FŐOLDAL  |   ZENESZERZŐK  |   FILMZENEALBUMOK  |   FILMZENÉKRŐL RÖVIDEN  |   FILMEK ALATT HALLOTT ZENÉK  |   INTERJÚK    
  |   HÍREK

    Immortal Memories  Spirit: Stallion of the Cimarron  Scream: The TV Series  London Has Fallen  Don't Breathe  Doctor Strange  The Hobbit: The Battle of the Five Armies  Blair Witch  Aladdin  Love Actually
EGYÉB ÍRÁSOK  |   MOZISZÉRIÁK ÉS TÉVÉSOROZATOK  |   ÉVES ÖSSZESÍTÉSEINK  |   DÍJAK  |   FÓRUM  |   JÓ TUDNI  |   RÓLUNK  |   KAPCSOLAT



Keresés a Filmzene.neten

  






Beszámolók
  • Hollywood Magyarországon - Hans Zimmer-est Lisa Gerrarddal
  • Brian Tyler londoni koncertje
  • Hans Zimmer Magyarországon
  • Az Antonio Sanchez & Migration magyarországi koncertje

  • Zenék egy témára
  • Conan
  • Robin Hood
  • A három testőr
  • Sherlock Holmes
  • Cápás filmek

  • DVD kiadványok
  • Jerry Goldsmith 80th Birthday Tribute Concert - Fimucité 3
  • A Tribute to Basil Poledouris
  • Fimucité 2: Closing Night Gala 2008
  • "War" - A filmzene készítése
  • Creating the Lord of the Rings Symphony




  • Filmzene.net - The Shallows (Marco Beltrami)

    Filmek alatt hallott zenék



       THE SHALLOWS  (2016)
       A zátony


      

       zene: Marco Beltrami








         A cápás filmek zöme okkal úszik el világszerte a mozik mellett, hiszen a legtöbbjükre kimutathatatlanul alacsony összeget fordítanak, ami az esetek szinte száz százalékában egyet jelent a B, de inkább C - vagy még lejjebb lévő - kategóriával. Csapnivaló, az illúzió minimális megteremtésére is képtelen CGI jellemzi ezeket, valamint olyan ifjú, nem véletlenül ismeretlen színészpalánták, akikről lerí, hogy feltehetően ők maguk is kellemetlennek érzik a közreműködést, ám úgy vélhetik, még a legnagyobb sztárok is kezdték valahogy. A zátony főszereplőjében nem találhatunk kivetnivalót: a forgatókönyv által egyáltalán nem kímélt Blake Lively hitelesen szenved. Felskiccelt háttértörténete révén szimpátiánk hamar az övé lesz, hiszen nem unatkozó milliomoscsemeteként, hanem érzelmi okok miatt megy Mexikó egyik eldugott partvidékére szörfözni, hogy aztán a címbeli helyszínen ragadjon, mely körül egy óriási, a vérére szomjazó bestia köröz, neki pedig a dagály beállta előtt ki kell találnia valamit a túléléshez.
         Ahhoz, hogy az efféle mozikat maradéktalanul élvezhessük, félre kell tegyük a főleg természetfilmes csatornák jóvoltából tágított ismereteinket, és el kell fogadnunk a történet saját(os) logikáját. Akik erre jelen esetben képtelenek voltak, és rendületlenül keresték a National Geographic logóját valamelyik felső sarokban a mozivásznon, azok minden bizonnyal bőszen tépkedték hajszálaikat filmünk kitartó, bosszúra éhes antihőse láttán. A helyzet viszont messze nem olyan tragikus, mint egyes horrorokban, amikor a cápa teljesen leállíthatatlan, és már-már taxiba ül ahhoz, hogy felkeresse a magát biztonságban tudó emberi ellenségét, lásd Cápa 4. - A cápa bosszúja. Ha tehát annak tudatában nézzük a megbízható direktornak számító Jaume Collet-Serra (Az árva, Ismeretlen férfi, Non-stop) A zátonyát, hogy nem David Attenborough volt a szaktanácsadó, akkor a szörfözés szépségeit bemutató, nem túlzottan lebilincselő felvezetést követően a behatárolt játékteret és a vadász/préda témában rejlő lehetőségeket egészen jól kihasználó, tetszetősen fényképezett alkotással szembesülhetünk.

         Három betétdal került a produkcióba: Lou Reed közismert "Walk on a Wild Side"-ja Albert Pla átdolgozásában, spanyolul csendül fel a titkos helyre vezető utazás folyamán, míg a Neon Jungle lánykvartett "Trouble" című elektropopja az első nagy hullámlovaglás alatt, Sia idei albumáról a "Bird Set Free" pedig a stáblista kezdetén szól. Míg ezek mindegyike helyet kapott korábban lemezen, a film instrumentális zenei anyaga semmilyen formában nem jelent meg, és valószínűleg már nem is fog, bár a rajongókat vigasztalhatja, hogy Marco Beltrami munkájából (melybe négyen is besegítettek neki) a honlapján, illetve a Youtube-on is meghallgathatunk bő negyedórányit. A szerző oldalán eredetileg egyébként tíz tétel szerepelt, mely szám egyszer csak valamiért hatra csökkent.
         Collet-Serra házi zeneszerzőjének sokáig John Ottman számított, aki a rendező előző thrillerjénél, a 2015-ös Éjszakai hajszánál már nem volt jelen (bár a komponista abban az egy évben egy mozifilmet sem jegyzett, az ok sokak szerint az X-Men - Apokalipszisre készülés lehetett, melyhez aztán nemcsak fantasztikus muzsikát írt, de a vágója is volt). Míg akkor majdnem Alan Silvestri, ám végül Junkie XL lett az Ottman-pótlék, most Marco Beltrami következett, aki egy körülbelül harmincperces score-t írt. Nem lepne meg, ha a neve A zátonytól annyira nem is távol álló Életem a szörf okán merült volna fel, ahol szintén egy szörfös lány nézett szembe egy cápával, csak míg az egy valós eset utóhatását feldolgozó dráma volt, ezúttal kifejezetten a támadás áll a középpontban. Beltrami tehát most nem az akkor használt hawaii hatású, felemelő megközelítés mellé tette le a voksát, bár természetesen ezúttal is hallunk nyugodt kompozíciókat. A partra érkezéskor egy nem visszaidézhetően dallamos, mégis kellemes, a természet szépségét jól visszaadó, atmoszférateremtő mű szól, melybe jól illeszkedik még a sirályok sivítása is. Szintén ez a stílus jellemzi azokat a pontokat, ahol a főhős Nancy még az életét megváltoztató események előtt áll, vagy épp a húgával és apjával beszél telefonon, de a zátonyon heverő lány kimerültségének érzékeltetésére is ilyesmi szolgál, míg a szörfözés önfeledt pillanatait ütemesebb elektronikus szerzemények kísérik.

         A score keletkezési körülményeiről semmilyen információra nem bukkantam, de úgy tűnik, hogy nem az élő hangszerek terepe ez, a hangkeverés viszont annyira hozzáértő kezekre vall (konkrétan Beltramiéra és állandó munkatársáéra, Buck Sandersére), hogy hangminta és elektronika ide vagy oda, egyszer sem érezhetjük azt, hogy zavaróan műanyag lenne a produktum. Az izgalmasabb pillanatok alatt hallható feszült, csellómorajlásra és hegedűsikításra emlékeztető megoldásokat és dobtaktusokat tartalmazó darabok érdekessége, hogy noha nem egy A kategóriás szerzőre tippelnénk elhangzásukkor, mégis egészen tűrhetően működnek egyes jelenetekben. Mindazonáltal az egész score-ról az jutott eszembe, hogy olyan, mintha csak valami szívesség szülte volna: nem kell a szerzőnek letagadnia, de olyasmit azért kihallani belőle, hogy a rendelkezésre álló feltételek mindössze ennyit engedélyeztek. Az interneten erre-arra felbukkanó, "Nancy’s Speech" címre keresztelt szép felvételt azért érdemes meghallgatni, míg a stáblista alatt felcsendülő ötperces szvit a teljes műről ad keresztmetszetet.
         2017-ben sem maradunk hasonló túlélősztori nélkül, hiszen érkezik a 47 Meters Down, melyben Mandy Moore kerül reménytelen helyzetbe egy cápaketrecben. A score-t a sok jót eleve nem ígérő tomandandy duó fogja írni, s filmzeneileg ekkor sem számíthatunk túl érdekesre, mert ez a téma valószínűleg nem ad kellő teret vagy inspirációt egy kiváló muzsikához.


    Bíró Zsolt
    2016.10.06.








    KAPCSOLÓDÓ ANYAGOK:

    47 Meters Down (In to Deep)

    A Good Day to Die Hard

    Jaws

    Zenék egy témára: cápás filmek

    További kritikáink
  • L'Intégrale: Bandes Originales des Gendarmes
  • Sully
  • Fantastic Beasts and Where to Find Them
  • Frozen
  • Miss Pelegrine's Home for Peculiar Children
  • Allied
  • Cell
  • Inferno
  • Sleeping with the Enemy
  • Hacksaw Ridge
  • The Magnificent Seven
  • The Girl on the Train
  • The Monkey King 2
  • The Monkey King
  • Seven

  • Filmzenékről röviden
  • Remember
  • Split
  • The Hollywood Shorties
  • Eddie the Eagle
  • Spotlight
  • Green Room
  • The Boy
  • Ma Ma
  • Jack Reacher: Never Go Back
  • Gagarin - First in Space

  • Filmek alatt hallott zenék
  • Jean-Claude Van Johnson
  • 47 Meters Down (In to Deep)
  • The Shallows
  • Solace
  • Into the Grizzly Maze
  • Enemies Closer
  • D-Tox
  • Rambo III
  • Transformers: Rescue Bots
  • Sex Tape

  • Interjúk
  • Mark Hinton Stewart: A zene a párbeszédek mögött
  • Wolf Péter: A szerencse kapuja
  • Edmund Choi: A kezdetektől az Apolló 11-ig
  • Tina Guo: Mindig változó egyensúly

  • Kollaborációk
  • Oliver Stone filmjeinek zenéi
  • Elmer Bernstein életútja I.
  • Jerry Goldsmith életútja III.
  • Jerry Goldsmith életútja II.
  • Jerry Goldsmith életútja I.

  • A filmzene legendái
  • Philip Glass
  • Basil Poledouris
  • Lalo Schifrin
  • Dave Grusin
  • Alex North

  • Moziszériák,tévésorozatok
  • A hobbit-trilógia zenéi
  • A Rémálom az Elm utcában széria zenéi
  • A Robert Langdon-filmek zenéi
  • A Hellraiser-filmek zenéi
  • A Válaszcsapás zenéje

  • További írásaink
  • Ez volt 2015
  • Oscar előtt és Oscar után 2016
  • 10 éves a Filmzene.net
  • Filmzeneszerzők különböző albumai
  • Filmzenékhez köthető kiadványok
  • Stúdiók
  • Lemezkiadók
  • In Memoriam