Az áruló (2008)

Traitor
violinkulcsviolinkulcsviolinkulcsviolinkulcsviolinkulcsviolinkulcsviolinkulcsviolinkulcsviolinkulcsviolinkulcs
  • zene: Mark Kilian
  • vezényel: Mark Kilian
  • kiadás éve: 2008
  • kiadó: Varése Sarabande
  • játékidő: 56:04
Megosztás:
Az áruló azon művek közé tartozik, melyeket, ha rajtam múlna, valószínűleg soha vagy csak nagy időhúzások közepette hallgatnék meg, s minthogy jelen esetben egy kellően érdekes darabról van szó, örülök, hogy ez nem így történt – ez is azt mutatja, mekkora hiba az, hogy ily nehezen ismerkedem meg az általam nem ismert szerzőkkel. Az igazsághoz azonban hozzátartozik az is, hogy Mark Kilian tulajdonképpen semmi újat nem mutat fel ezzel a score-ral: egy már ismert hangzásvilágot kínál ízlésesen tálalva, némi kilengéssel, s csipetnyi egyéniséggel fűszerezve.

c kilian traitor 01
Ám még mielőtt jobban belemerülnék abba, mit is rejt magában a lemez, pár mondat erejéig kitérnék arra, kicsoda is ez a Kilian. Neve filmzeneszerzőként a Tsotsi című Oscar-díjas dráma révén csenghet ismerősen, ami mellett persze számos más alkotásban is közreműködött már, ám azok egyike sem oly jelentős. Bár komponistaként eddig a kisebb volumenű produkciókból részesült, hangszerelőként, asszisztensként, zenei rendezőként és karmesterként közreműködött például a Mátrix: Újratöltvénél, valamint számos Christopher Young-szerzeménynél is.

A dél-afrikai származású komponista fiatalon kezdte meg zenei tanulmányait (eleinte gitáron és zongorán), s különféle helyi jazzbandákban játszott. Eleinte hazájában, majd Európában és az Egyesült Államokban próbált szerencsét, illetve folytatta tovább tanulmányait. Filmzenei karrierét a University of Southern Californiában eltöltött évek alapozták meg, ahonnan kilépvén asszisztensként három évig segített egykori mentorának, Youngnak (például a Vízözönnél, a Tökéletes másolatnál és A lénynél). A folyamatos tanulásnak köszönhetően Kilian mára már világzenei téren éppúgy képzettnek számít, mint a jazz, az elektronikus, valamint modern klasszikus zenék terén.

c kilian traitor 02
A tévéfilmeket, sorozatokat és számítógépes játékokat is jegyző szerző idei első műve Az áruló című politikai thrillerhez fűződik (ám ezt a műfajt szimplán a zene ismeretében nehéz lenne kikövetkeztetni). A film alapját képező, puzzle-szerűen kirajzolódó kémhadművelet nemzetbiztonságilag és politikailag egyaránt kényes, így minél több információ lát napvilágot, annál jelentősebb érdekekre kezd veszélyes lenni a ráirányuló nyomozás, melyben az FBI-osokat (élükön Guy Pierce-szel) egy veterán CIA-ügynök (Jeff Daniels) segíti, kiknek figyelme csakhamar a különleges ügyosztály egykori hivatalnokára, Samir Hornra (Don Cheadle) terelődik...

Minthogy az összeesküvésnek erős közel-keleti vonatkozásai vannak (mi mást várhatunk manapság egy hollywoodi forgatókönyvírótól?), Kilian főként az egzotikus hangszerekre helyezte a hangsúlyt (igaz, azokat nemcsak a közel-keleti régióból válogatta össze, hanem Argentínából, Kínából, Örményországból, Afrikából, valamint Indonéziából is), amit szintetizátorral, a The Northwest Szimfonikusok vonósaival, a jávai gamelánokkal és két, magukat nem sokszor hallató vokalistával egészített ki.

c kilian traitor 03
Az album (melyre három hónap munkájának eredményéből kerültek fel szemelvények) hangulatát az oud, a ney, a duduk és a különféle ütősök (gongok, marimbák, bombók, stb.) biztosítják, amik amolyan öltözékként szolgálnak a kimért, s a film jellegének megfelelő feszültséget szolgáltató játékról tanúbizonyságot tévő vonósoknak. Arról, hogy ezek milyen remekül férnek meg egymás mellett, már rögtön az elején, az "Entering the Country"-ban megbizonyosodhatunk – ehhez hasonló track többek között a szintivel kiegészülő "Traitor Theme", továbbá az "Embassy Bombing" is. A dinamikusabb témák közé sorolható a "Thirty Years Later", a "Double Raid", a "Chasing Horn", a feszültségkeltésről pedig olyanok gondoskodnak, mint a "Bombers on Board" vagy a "Soccer and School". Sajnos az album nagy hibája az, hogy több olyan rövid szösszenet került fel rá, amelyek jók lennének ha beindulnának, pontosabban tovább bontogatná őket Kilian, de ahogy megmutat valamit, véget is ér.

Az albumon található két dal, az "Ayadjidjé" és a "Laisse-Toi Aller" szintén Kilianhez köthető (együtt készítették el, illetve adják elő Marcel Adjibivel), ám míg az első hangulatilag remekül beleillik az instrumentális részekbe, addig a "Laisse-Toi Aller" számomra inkább a francia kultúrát idézi meg a benne hallható, harmonikáéra hasonlító szintetizátor-hanggal – ezt vagy le kellett volna hagyni, vagy utolsó trackként kellett volna helyet kapnia. Érdemes még kitérni a korábban már említett gamelánokra is, akik megannyi érdekes hangszeren és stílusban játszanak – mint ahogyan azt az első hallásra furának tűnő "Walk to Carter"-ben is észlelhetjük.

c kilian traitor 04
Az áruló score-ja az idei felhozatalban épp olyan oázisnak számít nekem, mint tavaly George S. Clinton Wounded Knee-nél temessétek el a szívem ihlette műve, vagy azt megelőzően James Newton Howard Véres gyémántok inspirálta munkája. Bár Mark Kilian szerzeménye az iménti példáktól bizonyos mértékben eltér, néhány track erejéig ugyanúgy képes volt egzotikus helyre kalauzolni képzeletemet, mint a fent említett albumok. A Varése által összeállított közel egy óra elsősorban azoknak fog kedvezni, akik még nem unják a mostanában talán már túlzottan előtérbe kerülő oudok és dudukok hangjait, illetve az "afrikais-közelkeletis" kompozíciókat.

 
Kulics László
2008. 10. 12.



 

Tracklista:
  1. Entering the Country (2:46)
  2. Thirty Years Later (1:02)
  3. Traitor Theme (2:59)
  4. Bombers on Board (1:24)
  5. Praying In Jail (1:03)
  6. On the Bus (3:28)
  7. Ayadjidjé (4:01)
  8. Do We Stop? (1:50)
  9. Walk to Carter (1:49)
  10. Jailbreak (2:52)
  11. Young Recruit (1:31)
  12. Embassy Bombing (3:39)
  13. Omar and Horn Say Goodbye (1:17)
  14. Emailing Clayton (3:32)
  15. Laisse-Toi Aller (3:23)
  16. Somebody Talked (2:30)
  17. Prison Transport (0:53)
  18. Double Raid (2:40)
  19. I'm on A Meet (1:31)
  20. Fatwa on You (1:15)
  21. Researching Horn (2:17)
  22. Soccer and School (1:17)
  23. Chasing Horn (2:44)
  24. Bomber Montage (1:32)
  25. The End (2:40)
Az album a Spotify-on:

Megosztás:

További értékelések

Bíró Zsolt
violinkulcsviolinkulcsviolinkulcsviolinkulcsviolinkulcsviolinkulcsviolinkulcsviolinkulcsviolinkulcsviolinkulcs
Tihanyi Attila
violinkulcsviolinkulcsviolinkulcsviolinkulcsviolinkulcsviolinkulcsviolinkulcsviolinkulcsviolinkulcsviolinkulcs
A Filmzene.neten szereplő anyagok idézése a forrás feltüntetésével lehetséges.

Süti tájékoztató