FŐOLDAL  |   ZENESZERZŐK  |   FILMZENEALBUMOK  |   FILMZENÉKRŐL RÖVIDEN  |   FILMEK ALATT HALLOTT ZENÉK  |   INTERJÚK    
  |   HÍREK

    The Mummy  Catch Me If You Can  Dunkirk  Blade Runner  Kingsman: The Golden Circle  War for the Planet of the Apes  Spider-Man: Homecoming  The Autopsy of Jane Doe  Pirates of the Caribbean: Dead Men Tell No Tales  Close Encounters of the Third Kind
EGYÉB ÍRÁSOK  |   MOZISZÉRIÁK ÉS TÉVÉSOROZATOK  |   ÉVES ÖSSZESÍTÉSEINK  |   DÍJAK  |   FÓRUM  |   JÓ TUDNI  |   RÓLUNK  |   KAPCSOLAT



Keresés a Filmzene.neten

  






Beszámolók
  • Hollywood Magyarországon - Hans Zimmer-est Lisa Gerrarddal
  • Brian Tyler londoni koncertje
  • Hans Zimmer Magyarországon
  • Az Antonio Sanchez & Migration magyarországi koncertje

  • Zenék egy témára
  • Conan
  • Robin Hood
  • A három testőr
  • Sherlock Holmes
  • Cápás filmek

  • DVD kiadványok
  • Jerry Goldsmith 80th Birthday Tribute Concert - Fimucité 3
  • A Tribute to Basil Poledouris
  • Fimucité 2: Closing Night Gala 2008
  • "War" - A filmzene készítése
  • Creating the Lord of the Rings Symphony




  • Filmzene.net - Sphere (Elliot Goldenthal)    SPHERE   (1998)
       A gömb


      

       zene: Elliot Goldenthal
       vezényel: Steven Mercurio, Jonathan Sheffer
       kiadás éve: 1998
       kiadó: Varése Sarabande
       játékidő: 35:36




         Valahol a Csendes-óceán mélyén egy rejtélyes, ismeretlen eredetű űrhajót találnak, amelyről a szakértők megállapítják, hogy 400 éve fekszik az óceán fenekén. Egy tudóscsapatot verbuválnak, hogy megvizsgálják a jelenséget. Alámerülnek és egy, a mélységben felépített bázisban szállásolják el őket, ahonnan átjárnak felderítés céljából a rejtélyes szerkezetbe. Az egyik teremben rábukkannak egy teljesen tökéletes gömb alakú tárgyra. Kiderül az is, hogy nem idegen eredetű járműben vannak, hanem egy, a 2048-ban készült amerikai űrrepülőben, ami a fekete lyukon keresztül vetődött vissza az időben. Hamarosan rájönnek arra, hogy a gömb, amit felfedeztek egyben vesztük is: gondolataikat, félelmeiket kivetíti rájuk.
         A kutatócsapatot csupa neves színészek alakotják: Dustin Hoffman, Sharon Stone, Samuel L. Jackson. A film Michael Crichton, megannyi bestseller írójának könyve alapján készült el. Bár Barry Levinson igyekezett mindent beleadni, a film mégsem sikerült jóra. A színészgárda sem tudta kasszasikerre vinni az alkotást.

         A filmre anno csak Goldenthal zenéje iránti kíváncsiságom miatt váltottam jegyet a moziban. Akkoriban sem a film, sem pedig a zene nem ragadott magával. A moziból kijőve a film végéhez hasonlóan elszámoltam háromig és elfeledtem az egészet.
         Hozzávetőlegesen egy évre rá újra szembetalálkoztam a produkcióval. A második találkozás végére véleményem is átformálódott. A filmet jobbnak találtam, de továbbra is tartom azt, hogy elvontsága miatt lett ilyen emészthetetlen. A zenéjét is jobbnak éreztem, persze ezen idő eltelte alatt több Goldenthal-művet "fogyasztottam" el.
         Az első két tételnek olyan hatása van, mintha egy túlvilági, misztikus zene lenne. A vonósok a háttérben halkan alaphangulatot teremtenek, s a főtémát a fúvósok csapata szolgáltatja. Nyugodt, mégis sejtelmesen borzongató dallamokat kapunk ezáltal. A harmadik számtól kezdve visszaköszönnek az igazi Goldenthal-dallamok. Elrugaszkodván a valóságtól szembeállítja egymással a hangszereket, és háborúztatni kezdi őket a külön-külön megírt markáns, durva kották segítségével. Az elejére még igaz a vihar előtti csend: lágy, kellemes hangulatot áraszt. A mélység varázslatos világát adja vissza zenéjével, de a "Sphere Discovery" végén érezni lehet a közelgő vészt.
         A "Visit To A Wreckage"-dzsel felgyorsulnak az események: sejtelmes magasra hangolt vonósok, effektek, zörejek jelzik, hogy Goldenthal eddig bánt kesztyűs kézzel a zenekarral. A hetedik számnál ízelítőt kapunk a hangszerek csatározásából. A szokványostól eltérő hanghatások beleszövése a zenébe egyáltalán ne rémisszen el senkit, mert passzol a zenéhez. Egyedivé teszi a hangulatot. A "Terror Adagio" lágy kezdete hallatán jogosan merülhet fel a kérdés, miszerint a reményteljesen kezdődő számnak miért adnak ilyen szörnyű címet? Hamar rájövünk eme rejtvény válaszára, midőn mindenféle átmenetet nélkülözve hirtelen egy örvénylő zeneforgatagba veszik. Itt "A pusztító" zenéjének egyes részletei visszaköszönnek pár pillanatra.
         Még mielőtt a hallgató kivenné a lemezt és poháralátétnek használná, ne adj Isten kidobná, a "Wave" számmal lecsillapítja dühét a zeneszerző. Természetesen, ha valaki szemfüles, akkor a hátralévő tételek címéből sejtheti, hogy ez a nyugalom csak trükk, erőgyűjtés a továbbiakhoz. A fúvósok együttműködnek a vonósokkal, és szinte elringatják az embert. A "Fear Retrieval" majd másfél percig tart kételyben végkifejletének stílusát tekintve, aztán berobban a zene. Kaotikus, kétségbeesett menekülés hangulatát tükrözi, aminek végét úgy zárja le, mintha a "Cápa" témáját fordította volna meg.
         A zongora és a hárfa nem tölt be jelentős szerepet az albumon, viszont mikor együttesen megszólalnak, lebegő könnyedséget árasztanak. A dallamok majdhogynem szárnyra kelnek, olyan ügyesen bánik velük Goldenthal. Ez az érzés leginkább az "Andanté"-nél érződik. Ezt egy leginkább a kopogáshoz hasonlítható átfedéssel hozzáfűzi a "Manifest Fire" című számhoz. "A gömb"-höz írt dallamokat kombinálja az első nagy sikert elért zenéjével, az "Alien 3"-mal. Itt durvul el legjobban a zenének már csak finoman nevezhető tétel: kalapácskopogások, dobok, bőgők kusza egyvelegével egy fél percig tartó, józan ember számára cseppet sem emészthető massza keletkezik, minek végét úgy zárja le, mintha relaxációs zenét írt volna hárfára, jelezvén: nyugi, megmenekültél. A "Manifest 3" egyesíti az összes olyan zenei részt, ami nem hétköznapi. Effektek, harsonák, zörejek, cintányérok választják el egymástól a különböző témákat, amiket közel négy percbe sűrített. Néhol a hanghatások olyanok, mintha lejátszónk húzná a cd-t. Ha ezt mutatja meg belőle valaki egyik ismerősének, mondván milyen jó zene, az számítson rá, hogy kicsit dilisnek fogják tartani. A végét természetesen szebben zárja le és bár kicsit belebonyolódik a dolgokba, mégis méltó marad egy végtéma hangulatához, az album lezárásának íratlan szabályaihoz.

         Az albumot csak azoknak ajánlom, akik mernek a szokványos filmzenéken kívül más, elvetemültebb műveket is hallgatni. Goldenthal zenéit nem sokan tudják meghallgatni és élvezni. Nekem egyik kedvencem, mégis kell egy kis idő, míg átérzem alkotásait. A csomagolásban már előre látható volt annak jele, hogy a Varése kicsit változtat az eddigi arculatán: nem egyen-nyomatú a lemez, hanem a filmhez alakított, mint ahogy a többi kiadó is teszi. Itt az él még a régi, de nem sokkal később az is megváltozott a Colosseum kiadó mintájára.


    Kulics László
    2004.02.01.




    Tracklista:

      1. Pandoras Fanfare (1:17)
      2. Main Titles (2:49)
      3. Event Entry 6-21-43 (0:53)
      4. The Gift (1:42)
      5. Sphere Discovery (2:08)
      6. Visit To A Wreckage (1:58)
      7. Water Snake (2:37)
      8. Terror Adagio (3:25)
      9. Wave (3:18)
    10. Fear Retrieval (3:48)
    11. Andante (2:20)
    12. Manifest Fire (3:49)
    13. Manifest 3 (3:48)
    14. Their Beast Within (1:44)


    TOVÁBBI ÉRTÉKELÉSEINK:

    Bíró Zsolt

    Dobrosi Tamás          nem értékelte

    Emesz Csaba          nem értékelte

    Gregus Péter

    Szabó Csaba          nem értékelte

    Tihanyi Attila




    KAPCSOLÓDÓ ANYAGOK:

    Alien 3

    Below

    Demolition Man

    Mindörökké filmzene:
    a "Mindörökké Batman" zenéje (DVD)


    További kritikáink
  • Alien: Covenant
  • King Arthur: The Legend of the Sword
  • Atlantis: The Lost Empire
  • Life
  • Colossal
  • Great Expectations
  • Jesse Stone - The Ultimate Collection
  • The Boss Baby
  • In the Heart of the Sea
  • Power Rangers
  • Noah
  • Mighty Morphin Power Rangers: The Movie
  • Crimson Rivers
  • Twister
  • xXx: Return of Xander Cage

  • Filmzenékről röviden
  • The Lego Ninjago Movie
  • The Dark Tower
  • Remember
  • Split
  • The Hollywood Shorties
  • Eddie the Eagle
  • Spotlight
  • Green Room
  • The Boy
  • Ma Ma

  • Filmek alatt hallott zenék
  • Jean-Claude Van Johnson
  • 47 Meters Down (In to Deep)
  • The Shallows
  • Solace
  • Into the Grizzly Maze
  • Enemies Closer
  • D-Tox
  • Rambo III
  • Transformers: Rescue Bots
  • Sex Tape

  • Interjúk
  • Jeff Beal: Apró kincsek
  • Lisa Gerrard: A szív hangja
  • Mark Hinton Stewart: A zene a párbeszédek mögött
  • Wolf Péter: A szerencse kapuja

  • Kollaborációk
  • Oliver Stone filmjeinek zenéi
  • Elmer Bernstein életútja I.
  • Jerry Goldsmith életútja III.
  • Jerry Goldsmith életútja II.
  • Jerry Goldsmith életútja I.

  • A filmzene legendái
  • Angelo Badalamenti
  • Philip Glass
  • Basil Poledouris
  • Lalo Schifrin
  • Dave Grusin

  • Moziszériák,tévésorozatok
  • A hobbit-trilógia zenéi
  • A Rémálom az Elm utcában széria zenéi
  • A Robert Langdon-filmek zenéi
  • A Hellraiser-filmek zenéi
  • A Válaszcsapás zenéje

  • További írásaink
  • Ez volt 2016
  • Oscar előtt és Oscar után 2016
  • 10 éves a Filmzene.net
  • Filmzeneszerzők különböző albumai
  • Filmzenékhez köthető kiadványok
  • Stúdiók
  • Lemezkiadók
  • In Memoriam