FŐOLDAL  |   ZENESZERZŐK  |   FILMZENEALBUMOK  |   FILMZENÉKRŐL RÖVIDEN  |   FILMEK ALATT HALLOTT ZENÉK  |   INTERJÚK    
  |   HÍREK

    Heaven and Earth  Halloween  Vertical Limit  The Predator  Peppermint  small Soldiers  The Meg  The Mountain Between Us  The Equalizer 2  Tomb Raider
EGYÉB ÍRÁSOK  |   MOZISZÉRIÁK ÉS TÉVÉSOROZATOK  |   ÉVES ÖSSZESÍTÉSEINK  |   DÍJAK  |   FÓRUM  |   JÓ TUDNI  |   RÓLUNK  |   KAPCSOLAT



Keresés a Filmzene.neten

  







Beszámolók
  • Ólafur Arnalds a Müpában
  • Hollywood Magyarországon - Hans Zimmer-est Lisa Gerrarddal
  • Brian Tyler londoni koncertje
  • Hans Zimmer Magyarországon

  • Zenék egy témára
  • Conan
  • Robin Hood
  • A három testőr
  • Sherlock Holmes
  • Cápás filmek

  • DVD kiadványok
  • Jerry Goldsmith 80th Birthday Tribute Concert - Fimucité 3
  • A Tribute to Basil Poledouris
  • Fimucité 2: Closing Night Gala 2008
  • "War" - A filmzene készítése
  • Creating the Lord of the Rings Symphony




  • Filmzene.net - The Uninvited (Christopher Young)    THE UNINVITED  (2009)
       Hívatlan vendég


      

       zene: Christopher Young
       vezényel: Pete Anthony, Bruce Babcock
       kiadás éve: 2009
       kiadó: Lakeshore Records
       játékidő: 48:38




         A lény, a Tökéletes másolat és A légy 2. Húsz évvel ezelőtt e három alkotás muzsikája révén ismerkedtem meg Christopher Young stílusával, amely azóta is rabul ejt, s bár a számos egyéb vonalon mozgó művének többségét is kedvelem (a teljesség igénye nélkül sorolnám ide a Briliáns csapda, a Pókember 3., a Teremtés, a Gyilkosság a Fehér Házban, Az őrület fészke, a Vízözön vagy a Derült égből szerelem kíséreteit), magam is a horrorvilág legmeghatározóbb szereplőjeként tartom számon. A felé irányuló elfogultságom (vagy finomabban fogalmazva: elkötelezettségem) egyik eredménye, hogy az olyan, a munkásságát figyelembe véve ujjgyakorlatként jellemezhető kompozícióival is gond nélkül levesz a lábamról, amilyen például a 2009-es Hívatlan vendéghez született. Young sokrétűségére egyébként remek példa ez az esztendő, hiszen a szóban forgó muzsika mellett olyan alkotások score-ját készíthette el, mint a Pokolba taszítva, a Derült égből szerelem, valamint a Teremtés.

         Miután Jee-Woon Kim 2003-ban bemutatott filmje, a koreai népmesék egyikét alapul vevő Két nővér hatalmas sikert aratott, A körhöz, a Tükrökhöz, A szemhez, valamint az Átokhoz hasonlóan Hollywood ázsiai filmadaptációkra szakosodott csapata ezt sem szerette volna kihagyni a repertoárból. Ennek első lépéseként A kör amerikanizálásáért is felelős producertrió, Walter F. Parkes, Laurie MacDonald és Roy Lee, a DreamWorksszel, valamint a Cold Spring Picturesszel az oldalukon, 2006-ban megvásárolták a jogokat, majd két évvel később nekiláttak a forgatásnak, ami eleinte még az eredeti mozi angol címével megegyezően, A Tale of Two Sistersként zajlott, idővel azonban The Uninvited lett belőle. Az ilyen remake-ek jó néhányához volt már szerencsém, a legtöbbször azonban ezt és a Tükröket néztem újra, s ha ezen alkotásokra terelődik a szó, akkor őket szoktam kedvenceimként említeni - szorosan követi ezeket egyébként A kör első része, valamint az Átok.

         Míg a dél-koreai változathoz Byung-woo Lee (A vörös cipő, A gazdatest) szolgáltatta a kíséretet, addig a direktorként első nagyjátékfilmesnek számító The Guard Brothers-féle verzióhoz a kritikusok és a rajongók körében egyaránt horrorguruként aposztrofált Youngot szerződtették, akinek az Átok révén korábban már volt lehetősége belekóstolni a megbízatások eme válfajába. Műve két pilléren nyugszik: az egyik a központi szerepet betöltő testvérpár, Anna (Emily Browning) és Alex (Arielle Kebbel) sejtelmességgel átszőtt motívuma, amely a "Twice Told Tales"-ben kerül először terítékre, de ez szolgál kiindulópontként a "Pairs in Love" esetében is, illetőleg e dallamsor üvegharmonikán történő előadása teszi még ridegebbé az egyébként sem szívmelengető "Twin Nightmares"-t. A másik fontos témát maga a sztori ihlette, melynek zenei nyelvű megfogalmazása a Lakeshore Records gondozásában megjelent albumnak keretet nyújtó "The Uninvited", illetve a "Tale of Two Sisters" mellett több alkalommal is visszaköszön. Az eddig említett darabok, valamint a "Glass Act"-ben, a "Working Dreams"-ben és a "What Have You Done?"-ban hallottak olyan hangulatot árasztanak, amely inkább egy drámára enged következtetni, mintsem rettegéssel teli produkcióra, a játékidő többi részére azonban ez már finoman szólva sem jellemző.
         Víziójának életre keltése céljából Young egy közel nyolcvanfős zenekart, a tizenegy tagú Yale Woman’s Slavic Chorust, valamint Sara Niemietz vokalistát kérte fel, akik az Eastwood Scoring Stage-en álltak össze, s keltették életre a score-t. A hegedűk, a csellók, a brácsák, a klarinétok, a zongora, a hárfa, az ütősök és a rezesek hadrendbe állítása mellett pedig ezúttal sem maradtak el a mára már Young-névjegynek számító, csokorba szedett vadászkürtszólók sem. A művész tömérdek horror, illetve thriller munkát tud a háta mögött, ezért elmondása szerint az újabb felkérések során mindig igyekszik törekedni arra, hogy valami érdekességet is csempésszen darabjába, amihez jelen esetben a William Zeitlernek köszönhetően megszólaló üvegharmonika mellett az énekesek szolgáltak eszközül. Niemietz dermesztő, földöntúli hangja az Ördögűzés Emily Rose üdvéértből már ismerős lehet, s ahogyan ott, úgy most is hasonló mérvű hatást sikerült elérnie énekével a nyugodtabb, lassúbb folyású jelenetek esetében. A rémület újabb fokánál azonban Young már inkább a kórusra támaszkodott, ráadásul úgy, hogy tagjai nemcsak énekelnek ("I'm at a Party", "A Dance with No One"), hanem helyenként pusmogás- és pisszegésszerű hangokat adnak ki. Számomra utóbbi megoldás eredményeként az album első két trackje mellett a "Bloody Milk", a "Cry of Love", valamint a "The Screaming Bell" váltak a Hívatlan vendég soundtrackje legkedveltebb tételeivé. E darabok a Young-jellegzetességeket felvonultató "I'm at a Party"-"Terror on the Water" kettőssel, a "Corpse Christmas"-szal, illetőleg az "A Dance with No One"-nal egyetemben remek példái annak, hogy a szerző miként tudta zeneileg szimbolizálni a kamaszlányok történetét, amely ármányban éppúgy gazdag, mint a mentális őrületben vagy a halálesetekben, ráadásul mindezeket tetézi egy gonosz mostoha (Elizabeth Banks) jelenléte is.

         Ahogyan az az ilyen jellegű, Christopher Young által jegyzett muzsikáknál lenni szokott, horrorkíséret mivolta ellenére a Hívatlan vendég score-ja nem szűkölködik dallamos, kellemesebb hangvételű darabokban, a mű velejét azonban mégiscsak a csapongások és a rideg megközelítések képezik. E darab nem olyan eredeti, mint a szerzőtől a Hellraiser, a Rémálom az Elm utcában 2., a Kísértet, a Jennifer 8 vagy a Sinister zenéje, ugyanakkor semmivel sem kevesebb azon munkáinál, mint amelyeket A légy 2., A lény, a Tökéletes másolat vagy a Halálos árnyék jelenetei ihlettek.


    Kulics László
    2016.07.31.




    Tracklista:

      1. The Uninvited (3:28)
      2. Twice Told Tales (2:22)
      3. I'm at a Party (3:36)
      4. Glass Act (1:35)
      5. Bloody Milk (3:25)
      6. Corpse Christmas (5:41)
      7. Pairs in Love (1:50)
      8. Terror on the Water (3:13)
      9. Twin Nightmares (4:18)
    10. Cry of Love (5:30)
    11. Working Dreams (2:41)
    12. The Screaming Bell (2:01)
    13. What Have You Done? (2:42)
    14. A Dance with No One (1:33)
    15. Tale of Two Sisters (4:43)





    TOVÁBBI ÉRTÉKELÉSEINK:

    Bíró Zsolt

    Dobrosi Tamás          nem értékelte

    Emesz Csaba          nem értékelte

    Gregus Péter          nem értékelte

    Pavlics Tamás          nem értékelte

    Szabó Csaba          nem értékelte

    Tihanyi Attila          nem értékelte




    KAPCSOLÓDÓ ANYAGOK:

    A Hellraiser-filmek zenéi

    Creation

    The Exorcism of Emily Rose

    Unbreakable

    További kritikáink
  • Ant-Man and the Wasp
  • Adrift
  • The Mentalist
  • The Shape of Water
  • Red Sparrow
  • Skyscraper
  • The Disaster Artist
  • Love, Simon
  • Jurassic World: Fallen Kingdom
  • Ready Player One
  • Solo: A Star Wars Story
  • Looney Tunes: Back in Action
  • Revenge of the Ninja
  • Charlie and the Chocolate Factory
  • Backdraft

  • Filmzenékről röviden
  • A Wrinkle in Time
  • Geostorm
  • Death Wish
  • Fifty Shades Freed
  • Darkest Hour
  • The Commuter
  • Intent to Destroy
  • Goodbye Christopher Robin
  • Jigsaw
  • Hail, Caesar!

  • Filmek alatt hallott zenék
  • Dark
  • Bright
  • Jean-Claude Van Johnson
  • 47 Meters Down (In to Deep)
  • The Shallows
  • Solace
  • Into the Grizzly Maze
  • Enemies Closer
  • D-Tox
  • Rambo III

  • Interjúk
  • Hrutka Róbert: Szívvel-lélekkel
  • Jeff Beal: Apró kincsek
  • Lisa Gerrard: A szív hangja
  • Mark Hinton Stewart: A zene a párbeszédek mögött

  • Kollaborációk
  • Oliver Stone filmjeinek zenéi
  • Elmer Bernstein életútja I.
  • Jerry Goldsmith életútja III.
  • Jerry Goldsmith életútja II.
  • Jerry Goldsmith életútja I.

  • A filmzene legendái
  • Angelo Badalamenti
  • Philip Glass
  • Basil Poledouris
  • Lalo Schifrin
  • Dave Grusin

  • Moziszériák,tévésorozatok
  • A hobbit-trilógia zenéi
  • A Rémálom az Elm utcában széria zenéi
  • A Robert Langdon-filmek zenéi
  • A Hellraiser-filmek zenéi
  • A Válaszcsapás zenéje

  • További írásaink
  • Ez volt 2016
  • Oscar előtt és Oscar után 2016
  • 10 éves a Filmzene.net
  • Filmzeneszerzők különböző albumai
  • Filmzenékhez köthető kiadványok
  • Stúdiók
  • Lemezkiadók
  • In Memoriam