"A legnehezebb dolog a zeneszerzésben a megfelelő vezérmotívum megtalálása."

     A londoni származású komponista - aki elsősorban filmzeneszerzőként vált ismertté - már gyermekkora óta a zene világában mozog: nyolcévesen kórista volt Oxfordban, pár évvel később pedig átváltott a rock és elektronikus muzsikák műfajára, ahol többek között olyan neves művészekkel is dolgozott, mint Roger Waters, Tina Turner vagy Phil Collins.
     Glennie-Smith egy újabb műfajváltást követően a filmzene világába csöppent, ahol eleinte Hans Zimmer és Mark Mancina mellett dolgozott karmesterként (többek között "Az Oroszlánkirály"-ban is), hangszerelőként ("Kísértetház", "Az utolsó esély"), illetve kiegészítő komponistaként (mint például a "Bad Boys - Mire jók a rosszfiúk?"-ban, vagy a "Halálugrás"-ban), így már a '90-es évek elejétől kezdve lehetősége nyílott arra, hogy a sikerprodukciók között mozogjon. Első igazi áttörését, s ezzel együtt a kritikusok elismerését 1996-ban érte el a Michael Bay által rendezett "A Szikla" aláfestésével, amelyben Hans Zimmer munkáját zeneszerzőként, karmesterként és zenei producerként egyaránt segítette. Ezt követően sorra érkeztek hozzá az önálló felkérések, melynek köszönhetően éppúgy írhatott muzsikát vígjátékhoz ("Reszkessetek betörők 3."), mint háborús drámához ("Katonák voltunk"), valamint kosztümös ("A vasálarcos", "Mousquetaire de Richelieu"), akció- ("Hegylakó 4. - A játszma vége"), és rajzfilmekhez ("Az Oroszlánkirály 2.: Szimba büszkesége", "Die Kleine Eisbar 2 - Die Geheimnisvolle Insel"), ezeken felül pedig a franciaországi Le Puy de Fou vidámpark hivatalos zenéje is az ő nevéhez fűződik. Eddigi pályafutása során a komponista két alkalommal szerzett zenét olyan filmhez, melynek erős magyar vonatkozása van: az egyik a 2001-ben készült, hazánkban is bemutatásra került "Attila" című minisorozat, a másik pedig az '56-os eseményeket feldolgozó hazai alkotás, a "Szabadság, szerelem". Természetesen ezen munkák mellett a mai napig besegít Zimmernek és a Remote Control Production több tagjának, mint kiegészítő zeneszerző (például "A Karib-tenger kalózai" első és második részében), zenekari ("Arthur király") és kóruskarmester ("A Da Vinci-kód"), illetve hangszerelő ("Con Air - A fegyencjárat").
     Nick Glennie-Smith az éneklésen kívül basszusgitározni, orgonázni, hegedűlni és szintetizátorozni is tud (ez utóbbiról tanúbizonyságot is tesz az 1990-ben készült "Rosencrantz és Guildenstern"-ben), s jelenleg feleségével, a szintén zenei pályán mozgó Jan Glennie-Smith-szel, valamint két gyermekével, Haleyvel, és Seth-tel él együtt Amerikában.

Kulics László