FŐOLDAL  |   ZENESZERZŐK  |   FILMZENEALBUMOK  |   FILMZENÉKRŐL RÖVIDEN  |   FILMEK ALATT HALLOTT ZENÉK  |   INTERJÚK    
  |   HÍREK

    The Mummy  Catch Me If You Can  Dunkirk  Blade Runner  Kingsman: The Golden Circle  War for the Planet of the Apes  Spider-Man: Homecoming  The Autopsy of Jane Doe  Pirates of the Caribbean: Dead Men Tell No Tales  Close Encounters of the Third Kind
EGYÉB ÍRÁSOK  |   MOZISZÉRIÁK ÉS TÉVÉSOROZATOK  |   ÉVES ÖSSZESÍTÉSEINK  |   DÍJAK  |   FÓRUM  |   JÓ TUDNI  |   RÓLUNK  |   KAPCSOLAT



Keresés a Filmzene.neten

  






Beszámolók
  • Hollywood Magyarországon - Hans Zimmer-est Lisa Gerrarddal
  • Brian Tyler londoni koncertje
  • Hans Zimmer Magyarországon
  • Az Antonio Sanchez & Migration magyarországi koncertje

  • Zenék egy témára
  • Conan
  • Robin Hood
  • A három testőr
  • Sherlock Holmes
  • Cápás filmek

  • DVD kiadványok
  • Jerry Goldsmith 80th Birthday Tribute Concert - Fimucité 3
  • A Tribute to Basil Poledouris
  • Fimucité 2: Closing Night Gala 2008
  • "War" - A filmzene készítése
  • Creating the Lord of the Rings Symphony




  • Filmzene.net - World Trade Center (Craig Armstrong)    WORLD TRADE CENTER   (2006)
       


      

       zene: Craig Armstrong
       vezényel: Pete Anthony
       kiadás éve: 2006
       kiadó: Sony Classical
       játékidő: 57:26




         Már rég megszokhattuk, hogy a nagy stúdiók ugyanazon évben hasonló témájú mozikkal állnak elő, ráadásul közel egyszerre. Az elmúlt időszak tervezett vulkános, aszteroidás, a Gonosz eljöveteléről, netán állatkertből megszökő négylábúkról szóló, esetleg történelmi(nek álcázott), és számtalan egyéb műfajú produkciójának híre mindig villámgyorsan életre hívta a konkurencia versenykedvét is, és azután megkezdődött a versenyfutás az idővel, hogy ki mutassa be előbb a sajátját, akár a minőség rovására is. Hogy eleve volt -e a szeptember 11-i tragédia ötödik évfordulójára betervezve kettő, ezzel a témával foglalkozó film is, vagy ismét egymástól bátorodtak fel a stúdiók, csak sejthető. Azonban úgy tűnik, hogy az ezt feldolgozó filmek különböző közönséget szolgálnak ki, és akit nem rettent vissza a kegyetlen pillanatok felidézése, az rátalálhat a saját megközelítésére. Míg Paul Greengrass formabontó és dokumentarista jellegű, valósághűen rekonstruált rendezése ("A United 93-as") az egyetlen repülőgép fedélzetére visz, amely nem érte el célját, és mutatja be az utasok reménytelen küzdelmét a géprablókkal, addig a "World Trade Center" társdarabjával ellentétben arcokat emel ki a tömegből, ezáltal hollywoodiasabb módon kiszolgálva a szomorú évforduló iránti érdeklődést, és megkülönböztetve magát a 93-as járat névtelen hőseinek megrázó történetét bemutató drámától.

         Oliver Stone direktor (akiről a filmzenelemez belső borítójára sikerült egy legkevésbé sem odaillő, szélesen mosolygó fotót találni) az ikertornyok leomlásának többezernyi áldozata közül kettőt ragadott ki, John McLoughlint és Will Jimenót. A két rendőr (Nicolas Cage és az Oscar-díjas "Ütközések" legjobb jelenetét magáénak tudó Michael Pena megformálásában) abba az összeverbuválódott mentőcsapatba tartozott, mely az első repülőgép akkor még nem szándékosnak vélt becsapódása után egyből útnak indult menteni a magasban rekedteket. A második becsapódástól magukat megadó épületek összeomlása után megannyi kimenekülni már nem tudó emberrel ellentétben csodával határos módon ők ketten, súlyosan megsérülve ugyan, de életben maradtak. Egymásban tartották a lelket mindaddig, míg végül rájuk nem találtak, és ki nem hozták őket a hatalmas területen szerteszét szóródott betontömbök égbe meredő hegyei közül - az utolsó túlélők közt.

         Habár patrióta mozzanatokból nem kevés tapasztalható az alkotásban, a szükségtelen zászlólobogtatás ezúttal szerencsére nem öltött hátborzongató méreteket. Jómagam tehát (az átlagos kritikákkal ellentétben) nem írnám le teljesen a filmet. Függetlenítsük magunkat a rendező korábbi műveitől, és egy teljesen az elvárásoknak megfelelő, kiszámítható mederben maradó, "A United 93-as"-énál valamivel pozitívabb végkicsengésű drámát láthatunk, de az letagadhatatlan, hogy egyedüli hatását igazából egy olyan valós esemény adja, amitől nehezebb függetlenítenie magát annak, aki nem szőrösszívű kritikus.
         Egyedüli hatását - írom, pedig Craig Armstrong muzsikája az, amit igazán érdemes kiemelni a produkcióból, hiszen önállóan is megállja helyét, a filmmel ellentétben nem feltétlenül az adja neki a pluszt, amihez kötődik. "A United 93-as" esetében John Powell zseniális megközelítésű filmzenéje bátran visszafogott mert maradni, és éppen azzal ütött hatalmasat, hogy ezidáig szinte példátlan minimalizmussal, a fővonalat adó dinamikusan monoton, súlyos ütemek szívdobbanásra utaló hangjaival érte el hatását. A "World Trade Center" score-ja sokkal hagyományosabb utat követ. Vérbeli Armstrong-műről van szó, mindenféle radikális ötlet nélkül, tehát ebből a szemszögből nem egy kimagasló szerzeménnyel van dolgunk, ráadásul közel egyórás, kicsit hosszúnak ható anyaggal bír. Amivé azonban összeáll, az ha nem is a teszi a filmzenetörténelem legeredetibbjévé, az év egyik legszebbjévé mindenféleképpen.

         Szeptember 11-éről a szerző már megemlékezett a maga módján 2002-es "As If to Nothing" című fantasztikus önálló albumán, az Evan Dandóval közös, végtelenül szomorú "Wake Up in New York"-kal. Legújabb munkája mintha annak egyfajta továbbgondolása lenne, feldúsított hangzással. Mintegy a két főhősre való utalásként, a gyönyörű főtémát méltóságteljesen játszó szimfonikus zenekar játéka mellett középpontba két szólóhangszert, a csellót ("World Trade Center Cello Theme") és a zongorát helyez ("World Trade Center Piano Theme"). Utóbbi instrumentum mögé ő maga is odaül, és egy lágy dallamsorral emlékezik ("Ethereal Piano Coda").
         Bár a mű egészére a telt nagyzenekari hangzás jellemző, kontrasztként néha kiemelkedik egyéb megoldás is: a hegedűk himnikus játékát támogató, a "Wake Up in New York"-ot felidéző gitár a "John & Donna Talk About Their Family"-ben, erőteljes női vokál a "Jimeno Sees Jesus"-ban, vagy a hatalmas feszültséget éreztető "The Drive Downtown" morajló vonósai és a magasban elsuhanó repülőgépeket idéző szélhangjai. Kiemelném a "New York Awakes" mennybéli békességét és a "World Trade Center Choral Piece"-t teljes egészében, mint a CD azon trackjét, melyért már csak önmagában is érdemes volt megírni a komplett művet. A melankolikus (mint tulajdonképpen minden ezen a lemezen) "Allison at the Stoplight"-ból pedig kiderül az, hogy a főtéma egyszem hangszeren előadva is kiválóan megállja a helyét.
         Craig Armstrong mindig is mestere volt az élőhangszeres és a digitális hangok fúzióját előnyben részesítő ötleteknek. Ezek mára teljesen hozzánőttek, nélkülük szinte nem teljes egy Armstrong-mű. Az olyan kompozíciókban, mint például a "John and Will Found / Will Ascends"-ben, esetleg a "John Rescued / Resolution"-ben ezek a kis finom elektronikus ütemek formájában megjelenő kiegészítések nemhogy nem zavaróak, de az ekkor felerősödő zene révén szinte reményt sugallva emelnek a hatáson.

         A filmzene egyetlen problémájaként csak a folyamatosságot lehetne felróni a komponistának, ugyanis a trackek között nagyon szoros kapocs van, ami azt eredményezi, hogy bárhol is hallgatunk bele, nem fog semmi meglepetés érni bennünket. Ugyanazon a csendes pályán mozog minden, néhány téma variálásával - ám bármelyik pillanatba is hallgatunk bele, garantált, hogy a hallgatók többségét rabul fogja ejteni. A score-t igazán a film megnézése után kedveltem meg. Amit eleinte csak simán egy egységes színvonalú igényes zenének tartottam, utána végérvényesen helyére került, és hozzánőtt bizonyos képekhez: a sikátorokban kavargó pernye, a kihalt és néma utcák látványához. A "World Trade Center" score-ja egy nagyon tapintatos hangzású zene, rekviem az áldozatokért, és egyben mementó hozzátartozóik számára.


    Bíró Zsolt
    2006.12.03.




    Tracklista:

      1. World Trade Center Cello Theme (3:43)
      2. World Trade Center Piano Theme (4:00)
      3. New York Awakes (2:29)
      4. The Drive Downtown (3:52)
      5. Rise Above the Towers (2:26)
      6. World Trade Center Choral Piece (2:41)
      7. John & Donna Talk About Their Family (1:25)
      8. Ethereal (5:24)
      9. John's Woodshed (1:38)
    10. Marine Arrives at Ground Zero (2:57)
    11. Will and Allison In The Hospital (1:53)
    12. Allison at the Stoplight (1:07)
    13. Jimeno Sees Jesus (1:42)
    14. John and Will Found / Will Ascends (5:05)
    15. John's Apparition (2:30)
    16. John Rescued / Resolution (7:46)
    17. Elegy (4:39)
    18. Ethereal Piano Coda (2:09)



    TOVÁBBI ÉRTÉKELÉSEINK:

    Dobrosi Tamás          nem értékelte

    Emesz Csaba          nem értékelte

    Gregus Péter

    Kulics László

    Szabó Csaba

    Tihanyi Attila          nem értékelte




    KAPCSOLÓDÓ ANYAGOK:

    As If to Nothing

    The Day After Tomorrow

    Pearl Harbor

    United 93

    További kritikáink
  • Alien: Covenant
  • King Arthur: The Legend of the Sword
  • Atlantis: The Lost Empire
  • Life
  • Colossal
  • Great Expectations
  • Jesse Stone - The Ultimate Collection
  • The Boss Baby
  • In the Heart of the Sea
  • Power Rangers
  • Noah
  • Mighty Morphin Power Rangers: The Movie
  • Crimson Rivers
  • Twister
  • xXx: Return of Xander Cage

  • Filmzenékről röviden
  • The Lego Ninjago Movie
  • The Dark Tower
  • Remember
  • Split
  • The Hollywood Shorties
  • Eddie the Eagle
  • Spotlight
  • Green Room
  • The Boy
  • Ma Ma

  • Filmek alatt hallott zenék
  • Jean-Claude Van Johnson
  • 47 Meters Down (In to Deep)
  • The Shallows
  • Solace
  • Into the Grizzly Maze
  • Enemies Closer
  • D-Tox
  • Rambo III
  • Transformers: Rescue Bots
  • Sex Tape

  • Interjúk
  • Jeff Beal: Apró kincsek
  • Lisa Gerrard: A szív hangja
  • Mark Hinton Stewart: A zene a párbeszédek mögött
  • Wolf Péter: A szerencse kapuja

  • Kollaborációk
  • Oliver Stone filmjeinek zenéi
  • Elmer Bernstein életútja I.
  • Jerry Goldsmith életútja III.
  • Jerry Goldsmith életútja II.
  • Jerry Goldsmith életútja I.

  • A filmzene legendái
  • Angelo Badalamenti
  • Philip Glass
  • Basil Poledouris
  • Lalo Schifrin
  • Dave Grusin

  • Moziszériák,tévésorozatok
  • A hobbit-trilógia zenéi
  • A Rémálom az Elm utcában széria zenéi
  • A Robert Langdon-filmek zenéi
  • A Hellraiser-filmek zenéi
  • A Válaszcsapás zenéje

  • További írásaink
  • Ez volt 2016
  • Oscar előtt és Oscar után 2016
  • 10 éves a Filmzene.net
  • Filmzeneszerzők különböző albumai
  • Filmzenékhez köthető kiadványok
  • Stúdiók
  • Lemezkiadók
  • In Memoriam