FŐOLDAL  |   ZENESZERZŐK  |   FILMZENEALBUMOK  |   FILMZENÉKRŐL RÖVIDEN  |   FILMEK ALATT HALLOTT ZENÉK  |   INTERJÚK    
  |   HÍREK

    Heaven and Earth  Halloween  Vertical Limit  The Predator  Peppermint  small Soldiers  The Meg  The Mountain Between Us  The Equalizer 2  Tomb Raider
EGYÉB ÍRÁSOK  |   MOZISZÉRIÁK ÉS TÉVÉSOROZATOK  |   ÉVES ÖSSZESÍTÉSEINK  |   DÍJAK  |   FÓRUM  |   JÓ TUDNI  |   RÓLUNK  |   KAPCSOLAT



Keresés a Filmzene.neten

  







Beszámolók
  • Ólafur Arnalds a Müpában
  • Hollywood Magyarországon - Hans Zimmer-est Lisa Gerrarddal
  • Brian Tyler londoni koncertje
  • Hans Zimmer Magyarországon

  • Zenék egy témára
  • Conan
  • Robin Hood
  • A három testőr
  • Sherlock Holmes
  • Cápás filmek

  • DVD kiadványok
  • Jerry Goldsmith 80th Birthday Tribute Concert - Fimucité 3
  • A Tribute to Basil Poledouris
  • Fimucité 2: Closing Night Gala 2008
  • "War" - A filmzene készítése
  • Creating the Lord of the Rings Symphony




  • Filmzene.net - The X-files: Fight the Future (Mark Snow)    THE X-FILES: FIGHT THE FUTURE   (1998)
       X-akták: A film


      

       zene: Mark Snow
       vezényel: Mark Snow
       kiadás éve: 1998
       kiadó: Elektra
       játékidő: 67:36




         Az "X-akták" a kilencvenes évek egyik legsikeresebb fantasztikus sorozata volt, mely tévénézők tízezreit szegezte hétről hétre a képernyőkhöz. A nézettségi adatok magas mutatói arra sarkallták a stúdiót, valamint az alkotókat, hogy a két FBI-ügynök - az üldözési mániás, s nem utolsósorban UFO-hajhász Mulder (David Duchovny) és a realitások talaján mozgó kolléganője, Scully (Gillian Anderson) - kalandjainak egyikét mozifilmmé duzzasszák. A széria atyja, Chris Carter, valamint a rendezőként több epizódot is jegyző Rob Bowman nekiláttak a munkának, s 1998 nyarára elkészítették az "X-akták: A film"-et, amely végül valóban nem lett több egy hosszúra nyújtott epizódnál - még ha némileg emészthetőbbre is sikerült a széria kezdeti részeinél.

         Az ügynökök számára szokványosnak tűnő épületrobbantásból kibontakozódó összeesküvés-elmélet (amiben minden fontosabb, a sorozatból már jól ismert szereplő helyet kapott) aláfestését Mark Snow készítette el, aki ekkor már ötödik éve szállította a muzsikát Mulderék kalandjaihoz. A komponista karrierjének döntő részét a tévés produkciók tették ki (ami napjainkig mit sem változott), s bár évtizedek óta van a pályán, ez volt az első komolyabb volumenű projektje, melynek nagyon örült, hiszen a költségvetés mértékéből adódóan az eddiginél szélesebbre tárultak számára azok a bizonyos kapuk.
         Snow több hónapig dolgozott a mozifilm score-ján, hosszúra nyúlt munkafolyamatának nagy részét azonban a jelenetek folyamatos újravágásából adódó átírások tették ki, illetőleg az, hogy ezzel párhuzamosan két hónapig a tévésorozat számára is dolgozott, ami tovább lassította jelen szerzeményének elkészülését - röviden tehát egyszerre kellett megküzdenie szakmája két rémálmával: a határidővel és a kiszolgáltatottsággal. A sorozat során folyamatosan formálódó aláfestés (míg az első évadban főként az atmoszférikus ambienté volt a szerep, a továbbiakban már egyre több dallamot és élőhangszert igyekezett felvonultatni Snow) ezzel egy újabb állomáshoz érkezett: itt már zenekar előadásában hallhatjuk a zenét - természetesen az ambientek és szintis effektek ezúttal sem maradtak el.

         Az Elektra kétféle albumot jelentetett meg a filmhez: az egyiken olyan előadók dalait találjuk meg, mint a Foo Fighters, Björk, a The Cardigans vagy a The Cure. Ezen korong abból a szempontból érdekes, hogy a filmben kizárólag a stáblista alatt hallhatók dalok - bár nem ez az egyetlen olyan alkotás, amelyre ez igaz, és történetesen nem is kell messze mennünk, hiszen a tévésorozat égisze alatt korábban már jelent meg betétdalos album. A másik verzió a Snow szerzeményeit tartalmazó score, mely üzleti szempontból valószínűleg nem volt olyan jövedelmező, mint az imént említett korong, jómagam azonban több értékelni valót találok az instrumentális aláfestésben (bár ezen álláspontommal kevesebben értenek egyet, mint ennek ellenkezőjével).
         De hagyjuk a betétdal vs. score kérdést, és nézzük, mit rejt ez a közel hetven perc. A kiadvány kronológiai szempontból majdhogynem tökéletes, s a rajta lévő zene is szépen szól, ám ez az odafigyelés a borító tervezőire nem érvényes, ők ugyanis eléggé semmilyen munkát végeztek - az már megint más kérdés, hogy a korongnyitó ("Threnody In X") és záró ("Crater Hug") dallamos tételek közé ékelődött hamisítatlan X-akták-stílus mennyi embernek nyeri el a tetszését. A főtéma rendkívül jól sikerült átdolgozását hallhatjuk a "Threnody In X"-ben, amely a filmben nem teljesen így hangzik el, ráadásul ott ketté is van bontva. Ami az album hallgatása során hamar feltűnik, az az, hogy a tételek nagy része erősen jelenetfüggő (mint például a "B.C. Blood", a "Remnants", a "Goodbye Bronschweig" vagy a "Pod Monster Suite" is), emellett pedig a már jól ismert főtémán túl (ami nem bukkan fel túl gyakran) nem igazán találni benne olyan motívumot, amely összefogná a művet, helyettük azonban több helyen csendül fel a sorozatban korábban felhasznált altémák/effektek sokasága. Snow tehát nem egy önálló lábakon megálló szerzeményt készített a mozifilm számára, hanem egy olyat, amely minden ízében kötődik a sorozathoz (ami szerintem jó döntés volt), így akik az ott lévő tételeket nem kedvelték, azok számára jelen kompozíció tematikátlanná, nehezen emészthetővé válhat.
         A zenekar jelenléte ellenére igen jelentős szerep hárul az elektronikus hangokra, illetve effektekre is (amik egy részéért az azóta már komponistaként is bizonyított, és ismertté váló Sean Callery felelős), melyek főként az imént említett "régebbi" motívumokat idézik fel. Ám az olyan tempósabb tételek esetében, mint a "Goop", a "Corn Hives", a "Corn Copters" vagy a "Nightmare", az élőzene kerül előtérbe, egyszersmind az album legjobb tételeit tisztelhetjük bennük.

         Mark Snow neve a mai napig egyet jelent az "X-akták"-kal, ami lehet, hogy egyre inkább terhes számára, hiszen megannyi más zene is fűződik nevéhez, ám azzal ő is tisztában van, hogy ekkora sikert kizárólag ezzel könyvelhet el magának. A film és az egész, a sorozatra oly jellemző sötét, vészjósló és káoszos világ a hangszerelésnek köszönhetően ezúttal némileg letisztultabban van tálalva, de ez nem jelenti azt, hogy elődeinél könnyedebb hallgatnivaló lenne (a fenti pontszám ellenére tehát óvatosan ajánlom minden kedves olvasó figyelmébe ezt az underscore-t). Azt pedig csak remélni tudom, hogy a második mozifilm aláfestése - melyet természetesen szintén Snow jegyez - ennyi év kihagyás után is képes lesz feltámasztani ezt a kissé kaotikus, ám szerethető hangulatot.


    Kulics László
    2008.07.24.




    Tracklista:

      1. Threnody In X (3:13)
      2. B.C. Blood (2:26)
      3. Goop (4:17)
      4. Soda Pop (4:45)
      5. Already Dead (1:42)
      6. Cave Base (1:31)
      7. Remnants (2:10)
      8. Fossil Swings (0:58)
      9. Plague (3:22)
    10. Goodbye Bronschweig (2:40)
    11. Call to Arms (0:57)
    12. Crossroads (2:17)
    13. Corn Hives (3:04)
    14. Corn Copters (2:35)
    15. Out of Luck (1:00)
    16. Stung Kissing / Cargo Hold (4:11)
    17. Come and Gone (5:27)
    18. Trust No One (2:51)
    19. Ice Base (1:33)
    20. Mind Games (3:52)
    21. Nightmare (2:44)
    22. Pod Monster Suite (5:21)
    23. Facts (2:35)
    24. Crater Hug (2:05)

    TOVÁBBI ÉRTÉKELÉSEINK:

    Bíró Zsolt

    Dobrosi Tamás          nem értékelte

    Emesz Csaba          nem értékelte

    Gregus Péter

    Szabó Csaba          nem értékelte

    Tihanyi Attila          nem értékelte




    KAPCSOLÓDÓ ANYAGOK:

    Így készült a "Coeurs" zenéje
    (beszámoló)


    The Truth and the Light:
    Music from the X-Files


    Twin Peaks

    További kritikáink
  • Ant-Man and the Wasp
  • Adrift
  • The Mentalist
  • The Shape of Water
  • Red Sparrow
  • Skyscraper
  • The Disaster Artist
  • Love, Simon
  • Jurassic World: Fallen Kingdom
  • Ready Player One
  • Solo: A Star Wars Story
  • Looney Tunes: Back in Action
  • Revenge of the Ninja
  • Charlie and the Chocolate Factory
  • Backdraft

  • Filmzenékről röviden
  • A Wrinkle in Time
  • Geostorm
  • Death Wish
  • Fifty Shades Freed
  • Darkest Hour
  • The Commuter
  • Intent to Destroy
  • Goodbye Christopher Robin
  • Jigsaw
  • Hail, Caesar!

  • Filmek alatt hallott zenék
  • Dark
  • Bright
  • Jean-Claude Van Johnson
  • 47 Meters Down (In to Deep)
  • The Shallows
  • Solace
  • Into the Grizzly Maze
  • Enemies Closer
  • D-Tox
  • Rambo III

  • Interjúk
  • Hrutka Róbert: Szívvel-lélekkel
  • Jeff Beal: Apró kincsek
  • Lisa Gerrard: A szív hangja
  • Mark Hinton Stewart: A zene a párbeszédek mögött

  • Kollaborációk
  • Oliver Stone filmjeinek zenéi
  • Elmer Bernstein életútja I.
  • Jerry Goldsmith életútja III.
  • Jerry Goldsmith életútja II.
  • Jerry Goldsmith életútja I.

  • A filmzene legendái
  • Angelo Badalamenti
  • Philip Glass
  • Basil Poledouris
  • Lalo Schifrin
  • Dave Grusin

  • Moziszériák,tévésorozatok
  • A hobbit-trilógia zenéi
  • A Rémálom az Elm utcában széria zenéi
  • A Robert Langdon-filmek zenéi
  • A Hellraiser-filmek zenéi
  • A Válaszcsapás zenéje

  • További írásaink
  • Ez volt 2016
  • Oscar előtt és Oscar után 2016
  • 10 éves a Filmzene.net
  • Filmzeneszerzők különböző albumai
  • Filmzenékhez köthető kiadványok
  • Stúdiók
  • Lemezkiadók
  • In Memoriam