. lemez: Dead Reckoning Opening Titles, Rush Hour in Rome, Roman Getaway, You’re Driving, Hit It, He Calls Himself Gabriel, Murder and The Orient Express /
2. lemez: The Truth Is Vanishing, Mission Conclusive, War Is Coming, Xm09 Barren Wilderness
A kritika alatt az Extended Version
elnevezésű, összesen 54 trackes teljes anyag hallgatható meg, mely a Spotify felületén két lemezre bontva jelenik meg. Az 54 trackből az 1-39. képezi a hivatalos albumot, a 40-54. pedig a kiegészítő anyagot. Ez utóbbi teljes egészében megegyezik az említett Suites and Themes
című CD tartalmával.