FŐOLDAL  |   ZENESZERZŐK  |   FILMZENEALBUMOK  |   FILMZENÉKRŐL RÖVIDEN  |   FILMEK ALATT HALLOTT ZENÉK  |   INTERJÚK    
  |   HÍREK

    Rogue One: A Star Wars Story  Justice League  Murder on the Orient Express  Moon  Wonder Woman  The Ghost and the Darkness  It  Rebel in the Rye  The Mummy  Catch Me If You Can
EGYÉB ÍRÁSOK  |   MOZISZÉRIÁK ÉS TÉVÉSOROZATOK  |   ÉVES ÖSSZESÍTÉSEINK  |   DÍJAK  |   FÓRUM  |   JÓ TUDNI  |   RÓLUNK  |   KAPCSOLAT



Keresés a Filmzene.neten

  







Beszámolók
  • Hollywood Magyarországon - Hans Zimmer-est Lisa Gerrarddal
  • Brian Tyler londoni koncertje
  • Hans Zimmer Magyarországon
  • Az Antonio Sanchez & Migration magyarországi koncertje

  • Zenék egy témára
  • Conan
  • Robin Hood
  • A három testőr
  • Sherlock Holmes
  • Cápás filmek

  • DVD kiadványok
  • Jerry Goldsmith 80th Birthday Tribute Concert - Fimucité 3
  • A Tribute to Basil Poledouris
  • Fimucité 2: Closing Night Gala 2008
  • "War" - A filmzene készítése
  • Creating the Lord of the Rings Symphony




  • Filmzene.net - Sense and Sensibility (Patrick Doyle)    SENSE AND SENSIBILITY   (1995)
       Értelem és érzelem


      

       zene: Patrick Doyle
       vezényel: Robert Ziegler
       kiadás éve: 1995
       kiadó: Sony Classical
       játékidő: 42:44




         A romantikus filmek egyik mintapéldányának is szokás tartani az 1995-ben készült "Értelem és érzelem" című mozit, mely mindenben megfelel a zsáner kívánalmainak, sőt jóval túl is lépve ezeken, egy tökéletes korrajz és mintaszerű regényadaptáció. Jane Austen angol írónő a tizenkilencedik század elején vetette papírra hat regényét, melyből az "Értelem és érzelem" mellett a "Büszkeség és balítélet" lett szinte minden romantikára vágyó nő alapolvasmánya. A regények korán a filmesek látókörébe kerültek. Már az 1930-as években elkészültek az első feldolgozások, és az azóta eltelt évtizedekben gyakorlatilag Austen imént említett két regénye lett a legtöbbször filmre adaptált irodalmi mű - talán csak egy-két Shakespeare-dráma vetekszik velük. Ezen feldolgozások sokáig nem különösebben lettek filmművészetileg maradandónak nevezhető alkotások, azonban a kilencvenes évek közepén beindult az Austen-regények minőségi megfilmesítési dömpingje. Először a "Büszkeség és balítélet" került sorra, mely egy televíziós sorozat formájában hódította és hódítja meg napjainkban is a női szívek millióit. Majd ugyanebben az évben, vagyis 1995-ben, elkészült Ang Lee "Értelem és érzelem"-adaptációja is, amit rá egy évre az "Emma", és nem sokkal később a "Mansfield park" követett.
         Lee karrierje tipikus hollywoodi sikertörténet. A tajvani direktor már anyanyelvén forgatott alkotásaival is sikereket ért el, 1993-ban "Az esküvői bankett" című filmjét Oscarra jelölték, majd 1994-ben újra az aranyszoborra esélyesek között szerepelt az "Étel, ital, férfi, nő"-vel, egy évre rá pedig már kilépve a nemzetközi színtérre, az angol nyelven forgatott "Értelem és érzelem"-mel zsebelt be rengeteg elismerést. A teljesség igénye nélkül: Arany Medvét és BAFTA-díjat kapott ezért a rendezéséért, emellett pedig szinte minden ismert és kevésbé ismert filmes díj jelöltjei között is ott volt. Az alkotás a rendezőn felül számos ismeretlen és addig kevésbé ismert színészt is elindított a sztárrá válás útján. Kate Winslet és Hugh Grant vált világhírűvé a film kapcsán, míg a főszerepben látható Emma Thompson második Oscarját köszönhette a mozinak – igaz, nem a színészi teljesítményét, hanem forgatókönyvét jutalmazták. Ő és Winslet formálja meg a szerelem iránt vágyakozó három Dashwood-lány két idősebbik tagját, akik apjuk halála után anyjukkal és fiatal húgukkal éldegélnek, kissé elszegényedve a vidéki Angliában lévő apró birtokukon. A legidősebb nővér az értelem oldaláról közelíti meg a szerelem keresését, vagyis átgondol, megtervez, precízen kidolgozza minden lépését. Míg testvérét a szenvedély és túlzásba vitt romantika vezérli, életét az érzelmi fellángolások és hullámvölgyek jellemzik. A gördülékeny, jó szerkezetű történet ügyesen maga köré csavarja a nézőt, sőt még az érzelmek ilyen mennyiségű garmadájára kevésbé fogékonyak is jól szórakozhatnak ezen az intelligens mozin.

         Ehhez a hamisítatlan angol történethez egy hamisítatlan brit zeneszerző szükségeltetett. Patrick Doyle Kenneth Branagh filmjeihez írt zenéivel bizonyította, hogy jól elboldogul a történelmi, kosztümös filmek aláfestéseivel. Doyle-ról mozis és egyéb munkái alapján elmondható, hogy napjaink zeneszerzői közül a klasszikus zenékhez leginkább közel álló stílust ő képviseli. Feladata nem volt egyszerű, hiszen egyrészt nagyon komoly alapanyaghoz kellett muzsikát varázsolnia, és ott volt még az is, hogy a kilencvenes évek elején a kosztümös-romantikus filmekhez igencsak emlékezetes kompozíciók születtek, gondoljunk csak Elmer Bernsteintől "Az ártatlanság korá"-ra vagy Richard Robbinstól a "Napok romjai"-ra vagy a "Szellem a házban"-ra. Azonban a Doyle-ra nehezedő nyomás csodás zenét szült, és amennyire a romantikus filmek táborában alapnak nevezhető az "Értelem és érzelem", legalább annyira kiemelkedő ezen stílus képviselői közül ez a score is.

         A műfaj szokásos zenei kelléktára száz százalékig jelen van, így megtalálható benne zongora- és hegedűszóló, de a lágyan szóló fafúvósok is sok önállóságot kapnak. Vannak még régimódi énekes kompozíciók, és egy felejthetetlen szerelmi téma is, azonban a végeredmény ennek ellenére elkerüli a stílus kliséit. Egyedi zenei darabot írt Doyle, olyat, ami koncerttermekben is megállná a helyét, sőt stílusában vetekszik jó néhány korabeli muzsikával. Bár az egyes tételek jól elkülöníthetőek, tehát nem folynak egybe, azonban mégis egy folyamatos egésznek tűnik a zene, ezért részeket nehéz kiemelni. A score nagy hányadát másfél perc körüli trackek alkotják, ezek persze nem is teszik lehetővé, hogy a témák kiteljesedjenek, csupán két tétel, a film a film elején elhangzó "My Father's Favourite", és a mozi vége felé hallható "Throw the Coins" játszik el hosszabban a főbb motívumokkal. Mozgalmasabb nagyzenekari jellegük miatt különösen említésre érdemes pontjai az albumnak az egymást követő "Steam Engine", a "Willoughby" és a "Miss Grey". Ezek a késő barokk tánczenék jellegzetességeit mutató kompozíciók a korszak zeneszerzőinek stílusát idézik meg, abszolút hitelesen. A mű gyakorlatilag az elejétől a végéig régies, idilli angol életérzést áraszt, tipikusan ez érezhető az olyan tételekből, mint a szomorkás "Devonshire" (az albumon az egyik főtéma első prezentálója), vagy a hárfán előadott "Excellent Notion". Két vokális kompozíciót is írt a zeneszerző a filmhez, mindkettőt a szoprán Jane Eaglen előadásában hallhatjuk.

         Noha Doyle munkáját gyakorlatilag minden díjra jelölték, amire csak lehetett, ám a zeneszerző ezzel az alkotásával sem tudott győzni, az Oscart például Luis Enríquez Bacalov mára már teljességgel feledésbe merült, a "Neruda postásá"-hoz írt zenéje happolta el előle. Az élet azonban mondhatni kárpótolta Doyle-t, hiszen az "Értelem és érzelem" aláfestése máig az egyik legnépszerűbb filmzene.


    Gregus Péter
    2010.07.28.




    Tracklista:

      1. Weep You No More Sad Fountains (3:05)
      2. A Particular Sum (1:15)
      3. My Father's Favourite (5:27)
      4. Preying Penniless Women (1:32)
      5. Devonshire (1:04)
      6. Not a Beau For Miles (1:57)
      7. All the Better For Her (1:17)
      8. Felicity (1:22)
      9. Patience (1:42)
    10. Grant Me An Interview (1:05)
    11. All the Delights of the Season (1:14)
    12. Steam Engine (1:19)
    13. Willoughby (1:39)
    14. Miss Grey (2:21)
    15. Excellent Notion (1:39)
    16. Leaving London (2:12)
    17. Combe Magna (2:59)
    18. To Die for Love (2:55)
    19. There Is Nothing Lost (0:59)
    20. Throw the Coins (3:08)
    21. The Dreame (2:30)



    TOVÁBBI ÉRTÉKELÉSEINK:

    Bíró Zsolt

    Dobrosi Tamás          nem értékelte

    Emesz Csaba

    Kulics László

    Szabó Csaba          nem értékelte

    Tihanyi Attila




    KAPCSOLÓDÓ ANYAGOK:

    Atonement

    Eragon

    Merry Christmas

    Noel

    További kritikáink
  • Dunkirk
  • Blade Runner
  • Kingsman: The Golden Circle
  • War for the Planet of the Apes
  • Spider-Man Homecoming
  • The Autopsy of Jane Doe
  • Pirates of the Caribbean: Dead Men Tell No Tales
  • Close Encounters of the Third Kind
  • Alien: Covenant
  • King Arthur: The Legend of the Sword
  • Atlantis: The Lost Empire
  • Life
  • Colossal
  • Great Expectations
  • Jesse Stone - The Ultimate Collection
  • The Boss Baby

  • Filmzenékről röviden
  • Jigsaw
  • Hail, Caesar!
  • The Lego Ninjago Movie
  • The Dark Tower
  • Remember
  • Split
  • The Hollywood Shorties
  • Eddie the Eagle
  • Spotlight
  • Green Room

  • Filmek alatt hallott zenék
  • Jean-Claude Van Johnson
  • 47 Meters Down (In to Deep)
  • The Shallows
  • Solace
  • Into the Grizzly Maze
  • Enemies Closer
  • D-Tox
  • Rambo III
  • Transformers: Rescue Bots
  • Sex Tape

  • Interjúk
  • Jeff Beal: Apró kincsek
  • Lisa Gerrard: A szív hangja
  • Mark Hinton Stewart: A zene a párbeszédek mögött
  • Wolf Péter: A szerencse kapuja

  • Kollaborációk
  • Oliver Stone filmjeinek zenéi
  • Elmer Bernstein életútja I.
  • Jerry Goldsmith életútja III.
  • Jerry Goldsmith életútja II.
  • Jerry Goldsmith életútja I.

  • A filmzene legendái
  • Angelo Badalamenti
  • Philip Glass
  • Basil Poledouris
  • Lalo Schifrin
  • Dave Grusin

  • Moziszériák,tévésorozatok
  • A hobbit-trilógia zenéi
  • A Rémálom az Elm utcában széria zenéi
  • A Robert Langdon-filmek zenéi
  • A Hellraiser-filmek zenéi
  • A Válaszcsapás zenéje

  • További írásaink
  • Ez volt 2016
  • Oscar előtt és Oscar után 2016
  • 10 éves a Filmzene.net
  • Filmzeneszerzők különböző albumai
  • Filmzenékhez köthető kiadványok
  • Stúdiók
  • Lemezkiadók
  • In Memoriam