FŐOLDAL  |   ZENESZERZŐK  |   FILMZENEALBUMOK  |   FILMZENÉKRŐL RÖVIDEN  |   FILMEK ALATT HALLOTT ZENÉK  |   INTERJÚK    
  |   HÍREK

    The Mummy  Catch Me If You Can  Dunkirk  Blade Runner  Kingsman: The Golden Circle  War for the Planet of the Apes  Spider-Man: Homecoming  The Autopsy of Jane Doe  Pirates of the Caribbean: Dead Men Tell No Tales  Close Encounters of the Third Kind
EGYÉB ÍRÁSOK  |   MOZISZÉRIÁK ÉS TÉVÉSOROZATOK  |   ÉVES ÖSSZESÍTÉSEINK  |   DÍJAK  |   FÓRUM  |   JÓ TUDNI  |   RÓLUNK  |   KAPCSOLAT



Keresés a Filmzene.neten

  






Beszámolók
  • Hollywood Magyarországon - Hans Zimmer-est Lisa Gerrarddal
  • Brian Tyler londoni koncertje
  • Hans Zimmer Magyarországon
  • Az Antonio Sanchez & Migration magyarországi koncertje

  • Zenék egy témára
  • Conan
  • Robin Hood
  • A három testőr
  • Sherlock Holmes
  • Cápás filmek

  • DVD kiadványok
  • Jerry Goldsmith 80th Birthday Tribute Concert - Fimucité 3
  • A Tribute to Basil Poledouris
  • Fimucité 2: Closing Night Gala 2008
  • "War" - A filmzene készítése
  • Creating the Lord of the Rings Symphony




  • Filmzene.net - A Decca Records története
     










         A brit és amerikai telephellyel egyaránt rendelkező Decca Records a világ négy legnagyobb piaci részesedéssel büszkélkedő hanglemezkiadóinak egyike (a másik három a Sony-BMG, a Warner, valamint az EMI). A cég alapítása óta számos zenei műfaj képviselőitől (népszerűtől és kevésbé ismerttől egyaránt) jelentetett már meg albumokat, napjainkban pedig elsősorban a Broadwayen elhangzó zenék, illetve a klasszikus művek kiadásának területén tekinthetünk rá abszolút piacvezetőként.

         A patinás csengésű "decca" szót először 1914-ben használták, amikor is a Barnett Samuel and Sons hangszerkészítő társaság legújabb gramofonját Decca Dulcephone néven szabadalmaztatta. Ezt a vállalkozást aztán The Decca Gramophone Co. Ltd.-re keresztelték át, majd 1929-ben eladták az egykoron tőzsdeügynökként dolgozó Edward Lewisnak, aki Decca Records Ltd.-ként első lépésben csak Nagy-Britanniában, öt évvel később azonban már az Egyesült Államokban is nyitott egy irodát. Míg a kezdeti időszakban Angliában legfőképp csak az EMI - majd később a Polydor - számított ellenfélnek, addig a tengerentúlon már nagy versengéssel kellett szembenéznie. Ez utóbbi esetében a vezetőség úgy hidalta át az új terület meghódításából adódó nehézségeket, s egyúttal alapozta meg jövőjét, hogy együttműködési szerződést kötött a Warner Bros.-szal, amely ekkor már számos kis- és középméretű kiadóval rendelkezett. A Decca 1935-ben a kanadai Compo Company Ltd.-vel, illetve annak riválisával, a Berliner Gramophone Co.-val szintén tető alá hozott egy, a nyomdai munkálatokra, valamint disztribúcióra vonatkozó megállapodást, melyekkel az ipar két legjelentősebb piacán magát remekül bebiztosító cég tovább erősödött. A fentiekből adódóan a Decca mind a brit, mind pedig az amerikai térségben képes volt szerepeltetni a különböző műfajok (többek között a pop, a rock, a komolyzene, a jazz vagy éppen a country) előadóit, így olyan neves művészekkel köthetett lemezszerződéseket, mint például Bing Crosby, Louis Armstrong, Billie Holiday, Judy Garland, a Rolling Stones vagy a The Beatles.
         Bár az Angliában eleinte nehézkesen beinduló Decca fejlődése gyors volt és látványos (hiszen rövid időn belül a világ második legnagyobb hanglemezkiadójává vált, és gyakran a "The Supreme Record Company" jelzővel illették), az Atlantic Records és a Polydor 1966-os társulásával kulcsszerepe az amerikai területen igencsak megingott: ezen kollaborációnak köszönhetően több ügyfelét is elvesztette, hiszen már nem csak ők voltak képesek "házon belül" elrendezni a két kontinensen történő terjesztést. A Decca válasza erre többek között egy új, eddig kiaknázatlan terület meghódítása volt: Deram Records néven létrehozták az első olyan brit céget, amely kimondottan a progresszív és alternatív művészek szerzeményeire összpontosított. Ezen kívül pedig a sztereó hangzású kiadványok megjelentetése terén is igyekezett az élvonalban maradni (1954 májusától ugyanis könnyű- és komolyzenei műveket egyaránt képes volt sztereóban kiadni, mellyel Európában az első, a világon pedig a második voltak - az RCA Victor csupán három hónappal körözte le őket), miközben egy olyan négycsatornás hangrendszert fejlesztett ki, amely a mai surround egyik korai változata volt.
         A legtöbb ilyen céghez hasonlóan a Decca Records is számos terjesztésről, kölcsönös együttműködésről, és más egyebekről szóló szerződést kötött már meg, illetve bontott fel (többek között az MCA-vel is) az előrehaladás érdekében. Jelenleg Decca Music Groupként (ismertebb nevén: Universal Music Classics Group) szerepel a piacon, amely cégcsoport a Decca Records - ECM Records - Deutsche Grammophon - Philips Records négyesből alakult 1999-ben.

         A kiadó az ötvenes évektől kezdve foglalkozik a filmzenékkel. Az elmúlt évtizedek során a legnagyobb mérföldkőnek az "Around the World in 80 Days - 80 nap alatt a Föld körül" számított Victor Youngtól, amelyet 1958-ban jelentettek meg sztereóban, ami akkoriban még igencsak kuriózumnak számított. A Decca fejlődése ebben a szegmensben is megfigyelhető, hiszen az elmúlt időszakban ebből a piacból is egyre jelentősebb részt tudhat magáénak: John Barrytől, Jerry Goldsmith-től, James Hornertől, Michael Nymantól, Alan Silvestritől, James Newton Howardtól, John Williamstől, Hans Zimmertől és Michael Kamentől egyaránt adott már ki aláfestéseket, valamint koncertanyagot tartalmazó korongokat.
         A Decca Recordsról bővebben a kiadó hivatalos honlapján tájékozódhatnak az érdeklődők.



    Kulics László
    2007.12.08.







        Vissza

    További kritikáink
  • Alien: Covenant
  • King Arthur: The Legend of the Sword
  • Atlantis: The Lost Empire
  • Life
  • Colossal
  • Great Expectations
  • Jesse Stone - The Ultimate Collection
  • The Boss Baby
  • In the Heart of the Sea
  • Power Rangers
  • Noah
  • Mighty Morphin Power Rangers: The Movie
  • Crimson Rivers
  • Twister
  • xXx: Return of Xander Cage

  • Filmzenékről röviden
  • The Lego Ninjago Movie
  • The Dark Tower
  • Remember
  • Split
  • The Hollywood Shorties
  • Eddie the Eagle
  • Spotlight
  • Green Room
  • The Boy
  • Ma Ma

  • Filmek alatt hallott zenék
  • Jean-Claude Van Johnson
  • 47 Meters Down (In to Deep)
  • The Shallows
  • Solace
  • Into the Grizzly Maze
  • Enemies Closer
  • D-Tox
  • Rambo III
  • Transformers: Rescue Bots
  • Sex Tape

  • Interjúk
  • Jeff Beal: Apró kincsek
  • Lisa Gerrard: A szív hangja
  • Mark Hinton Stewart: A zene a párbeszédek mögött
  • Wolf Péter: A szerencse kapuja

  • Kollaborációk
  • Oliver Stone filmjeinek zenéi
  • Elmer Bernstein életútja I.
  • Jerry Goldsmith életútja III.
  • Jerry Goldsmith életútja II.
  • Jerry Goldsmith életútja I.

  • A filmzene legendái
  • Angelo Badalamenti
  • Philip Glass
  • Basil Poledouris
  • Lalo Schifrin
  • Dave Grusin

  • Moziszériák,tévésorozatok
  • A hobbit-trilógia zenéi
  • A Rémálom az Elm utcában széria zenéi
  • A Robert Langdon-filmek zenéi
  • A Hellraiser-filmek zenéi
  • A Válaszcsapás zenéje

  • További írásaink
  • Ez volt 2016
  • Oscar előtt és Oscar után 2016
  • 10 éves a Filmzene.net
  • Filmzeneszerzők különböző albumai
  • Filmzenékhez köthető kiadványok
  • Stúdiók
  • Lemezkiadók
  • In Memoriam