FŐOLDAL  |   ZENESZERZŐK  |   FILMZENEALBUMOK  |   FILMZENÉKRŐL RÖVIDEN  |   FILMEK ALATT HALLOTT ZENÉK  |   INTERJÚK    
  |   HÍREK

    Rogue One: A Star Wars Story  Justice League  Murder on the Orient Express  Moon  Wonder Woman  The Ghost and the Darkness  It  Rebel in the Rye  The Mummy  Catch Me If You Can
EGYÉB ÍRÁSOK  |   MOZISZÉRIÁK ÉS TÉVÉSOROZATOK  |   ÉVES ÖSSZESÍTÉSEINK  |   DÍJAK  |   FÓRUM  |   JÓ TUDNI  |   RÓLUNK  |   KAPCSOLAT



Keresés a Filmzene.neten

  







Beszámolók
  • Hollywood Magyarországon - Hans Zimmer-est Lisa Gerrarddal
  • Brian Tyler londoni koncertje
  • Hans Zimmer Magyarországon
  • Az Antonio Sanchez & Migration magyarországi koncertje

  • Zenék egy témára
  • Conan
  • Robin Hood
  • A három testőr
  • Sherlock Holmes
  • Cápás filmek

  • DVD kiadványok
  • Jerry Goldsmith 80th Birthday Tribute Concert - Fimucité 3
  • A Tribute to Basil Poledouris
  • Fimucité 2: Closing Night Gala 2008
  • "War" - A filmzene készítése
  • Creating the Lord of the Rings Symphony




  • Filmzene.net - Alberto Iglesias (biográfia, filmográfia)
           ALBERTO IGLESIAS






    "A filmzene lényege, hogy nem egystílusú. Sokféle helyzetnek és stílusnak kell megfelelnie, ami hihetetlen rugalmasságot enged a zenén belül."



    született: 1955., San Sebastíán, Spanyolország
    iskolája: Universitat Pompeu Fabra



         Az elmúlt két és fél évtizedben a karrierjét apránként, lépésről lépésre építgető Alberto Iglesias mára eljutott oda, hogy Európa egyik legismertebb és legelismertebb filmes zeneszerzője lett. Felfelé ívelő töretlen karrierjét rengeteg kisebb-nagyobb díj övezi, elismert filmek készítésében működött már közre, s immár nemcsak neves spanyol rendezők fordulnak hozzá muzsikáért, hiszen legutolsó munkáján Ridley Scott-tal dolgozott. Azonban hiába az elismertség, a díjak és nem mellékesen a jó muzsikák, a komponista valahogy nem tudta megszerettetni magát a filmzenekedvelők szélesebb rétegével, aminek oka bizonyára abban is rejlik, hogy megbízásai sok esetben kevésbé ismert mozik. Emellett az is kijelenthető, hogy valódi tehetségét csak ritkán tudja megmutatni, hiszen a melodrámák és a fura vígjátékok terén nem igazán nyílik lehetősége egy zeneszerzőnek, hogy lehengerelje a közönséget. Ennek ellenére a kritikusokat már réges-rég megnyerte magának, hiszen ha ő komponál egy mozihoz, akkor jó eséllyel említésre kerül a neve az adott film kritikájában - ráadásul pozitív kontextusban.
         Alberto Iglesias, aki csak névrokona a spanyol könnyűzene két nagy ikonjának, Julio és Enrique Iglesiasnak, 1955-ben, San Sebastiánban született. A zenével szülővárosában kezdett megismerkedni, az alapokat itt sajátította el. Később a barcelonai Pompeu Fabra Egyetem zenei intézetében zongorázni tanult és a komponálás rejtelmeibe is belekóstolt, ezen irányú tanulmányait később pedig Párizsban folytatta. A nyolcvanas évek elején ismerkedett össze a később szintén ismert filmzeneszerzővé váló Javier Navarretével, akivel ezt követően egy Spanyolország-szerte sikeres formációt alkottak. 1981 és 1986 között több turné és album kísérte az együttműködésüket, mely leginkább az elektronikus zene terén hozott létre maradandót, s az itt kikísérletezett hangzás pedig nagy hatással volt Iglesias későbbi művészetére is. Már ebben az évtizedben felfedezte a filmes világ a fiatal szerzőt, első, rövidfilmes megbízásait egyik barátjától, Montxo Armendáriztől kapta, majd a bátyja, José Luis jóvoltából lett ismertebb a neve a Memoria universal című kisfilm révén. Az évtized közepén már hosszabb mozik is megtalálták (La conquista de Albania, La muerte de Mikel), sőt portugál filmesek is felfedezték maguknak (Balada da Praia dos Caes). Az áttörés azonban nem jött el, bár a filmesek szerettek vele dolgozni, de ekkor még igazából nem vált neves alkotóvá. Ehhez a spanyol filmművészet utóbbi három évtizedének egyik nagy alakja, Julio Medem kellett. Az 1991-es Tehenek - Vacas esetében dolgoztak együtt először, a komoly kritikai siker Albertóra is ráirányította a figyelmet. A spanyol Oscarnak nevezhető Goya-díjra is ezen mozi apropójából lett először jelölve. A két alkotó barátsága az 1993-as Vörös mókus - La ardilla roja kapcsán mélyült el igazán. Medem komoly elismeréseket gyűjtött be a film kapcsán, díjakat nyert vele, és Iglesias sem maradt ki a dicshimnuszokból, sőt az első Goya-díját is megkapta a mozihoz született muzsikájáért. A rendező és a zeneszerző kapcsolata azóta is töretlen, 1996-ban második Goya-díját is egy Madem-film score-jával érdemelte ki (Földön egy angyal - Tierra), míg a harmadikat 1999-ben vehette át a rendező nagy sikerű Az északi sarkkör szerelmesei - Los amantes del Círculo Polar című filmjének aláfestéséért. 2002-ben pedig szintén egy Madem rendezte alkotás zenéjéért kapott Goyát (Szex és Lucia - Lucía y el sexo).

         Mindeközben Pedro Almodóvar személyében egy másik nagy spanyol rendező is belépett Iglesias életébe. Első közös munkájuk az 1995-ös Titkom virága - La flor de mi secreto volt, majd jött az 1997-es Eleven hús - Carne trémula. Noha már ezek is sikeres és a kritikusok által magasztalt mozik voltak, azonban Almodóvar nagy nemzetközi áttörése 1999-ben került bemutatásra. A Mindent anyámról - Todo sobre mi madre rengeteg díjjal kitüntetett alkotás lett, többek között a legjobb idegen nyelvű film Oscarját is elnyerte, Iglesias pedig a negyedik Goya-szobrát is hazavihette. A kritikusok és a rendező is azt jegyezte meg, hogy Iglesias nemzetközi filmzenei hangot volt képes beemelni a spanyol mozik világába, ami jelentősen hozzájárult az ország mozikultúrájának reneszánszához. A páros kollaborációja az új évezredben sem ért véget. A 2002-es Beszélj hozzá - Hable con ella és a 2004-es Rossz nevelés - La mala educación sokat lökött a szerző karrierjén, hiszen ezeket követően már nemcsak spanyol megbízások érkeztek számára. A 2006-os Volver kapcsán értek el a csúcsra, mivel itt ért be mindaz, amit Iglesias Almodóvar filmjeihez zeneileg kigondolt. Ez pedig nem más, mint a tradicionális spanyol zenének és a modern komolyzenének, illetve a slágeres kompozícióknak az ötvözése. Mindezzel a hetedik Goya-díjat is be tudta gyűjteni a szerző, emellett az Európai Filmakadémia díját is megkapta. 2009-ben a Megtört ölelések - Los abrazos rotosszal jelentkezett Almodóvar (újabb Goya- és Európai Filmakadémia-díj a zenéért), 2011-ben pedig A bőr, amelyben élek - La piel que habito került bemutatásra, szintén Goyát érő muzsikával.

         Almodóvar és Madem filmjeivel a nemzetközi figyelem is megérkezett. Első ilyen megbízása a 2002-es, John Malkovich rendezte Táncos a házban - The Dancer Upstairs című thriller volt, melynek muzsikáját a Velencei Filmfesztiválon díjazták, majd egy évvel később érkezett az Oliver Stone rendezte Fidel Castró-s dokumentumfilm, a Comandante muzsikája. A valódi nemzetközi siker azonban 2005-ben jött el a Fernando Meirelles rendezte, John le Carré regényéből készült Az elszánt diplomata - The Constant Gardener score-jával. Az afrikai dallamok és a szerző sajátos stílusvilágából nagyszerű, egyedi, helyenként nyomasztó hangzásvilágú muzsika született, mely az első Oscar-jelölést jelentette Iglesiasnak, emellett a Brit Filmakadémia is nominálta munkáját az év legjobb zenéi közé, s Cannes-ból is díjjal térhetett haza a film aláfestése. 2007-ben a Marc Forster rendezte Papírsárkányok - The Kite Runnerrel erősítette hírnevét. Iglesias (csakúgy, mint Az elszánt diplomata esetében) ekkor sem pusztán az autentikus hangszerekre épített, hanem komoly szerepet szánt a szimfonikus zenekarnak is. A zeneszerző rengeteg különböző, főleg népi hangszert alkalmazott, melyek többsége afgán, de akad közöttük indiai, iráni, sőt észak-afrikai tradicionális instrumentum is. A színvonalas score ismét Oscar-jelölésre vezette a szerzőt.
         2008-ban Steven Soderbergh nagyon várt, ám elég felemásra sikerült dupla életrajzi mozijához, a Che - Az argentin - Che: Part One és a Che - A gerilla - Che: Part Two komponált muzsikát, ám a film kuszasága a score-on is nyomott hagyott, bár a világzenei dallamok és a szimfonikusok keverése ebben az esetben is dicsérendő. Iglesias 2011-ben Dominik Moll A szerzetes - Le moine című művéhez komponált, ám ebből az évből fontosabb kiemelni a szintén John le Carré regényéből készült Suszter, szabó, baka, kém - Tinker Tailor Soldier Spy régi vágású szimfonikus muzsikáját, melyért újfent Oscar- és BAFTA-jelölésben részesült és megnyerte az Európai Filmakadémia díját. A World Soundtrack Awardson pedig az évi teljesítményéért az év zeneszerzőjének, a Suszter, szabó, baka, kém score-ját pedig az év filmzenéjének választották. Iglesias legnagyobb volumenű megbízására 2014-ben került sor, Ridley Scott Exodus: Istenek és királyok - Exodus: Gods and Kings című ókori eposzához lett kiválasztva. A szerző ekkora projektet korábban még soha nem kapott, sőt a kalandzenék és a nagyszabású epikus muzsikák is távol álltak tőle, ám megbirkózott a feladattal és egy nagyszabású, világzenei elemekkel fűszerezett muzsikát komponált.
         Iglesias a filmzenék mellett egyéb zeneművekkel is foglalatoskodik. A kilencvenes években négy balettzenét írt, de szerzett már darabokat vonósnégyesre, zenésített meg verseket, komponált nyolctételes zenekari művet kórusra és szimfonikusokra, illetve különleges hangzású elektronikus megoldásokkal színesített zenekari és kamaradarabos kompozíciók is fűződnek a nevéhez.

    Gregus Péter


  • Una Musica de Cine Espanol - Volumen 2




    Filmográfia:

    2017: La cordillera
    2016: Spain in a Day
             Julieta
    2015: Ma ma
    2014: Exodus: Gods and Kings
             The Two Faces of January
    2013: Los amantes pasajeros
    2012: Contra el cristal (rövidfilm)
    2011: Tinker Tailor Soldier Spy
             Le moine
             La piel que habito
    2010: También la lluvia
    2009: Los abrazos rotos
    2008: Musik und Meer
             Che: Part Two
             Che: Part One
    2007: The Kite Runner
    2006: Volver
    2005: The Constant Gardener
    2004: La mala educación
    2003: Te doy mis ojos
             Terror in Moscow (dokumentumfilm)
             Comandante (dokumentumfilm)
    2002: Angeles Tatuados (dokumentumfilm)
             Hable con ella
             The Dancer Upstairs
    2001: Lucía y el sexo
    1999: La part de l'ombre (rövidfilm)
             Todo sobre mi madre
    1998: Los amantes del Círculo Polar
    1997: La femme de chambre du Titanic
             Carne trémula
    1996: Pasajes
             Tierra
    1995: La flor de mi secreto
             Una casa en las afueras
    1993: iDispara!
             La ardilla roja
    1992: La vida láctea
             Vacas
    1991: El sueno de Tánger
    1989: Lluvia de otono
    1988: Martín (rövidfilm)
    1987: Las seis en punta (rövidfilm)
             Balada da Praia dos Cáes
    1986: Adiós pequena
             Iniciativa privada (rövidfilm)
             Memoria universal (rövidfilm)
    1985: Luces de bohemia
             Fuego eterno
    1984: La muerte de Mikel
             La conquista de Albania
    1983: Guipuzkoa Donostia: Costa guipuzcoana (rövidfilm)
    1980: Ikusmena (rövidfilm)
             Paisaje (rövidfilm)




  • További kritikáink
  • Dunkirk
  • Blade Runner
  • Kingsman: The Golden Circle
  • War for the Planet of the Apes
  • Spider-Man Homecoming
  • The Autopsy of Jane Doe
  • Pirates of the Caribbean: Dead Men Tell No Tales
  • Close Encounters of the Third Kind
  • Alien: Covenant
  • King Arthur: The Legend of the Sword
  • Atlantis: The Lost Empire
  • Life
  • Colossal
  • Great Expectations
  • Jesse Stone - The Ultimate Collection
  • The Boss Baby

  • Filmzenékről röviden
  • Jigsaw
  • Hail, Caesar!
  • The Lego Ninjago Movie
  • The Dark Tower
  • Remember
  • Split
  • The Hollywood Shorties
  • Eddie the Eagle
  • Spotlight
  • Green Room

  • Filmek alatt hallott zenék
  • Jean-Claude Van Johnson
  • 47 Meters Down (In to Deep)
  • The Shallows
  • Solace
  • Into the Grizzly Maze
  • Enemies Closer
  • D-Tox
  • Rambo III
  • Transformers: Rescue Bots
  • Sex Tape

  • Interjúk
  • Jeff Beal: Apró kincsek
  • Lisa Gerrard: A szív hangja
  • Mark Hinton Stewart: A zene a párbeszédek mögött
  • Wolf Péter: A szerencse kapuja

  • Kollaborációk
  • Oliver Stone filmjeinek zenéi
  • Elmer Bernstein életútja I.
  • Jerry Goldsmith életútja III.
  • Jerry Goldsmith életútja II.
  • Jerry Goldsmith életútja I.

  • A filmzene legendái
  • Angelo Badalamenti
  • Philip Glass
  • Basil Poledouris
  • Lalo Schifrin
  • Dave Grusin

  • Moziszériák,tévésorozatok
  • A hobbit-trilógia zenéi
  • A Rémálom az Elm utcában széria zenéi
  • A Robert Langdon-filmek zenéi
  • A Hellraiser-filmek zenéi
  • A Válaszcsapás zenéje

  • További írásaink
  • Ez volt 2016
  • Oscar előtt és Oscar után 2016
  • 10 éves a Filmzene.net
  • Filmzeneszerzők különböző albumai
  • Filmzenékhez köthető kiadványok
  • Stúdiók
  • Lemezkiadók
  • In Memoriam