Öt év elteltével is ugyanakkora sikerrel üzemel az "Üvegtigris" nevű lakókocsis vendéglátóipari egység a tinnyei tó partján, mint korábban - azaz semekkorával. A helyzet ennyi idő elteltével sem változott: a cimborák jönnek, rövid időre eltávoznak valahová, majd ismét megjelennek törzshelyükön, hogy baráti sörözgetések közepette vitassanak meg leginkább csak számukra jelentős dolgokat. Jöhet esküvő, temetés vagy túszejtés, a hat barát továbbra sem lép előre, igaz hátra sem. Törzshelyük most egy vállalkozónak eshet áldozatul, aki lakóparkot szeretne építeni a tinnyei tó partjára, és emiatt meg akarja vásárolni a büfét, ugyanakkor a Bundesliga-hajzatáról nevezetes Cingár nősülésének híre is felborzolja a kedélyeket. A csapat élete tehát zajlik...a maga egyszerű kis szintjén.
     Az "Üvegtigris" hatalmas sikere arra ösztönözte a főszereplő-rendező Rudolf Pétert és alkotótársait, hogy kultikussá emelkedett művüket folytassák. Ellentmondásos, hogy az egész film hibája az lett, ami nélkül viszont mindenkinek hiányérzete lett volna: a számtalan utalás az első részre. A sokadik "ízirájderöcsém" már inkább kínos, mint humoros, a túszejtés is inkább erőltetettnek mondható, de végeredményben olyasmi jött létre, amin azért el-elröhög a néző, hiszen volt rá öt éve, hogy az első rész szereplőit megkedvelje - és továbbra is kinevesse őket, mégha ezúttal érzékelhetően melodramatikusabbra vették is a figurát.
     Az elhangzó kísérőzenéért a Ghymes felelős, szerzője pedig énekesük, a 2004-ben önálló lemezzel ("Anonymus") is jelentkező Szarka Tamás. A felvidéki magyarokból álló, 1984-ben megalakult zenekar albumai érdekes színfoltjai a magyar zenei világnak, ugyanis szerzeményeik egy része népdalokat idéz, sőt időnként fel is használják őket. Aki hallott már Ghymes-albumot életében (például a "Smaragdváros" vagy a "Tűzugrás" címűeket), az tudja, mire számíthat most, a többiek pedig meg fognak lepődni ezeken a Kusturica-filmekbe illő zenei idézeteket is tartalmazó mókákon, melyek köszönőviszonyban sincsenek az első rész Dés-Geszti produkciójával. Kimondottan hangsúlyos jelenlétet a szerzemények nem sokszor, mindössze két helyen kapnak: az egyik a berúgott sofőr frenetikus jeleneténél szól, ahol a részegséget szimbolizáló borízű hang (a szerzőé) mintegy hangszerként szerepel, a másik meg a stáblista alatt szóló fülbemászó nóta. A zene - egészét tekintve - némileg szokatlan, de mindamellett annyira különleges, hogy mindenféleképpen eredetinek mondhatjuk, ami külön érdem a szinte kizárólag aktuális popdalokban, és / vagy régimódi szintetizátoros csodákban gondolkodó magyar filmes zenei aláfestések közt. Hogy a méltatás ellenére csak erős közepest érdemelt, köszönhető annak, hogy az előbbiekben nem említett részek (néhol szinte neszezésként, néhol körhintazeneként) pusztán csak elvannak a háttérben, jól illeszkedve a képhez, de igazából nem sok vizet zavarva.

Bíró Zsolt
2006.03.05.

Tracklista:   1. Csillagreggae (3:07)   2. Álom elé (4:10)   3. Szerződés (4:20)   4. Hangulat 1. (1:30)   5. Hangulat 2. (3:00)   6. Séta (1:42)   7. Hangulat 3. (1:40)   8. Verkli (3:36)   9. Tántorgó (3:20) 10. Sanyifilm (1:20) 11. Túszejtés (2:20) 12. Hangulat 4. (0:45) 13. Csillagreggae 2. (3:07)

KAPCSOLÓDÓ ANYAGOK: Le a fejjel! Szezon [Eastern Sugar] Üvegtigris