FŐOLDAL  |   ZENESZERZŐK  |   FILMZENEALBUMOK  |   FILMZENÉKRŐL RÖVIDEN  |   FILMEK ALATT HALLOTT ZENÉK  |   INTERJÚK    
  |   HÍREK

    Rogue One: A Star Wars Story  Justice League  Murder on the Orient Express  Moon  Wonder Woman  The Ghost and the Darkness  It  Rebel in the Rye  The Mummy  Catch Me If You Can
EGYÉB ÍRÁSOK  |   MOZISZÉRIÁK ÉS TÉVÉSOROZATOK  |   ÉVES ÖSSZESÍTÉSEINK  |   DÍJAK  |   FÓRUM  |   JÓ TUDNI  |   RÓLUNK  |   KAPCSOLAT



Keresés a Filmzene.neten

  







Beszámolók
  • Hollywood Magyarországon - Hans Zimmer-est Lisa Gerrarddal
  • Brian Tyler londoni koncertje
  • Hans Zimmer Magyarországon
  • Az Antonio Sanchez & Migration magyarországi koncertje

  • Zenék egy témára
  • Conan
  • Robin Hood
  • A három testőr
  • Sherlock Holmes
  • Cápás filmek

  • DVD kiadványok
  • Jerry Goldsmith 80th Birthday Tribute Concert - Fimucité 3
  • A Tribute to Basil Poledouris
  • Fimucité 2: Closing Night Gala 2008
  • "War" - A filmzene készítése
  • Creating the Lord of the Rings Symphony




  • Filmzene.net - A Decca Records története
     










         A brit és amerikai telephellyel egyaránt rendelkező Decca Records a világ négy legnagyobb piaci részesedéssel büszkélkedő hanglemezkiadóinak egyike (a másik három a Sony-BMG, a Warner, valamint az EMI). A cég alapítása óta számos zenei műfaj képviselőitől (népszerűtől és kevésbé ismerttől egyaránt) jelentetett már meg albumokat, napjainkban pedig elsősorban a Broadwayen elhangzó zenék, illetve a klasszikus művek kiadásának területén tekinthetünk rá abszolút piacvezetőként.

         A patinás csengésű "decca" szót először 1914-ben használták, amikor is a Barnett Samuel and Sons hangszerkészítő társaság legújabb gramofonját Decca Dulcephone néven szabadalmaztatta. Ezt a vállalkozást aztán The Decca Gramophone Co. Ltd.-re keresztelték át, majd 1929-ben eladták az egykoron tőzsdeügynökként dolgozó Edward Lewisnak, aki Decca Records Ltd.-ként első lépésben csak Nagy-Britanniában, öt évvel később azonban már az Egyesült Államokban is nyitott egy irodát. Míg a kezdeti időszakban Angliában legfőképp csak az EMI - majd később a Polydor - számított ellenfélnek, addig a tengerentúlon már nagy versengéssel kellett szembenéznie. Ez utóbbi esetében a vezetőség úgy hidalta át az új terület meghódításából adódó nehézségeket, s egyúttal alapozta meg jövőjét, hogy együttműködési szerződést kötött a Warner Bros.-szal, amely ekkor már számos kis- és középméretű kiadóval rendelkezett. A Decca 1935-ben a kanadai Compo Company Ltd.-vel, illetve annak riválisával, a Berliner Gramophone Co.-val szintén tető alá hozott egy, a nyomdai munkálatokra, valamint disztribúcióra vonatkozó megállapodást, melyekkel az ipar két legjelentősebb piacán magát remekül bebiztosító cég tovább erősödött. A fentiekből adódóan a Decca mind a brit, mind pedig az amerikai térségben képes volt szerepeltetni a különböző műfajok (többek között a pop, a rock, a komolyzene, a jazz vagy éppen a country) előadóit, így olyan neves művészekkel köthetett lemezszerződéseket, mint például Bing Crosby, Louis Armstrong, Billie Holiday, Judy Garland, a Rolling Stones vagy a The Beatles.
         Bár az Angliában eleinte nehézkesen beinduló Decca fejlődése gyors volt és látványos (hiszen rövid időn belül a világ második legnagyobb hanglemezkiadójává vált, és gyakran a "The Supreme Record Company" jelzővel illették), az Atlantic Records és a Polydor 1966-os társulásával kulcsszerepe az amerikai területen igencsak megingott: ezen kollaborációnak köszönhetően több ügyfelét is elvesztette, hiszen már nem csak ők voltak képesek "házon belül" elrendezni a két kontinensen történő terjesztést. A Decca válasza erre többek között egy új, eddig kiaknázatlan terület meghódítása volt: Deram Records néven létrehozták az első olyan brit céget, amely kimondottan a progresszív és alternatív művészek szerzeményeire összpontosított. Ezen kívül pedig a sztereó hangzású kiadványok megjelentetése terén is igyekezett az élvonalban maradni (1954 májusától ugyanis könnyű- és komolyzenei műveket egyaránt képes volt sztereóban kiadni, mellyel Európában az első, a világon pedig a második voltak - az RCA Victor csupán három hónappal körözte le őket), miközben egy olyan négycsatornás hangrendszert fejlesztett ki, amely a mai surround egyik korai változata volt.
         A legtöbb ilyen céghez hasonlóan a Decca Records is számos terjesztésről, kölcsönös együttműködésről, és más egyebekről szóló szerződést kötött már meg, illetve bontott fel (többek között az MCA-vel is) az előrehaladás érdekében. Jelenleg Decca Music Groupként (ismertebb nevén: Universal Music Classics Group) szerepel a piacon, amely cégcsoport a Decca Records - ECM Records - Deutsche Grammophon - Philips Records négyesből alakult 1999-ben.

         A kiadó az ötvenes évektől kezdve foglalkozik a filmzenékkel. Az elmúlt évtizedek során a legnagyobb mérföldkőnek az "Around the World in 80 Days - 80 nap alatt a Föld körül" számított Victor Youngtól, amelyet 1958-ban jelentettek meg sztereóban, ami akkoriban még igencsak kuriózumnak számított. A Decca fejlődése ebben a szegmensben is megfigyelhető, hiszen az elmúlt időszakban ebből a piacból is egyre jelentősebb részt tudhat magáénak: John Barrytől, Jerry Goldsmith-től, James Hornertől, Michael Nymantól, Alan Silvestritől, James Newton Howardtól, John Williamstől, Hans Zimmertől és Michael Kamentől egyaránt adott már ki aláfestéseket, valamint koncertanyagot tartalmazó korongokat.
         A Decca Recordsról bővebben a kiadó hivatalos honlapján tájékozódhatnak az érdeklődők.



    Kulics László
    2007.12.08.







        Vissza

    További kritikáink
  • Dunkirk
  • Blade Runner
  • Kingsman: The Golden Circle
  • War for the Planet of the Apes
  • Spider-Man Homecoming
  • The Autopsy of Jane Doe
  • Pirates of the Caribbean: Dead Men Tell No Tales
  • Close Encounters of the Third Kind
  • Alien: Covenant
  • King Arthur: The Legend of the Sword
  • Atlantis: The Lost Empire
  • Life
  • Colossal
  • Great Expectations
  • Jesse Stone - The Ultimate Collection
  • The Boss Baby

  • Filmzenékről röviden
  • Jigsaw
  • Hail, Caesar!
  • The Lego Ninjago Movie
  • The Dark Tower
  • Remember
  • Split
  • The Hollywood Shorties
  • Eddie the Eagle
  • Spotlight
  • Green Room

  • Filmek alatt hallott zenék
  • Jean-Claude Van Johnson
  • 47 Meters Down (In to Deep)
  • The Shallows
  • Solace
  • Into the Grizzly Maze
  • Enemies Closer
  • D-Tox
  • Rambo III
  • Transformers: Rescue Bots
  • Sex Tape

  • Interjúk
  • Jeff Beal: Apró kincsek
  • Lisa Gerrard: A szív hangja
  • Mark Hinton Stewart: A zene a párbeszédek mögött
  • Wolf Péter: A szerencse kapuja

  • Kollaborációk
  • Oliver Stone filmjeinek zenéi
  • Elmer Bernstein életútja I.
  • Jerry Goldsmith életútja III.
  • Jerry Goldsmith életútja II.
  • Jerry Goldsmith életútja I.

  • A filmzene legendái
  • Angelo Badalamenti
  • Philip Glass
  • Basil Poledouris
  • Lalo Schifrin
  • Dave Grusin

  • Moziszériák,tévésorozatok
  • A hobbit-trilógia zenéi
  • A Rémálom az Elm utcában széria zenéi
  • A Robert Langdon-filmek zenéi
  • A Hellraiser-filmek zenéi
  • A Válaszcsapás zenéje

  • További írásaink
  • Ez volt 2016
  • Oscar előtt és Oscar után 2016
  • 10 éves a Filmzene.net
  • Filmzeneszerzők különböző albumai
  • Filmzenékhez köthető kiadványok
  • Stúdiók
  • Lemezkiadók
  • In Memoriam