FŐOLDAL  |   ZENESZERZŐK  |   FILMZENEALBUMOK  |   FILMZENÉKRŐL RÖVIDEN  |   FILMEK ALATT HALLOTT ZENÉK  |   INTERJÚK    
  |   HÍREK

    The Disaster Artist  Love, Simon  Jurassic World: Fallen Kingdom  Ready Player One  Solo: A Star Wars Story  Looney Tunes: Back In Action  Revenge of the Ninja  Charlie and the Chocolate Factory  Backdraft  In Love and War
EGYÉB ÍRÁSOK  |   MOZISZÉRIÁK ÉS TÉVÉSOROZATOK  |   ÉVES ÖSSZESÍTÉSEINK  |   DÍJAK  |   FÓRUM  |   JÓ TUDNI  |   RÓLUNK  |   KAPCSOLAT



Keresés a Filmzene.neten

  






Beszámolók
  • Hollywood Magyarországon - Hans Zimmer-est Lisa Gerrarddal
  • Brian Tyler londoni koncertje
  • Hans Zimmer Magyarországon
  • Az Antonio Sanchez & Migration magyarországi koncertje

  • Zenék egy témára
  • Conan
  • Robin Hood
  • A három testőr
  • Sherlock Holmes
  • Cápás filmek

  • DVD kiadványok
  • Jerry Goldsmith 80th Birthday Tribute Concert - Fimucité 3
  • A Tribute to Basil Poledouris
  • Fimucité 2: Closing Night Gala 2008
  • "War" - A filmzene készítése
  • Creating the Lord of the Rings Symphony




  • Filmzene.net - David Julyan - A melankólia ereje (interjú)
     









         David Julyan nem kifejezetten harsány szimfonikus dübörgéssel hívta fel magára a figyelmet, hanem éppen ellenkezőleg: csendes és visszafogott, elektronikus kiegészítésekkel dúsított, ambientjellegű score-jaival. A "Memento"-ban ismerhettük meg különleges zenei világát, melankolikus, ám mégis erőteljes kompozícióit. A stílust az "Álmatlanság"-ban folytatta, míg a "The Descent - A barlang"-ban egy újabb oldalával szembesülhettünk. A zeneszerző állandó közreműködője Christopher Nolan rendező filmjeinek, legújabb közös munkájuk, "A tökéletes trükk" bemutatójának apropójából kérdeztük.




         - Kedves Mr. Julyan! Minek a hatására döntötte el, hogy filmzeneszerző lesz, és mennyire volt nehéz a kezdet?

         - Soha nem gondoltam arra, hogy valaha is filmzeneszerző leszek. Mialatt középiskolába jártam, írtam pár különös ambientzenét, de eszembe nem jutott, hogy valaha fizetni fognak nekem azért, hogy ilyesmit komponáljak. Aztán egy barátom megkért, hogy egy rövidfilmjéhez szerezzek muzsikát, s valahonnan innen indult az egész.

         - Miként határozná meg jellegzetes stílusát?

         - Szeretem, ha mások határozzák meg a stílusomat. Ezért vannak a kritikusok. Úgy érzem, mindegyik zeném másképpen szól, de kétségkívül van bennük néhány közös vonás, ami áthatja őket - valami ambientszerű, valami atmoszférikus, valami sötét tónus?

         - Milyen programokon írta első zenéit? Mennyire használja ma őket, amikor már könnyebben van módja nagyzenekarral dolgozni?

         - Amikor elkezdtem komponálni, egy igen kezdetleges számítógépet, egy Atari ST-t használtam eleinte. A stúdió egyre csak növekedett, így most már Digital Performeren zenélek. Bár a technológia változott, azt gondolom, hogy a munkafolyamat még mindig ugyanaz. Néhány szintetizátort, amit a "Following"-nál használtam, ugyanúgy elővettem "A tökéletes trükk"-nél is. Semmit sem dobok ki, minél többféle eszköz van a kezem ügyében, annál jobb.

         - Az Ön első score-ja Christopher Nolan rövidfilmjéhez, a "Larceny"-hez íródott. Mivel ezt a filmet elég nehéz megszerezni és megnézni, el tudna mondani valamit róla és a zenéjéről?

         - Nem nevezném a "Larceny"-t kifejezetten a "Following" elődjének, de afféle próbája lehet. Amikor Christopher Nolan összehívta a barátait, hogy a "Following" forgatásába kezdjen, annak ellenére nagyon komolyan vette a dolgot, hogy semmi pénzünk nem volt rá. Először leforgatta velünk ezt a tízperces rövidfilmet, a "Larceny"-t, hogy egyáltalán lássa, képesek vagyunk-e rá, mielőtt nekiugranánk egy nagy filmnek. Ugyanaz a csapat dolgozott együtt, hogy kipróbáljuk, működik -e a dolog. A film főszereplője, Jeremy Theobald (aki egyébként a "Following" főszereplője is) egy betörőt játszik, a rövidfilm pedig egy lakásba való betörésről szól.

         - Hogyan került kapcsolatba Christopher Nolannel, és hogy lett végül állandó munkatársa?

         - Mindketten a University College Londonba jártunk. Nem volt külön filmkurzus az egyetemen, de volt egy diákokból álló filmközösség, amely mindkettőnket érdekelt. Itt találkoztam vele. A "Larceny" és a "Doodlebug" volt a két első közös munkánk, innen kezdődik a munkakapcsolat.

         - Második közös munkájuk, a "Following" nyolcdollárnyi, filmzenére szánt büdzsével rendelkezett. Hogy tudta megalkotni a score-t ilyen megszorítások mellett?

         - A "Following"-ra annyit költöttünk, amennyit feltétlenül szükséges volt, mindenki ingyen dolgozott. Olyan helyszíneken forgattunk, ahol nem kellett fizetni, s az utómunkákat is olyan stúdiókban végeztük, ahol épp nem volt semmi egyéb munka. Csak a filmszalagra kellett költeni meg a felvételre. Viccből megjegyeztem, hogy a zenével kapcsolatos költség egy üres DAT-kazetta megvásárlása volt, amelyre                                                 felvettük az anyagot.
         Komolyra fordítva a szót, valóban egy vasunk sem volt, de szándékosan így forgattuk a filmet. Ez egy kisfilm egy magányos fickóról, aki mások lakásaiba tör be. Nem kellettek óriási helyszínek, különleges beállítások vagy ilyesmi, épp ezért a zene sem kirobbanó erejű. Volt otthon egy stúdióm, ahol dolgozhattam. Ha valaki azt mondta volna, hogy "Tessék, itt van pénz egy nagyzenekarra!", annak semmi értelme nem lett volna. Minden egyéb kevés pénzbe került, fekete-fehér volt a film, csak egy kézikamerát használtunk, stb. Ha végül hirtelen rádobtunk volna valami nagyobb hangzást, az egész biztosan rosszul szólt volna.
         A másik dolog pedig, hogy bár pénzünk nem volt, időnk az rengeteg. Ez pedig sokkal könnyebbé teszi a dolgokat.

         - Első sikere a "Memento" zenéje volt. Milyen reakciókat kapott a score-ra? Foglalkoztatják -e a kritikák, akár pozitív, akár negatív előjelűek?

         - A "Memento"-ra jó visszajelzéseket kaptam. Nagyszerű érzés olyan kritikákat olvasni, hogy milyen remek is volt a zene. Az egyik legjobb eredményt a Mojo Magazine-tól kaptam, akik egy százas listán az ötvenedik helyre tették a "Memento"-t.
         Próbálok keveset foglalkozni a kritikákkal egyébként. Azt gondolom, hogy sokkal fontosabb magával a zeneszerzéssel törődni, mint azzal, hogy mit gondolnak majd róla az emberek.

         - A "Memento" soundtrackjén az Ön borongós hangulatú szerzeményeit többször is lendületes elektronikus zenék törik meg. Nem zavaró, ha ennyire éles a különbség a betétdalok (jelen esetben "inspired by" zenék) és a score stílusa közt egy adott lemezen, pláne ha ráadásul még logikátlanul is követik egymást?

         - Az a CD egy nagyon különleges anyag. Abban a helyzetben a score sokkal inkább a kiadó kezében volt. Néhány track működött, néhány pedig nem.

         - Általánosságban hogyan vélekedik a filmzenei lemezekről? Ön szerint önállóan is megállják helyüket, vagy esetleg elvész a hatása, ha a filmtől elkülönítve hallgatják?

         - Mindig szórakoztatónak találom. Rengeteg kritikát olvastam filmzenei CD-kről, ahol a kritikus egyszer csak kijelentette, hogy a zene nem működött olyan jól a lemezen, mint a filmben. Mindig meglepődöm, hisz pont ez a lényeg. Ez egy filmzene. Úgy gondolom, "A tökéletes trükk" remekül muzsikál. Megpróbáltam elérni, hogy a CD legalább a film vagy a zene rajongóinak szóljon; kellően változatos legyen, ne forduljon elő benne túl sok ismétlődés. 86 percnyi anyagból vágtunk össze 48 percnyit a lemezre. Nem a zeneszerető embereket akartuk megrövidíteni, hanem biztosak akartunk lenni abban, hogy a CD nem ismétlődő anyagból áll, s hogy nem veszíti el hatását zenei élményként.

         - Ön hallgat filmzenei CD-ket, figyeli kollégái munkáit? Mely pályatársa zenéit kedveli leginkább?

         - Már nem hallgatok annyit, mint régebben. Minél több score-t komponálok, annál kevésbé hallgatom mások műveit. Ha egész nap csak filmzeneszerzéssel foglalkozol, a nap végén egész biztos nem úgy kapcsolódsz ki, hogy még több filmzenét hallgatsz.
         Néhány kedvencem a legnagyobbak közül való, úgy mint Bernard Herrmann, John Barry és Ennio Morricone. Rengeteg munkáját szeretem Vangelisnek, főként a "Blade Runner"-t, és egy tévéfilmhez szerzett zenéjét, a "Cosmos"-t.

         - Ugorjunk a 2002-es "Álmatlanság"-ra. Nagyobb sztárok (Robin Williams, Al Pacino), magasabb költségvetés, mint a "Memento"-nál. Érzett -e nyomást ezen okokból adódóan?

         - Úgy vélem, teljesen másfajta nyomás nehezedett ránk, de megpróbáltam egyáltalán nem foglalkozni ezzel. Amikor egy filmen dolgozom, három dologra koncentrálok: a saját munkámra, arra, hogy a rendező mit szeretne, illetve a filmre magára.
         Nem látok különbséget egy nagyszabású produkció és egy kisköltségvetésű független film zenéjének megkomponálása között.

          A "Memento"-ban egy fő téma Leonard elmeállapotát mutatja be, az "Álmatlanság"-ban íródott egy téma Walternek, egy Elie-nek és Dormernek, illetve egy másik pedig Dormernek és Kaynek. Hogy dönti el, hogy mely karakterek és mely kapcsolatok érdemelnek külön témát a zenéiben?

         - Azt hiszem, ez mindig automatikusan alakul így. Amikor egy filmet nézel, mindig van egy kiindulópont, egy jelenet, ami magával ragad. Nem szoktam kifejezetten egy karakter témájával foglalkozni. Nem akarom mindenképpen ugyanazt a motívumot hozzákapcsolni egy adott szereplőhöz, hogy mindig csak az szóljon, ha felbukkan egy jelenetben. Sokkal inkább az egyes jelenetek hangulatára próbálok koncentrálni, mint az egyes szereplőkre.

         - "A barlang" soundtrackje jóval a film premierje után jelent meg. Miért tartott ennyi ideig a kiadás, és hogyan sikerült elérni, hogy végül ki legyen adva?

         - Ez kizárólag a filmgyáron és a lemezkiadón múlik.

         - Szerkesztőségünk több tagja szerint is az egyik leghatásosabb kompozícióját "A barlang" végének menekülés-jelenete alatt hallhattuk. Ön melyik score-ját vagy annak részletét tartja a legjobban sikerültnek?

         - Az az érdekes, hogy én mindig azt a zenémet szeretem a legjobban, amelyikkel épp kész lettem, mivel az él bennem a leginkább. Egyébként nagyon nehéz kedvencet választani, mindegyik másféle érzéseket kelt, s ha mégis akad egy olyan, amit nagyon szeretek, a következő napon ez lehet bármely másik.
         "A tökéletes trükk" zenéjével nagyon elégedett vagyok. A "Light Field" című tétel volt az első, amit a filmhez szereztem, s van benne néhány igazán kiváló pillanat, a kedvencem pedig az "A New Trick".      Meg kell még említenem egy angol komédiához, az "Inside I'm Dancing"-hez készült művemet. Az a munka teljesen más volt számomra, mivel csak nagyzenekari zene volt, semmi elektronika. A legtöbb produkció, amit készítek és amiről ismernek, inkább aláfestés jellegű, atmoszférikus, ez pedig sokkal melodikusabb lett.

         - A korábbi visszafojtott, feszültséggel teli, de alapjában véve csendes zenéi után váratlan feladatot jelentett-e egy ilyen erejű nagyzenekari mű megalkotása, mint "A barlang" score-ja, vagy már régebb óta ki akarta magát próbálni egy kicsivel dinamikusabb filmnél is?

         - Nem, egyáltalán nem szándékosan kerülöm őket. Nagyszerű dolog volt horrorfilmhez zenét szerezni, hiszen ez a stílus többször is megengedi, hogy a zene bizonyos helyeken jóval erősebben szólaljon meg. Valójában sokkal jobban szeretem a lágy, csendes muzsikákat. Ez tükrözi leginkább az ízlésvilágomat. Szeretem, ha megvan a lehetőségem, hogy minden filmhez más jellegű zenét komponáljak.

         - Az ezt megelőző filmjeinek műfaját tekintve meglepetés volt az Ön nevével a "Sárkányok háborúja" folytatásának ("Dungeons and Dragons: Wrath of the Dragon God") stáblistáján találkozni. Hogyan került a projektbe, és tekinthető-e ez a zene egyfajta gyakorlásnak, ráhangolódásnak ahhoz, hogy később komolyabb kalandzenékbe is belevágjon?

         - A filmhez az ügynökömön keresztül kerültem. Egy lehetőséget adott, hogy valami egész mást produkáljak. Ez volt az első olyan alkalom, amikor olyan filmhez komponáltam zenét, ami tele van speciális effektusokkal. Különleges volt látni, hogyan működik. Azelőtt semmi ehhez hasonló kísérletet nem tettem.

         - A hírek szerint eleinte az Ön neve merült fel a "Batman: Kezdődik!" komponistájaként. Ennek volt -e alapja, vagy csak a rendező személyéből jött a következtetés?

         - Igen, az internet tele van pletykákkal. Rengeteg igen mókás dolgot olvastam már magamról.

         - Mennyire volt értelemszerű, hogy Christopher Nolan következő filmjénél, "A tökéletes trükk"-nél a rövid kihagyást követően ismét együtt dolgozzanak?

         - Korábban sikeresen dolgoztunk együtt, úgyhogy örültem az újabb lehetőségnek.

         - Talán eddigi legnagyobb szabású mozija "A tökéletes trükk". Hogyan zajlott a komponálási folyamat, illetve a zenei felvételek? Érzett különbséget most az Önnel szemben támasztott elvárásokat tekintve?

         - Bár a film külön egységekből áll, Chris nem szerette volna, hogy a zene szintén olyan legyen. Ha ránézel "A tökéletes trükk" borítójára, ugyan jól észrevehető részekre van bontva, de a zene korántsem ilyen szétszabdalt. A kezdetektől fogva tudtam, hogy a score nagyzenekar és elektronikus elemek egyvelegéből áll majd össze, és ez az a típusú filmzene, amit a legjobban szeretek.
         Nem használtunk ideiglenes zenei anyagot, épp ezért igen korán elkezdtem dolgozni a projekten. A forgatókönyvből indultam ki, illetve pár beszélgetésből Chris elképzeléseiről. Olyan zenét képzelt el, ami azt sugallja, hogy hamarosan varázslat történik. Azelőtt kezdtem hozzá, hogy láttam volna a felvételeket, így rengeteg kísérletező téma született, számos ötletet próbáltunk megvalósítani. Rengeteg variációból született végül végleges eredmény, és rengeteget dobtunk kukába. Ez tehát azt jelenti, hogy mikor elkezdtük vágni a filmet, volt egy komoly zenei anyagunk a háttérben, és eleinte tulajdonképpen ezeket tudtuk ideiglenes zeneként felhasználni. Ahelyett tehát, hogy más zeneszerzők műveiből összeállított tesztzenéket kellett volna átírnom, a saját munkámat tudtam finomítani, jobban kidolgozni. Ez egy kiváló módja a zeneszerzésnek.

         - A rendező mellett Hans Zimmer a soundtrack másik producere. Neki pontosan milyen szerepe volt a score létrejöttében?

         - Ez volt az első Los Angeles-i felvételem, az összes korábbit Londonban vettük fel. Miután befejeztem az anyag komponálását a cégének egyik stúdiójában, javasolt néhány Los Angeles-i embert, akikkel jól tudnék tovább dolgozni.

         - "A tökéletes trükk"-öt vélhetőleg sokan megnézik. Amikor aláír egy szerződést, foglalkoztatja, hogy mennyire segíti majd a várható szélesebb körű bemutató a karrierje alakulását?

         - Próbálok nem aggódni azon, hogy egy film végül hogy teljesít a mozikban. Bolond lennék, ha ki akarnám találni a mozibajáró közönség ízlését.
         Amikor a "Following"-ot készítettük, egyikünk sem feltételezte, hogy a film valaha megél egy mozibemutatót, vagy hogy ez jelenti majd a karrierünk ugródeszkáját. Ez volt a legnagyobb meglepetés, mivel nem voltak elvárásaink. Azóta sem foglalkozom azzal, milyen lesz a készülő film. A lényeg, hogy a zeném a lehető legjobb legyen hozzá.

         - A belga "Matrioshki"-sorozat ismét egy meglepő állomásnak tűnik biográfiájában. Hogyan lett Ön a komponista?

         - A sorozat egyik producerével korábban a genti filmfesztiválon találkoztam, Belgiumban. Érdekes feladat volt egy olyan tévésorozathoz zenét szerezni, amelynek nyelvét egyáltalán nem értettem.

         - Összesen mennyi zene készült el az epizódokhoz?

         - Nem igazán emlékszem már rá. Rengeteg betétdalt tartalmazott a sorozat.

         - Most, hogy mozifilmhez és tévéfilmhez is komponált zenét, fontolgatja, hogy más médiumokban is szerencsét próbál? Fogja valaha reklám vagy videojáték zenéjét írni?

         - Mindegyik egyéb zenei műfajnak megvan a maga érdekessége, és más-más kihívást jelent. Pillanatnyilag a számítógépes játékokra van jelentős piaci igény, rengeteg játék költségvetése felér egy hollywoodi produkcióval. A színházi zenék is érdekes kihívást jelentenének. Mint zeneszerző, mindig megpróbálok olyan projektekben részt venni, ami lehetőséget nyújt arra, hogy valami másban is kipróbáljam magam.

         - Mivel filmzenei megközelítése modernebb felfogású, mint számos pályatársáé, könnyen el tudjuk képzelni, hogy nem csak filmzenékkel foglalkozik. Van-e esetleg a filmzeneszerzésen kívül más zenei projekt is, amiben részt vesz?

         - Bevallom őszintén, van néhány ötletem, melyekkel egyszer majd a filmzeneszerzés melletti szabadidőmet szeretném kitölteni.

         - Milyen produkciókban találkozhatunk Önnel a közeljövőben?

         - A következő munkám egy angol filmhez, az "Outlaw"-hoz készül, melyet Nick Love rendez majd.

         - Köszönjük az interjút! További sok sikert kívánunk!

         - Köszönöm!

         David Julyan munkáiról bővebben a komponista honlapján tájékozódhatnak az érdeklődők.







    Jelenet "A tökéletes trükk" című filmből



    A képeket rendelkezésünkre bocsátotta: David Julyan, Tom Kidd
    Külön köszönet Tom Kiddnek a közreműködésért.
    A kérdéseket összeállította: Bíró Zsolt, Tihanyi Attila, Berkes Zsolt, Hubai Gergely
    Fordította: Hubai Gergely, Tihanyi Attila, Berkes Zsolt
    2006. november 10.








        Vissza az interjúkhoz

    További kritikáink
  • Le Sens de la Féte
  • Black Panther
  • Henry V
  • Star Trek: Discovery - Season 1, Chapter 1
  • Hook
  • Kincsem
  • Speed 2: Cruise Control
  • Wind River
  • Speed
  • The End of the f***ing World
  • Predator 2
  • 13 Hours: The Secret Soldiers of Benghazi
  • Anomalisa
  • Predator
  • Yo-Yo Ma Plays Ennio Morricone
  • Molly's Game

  • Filmzenékről röviden
  • A Wrinkle in Time
  • Geostorm
  • Death Wish
  • Fifty Shades Freed
  • Darkest Hour
  • The Commuter
  • Intent to Destroy
  • Goodbye Christopher Robin
  • Jigsaw
  • Hail, Caesar!

  • Filmek alatt hallott zenék
  • Dark
  • Bright
  • Jean-Claude Van Johnson
  • 47 Meters Down (In to Deep)
  • The Shallows
  • Solace
  • Into the Grizzly Maze
  • Enemies Closer
  • D-Tox
  • Rambo III

  • Interjúk
  • Hrutka Róbert: Szívvel-lélekkel
  • Jeff Beal: Apró kincsek
  • Lisa Gerrard: A szív hangja
  • Mark Hinton Stewart: A zene a párbeszédek mögött

  • Kollaborációk
  • Oliver Stone filmjeinek zenéi
  • Elmer Bernstein életútja I.
  • Jerry Goldsmith életútja III.
  • Jerry Goldsmith életútja II.
  • Jerry Goldsmith életútja I.

  • A filmzene legendái
  • Angelo Badalamenti
  • Philip Glass
  • Basil Poledouris
  • Lalo Schifrin
  • Dave Grusin

  • Moziszériák,tévésorozatok
  • A hobbit-trilógia zenéi
  • A Rémálom az Elm utcában széria zenéi
  • A Robert Langdon-filmek zenéi
  • A Hellraiser-filmek zenéi
  • A Válaszcsapás zenéje

  • További írásaink
  • Ez volt 2016
  • Oscar előtt és Oscar után 2016
  • 10 éves a Filmzene.net
  • Filmzeneszerzők különböző albumai
  • Filmzenékhez köthető kiadványok
  • Stúdiók
  • Lemezkiadók
  • In Memoriam