FŐOLDAL  |   ZENESZERZŐK  |   FILMZENEALBUMOK  |   FILMZENÉKRŐL RÖVIDEN  |   FILMEK ALATT HALLOTT ZENÉK  |   INTERJÚK    
  |   HÍREK

    Spider-Man: Homecoming  The Autopsy of Jane Doe  Pirates of the Caribbean: Dead Men Tell No Tales  Close Encounters of the Third Kind  Alien: Covenant  King Arthur: The Legend of the Sword  Atlantis: The Lost Empire  Life  Colossal  Great Expectations
EGYÉB ÍRÁSOK  |   MOZISZÉRIÁK ÉS TÉVÉSOROZATOK  |   ÉVES ÖSSZESÍTÉSEINK  |   DÍJAK  |   FÓRUM  |   JÓ TUDNI  |   RÓLUNK  |   KAPCSOLAT



Keresés a Filmzene.neten

  






Beszámolók
  • Hollywood Magyarországon - Hans Zimmer-est Lisa Gerrarddal
  • Brian Tyler londoni koncertje
  • Hans Zimmer Magyarországon
  • Az Antonio Sanchez & Migration magyarországi koncertje

  • Zenék egy témára
  • Conan
  • Robin Hood
  • A három testőr
  • Sherlock Holmes
  • Cápás filmek

  • DVD kiadványok
  • Jerry Goldsmith 80th Birthday Tribute Concert - Fimucité 3
  • A Tribute to Basil Poledouris
  • Fimucité 2: Closing Night Gala 2008
  • "War" - A filmzene készítése
  • Creating the Lord of the Rings Symphony




  • Filmzene.net - White House Down (Thomas Wander, Harald Kloser)    WHITE HOUSE DOWN   (2013)
       Az elnök végveszélyben


      

       zene: Thomas Wander, Harald Kloser
       vezényel: James Brett
       kiadás éve: 2013
       kiadó: Varése Sarabande
       játékidő: 47:25




         "Armageddon" - "Deep Impact", "Tűzhányó" - "Dante pokla", "Top Gun" - "Vasmadarak", "A Mars-mentőakció" - "A vörös bolygó": mindössze néhány példa a stúdiók közötti versengés azon szegmenséből, amikor alig pár hónapos vagy hetes premierkülönbséggel, hasonszőrű produkciók révén igyekeznek a mogulok jegyvételre csábítani a közönséget, és megmutatni, ki a jobb az adott témakörben. "Az elnök végveszélyben"-t jegyző Roland Emmerich 2013-ban a második olyan direktor volt, aki a Fehér Ház, illetve annak lakói ellen irányuló támadásra építette alkotását: az itthon a nyár elején mozikba került, Antoine Fuqua-féle "Támadás a Fehér Ház ellen"-t követően most Jamie Foxx, Channing Tatum és Jason Clarke főszereplésével egy másik aspektusból is megfigyelhető ezen incidens, illetve annak elhárítása.

         A zenei kíséretről ezúttal is az elmúlt néhány Emmerich-filmhez szerződtetett duó, Harald Kloser és Thomas Wander gondoskodhatott, akik eddig mindössze az "Anonymus" című mozihoz komponált muzsikájukkal tudtak meggyőzni engem tehetségükről. Bár "Az elnök végveszélyben" a tengerentúlon a nyár közepe felé került bemutatásra, a zenei felvételekre már tavasszal sort kerítettek, az utómunkálatok elhúzódása okán - ami nem mellesleg jól jött a másik fehér házas filmmel azonos premierpárhuzam elkerülése érdekében is - tehát a megjelenéshez képest negyed évvel korábban dobozban tudhatták muzsikájukat. A scoring sessionre a Sony Pictures tulajdonában lévő MGM Scoring Stage-en került sor, ahol a 89 fős Hollywood Studio Symphony közreműködésével csendültek fel a dallamok.
         Jelen score-juk stílusával kapcsolatban egy interjú alkalmával így nyilatkozott Kloser: "A film a hazafiasságról is szól... de nemcsak szó szerint a hazafias érzelmekről, hanem a szabadságba, a demokráciába és a békébe vetett hitről is. Emellett van sok-sok futás, ugrándozás, lövöldözés, sikoltozás meg miegymás. Ezekből pedig egyenesen következett, hogy milyen zenét kellett készíteni alá". Bár ezen leírás nem annyira sokatmondó (mely jelző sajnálatos módon a muzsikára is érvényes), mégis szó szerint igaz, annyi személyes kiegészítéssel azonban élnék ezzel kapcsolatban, hogy e történet végre egy összeszedettebb és kiforrottabb kíséret elkészítésére sarkallta a párost. A korábbi katasztrófamozik során hallott zenekari csörték redukálódtak, letisztultak, illetve elektronikus elemekkel dúsultak, mindezek eredményeként pedig más hatást keltenek, mint az eddigiek. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor el is klisésedtek, pontosabban: elindultak azon az úton, amely a Media Ventures-tanítványok stílusának aulájába vezette őket. A felhasznált motívumok meglehetősen egyszerűek, előre dúdolhatóak, így bármennyire is újat mutatnak önmagukhoz képest, a jelenlegi trendek vonásai majd' minden pillanatban megfigyelhetőek. Természetesen ezen megoldások alkalmazása érthető abból a szempontból, hogy ezúttal egy végletekig heroikus történetről van szó, hiszen meg kell védeni az Államok első számú emberét, aki szimbolikusan ugyan, de maga az állam, és ezt leghatásosabban a hősiességet tükröző rezes szólamok és katonai dobpergések közepette lehet megtenni úgy, hogy a napjaink elvárásainak megfelelő köntösbe csomagoljuk őket.

         Az albumnyitó "White House Down Opening Theme" bár kliséhalmazra épül, abból a szempontból említésre méltó, hogy a heroikusságot a mai nézők és a hazafias hősök szempontjából egyaránt igyekszik érzékeltetni. Ennek eredményeként a tétel eleje a klasszikus hősies muzsikákat idézi meg a rezesszólóval, a hegedűkkel, valamint az azokat finoman kiegészítő fuvolák jelenlétével, a folytatásban ugyanakkor már a mostanság megszokottnak nevezhető konzervmegoldásokkal operál. E vezérmotívumot elsőre fanyalogva fogadtam, idővel azonban a "Holnapután"-éhoz hasonlóan a bűnös élvezetek kategóriájában landolt. Teljes valójában a "White House Down End Theme"-ben csendül még fel, az egy-két hangjegyelhagyásból álló variációból azonban nem szenvedünk hiányt.
         Az imént említett "zimmeresedés" az aláfestés egészére rányomja bélyegét, s ezen megközelítés – előző műveik ismeretében - nemcsak, hogy szokatlan a párostól, hanem emiatt elsőre a Varése Sarabande korongja is se íze, se bűze érzést keltett bennem. Többszöri lejátszást követően azonban nemcsak a nyitány mászott a fülembe, hanem felfigyeltem a "Birdfeeder"-re (melynek felvezető másodperceit akár egy James Horner-darabnak is betudhatnánk), a lazaságot tükröző "Arrival at the White House"-ra, valamint a kissé melankolikus "Ground Impact Confirmed"-re is. Az akciótételekben - melyek stílszerűen a "Let's Go"-val veszik kezdetüket – pedig bár felbukkannak a Kloser-Wander duóra jellemző ütős- és vonósszólamok, valamilyen oknál fogva a hangulatteremtéshez használt megoldások főszereplője mégis a Media Ventures-paletta lett, amire remek példa többek között a "Dumbwaiter" címet viselő track is, mely kísértetiesen hasonlít a Transformers-muzsikákra. Az elektronikus elemekkel ötvözött dinamikus darabok közül mindössze az "Elevator Chase", a "Satellite Phone", a "Cale's on the Roof", illetve a "Gonna Shoot Me?" esetében éreztem azt, hogy némi eredetiséget foglalnak magukban, ám ezek meglehetősen kevesek ahhoz, hogy elmulasszák a keserű szájízt.

         Trevor Morris a "Támadás a Fehér Ház ellen"-hez készült kompozíciója egy hangyányival jobbra sikerült, mint a Kloser-Wander párosé, zeneileg azonban mindkettő ugyanazon elemekből építkezett: mintha egymás melletti szobákban írták volna meg a muzsikát – némely trackeket akár össze is cserélhetnénk úgy, hogy közben a score-ok összképe nem borulna fel. "Az elnök végveszélyben" filmzenealbumának tükrében kíváncsian várom, hogy Kloserék mivel fognak legközelebb előrukkolni: vajon visszatérnek majd a saját zenei stílusukhoz, vagy ezt a vonalat boncolgatják tovább?


    Kulics László
    2013.09.06.




    Tracklista:

      1. White House Down Opening Theme (4:51)
      2. Birdfeeder (1:25)
      3. Arrival at the White House (1:44)
      4. Give Me a Chance (1:56)
      5. Let's Go (3:45)
      6. Elevator Chase (2:08)
      7. Work to Do (1:09)
      8. Satellite Phone (1:38)
      9. Fighting Vadim (1:28)
    10. Emily is on TV (1:44)
    11. Dumbwaiter (1:29)
    12. Facial Recognition (1:48)
    13. Daughters & Finnerty's Plan (2:26)
    14. Which Direction (2:23)
    15. Cale's on the Roof (0:47)
    16. We Are a Go (1:06)
    17. Ground Impact Confirmed (2:26)
    18. You Have 8 Minutes (1:16)
    19. After the Fire (1:27)
    20. Gonna Shoot Me? (1:52)
    21. Two Minutes to Target (1:29)
    22. White House Down End Theme (2:52)
    23. Chevy Knights (Mickey & Mallory) (4:01) *

    * előadja: He Met Her




    TOVÁBBI ÉRTÉKELÉSEINK:

    Bíró Zsolt

    Dobrosi Tamás          nem értékelte

    Emesz Csaba          nem értékelte

    Gregus Péter

    Szabó Csaba          nem értékelte

    Tihanyi Attila          nem értékelte




    KAPCSOLÓDÓ ANYAGOK:

    The Day After Tomorrow

    Independence Day

    Olympus Has Fallen

    Rendező-zeneszerző párosok:
    Roland Emmerich és Harald Kloser


    További kritikáink
  • Jesse Stone - The Ultimate Collection
  • The Boss Baby
  • In the Heart of the Sea
  • Power Rangers
  • Noah
  • Mighty Morphin Power Rangers: The Movie
  • Crimson Rivers
  • Twister
  • xXx: Return of Xander Cage
  • The Lego Batman Movie
  • Shaft
  • Living in the Age of Airplanes
  • La La Land
  • Immortal Memory
  • Spirit: Stallion of the Cimarron

  • Filmzenékről röviden
  • Remember
  • Split
  • The Hollywood Shorties
  • Eddie the Eagle
  • Spotlight
  • Green Room
  • The Boy
  • Ma Ma
  • Jack Reacher: Never Go Back
  • Gagarin - First in Space

  • Filmek alatt hallott zenék
  • Jean-Claude Van Johnson
  • 47 Meters Down (In to Deep)
  • The Shallows
  • Solace
  • Into the Grizzly Maze
  • Enemies Closer
  • D-Tox
  • Rambo III
  • Transformers: Rescue Bots
  • Sex Tape

  • Interjúk
  • Jeff Beal: Apró kincsek
  • Lisa Gerrard: A szív hangja
  • Mark Hinton Stewart: A zene a párbeszédek mögött
  • Wolf Péter: A szerencse kapuja

  • Kollaborációk
  • Oliver Stone filmjeinek zenéi
  • Elmer Bernstein életútja I.
  • Jerry Goldsmith életútja III.
  • Jerry Goldsmith életútja II.
  • Jerry Goldsmith életútja I.

  • A filmzene legendái
  • Angelo Badalamenti
  • Philip Glass
  • Basil Poledouris
  • Lalo Schifrin
  • Dave Grusin

  • Moziszériák,tévésorozatok
  • A hobbit-trilógia zenéi
  • A Rémálom az Elm utcában széria zenéi
  • A Robert Langdon-filmek zenéi
  • A Hellraiser-filmek zenéi
  • A Válaszcsapás zenéje

  • További írásaink
  • Ez volt 2016
  • Oscar előtt és Oscar után 2016
  • 10 éves a Filmzene.net
  • Filmzeneszerzők különböző albumai
  • Filmzenékhez köthető kiadványok
  • Stúdiók
  • Lemezkiadók
  • In Memoriam