"A legjobban azokat a munkákat szerettem, ahol nem volt temp zene. Élveztem, hogy tiszta lappal indulhattam, és az alkotók füle nyitott volt az ötleteim iránt, ahelyett, hogy elõre kikötötték volna a zenét a különféle muzsikák beillesztésével. De ez a fajta munkakörülmény ma már ritka."

     Brad Fiedel több mint nyolcvan filmzenét jegyez, ám ennek ellenére nevének említésekor legtöbbször csupán a James Cameron-mozik kerülnek terítékre, illetve egy-két olyan további alkotás, mint a "Kék acél - Blue Steel", a "Johnny Mnemonic - A jövõ szökevénye", "A kígyó és a szivárvány - The Serpent and the Rainbow" vagy a "Frászkarika - Fright Night". Mindez annak köszönhetõ, hogy az elektronikus hangszereken, fõleg szintetizátoron alapuló muzsikákat jegyzõ komponistát döntõen tévéfilmekhez, illetve sorozatokhoz szerzõdtették, melyek révén ugyan tekintélyes filmográfiát tudhat magáénak, nevének fényesítéséhez azonban szinte alig járultak hozzá.
     Fiedel 1951-ben látta meg a napvilágot, s már kiskorától fogva rálátott a showbizniszre, anyja ugyanis táncosnõ volt, apja pedig zenészként és komponistaként tevékenykedett. Miután a New York-i The Barlow Schoolon megszerezte diplomáját, maga is a zenei pályán helyezkedett el, s a hetvenes években fõként a Hall & Oates duó billentyûseként vált ismertté, ám emellett oktatófilmekhez, illetve néhány kis költségvetésû produkcióhoz is készített zenei kíséretet, dalokat. Hollywoodi pályafutása a nyolcvanas évek elejétõl kezdett felfelé ívelni, amihez nagyban hozzájárult az 1994-es "Terminátor - A halálosztó - The Terminator" is, ehhez szerzett fõtémája révén ugyanis egy csapásra népszerûvé vált, s legtöbben mai napig is emiatt emlékeznek nevére. Ezen évtizedben olyan filmekhez készített még muzsikákat, mint például Jonathan Kaplan "A vádlottak - The Accuse"-ja, Kathryn Bigelow akciófilmje, a "Kék acél", Wes Craven "A kígyó és a szivárvány"-a (ahol Charles Bernstein helyét vette át) vagy a késõbb folytatást és remake-et is megért "Frászkarika". Emellett rengeteg tévés produkcióhoz is felkérték komponistaként, melyek közül a legkiemelkedõbb megbízásnak a Steven Spielberg által producerelt "Amazing Stories", illetve a "Walt Disney's Wonderful World of Color" számított - mindkét esetben két epizód erejéig szerzõdtették. Tévés vonatkozásban késõbb egy másik, mára már kultikusnak számító szériának a stáblistáján is találkozhattunk a nevével, ez pedig nem más volt, mint a "Mesék a kriptákból - Tales from the Crypt".
     A kilencvenes években újból együtt dolgozott Cameronnal a "Két tûz között - True Lies", valamint a második Terminátor-mozi kapcsán, és pályafutása során egyedül ezek a produkciók vontak magukkal komolyabb szakmai elismerést egy-egy ASCAP-díj képében. Ugyanakkor ezen idõszak már kevésbé volt termékeny a komponista számára, ugyanis bár a mozis felkéréseinek száma nem nagyon csökkent (õ jegyzi például a Bruce Willis fõszereplésével készült "Árral szemben - Striking Distance"-t, illetve a Kim Basinger-féle "A tuti balhé - The Real McCoy"-t is), a tévés megbízásai drasztikusan megcsappantak. A vele kapcsolatba hozható nagyobb költségvetésû alkotások között több olyan példa is van, amelynél vagy lecserélték, vagy õ került valakinek a helyére: a "Johnny Mnemonic - A jövõ szökevénye" esetében például õ lépett Mychael Danna nyomdokába, egy évvel késõbb pedig Alan Silvestri váltotta le õt a "Bilko fõtörzs - Sgt. Bilko" stábjában. Az ilyen jellegû cserék közül a legjelentõsebbnek az 1992-es "Gladiátor - Gladiator" számít, ahol Jerry Goldsmith helyét vette át - hozzá hasonlóan nívós komponistát ezt megelõzõen csak az 1981-es "A bunker - The Bunker" kapcsán váltott, ahol elõször John Barry neve merült fel.
     Fiedel az 1999-ben bemutatott "Y2K - Végzetes visszaszámlálás" címû katasztrófafilm óta nem szállított aláfestõ muzsikát Hollywood számára. A kilencvenes évek második felétõl kezdve törekedett arra, hogy más területen is kipróbálja magát: musicaleket kezdett el írni, emellett pedig szörfösök számára hozott létre üdülõhelyet a mexikói Saladitában. Napjainkban a musicalek mellett tánc- és színházi darabokhoz is komponál, s igyekszik tisztes távolságot tartani a filmvilág forgatagától.

Kulics László