FŐOLDAL  |   ZENESZERZŐK  |   FILMZENEALBUMOK  |   FILMZENÉKRŐL RÖVIDEN  |   FILMEK ALATT HALLOTT ZENÉK  |   INTERJÚK    
  |   HÍREK

    Heaven and Earth  Halloween  Vertical Limit  The Predator  Peppermint  small Soldiers  The Meg  The Mountain Between Us  The Equalizer 2  Tomb Raider
EGYÉB ÍRÁSOK  |   MOZISZÉRIÁK ÉS TÉVÉSOROZATOK  |   ÉVES ÖSSZESÍTÉSEINK  |   DÍJAK  |   FÓRUM  |   JÓ TUDNI  |   RÓLUNK  |   KAPCSOLAT



Keresés a Filmzene.neten

  







Beszámolók
  • Ólafur Arnalds a Müpában
  • Hollywood Magyarországon - Hans Zimmer-est Lisa Gerrarddal
  • Brian Tyler londoni koncertje
  • Hans Zimmer Magyarországon

  • Zenék egy témára
  • Conan
  • Robin Hood
  • A három testőr
  • Sherlock Holmes
  • Cápás filmek

  • DVD kiadványok
  • Jerry Goldsmith 80th Birthday Tribute Concert - Fimucité 3
  • A Tribute to Basil Poledouris
  • Fimucité 2: Closing Night Gala 2008
  • "War" - A filmzene készítése
  • Creating the Lord of the Rings Symphony




  • Filmzene.net - Van Helsing (Alan Silvestri)    VAN HELSING   (2004)
     


      

       zene: Alan Silvestri
       vezényel: Alan Silvestri
       kiadás éve: 2004
       kiadó: Decca Records
       játékidő: 42:53




         Gabriel Van Helsinget egy titkos rend szerzetesei képezték ki a gonosz elleni küzdelemre. Legújabb küldetése, hogy Drakula gróf hatalomra törését megakadályozza. Ebben segítségére van a rend egy barátja, valamint megannyi harci kütyü, mellyel leginkább Batmanre, vagy James Bondra hasonlít. Elindulnak hát, hogy Erdélyt felszabadítsák a sötét erő uralma alól. Ezen kalandjuk során nemcsak vámpírokkal, hanem vérfarkasokkal és Frankeinstein teremtményével is szembeszállnak. Küldetésükben egy helybéli lány is segítségükre lesz, a bájos Anna személyében, kinek célja meghalt rokonainak lelki nyugalma, amit addig nem kapnak meg, míg Drakula életben van. Mindeközben Van Halsing múltjával kapcsolatos kérdéseire is választ szeretne kapni, melyek közül a legfontosabb: ki is ő valójában?
         A mitikus személyek és képregényhősök megjelenítése Hollywoodot mindig is nagy bevételi forrással kecsegtette. Van Helsing már a Coppola rendezésével készült Draculában is feltűnt - Anthony Hopkins alakításában -, s úgy gondolták, karaktere megér egy önálló filmet. Így hát átkeresztelték Abrahamról Gabrielre, majd felkérték Hugh Jackmant, hogy keltse életre az újdonsült hőst. Adott volt a hős és a gonosz, akik - bájos hölgyek személyében - segítőkész társakat is kaptak. Ebből a szempontból mindkét oldal nyertes. A rendezést rábízták Stephen Sommers-re, aki a felkérésnek eleget téve elutazott a napfényes sivatagból a komor, sötét Erdélybe, és máris kezdődhetett is a forgatás.
         Bár a film látványosra sikerült, és zeneileg is a toppon van, összességében mégis hagy kívánnivalót maga után. Egy pergő kalandfilm, tele rémekkel, akcióval, viszont a kerettörténet akadozik és jellegtelen. Két összecsapás között megállnak a szereplők és elmesélik, miért is vannak itt, kinek mi a célja, múltja, de ez kevés. Hugh Jackman rendkívül jó választás volt ehhez a kemény, mégis jóvágású karakterhez, viszont Drakula nem lett annyira félelmetes, rideg, ahogyan azt várnánk és Kate Beckinsale-nek is csak a korhű ruhák álltak jól.

         A zene elkészítésére Alan Silvestrit kérték fel, akinek Sommers filmes víziói nem idegenek, hiszen "A múmia visszatér"-ben már dolgoztak együtt. A zenét hallgatva ez a döntés rendkívül jó ötlet volt, ugyanis hozta a tőle megszokott színvonalat, stílust és hangszerelést. Silvestri ehhez a sötét, legendásan gonosz teremtményekkel teletűzdelt kalandfilmhez tökéletes zenét írt.
         Igencsak meglepődtem, és kicsit el is keseredtem, mikor először hallottam a "Transylvania 1887" című számot, ugyanis a kezdés teljesen megegyezik Zimmer "Backdraft"-zenéjével (azon belül a "Burn It All" című számmal). Csakhamar elbúvik ez a dallam, de mindvégig ott lapul a háttérben. A vonósok által életre keltett dallamok hatása olyan, mintha egy időgéppel utaznánk vissza több, mint 100 évet a legenda helyszínére. A kórus baljós hangszíne teszi igazán sötétté az egész művet. A "Burn It Down!" dinamikus kezdetétből visszavesz Silvestri, s lassú, fenyegető dallamokkal tereli tovább a feszültséget. 1:44: itt csapja fel a fejét egy rövid, ám számomra nagyon is aranyat érő motívum. A zenekar - csakúgy, mint a vásznon menetelő tömeg - lincshangulatban úszik, a kórus pedig sopánkodó hangon követi. Az erőteljes dobok és a sötét, néhol merengő fúvósok rendkívül erőteljes zenét keltettek életre. A "Werewolf Trap" segítségével tovább kalauzol minket Silvestri e mitikus világban, s egy pillanatra győzelmet sejtető hangok ütik fel fejüket, ám mire észbe kapnánk, a sötétség és rettegés elnyomja ezt a csöppnyi diadalt.
         A kalandfilmek során szinte elkerülhetetlenek azok a jelenetek, mikor kedvenc főhősünk - jelen esetben Van Helsing - egyedül, vagy segítőivel egyetemben csodás tájakon utazik keresztül, hogy elérkezzen arra a helyre, hol a gonosszal szembeszállhat. Sommers filmjében sincs ez másként, s míg a vadregényes, hó födte csúcsokon keresztül vágtatnak Van Helsingék, addig Silvestri a filmhez komponált legjobb zenéjét tárja elénk. Igazi menetelős zene, a tőle megszokott stílusban: az egész zenekart felhasználja, hogy a film képi világát még emlékezetesebbé tegye.
         Az "Attacking Brides" az első vámpír - Helsing találkozó tiszteletére íródott. Ettől függetlenül nem egy megható, könnyeket előcsaló szám, hanem fordulatokban gazdag, összecsapáshoz illő mű, melynek elején a vonósok által előcsalt dallamok kuszasága tökéletesen illusztrálja a repkedő vámpírokat. A hátralévő részben pedig az előzőekben megismert részeket keveri egybe, bontja tovább, vagy szakítja meg a feszültség kiteljesedése céljából. A dobok úgy dübörögnek, hogy azt várjuk, mikor szakadnak be. A kórus előadásmódja pedig leginkább egy vallásos szertartáshoz illik. Bár a ritmus és a hangszínek folyamatosan váltakoznak, a zenét végig a "Backdraft"-et idéző dallam vezeti, mely gyermeki csintalansággal bujkál az erőteljesebb dallamok között. A zene ettől kezdve válik igazán karakteressé, keménnyé, hisz tudjuk, mivel állunk szemben. A "Dracula's Nursery"-nél tapasztaljuk először a zenekar "megpihenését". Hosszú, elnyújtott, feszültséget keltő várakozások sorát halljuk és a gonosz diadalittasnak tűnő motívumát. Kellemes szinti dallammal nyit Silvestri, melybe olyan tempóval csap bele a zenekar, amire rögtön felkapjuk a fejünket. A nyitódallamot úgy adják elő, mintha sietnének valahová, és gyorsan le akarják tudni a felvételt. Visszatér az a dallam, mely a "Burn It Down!"-ban annyira megtetszett nekem. A különféle teremtmények (vámpír, vérfarkas) tételei között csapong a zenekar.
         A "Journey To Transylvania" dallamaival köszönti hallgatóit a "Transylvanian Horses", mely egy perc (és egy remekül megválasztott lecsapás) után a feszültségnek enged teret, hogy aztán a hős motívumának elhangzásával ismét harcba szállhassunk a virágzó világunkat fenyegető gonosz ellen. A zene ritmusa hasonlít a lódobogáshoz, ami teljesen kézenfekvő és megszokott jelenség olyan esetekben, mikor a szereplők lovon vagy fogattal menekülnek.
         Egy kicsit beteges hangulatú báli zenét ismerhetünk meg a kilences szám hallgatása közben. Alapvetően kellemes zene lenne, viszont a hegedűs szólójának hangszíne kilóg a sorból, és nem igazán épp elmére vall. De milyen más báli zenére táncolna egy csapat vámpír? Ez tökéletesen megfelel nekik. Természetesen Van Helsing is beugrik a buliba és megmenti a fogságba esett Anna Valerious-t, amit pillanatról pillanatra nyomon követ a zene. A "Who Are They To Judge?" berobbanásakor a vonósok követik az ütős hangszerek cseppet sem lágy előadási módját. A kemény kezdet aztán szépen lelappad, és kellemes véget ér: tipikus Silvestri. Elérkeztünk a végső csatához: ha lehet, még sötétebb és keményebb összecsapás előtt állunk. Hol lágyan szárnyal a zene, hol pedig eldurvul, s ezáltal, mint egy pingpong labda csapong a két ellentétes hangulat között A kórus baljósan konstatálja az eseményeket, de ekkorra ez is megszokottá válik. A szintetizátorral szolgáltatott alapütem tökéletesen összetartja a különböző karakterek dallamát. Természetesen a legerősebb Van Helsing és Dracula küzdelme.
         A zárótétellel a drámaiság oltárán is áldoz Silvestri. Fájdalmas hegedűk, hárfa és síró kórus búcsúztatja a hősnőt. Néhol - ilyenkor szokásos módon - megkondul a harang, hogy még fájdalmasabbá tegye a halált. A fájdalom megszakad a közepe táján és megkönnyebbültebbé válik a zene, mikor Anna és rég halott családtagjainak lelke a mennybe száll. Furulyaszólam követi nyomon az eseményt. Kicsit "The Mummy Returns"-ös hangulat üti fel a fejét, amit meg is tart. Az utolsó másodpercekben természetesen visszaköszön a kemény hőst szimbolizáló taktus, jelezvén: sok megoldásra váró ügye maradt még.

         A filmet végignézve több kellemes dallamú zenét is komponált Silvestri, viszont az albumra ezek közül csak az utolsó tétel került fel. Ebből adódóan a lemez többnyire pörgősebb dallamokat tartalmaz. Hallgatása közben kiérződik, hogy korábbi műveinek hangulatát is belecsempészte Silvestri (pl: "Predator", "Volcano", "Eraser", "The Mummy Returns"), de ez nem zavaró, mivel ahogy felbukkannak ezen elemek, máris megváltoznak, tehát finoman, módjával fűzte bele. Remekül helytállt és egy korrekt filmzenét komponált.
         De ne csak a zenéről beszéljünk, hanem a lemezt körülvevő körítésekről is. Ezt vizsgálva csak erősödik bennünk a tudat, hogy egy kifejezetten igényes kiadást tartunk a kezünkben. Túl azon, hogy a borítót kihajtogatva az egyik legpolgárpukkasztóbb dologgal, egy poszterrel állunk szemben, a borítón tisztességgel fel vannak tüntetve, kik segédkeztek a zene hangszerelésénél, előadásában illetve felvételénél. Ezen kívül találunk még két reklámot, melyek arra buzdítanak, hogy vegyük meg a képregényt és a könyvet. Azonban ezt leszámítva tényleg igényes képeket válogattak be és az egész elrendezés, színvilág hozza a film hangulatát. Egy dolgot sérelmezek, az pedig a számok időtartamának elhagyása. Nem értem, miért jó, ha nem tűntetik fel. A lemezen található pár olyan extra, mely korlátozza a cd játékidejét. Játékbemutató, képregény ajánló, képgaléria, intro. Az átlagos filmzenei kiadások közül a Decca ki szokott tűnni azzal, hogy ilyeneket tesz albumaira (pl: "A Beautiful Mind", "Gladiator").


    Kulics László
    2004.07.10.




    Tracklista:

      1. Transylvania 1887 (1:26)
      2. Burn It Down! (4:46)
      3. Werewolf Trap (1:53)
      4. Journey to Transylvania (1:33)
      5. Attacking Brides (5:02)
      6. Dracula's Nursery (5:46)
      7. Useless Crucifix (2:35)
      8. Transylvanian Horses (3:55)
      9. All Hallow's Eve Ball (3:01)
    10. Who Are They to Judge? (2:00)
    11. Final Battle (6:28)
    12. Reunited (4:23)


    TOVÁBBI ÉRTÉKELÉSEINK:

    Bíró Zsolt

    Dobrosi Tamás

    Emesz Csaba

    Gregus Péter

    Szabó Csaba

    Tihanyi Attila




    KAPCSOLÓDÓ ANYAGOK:

    Elektra

    Eraser

    The Music of "Van Helsing" (DVD)

    Predator

    További kritikáink
  • Ant-Man and the Wasp
  • Adrift
  • The Mentalist
  • The Shape of Water
  • Red Sparrow
  • Skyscraper
  • The Disaster Artist
  • Love, Simon
  • Jurassic World: Fallen Kingdom
  • Ready Player One
  • Solo: A Star Wars Story
  • Looney Tunes: Back in Action
  • Revenge of the Ninja
  • Charlie and the Chocolate Factory
  • Backdraft

  • Filmzenékről röviden
  • A Wrinkle in Time
  • Geostorm
  • Death Wish
  • Fifty Shades Freed
  • Darkest Hour
  • The Commuter
  • Intent to Destroy
  • Goodbye Christopher Robin
  • Jigsaw
  • Hail, Caesar!

  • Filmek alatt hallott zenék
  • Dark
  • Bright
  • Jean-Claude Van Johnson
  • 47 Meters Down (In to Deep)
  • The Shallows
  • Solace
  • Into the Grizzly Maze
  • Enemies Closer
  • D-Tox
  • Rambo III

  • Interjúk
  • Hrutka Róbert: Szívvel-lélekkel
  • Jeff Beal: Apró kincsek
  • Lisa Gerrard: A szív hangja
  • Mark Hinton Stewart: A zene a párbeszédek mögött

  • Kollaborációk
  • Oliver Stone filmjeinek zenéi
  • Elmer Bernstein életútja I.
  • Jerry Goldsmith életútja III.
  • Jerry Goldsmith életútja II.
  • Jerry Goldsmith életútja I.

  • A filmzene legendái
  • Angelo Badalamenti
  • Philip Glass
  • Basil Poledouris
  • Lalo Schifrin
  • Dave Grusin

  • Moziszériák,tévésorozatok
  • A hobbit-trilógia zenéi
  • A Rémálom az Elm utcában széria zenéi
  • A Robert Langdon-filmek zenéi
  • A Hellraiser-filmek zenéi
  • A Válaszcsapás zenéje

  • További írásaink
  • Ez volt 2016
  • Oscar előtt és Oscar után 2016
  • 10 éves a Filmzene.net
  • Filmzeneszerzők különböző albumai
  • Filmzenékhez köthető kiadványok
  • Stúdiók
  • Lemezkiadók
  • In Memoriam