FŐOLDAL  |   ZENESZERZŐK  |   FILMZENEALBUMOK  |   FILMZENÉKRŐL RÖVIDEN  |   FILMEK ALATT HALLOTT ZENÉK  |   INTERJÚK    
  |   HÍREK

    Under Siege 2: Dark Territory  Under Siege  Pet Sematary  Stepmom  Pet Sematary  Witness  Oscar  Captain Power and the Soldiers of the Future  Mary Shelley  Battlefield Earth
EGYÉB ÍRÁSOK  |   MOZISZÉRIÁK ÉS TÉVÉSOROZATOK  |   ÉVES ÖSSZESÍTÉSEINK  |   DÍJAK  |   FÓRUM  |   JÓ TUDNI  |   RÓLUNK  |   KAPCSOLAT



Keresés a Filmzene.neten

  







Beszámolók
  • Ólafur Arnalds a Müpában
  • Hollywood Magyarországon - Hans Zimmer-est Lisa Gerrarddal
  • Brian Tyler londoni koncertje
  • Hans Zimmer Magyarországon

  • Zenék egy témára
  • Conan
  • Robin Hood
  • A három testőr
  • Sherlock Holmes
  • Cápás filmek

  • DVD kiadványok
  • Jerry Goldsmith 80th Birthday Tribute Concert - Fimucité 3
  • A Tribute to Basil Poledouris
  • Fimucité 2: Closing Night Gala 2008
  • "War" - A filmzene készítése
  • Creating the Lord of the Rings Symphony




  • Filmzene.net - Szabadság, Szerelem - Interjú Andrew G. Vajnával
    Andrew G. Vajna  |  Goda Krisztina  |  Dobó Kata és Fenyő Iván  |  Csányi Sándor






         A "Szabadság, szerelem" című filmmel kapcsolatosan október 20-án megrendezésre került sajtótájékoztató keretén belül a produkció több alkotójával (Andrew G. Vajna, Goda Krisztina, Dobó Kata, Fenyő Iván és Csányi Sándor) is sikerült interjút készítenünk, melyek során némileg betekintést nyerhetünk a kulisszatitkokba.
         A most olvasható interjúk két okból is eltérnek az eddigiektől. Az első, hogy kérdéseink kivételesen nem kimondottan a filmzenéhez kapcsolódnak - bár a film producerével folytatott beszélgetés során kitérünk erre a témára is -, a másik eltérés pedig a készítők személye, ugyanis mindez a Budapesti Műszaki Egyetem Műhely című lapjának szerkesztőjével közösen valósult meg.




         - Az InterCom forgalmazásában bemutatásra kerülő "Szabadság, szerelem" - mely egyszerre mutatja be az itthoni forradalom, valamint a melbourne-i olimpián győzelmet arató pólósaink történetét - premierje egybeesik az '56-os forradalom ötvenedik évfordulójával. Mesélne nekünk arról, hogyan élte meg az eseményeket?

         - Én akkor egy tizenkét éves kalandra vágyó gyerek voltam. Nagynénémtől, aki kint élt Amerikában, mindig kaptam ajándékokat karácsonyra, így nekem voltak az utcában a legjobb játékaim. Amikor kitört a forradalom, egy olyan helyre szerettem volna jutni, ahol ilyen játékokat lehetett vásárolni. Ilyen egyszerű: én nem a kommunizmus elől szaladtam el. Ami befolyásolt még, hogy a szomszéd gyerekek - a legjobb barátaim - is disszidáltak, és ragaszkodtam a barátaimhoz. A szüleim elé álltam, és elmondtam, hogy a Pali holnap indul Bécsbe, és én is menni akarok.

         - Amikor disszidált, egyedül ment?

         - Egyedül. Vagyis nem teljesen, a szomszéddal, akiknek a gyerekei szintén mentek. Engem rábíztak egy nagynénémre, akivel Bécsben elváltunk egymástól. A szüleim pedig két héttel később jöttek, és találkoztunk Los Angelesben.

         - Milyen emlékképei vannak a forradalomról?

         - A forradalomra nem nagyon emlékszem. Amire emlékszem, az az, hogy a pincében bujdostunk, amikor az oroszok lőttek. A mellettünk lévő katonai bázis volt a célpontjuk, és egész éjjel azt ostromolták: fütyülve szóltak fejünk fölött a lövedékek. Továbbá emlékszem, hogy amikor az oroszok kivonultak, a papám kézenfogott, és elvitt a körútra, ahol láttuk a szétlőtt tankokat, házakat, kirakatokat (tele árukkal, amihez senki sem nyúlt), és felakasztott ávósokat. Én csak néztem ezeket...

         - Mikor merült fel Önben az ötlet, hogy filmet készítsen '56-ról, illetve hogyan került a rendezői székbe a "Csak szex és más semmi" című vígjátékával tavaly debütáló Goda Krisztina?

         - Nyolc éve merült fel az eredeti ötlet, ami aztán nagyon sok változaton ment keresztül, mert nem találtam meg azt az izgalmas metódust, amivel el tudtam volna mondani érzelmileg ezt a történetet. Ilyenkor abbahagytam, letettem, majd újrakezdtem, és újra abbahagytam. Átolvastam Nagy Imre és Maléter Pál életútját, tanulmányoztam a forradalmi hősöket, de nem találtam meg azt a drámát, amitől nekem, mint film működött volna. Aztán megnéztem a "Csoda a jégen" című amerikai alkotást, ami a montreali oroszok-USA jéghokimeccsről szólt. Az amerikaiak ekkor nyertek életükben először az oroszok ellen. Ez a film adta az ötletet, tudtam, hogy '56-ban volt egy vízilabda meccs a magyarok és az oroszok között, ami a legvéresebb meccs volt az olimpia történelmében. Ahogy elkezdtem kutatni, sorra jöttek elő az ötletek: izgalmas történet kerekedhet ki abból, ha egy sportágon és egy szerelmi szálon keresztül mutatnánk be a forradalmat.
         Sok fiatal rendezővel találkoztam, akik között volt olyan is, akivel elég komolyan tárgyaltunk, de végül Kriszta volt az, akivel ugyanúgy "láttuk" a filmet, közelítettük meg ezt a témát. Tehetségesnek tartom, és szerintem a "Csak szex és más semmi" egy nagyon ügyesen előállított film. Tulajdonképpen ez volt az oka. Én egy fiatal rendezőt kerestem, mert a fiataloknak szántam ezt a filmet. Szerintem a történelemkönyveken keresztül nem lehet érzelmileg megközelíteni a témát. Remélem, ezen a filmen keresztül kicsit felébresztem az érdeklődésüket és büszkeségüket a magyarságuk iránt. Ha igen, akkor az én feladatom ezzel kész is, sikerült. Ez az, amit Krisztával egyformán láttunk.

         - Az akciójelenetekért Vic Armstrong felelt, aki több kasszasikert is készített már (mint például a "Terminátor 2.: Az ítélet napja"). Ő hogyan került bele a produkcióba, és szerepeltek -e magyar kaszkadőrcsapatok a stábban?

         - Két szakember került szóba, az egyik Simon Payne (nevéhez fűződnek például "A Sólyom végveszélyben" és az "X-Men - Az ellenállás vége" egyes trükkjei - a szerk.), a másik pedig Vic Armstrong volt. Mind a ketten nagyon szerették volna megcsinálni nekem ezt a filmet - majdnem, mint szívesség. Látták, hogy ez a történet nekem mennyire fontos érzelmileg, és velük már több filmben is dolgoztam, ezért ezzel az alkotással szerettek volna nekem valamit viszonozni. Emiatt nagyon olcsón vállalták, és készítették el a filmet. Rajtuk kívül viszont mindenki más magyar volt: Piroch Gábor és csapata, az összes kaszkadőr, és az operatőrök (kivéve a víz alatti jelenetekért felelősök, lásd a Goda Kriszina-interjúban - a szerk.) is. Tehát Vic csak a saját technikáját hozta, és azt a feladatot kapta, hogy ne egy hollywoodi hősfilmet készítsen, hanem realisztikus csatákat.

         - A hazai alkotásokhoz képest jóval több speciális effekt látható a filmben. Lehet -e tudni, hogy ezek a részek az összköltségvetés hány százalékát képezték?

         - Még soha nem meséltem el senkinek sem egy-egy filmem árát, és nem is fogom. A költségvetésről csak annyit, hogy 1000-1100 forint egy átlag mozijegy, az én feladatom pedig az, hogy az én pénzemen egy olyan fajta szórakoztatást nyújtsak a néző számára, ami megéri azt az összeget - remélem, hogy ez a film megéri.
         A speciális effekteket pedig egy magyar cég, a Digic Pictures készítette el (ez a cég a "Terminator 3. - A gépek lázadása" trükkjeinek elkészítésében is részt vett - a szerk.), és ezek a részek körülbelül a hat százalékát tették ki a költségvetésnek. Azt hiszem, 56 ilyen jelenet volt összesen a filmben.

         - A két hónapig tartó forgatás március 5-én vette kezdetét, majd azt követték az utómunkák, melyek közül - információnk szerint - a hang utólagos keverését Londonban végezték el. Mi volt az oka, hogy ezen fázis a brit területen lett elvégezve?

         - Csak a hangkeverést vittük Londonba, ugyanis szerintem Magyarországon nincs meg az a technika, amivel meg lehetett volna ezt valósítani, és mivel ez egy angol-magyar koprodukció, a költségvetés bizonyos részét Angliában kellett elköltenünk. Próbáltam kiválasztani azokat a területeket, ahol Magyarország nem érte utol a világ szintjét.

         - Ha már szóba került a hang, illetve London, engedje meg, hogy kicsit a filmzenére is kitérjek. Magyarországon nagyon kevés figyelmet szentelnek a zenei aláfestésre, és pláne kevés példát lehetne felsorolni külföldi zeneszerzővel dolgozó alkotógárdákra. Hogyan esett a választás Nick Glennie-Smith-re?

         - Sok filmjét néztük meg, amelyek közül az egyik nagyon megragadott, ugyanis a témák emocionálisan nagyon érdekesen működtek. A többhónapos egyeztetést, illetve megbeszélést követően négy-öt zeneszerző közül végül Nick Glennie-Smith lett kiválasztva. Ő tulajdonképpen Hans Zimmerrel dolgozik együtt sokat, több Zimmer-zenéhez is írt már témákat, melyeket aztán Zimmer adaptált a filmjeihez.
         Számomra a zene legérdekesebb része egyébként a Himnusz alapján írt dallamsor. A magyar téma, amit kitalált a szerző, szerintem érzelmileg fantasztikusan működik a filmben, olyan hazafias.

         - Várható, hogy a közeljövőben megjelenik a "Szabadság, szerelem" soundtrackje?

         - Azt hiszem, meg fog jelenni, de még nincs megállapodásunk.

         - A különféle minisztériumok, kerületi önkormányzatok sokban járultak hozzá a filmhez az olyan helyszínek felajánlásával, mint például a Műegyetem?

         - Igen, elsősorban az '56-os Emlékbizottság segített sokat abban, hogy ez a film létrejöjjön. Továbbá az önkormányzatok úgy döntöttek, hogy támogatják az ilyen témájú alkotásokat, így azokat a helyszíneket, amelyek fontos szerepet töltöttek be a forradalom során, vagy ingyen, vagy minimális költséggel adták oda. Ezek nagyon sokat segítettek.

         - Nyilván Magyarországon fogják legtöbben látni ezt a filmet, de azt is lehet tudni, hogy külföldön is bemutatták már, ahol egészen kivételes sikert könyvelhetett el magának.

         - Igen, nagyon meglepő volt a Golden Globe-on történt vetítés visszhangja. Nagy megtisztelés, hogy ennyien eljöttek a bemutatóra, valamint hogy végigülték a stáblistát. A nézők könnyes szemekkel, érzelmileg megérintve jöttek ki a vetítésről, ami szerintem nagy szó egy magyar film esetében. Az "Evita" például nem váltott ki ilyeneket, pedig az megnyerte a Golden Globe-ot.

         - Bizonyára komoly fogadókészség várható a kint élő magyarok részéről is eziránt a film iránt. Ön hogyan látja ezt?

         - Biztos, legalábbis remélem. Nekem ez a film egy különleges élmény, és bízom abban, hogy azoknak a magyaroknak, akik nagyrészt '56 után disszidáltak, hasonlóan fontos lesz.

         - Milyen utat szán ennek a filmnek a magyarországi premiert követően?

         - Ezen, illetve a jövő héten az összes filmstúdiónak megmutatom a "Szabadság, szerelem"-et. Remélem, élvezni fogják, és világszerte megkezdődhet a forgalmazása. Nagyon sok helyre hívtak már minket, de még nem vállaltunk semmit, mert szeretnénk átgondolni, hogyan akarjuk útjára indítani a produkciót.

         - Érték -e vádak ezzel az alkotással kapcsolatban?

         - Igen, nagyon sokan vádoltak azzal, hogy "majd Andy idejön, és elkészíti '56 hollywoodi változatát". Nem ezt próbáltam csinálni, hanem egy igaz történetet szerettem volna olyan érzelemmel visszaadni az embereknek, ami a tankönyvekből, dokumentumfilmekből, koncertekből, és szoborkoszorúzásokból nem jön át. Szerintem a mai fiatalságnak jó dolog az, hogy belelát egy olyan eseménybe, amiről idáig csak hallott. Látja, hogy az a srác ott a géppuskával az utcasarkon ugyanúgy 18 éves, mint esetleg a néző. Ez a lényeg!

         - Hallottam, hogy ennek a filmnek a bevételét különféle szervezetek részére ajánlotta fel. Ez igaz?

         - Igen, mivel egyszer az is szóba került, hogy én csak - nem is tudom, milyen szavakat használtak - ki akarom fosztani ezt az eseményt, még a magyar forradalomból is pénzt akarok csinálni. Ám egyelőre nekem csak pénzembe került a dolog, de ha ez a film valamit is visszahoz, akkor azt két különböző alapítványnak szeretném adni. Az egyik egy '56-os alapítvány, a másik pedig a Hospis.

         - Ön executive producerként részt vett a Colin K. Gray és Megan Raney rendezésében készült "A szabadság vihara" című dokumentumfilm elkészítésében is, valamint egy másik alkotógárda tévéfilmet készít '56-ról. Ön szerint mennyire fognak párhuzamot vonni ezen alkotások között a kritikusok, illetve a mozinézők, illetve ezek mennyire fognak javára válni egyik-másik produkciónak?

         - Ezt nem tudom megítélni. Azt tudom, hogy amikor én pályáztam, hét, az '56-os forradalmon alapuló film volt benyújtva. Azok közül az egyik el sem kezdődött, tehát hat lett belőle. Azt azonban én sem tudom, hogy azt a hatot befejezték -e már. Én nem tudom megítélni azt, hogy kinek mi fog tetszeni, és hogyan reagál rájuk. Én abban reménykedem, hogy ezzel a filmemmel sikerül valahogy megérintenem a magyar fiatalságot.








    Goda Krisztina rendezőnő és Andrew G. Vajna




    Az akciójelenetekért felelős Vic Armstrong








    Vissza az interjúkhoz                                                                                         Vissza a lap tetejére
    További kritikáink
  • Krypton
  • Captain Marvel
  • Bless the Child
  • Cold Pursuit
  • Joe Versus the Volcano
  • Six Days Seven Nights
  • Bird Box
  • Dark City
  • Species
  • Venom
  • Die Hard: With A Vengeance
  • Die Hard 2: Die Harder
  • Die Hard
  • The Grinch

  • Filmzenékről röviden
  • Bodyguard
  • Searching
  • How the Grinch Stole Christmas!
  • Isle of Dogs
  • The Ritual
  • A Wrinkle in Time
  • Geostorm
  • Death Wish
  • Fifty Shades Freed
  • Darkest Hour

  • Filmek alatt hallott zenék
  • Dark
  • Bright
  • Jean-Claude Van Johnson
  • 47 Meters Down (In to Deep)
  • The Shallows
  • Solace
  • Into the Grizzly Maze
  • Enemies Closer
  • D-Tox
  • Rambo III

  • Interjúk
  • Hrutka Róbert: Szívvel-lélekkel
  • Jeff Beal: Apró kincsek
  • Lisa Gerrard: A szív hangja
  • Mark Hinton Stewart: A zene a párbeszédek mögött

  • Kollaborációk
  • Oliver Stone filmjeinek zenéi
  • Elmer Bernstein életútja I.
  • Jerry Goldsmith életútja III.
  • Jerry Goldsmith életútja II.
  • Jerry Goldsmith életútja I.

  • A filmzene legendái
  • Angelo Badalamenti
  • Philip Glass
  • Basil Poledouris
  • Lalo Schifrin
  • Dave Grusin

  • Moziszériák,tévésorozatok
  • A The Man in the High Caslte zenéje
  • A Terminátor-filmek zenéje
  • A hobbit-trilógia zenéi
  • A Rémálom az Elm utcában széria zenéi
  • A Robert Langdon-filmek zenéi

  • További írásaink
  • A Filmzene.net jövőjéről...
  • Ez volt 2016
  • Oscar előtt és Oscar után 2016
  • 10 éves a Filmzene.net
  • Filmzeneszerzők különböző albumai
  • Filmzenékhez köthető kiadványok
  • Stúdiók
  • Lemezkiadók
  • In Memoriam