FŐOLDAL  |   ZENESZERZŐK  |   FILMZENEALBUMOK  |   FILMZENÉKRŐL RÖVIDEN  |   FILMEK ALATT HALLOTT ZENÉK  |   INTERJÚK    
  |   HÍREK

    Once Upon a Time in the West  The Swarm  The Fly II  The Fly  Mission: Impossible - Fallout  Beverly Hills Cop II  The Last Samurai  Terminator: Dark Fate  A Quiet Place  Beverly Hills Cop
EGYÉB ÍRÁSOK  |   MOZISZÉRIÁK ÉS TÉVÉSOROZATOK  |   ÉVES ÖSSZESÍTÉSEINK  |   DÍJAK  |   FÓRUM  |   JÓ TUDNI  |   RÓLUNK  |   KAPCSOLAT



Keresés a Filmzene.neten









Beszámolók
  • Mark Knopfler a Budapest Sportarénában
  • Ólafur Arnalds a Müpában
  • Hollywood Magyarországon - Hans Zimmer-est Lisa Gerrarddal
  • Brian Tyler londoni koncertje

  • Zenék egy témára
  • Conan
  • Robin Hood
  • A három testőr
  • Sherlock Holmes
  • Cápás filmek

  • DVD kiadványok
  • Jerry Goldsmith 80th Birthday Tribute Concert - Fimucité 3
  • A Tribute to Basil Poledouris
  • Fimucité 2: Closing Night Gala 2008
  • "War" - A filmzene készítése
  • Creating the Lord of the Rings Symphony




  • Filmzene.net - Aaron Zigman - Híd a siker földjére (interjú)
     









         Bár a zene világában a nyolcvanas évek közepétől producerként, hangszerelőként, karmesterként és dalszövegíróként is egyaránt tevékenyen résztvevő Aaron Zigman a filmek aláfestéseit illetően még nem rendelkezik igazán nagy múlttal, ám ennek ellenére már több alkalommal is felhívta magára a figyelmet olyan alkotásokkal, mint amilyen például a hazánkban nemrég bemutatásra került "Híd Terabithia földjére", vagy a 2004-es "Szerelmünk lapjai". Az egyre több elismerésben részesülő és ezáltal egyre szélesebb körben ismertté váló komponistát elsősorban eddigi filmzeneszerzői karrierjéről kérdeztük.




         - Kedves Aaron! Először a korai évekről kérdeznénk. Milyen volt a zenei karriered, mielőtt komponista lettél?

         - Öt és fél évesen kezdtem el zongorázni, és tizenhét körül lehettem, amikor professzionális szinten kezdtem foglalkozni a zenéléssel. A legjobb pillanatok azok voltak, amikor olyan emberek zenéinek felvételein működhettem közre, akiket már gyermekkoromban is hallgattam. Zenészként ez hihetetlen élmény volt. Nagyon szerettem más zenészekkel együtt játszani, és a felvételeken részt venni.

         - Szimfonikus műveket is komponáltál, melyek közül a legismertebb Itzhak Rabin emlékére íródott. Hogyan készült el ez a mű?

         - Abban az időben leginkább az arab országok és Izrael közti béketárgyalásokat figyeltem. Azért is követtem annyira ezeket az eseményeket, mert nagyon jó kapcsolatot alakítottam ki Itzhak Rabinnel, aki annak ellenére is a béke megtestesítője volt, hogy katonai környezetből érkezett. Amikor elhunyt (pontosabban meggyilkolták), a CNN adása nagyon megrázott. Megindító képsorok voltak, és tulajdonképpen ennek hatására kezdtem el írni a zenét.

         - Első filmed a "Végszükség" volt, melyet Nick Cassavetes rendezett. Hogy kerültél bele ebbe a projektbe, és miért pont téged választottak ki?

         - Nick Cassavetesszel pár éve nagyon jó barátságban vagyok. Amikor a "Végszükség"-et elvállalta, Kanadába küldték, hogy ott forgassa le a filmet. Eljuttatta hozzám a nyitójelenetet, és azt mondta: "Aaron, nem ígérem, hogy tiéd lesz a munka, de ha írsz pár jó zenét, elküldöm azokat a New Line-hoz, és ha tetszik nekik, lehet, hogy szerződtetnek.". Elkészítettem tehát egy hatvanfős zenekari darabot, amit a mai napig nagyon szeretek, de a legfontosabb az, hogy a munkát is megkaptam.

         - Második közös munkátok a "Szerelmünk lapjai" volt, ami elsősorban nagyzenekarra íródott. Hogy találtál inspirációt ehhez a romantikus darabhoz?

         - Nos, az életem ezen szakasza különösen kapcsolódott a filmhez, mert épp szerelemre és családra vágytam, így együttéreztem a mozi szereplőivel.

         - Harmadik közös munkátok az "Alpha Dog" című film, amelynél a sok betétdal mellett igen kevés score szerepel, a CD-n mégis szinte minden felvétel mellett megtalálható a neved. Hogyan sikerült ezt a két műfajt a gyakorlatban vegyíteni?

         - Az összes olyan emberrel felvettem a kapcsolatot, akikről azt gondoltam, hogy megfelelően együtt tudunk majd dolgozni, és az általam elképzelt különféle zenei stílusokban helytállnak. Bár nem nevezhető kifejezetten score-nak, mindegyik zene kapcsolódik egymáshoz, úgyhogy a dalok és a klasszikus filmzenék egyfajta                                                 keveredéséről beszélhetünk.

         - Már háromszor dolgoztatok együtt Nickkel. Ha jól hallottam, érkezik a negyedik is?

         - Így van, Nick jelenleg a "God is a Bullet" című filmen dolgozik.

         - Szerinted miben rejlik a jó zeneszerző-rendező munkakapcsolat titka?

         - A filmes kollaborációk során a legfontosabb, hogy nyitott maradj mindenre, hiszen mindenkinek megvan a saját ötlete és elképzelése. Fontos, hogy ezeket megértsd, és nemcsak a zenei elképzelésekre, de az érzelmi gondolatokra vonatkozóakat is.

         - A "Végszükség" és a "Szerelmünk lapjai" aláfestése is megkapta a BMI Film és TV zenei díjat. Mennyire fontosak számodra a díjak és a pozitív visszajelzés?

         - Nem tartom ezeket a díjakat különösebben fontosnak, sokkal inkább érdekel az, hogy folyamatosan dolgozhassam, és újabb kapcsolatokat alakítsak ki. Szeretem a munkámat, és ezen az úton szeretnék továbbhaladni.

         - A "Step Up" című film a táncról szól, természetesen rengeteg dallal. Mikor egy ilyen filmet vállalsz el, nem félsz attól, hogy a zenédet elhomályosítják más szerzemények?

         - Ez nem okoz számomra problémát. Valójában a "Step Up" esetében adottak voltak azok a dalok, én pedig egy hozzájuk hasonló hangulatú score-t komponáltam. Amikor ezekre az instrumentális részekre figyelsz, olyan, mintha valamelyik dalhoz kapcsolódnának, szóval minden zene nagyjából azonos hangulatot hordoz. Ehhez képest mégsem volt közöm egyik betétdalhoz sem.

         - Nem sokkal ezután dolgoztál az "Akelah and the Bee" című filmen, ami a betűzőbajnokságok rejtélyes világába vezeti el nézőit. A zenét három hét alatt írtad meg, ami elég gyorsnak számít.

         - Ó, én nagyon szeretek gyorsan dolgozni! Szeretem, mert amikor gyors munkára vagyok kényszerítve, akkor a filmkészítőknek egyszerűen nincs idejük arra, hogy bármilyen javaslatuk legyen a zenét illetően, vagy hogy kérjenek valamiféle változtatást. Az egész onnan indult ki, hogy a rendező szerette, amit csinálok, és azért kért fel erre a filmre, mert tudta, hogy nagyon gyorsan is képes vagyok komponálni. Ha volt olyan szerzeményem, amit szeretett, az remekül működött, és ilyen formában a legjobb dolgozni, hiszen a végeredmény szinte tökéletesen egyezik a legelső megérzéseiddel.

         - Múlt évben mutatták be a "Flicka" című filmet, ami egy 1943-as mozin alapult. A "My Friend Flicka" zenéjét Alfred Newman szerezte. Mikor a remake-n dolgoztál, hatással volt rád az eredeti film vagy a zene?

         - Nem láttam a filmet, és a zenéjét sem hallottam, azóta sem.

         - A zenéd nagyszerű kombinációja a természet hangjainak és a száguldó lovak dinamikájának. Mikor ilyen képekhez kell zenét írnod, honnan szerzel inspirációt?

         - Akárcsak a "Szerelmünk lapjai"-nál, egy rövid időre elmenekültem a munka elől. A dél-kalorinai Wyomingba mentem. Teljesen feltöltődtem azon a vidéken, és ahogy hazaérkeztem, már meg is írtam a főtémát, amit javarészt a Föld ihletett.

         - Legújabb filmed a Disney fantasyje, a "Híd Terabithia földjére". Járt valamilyen különleges kihívás ezzel a munkával?

         - Nem, nem igazán, leszámítva azt, hogy a valóságtól jobban el kellett rugaszkodni a fantázia felé. De mindig is úgy szeretnék zenét szerezni, hogy azt új emberek is megszeressék.

         - Úgy érzed, hogy ez a film végre kitörési lehetőség lesz számodra?

                                                         - Szerintem remek lesz, a film jól szerepel és az emberek felfigyelnek rá. Azt gondolom, hogy új lehetőségek nyílhatnak számomra, valahogy úgy, hogy "nézd csak, ez a fickó képes akciózenékre is", az érzelmes és romantikus kompozíciók mellett. Segíthet kicsit rámutatni a sokoldalúságomra.

         - Mennyi időd volt a score megírására, és mennyi zene készült összesen?

         - Két hónapom volt rá, és 58 percnyi anyagot szereztem.

         - Az albumon csak tizenöt percnyi zenéd szerepel. Lesz esetleg egy hosszabb kiadás is?

         - Hát, ha tudnál beszélni valakivel, igazán hálás lennék érte! Nagyon szeretném, mert szerintem ez a zene megérdemelné. Kicsit szomorú vagyok, de a Disney nagyon óvatos a saját projektjeit illetően, és igen ritka esetben ad ki jogokat.

         - Vannak zeneszerzők, akik szeretik végig ellenőrizni a lemez kiadásának folyamatát, míg mások egyáltalán nem törődnek az albumokkal. Te hogy vagy ezzel?

         - Ó, ez a része engem egyáltalán nem érdekel.

         - Aktuális filmed a "Pride" című dráma. Mit várhatunk a zenéjétől?

         - A film márciusban jött ki, és nagyerejű szimfonikus zene készült hozzá. Az Abbey Roadon vettük fel és nagyszerűen szól. Sok kiváló emberrel találkoztam, és a rendezővel is nagyon jó volt együtt dolgozni.

         - Napjaink zeneszerzői szívesen használnak szintetizátorokat zeneszerzéshez, míg mások inkább a zongoránál ülnek. Te hogy dolgozol szívesebben?

         - Zongora mögött ülve, általában így komponálom a zenéimet és írom meg a témákat is. Régimódi fickó vagyok.

         - A szabadidődben hallgatsz filmzenéket?

         - Természetesen. A kedvencem a "Patton" Jerry Goldsmithtől, de nagyon szeretem Alex North műveit és az összes Bernard Herrmann-muzsikát. Vagy például az "Altered States"-t John Coriglianótól... Rengeteg kiváló muzsika létezik a filmzenék között.

         - Utolsó kérdésünk egy nemrég lezajlott filmzenei eseményhez kapcsolódik, az Oscar-díjhoz. Mit szólsz a végeredményhez?

         - Thomas Newman művének kellett volna győznie. Legalább nyolcszor volt már jelölve, és a mostani mezőnyből is neki kellett volna nyernie.

         - Köszönjük az interjút!

         Aaron Zigman munkáiról bővebben a komponista honlapján tájékozódhatnak az érdeklődők.







    Aaron Zigman a stúdiójában



    A képeket rendelkezésünkre bocsátotta: Aaron Zigman, Tom Kidd
    Külön köszönet Tom Kiddnek a közreműködésért.
    A kérdéseket összeállította: Kulics László, Bíró Zsolt, Hubai Gergely
    Az interjút készítette: Hubai Gergely
    Fordította: Tihanyi Attila, Hubai Gergely
    2007. április 07.








        Vissza az interjúkhoz

    További kritikáink
  • Bad Boys for Life
  • The Final Countdown
  • Mandy
  • The Aeronauts
  • Star Wars: Episode VIII - The Rise of Skywalker
  • Star Wars: Episode VIII - The Last Jedi
  • Bosch
  • Jerry's Recall
  • Home Alone
  • The Dark Crystal: Age of Resistance - Vol. 1
  • Robocop
  • Charlies Angels
  • Dick Tracy
  • Rambo: Last Blood
  • Attila

  • Filmzenékről röviden
  • Bodyguard
  • Searching
  • How the Grinch Stole Christmas!
  • Isle of Dogs
  • The Ritual
  • A Wrinkle in Time
  • Geostorm
  • Death Wish
  • Fifty Shades Freed
  • Darkest Hour

  • Filmek alatt hallott zenék
  • Dark
  • Bright
  • Jean-Claude Van Johnson
  • 47 Meters Down (In to Deep)
  • The Shallows
  • Solace
  • Into the Grizzly Maze
  • Enemies Closer
  • D-Tox
  • Rambo III

  • Interjúk
  • Hrutka Róbert: Szívvel-lélekkel
  • Jeff Beal: Apró kincsek
  • Lisa Gerrard: A szív hangja
  • Mark Hinton Stewart: A zene a párbeszédek mögött

  • Kollaborációk
  • Oliver Stone filmjeinek zenéi
  • Elmer Bernstein életútja I.
  • Jerry Goldsmith életútja III.
  • Jerry Goldsmith életútja II.
  • Jerry Goldsmith életútja I.

  • A filmzene legendái
  • Angelo Badalamenti
  • Philip Glass
  • Basil Poledouris
  • Lalo Schifrin
  • Dave Grusin

  • Moziszériák,tévésorozatok
  • A The Man in the High Caslte zenéje
  • A Terminátor-filmek zenéje
  • A hobbit-trilógia zenéi
  • A Rémálom az Elm utcában széria zenéi
  • A Robert Langdon-filmek zenéi

  • További írásaink
  • A Filmzene.net jövőjéről...
  • Ez volt 2016
  • Oscar előtt és Oscar után 2016
  • 10 éves a Filmzene.net
  • Filmzeneszerzők különböző albumai
  • Filmzenékhez köthető kiadványok
  • Stúdiók
  • Lemezkiadók
  • In Memoriam