FŐOLDAL  |   ZENESZERZŐK  |   FILMZENEALBUMOK  |   FILMZENÉKRŐL RÖVIDEN  |   FILMEK ALATT HALLOTT ZENÉK  |   INTERJÚK    
  |   HÍREK

    The Mummy  Catch Me If You Can  Dunkirk  Blade Runner  Kingsman: The Golden Circle  War for the Planet of the Apes  Spider-Man: Homecoming  The Autopsy of Jane Doe  Pirates of the Caribbean: Dead Men Tell No Tales  Close Encounters of the Third Kind
EGYÉB ÍRÁSOK  |   MOZISZÉRIÁK ÉS TÉVÉSOROZATOK  |   ÉVES ÖSSZESÍTÉSEINK  |   DÍJAK  |   FÓRUM  |   JÓ TUDNI  |   RÓLUNK  |   KAPCSOLAT



Keresés a Filmzene.neten

  






Beszámolók
  • Hollywood Magyarországon - Hans Zimmer-est Lisa Gerrarddal
  • Brian Tyler londoni koncertje
  • Hans Zimmer Magyarországon
  • Az Antonio Sanchez & Migration magyarországi koncertje

  • Zenék egy témára
  • Conan
  • Robin Hood
  • A három testőr
  • Sherlock Holmes
  • Cápás filmek

  • DVD kiadványok
  • Jerry Goldsmith 80th Birthday Tribute Concert - Fimucité 3
  • A Tribute to Basil Poledouris
  • Fimucité 2: Closing Night Gala 2008
  • "War" - A filmzene készítése
  • Creating the Lord of the Rings Symphony




  • Filmzene.net - Tooth Fairy (George S. Clinton)    TOOTH FAIRY   (2010)
       Fogtündér


      

       zene: George S. Clinton
       vezényel: George S. Clinton
       kiadás éve: 2010
       kiadó: Varése Sarabande
       játékidő: 49:03




         A másodvonalban mozgó George S. Clintont ugyan folyamatosan foglalkoztatják a hollywoodi direktorok, filmográfiájának nagyobb része azonban nem igazán a maradandó mozikból tevődik össze, ennek eredményeként pedig a közel harmincéves pályafutásából mindössze néhány muzsikája ragadt meg a köztudatban a hozzá tartozó produkciók révén. Ilyen például a kezdetekből származó "Vörös cipellők"-széria, az "Amerikai nindzsa", a "Mortal Kombat" vagy az "Austin Powers" aláfestése, az utóbbi évekből azonban mindössze a "Wounded Knee-nél temessétek el a szívem" című tévéfilm aláfestése révén vonta magára a figyelmet, illetve vívott ki komolyabb kritikusi elismerést, s bár művei nem rosszak, a filmek minősége miatt háttérben maradnak. Tökéletes példa erre a "Fogtündér" aláfestése is, amelyet nemcsak úgy lehet bemutatni, mint egy kellemes kikapcsolódást biztosító, könnyed vígjátékzenét, hanem úgy is, mint egy hatalmas égéshez kapcsolódó kompozíciót.

         A "Fogtündér" esetében elég csak a hivatalos fotókat megnézni (vagy a CD-borítót), valamint a történet rövid ismertetőjét elolvasni ahhoz, hogy biztosan tudjuk: a produkciót érdemes kellően nagy ívben elkerülni, mert azt még Julie Andrews, Ashley Judd és Billy Crystal sem képes megmenteni, amikor a pankrátorból színésszé avanzsálódott Dwayne Johnson angyalszárnyakkal, és enyhén szólva homoerotikus öltözetben flangál a képernyőn. Mindehhez persze kerettörténet is párosul, mely szerint a Szikla által alakított ünnepelt hokijátékos, Derek Thompson nem hisz a mesékben, s minthogy ezt senki előtt nem rejti véka alá, idővel a tündérvilág irányítói megelégelik magatartását, és úgy döntenek, móresre tanítják azáltal, hogy két hét fogtündérlétre ítélik.
         Minthogy a zene megfogott, némi idő elteltével úgy véltem, erőt veszek magamon, és átlépem a határt: belekezdtem a hozzá tartozó remekműbe, ám közel húsz perc után fel is hagytam vele. Csodálom, hogy a főként vígjátékokban mozgó Michael Lembeck (aki többek között a "Télapu" második és harmadik részét is jegyzi) nem arra adott utasítást David Finfer vágónak, hogy a nyitó és záró stáblista közötti részt egy az egyben vágja ki.

         A film 2010 januárjában debütált a tengerentúli mozikban (hazánkban pedig néhány hónappal később landolt, egyenesen a boltok polcain), amely hozzávetőlegesen félévnyi csúszást jelentett az eredetileg tervezett premierhez képest. A bemutató halogatása ellenére azonban a zene időben elkészült, így azt Clinton 2009 júniusának első hetében fel is játszatta a 20th Century Fox méltán híres The Newman Scoring Stage-én. A közel hetvenpercnyi muzsika felvételei két felvonásban zajlottak: először a The Hollywood Studio Symphony adta elő a ráeső részeket, az utolsó napon pedig a kórusra írt darabok feléneklésére került sor - utóbbiakkal kapcsolatos érdekesség, hogy a Varése-kiadványon feltüntetett zenei stáblistán egyetlen szó sem esik a kórus közreműködéséről.

         A varázslatosságot tükröző "Fairyland"-del nyitó muzsika nagy része (ilyen például a "First Assignment", a "The Mission", a "Ziggy", a "Locker Room Prank" és még sorolhatnánk) olyan vígjátékzenét rejt, melyhez hasonlót számtalanszor hallhattunk már. A műfajra oly jellemző, hosszú-hosszú évtizedek óta jelen lévő zenei megoldások, a jelenetfüggőségből eredő hirtelen hangulatváltások itt is éppúgy megtalálhatóak, mint például John Debney vagy Christophe Beck (hogy csak a napjainkban legtöbbet foglalkoztatott vígjáték-komponistákat említsem) hasonló műveinél. Ezek alapján én sem ítéltem volna oda a fenti pontszámot ennek a szerzeménynek, akadnak azonban olyan, az iménti hangzásvilágból némileg kiemelkedő részletei, melyeknek köszönhetően a szememben túlnőtt az átlagon.
         Az album egészének mélyebb megismerésére, illetve megkedvelésére a korong érzelmes, akciódús, s diadalról árulkodó szegmensei sarkalltak. Ide tartozik a "Face Off", valamint a többek között ugyanezen témát újból felelevenítő, ezáltal némileg ennek párjaként is említhető "It's Possible", melyeknek dallamsora olyan, mintha az utolsó, mindent eldöntő gól előkészítésére és becsavarására készítene fel bennünket a szerző. Ezek mellett ott van még a rendkívüli játékossággal felvértezett "Training Montage", illetőleg a drámai vonalon mozgó "Smashed Dreams" - "I Lost Everything" kettős, melyek egyszerű dallamvilággal képesek kiszakítani néhány percre az eddig hallottakból, továbbá a végső győzelmet alátámasztó "My House", amely sokkal jobban megkoronázta volna e kiadványt, ha az utolsó harminc másodpercét lekeverve, zárótételként szerepeltetik.

         Tippem sincs, mi késztette a forgatókönyv, illetve a film ismeretében George S. Clintont arra, hogy ennyit foglalkozzon a hozzá tartozó muzsikával, hiszen fele ilyen színvonalú aláfestés is sok lett volna. Nem azt mondom, hogy a "Fogtündér"-é egy grandiózus muzsika - bár ha ahhoz viszonyítjuk, amihez íródott, zokszó nélkül lehetne használni ezt a jelzőt -, ám mindenképpen olyan szerzemény, amellyel érdemes megismerkedni. Ahhoz, hogy engem időről időre képes teljesen kikapcsolni, s valódi értékéhez viszonyítva jobban elvarázsolni, minden bizonnyal az is hozzájárul, hogy amikor először hallottam, pontosan arra volt szükségem, amit ez a mű nyújtani képes, így Clinton egyébként nagyrészt ismerős vígjátéki elemekből építkező darabja az utóbbi idők egyik kedvence lett nálam.


    Kulics László
    2011.12.29.




    Tracklista:

      1. Fairyland (0:53)
      2. Fairy Fight (1:40)
      3. Flying Lesson (1:18)
      4. Lily's Office (0:58)
      5. First Assignment (1:46)
      6. Break Room (1:08)
      7. The Mission (7:04)
      8. Face Off (1:15)
      9. Scoreboard Assignment (1:10)
    10. Children's Fantasies (0:45)
    11. Ghosts (2:08)
    12. Ziggy (1:57)
    13. My Way (1:43)
    14. Locker Room Prank (1:44)
    15. I Will If You Will (1:15)
    16. Fairy Evolution (1:01)
    17. Training Montage (1:54)
    18. It's Possible (2:41)
    19. Smashed Dreams (1:29)
    20. I Lost Everything (1:18)
    21. Steals the Puck (3:43)
    22. My House (3:43)
    23. You Are the Real Tooth Fairy (5:31)
    24. Proposal (1:03)




    TOVÁBBI ÉRTÉKELÉSEINK:

    Bíró Zsolt

    Dobrosi Tamás          nem értékelte

    Emesz Csaba          nem értékelte

    Gregus Péter          nem értékelte

    Szabó Csaba          nem értékelte

    Tihanyi Attila




    KAPCSOLÓDÓ ANYAGOK:

    Alvin and the Chipmunks

    Bury My Heart at Wounded Knee

    Elf

    Red Shoe Diaries

    További kritikáink
  • Alien: Covenant
  • King Arthur: The Legend of the Sword
  • Atlantis: The Lost Empire
  • Life
  • Colossal
  • Great Expectations
  • Jesse Stone - The Ultimate Collection
  • The Boss Baby
  • In the Heart of the Sea
  • Power Rangers
  • Noah
  • Mighty Morphin Power Rangers: The Movie
  • Crimson Rivers
  • Twister
  • xXx: Return of Xander Cage

  • Filmzenékről röviden
  • The Lego Ninjago Movie
  • The Dark Tower
  • Remember
  • Split
  • The Hollywood Shorties
  • Eddie the Eagle
  • Spotlight
  • Green Room
  • The Boy
  • Ma Ma

  • Filmek alatt hallott zenék
  • Jean-Claude Van Johnson
  • 47 Meters Down (In to Deep)
  • The Shallows
  • Solace
  • Into the Grizzly Maze
  • Enemies Closer
  • D-Tox
  • Rambo III
  • Transformers: Rescue Bots
  • Sex Tape

  • Interjúk
  • Jeff Beal: Apró kincsek
  • Lisa Gerrard: A szív hangja
  • Mark Hinton Stewart: A zene a párbeszédek mögött
  • Wolf Péter: A szerencse kapuja

  • Kollaborációk
  • Oliver Stone filmjeinek zenéi
  • Elmer Bernstein életútja I.
  • Jerry Goldsmith életútja III.
  • Jerry Goldsmith életútja II.
  • Jerry Goldsmith életútja I.

  • A filmzene legendái
  • Angelo Badalamenti
  • Philip Glass
  • Basil Poledouris
  • Lalo Schifrin
  • Dave Grusin

  • Moziszériák,tévésorozatok
  • A hobbit-trilógia zenéi
  • A Rémálom az Elm utcában széria zenéi
  • A Robert Langdon-filmek zenéi
  • A Hellraiser-filmek zenéi
  • A Válaszcsapás zenéje

  • További írásaink
  • Ez volt 2016
  • Oscar előtt és Oscar után 2016
  • 10 éves a Filmzene.net
  • Filmzeneszerzők különböző albumai
  • Filmzenékhez köthető kiadványok
  • Stúdiók
  • Lemezkiadók
  • In Memoriam