FŐOLDAL  |   ZENESZERZŐK  |   FILMZENEALBUMOK  |   FILMZENÉKRŐL RÖVIDEN  |   FILMEK ALATT HALLOTT ZENÉK  |   INTERJÚK    
  |   HÍREK

    The Mummy  Catch Me If You Can  Dunkirk  Blade Runner  Kingsman: The Golden Circle  War for the Planet of the Apes  Spider-Man: Homecoming  The Autopsy of Jane Doe  Pirates of the Caribbean: Dead Men Tell No Tales  Close Encounters of the Third Kind
EGYÉB ÍRÁSOK  |   MOZISZÉRIÁK ÉS TÉVÉSOROZATOK  |   ÉVES ÖSSZESÍTÉSEINK  |   DÍJAK  |   FÓRUM  |   JÓ TUDNI  |   RÓLUNK  |   KAPCSOLAT



Keresés a Filmzene.neten

  






Beszámolók
  • Hollywood Magyarországon - Hans Zimmer-est Lisa Gerrarddal
  • Brian Tyler londoni koncertje
  • Hans Zimmer Magyarországon
  • Az Antonio Sanchez & Migration magyarországi koncertje

  • Zenék egy témára
  • Conan
  • Robin Hood
  • A három testőr
  • Sherlock Holmes
  • Cápás filmek

  • DVD kiadványok
  • Jerry Goldsmith 80th Birthday Tribute Concert - Fimucité 3
  • A Tribute to Basil Poledouris
  • Fimucité 2: Closing Night Gala 2008
  • "War" - A filmzene készítése
  • Creating the Lord of the Rings Symphony




  • Filmzene.net - Sense and Sensibility (Patrick Doyle)    SENSE AND SENSIBILITY   (1995)
       Értelem és érzelem


      

       zene: Patrick Doyle
       vezényel: Robert Ziegler
       kiadás éve: 1995
       kiadó: Sony Classical
       játékidő: 42:44




         A romantikus filmek egyik mintapéldányának is szokás tartani az 1995-ben készült "Értelem és érzelem" című mozit, mely mindenben megfelel a zsáner kívánalmainak, sőt jóval túl is lépve ezeken, egy tökéletes korrajz és mintaszerű regényadaptáció. Jane Austen angol írónő a tizenkilencedik század elején vetette papírra hat regényét, melyből az "Értelem és érzelem" mellett a "Büszkeség és balítélet" lett szinte minden romantikára vágyó nő alapolvasmánya. A regények korán a filmesek látókörébe kerültek. Már az 1930-as években elkészültek az első feldolgozások, és az azóta eltelt évtizedekben gyakorlatilag Austen imént említett két regénye lett a legtöbbször filmre adaptált irodalmi mű - talán csak egy-két Shakespeare-dráma vetekszik velük. Ezen feldolgozások sokáig nem különösebben lettek filmművészetileg maradandónak nevezhető alkotások, azonban a kilencvenes évek közepén beindult az Austen-regények minőségi megfilmesítési dömpingje. Először a "Büszkeség és balítélet" került sorra, mely egy televíziós sorozat formájában hódította és hódítja meg napjainkban is a női szívek millióit. Majd ugyanebben az évben, vagyis 1995-ben, elkészült Ang Lee "Értelem és érzelem"-adaptációja is, amit rá egy évre az "Emma", és nem sokkal később a "Mansfield park" követett.
         Lee karrierje tipikus hollywoodi sikertörténet. A tajvani direktor már anyanyelvén forgatott alkotásaival is sikereket ért el, 1993-ban "Az esküvői bankett" című filmjét Oscarra jelölték, majd 1994-ben újra az aranyszoborra esélyesek között szerepelt az "Étel, ital, férfi, nő"-vel, egy évre rá pedig már kilépve a nemzetközi színtérre, az angol nyelven forgatott "Értelem és érzelem"-mel zsebelt be rengeteg elismerést. A teljesség igénye nélkül: Arany Medvét és BAFTA-díjat kapott ezért a rendezéséért, emellett pedig szinte minden ismert és kevésbé ismert filmes díj jelöltjei között is ott volt. Az alkotás a rendezőn felül számos ismeretlen és addig kevésbé ismert színészt is elindított a sztárrá válás útján. Kate Winslet és Hugh Grant vált világhírűvé a film kapcsán, míg a főszerepben látható Emma Thompson második Oscarját köszönhette a mozinak – igaz, nem a színészi teljesítményét, hanem forgatókönyvét jutalmazták. Ő és Winslet formálja meg a szerelem iránt vágyakozó három Dashwood-lány két idősebbik tagját, akik apjuk halála után anyjukkal és fiatal húgukkal éldegélnek, kissé elszegényedve a vidéki Angliában lévő apró birtokukon. A legidősebb nővér az értelem oldaláról közelíti meg a szerelem keresését, vagyis átgondol, megtervez, precízen kidolgozza minden lépését. Míg testvérét a szenvedély és túlzásba vitt romantika vezérli, életét az érzelmi fellángolások és hullámvölgyek jellemzik. A gördülékeny, jó szerkezetű történet ügyesen maga köré csavarja a nézőt, sőt még az érzelmek ilyen mennyiségű garmadájára kevésbé fogékonyak is jól szórakozhatnak ezen az intelligens mozin.

         Ehhez a hamisítatlan angol történethez egy hamisítatlan brit zeneszerző szükségeltetett. Patrick Doyle Kenneth Branagh filmjeihez írt zenéivel bizonyította, hogy jól elboldogul a történelmi, kosztümös filmek aláfestéseivel. Doyle-ról mozis és egyéb munkái alapján elmondható, hogy napjaink zeneszerzői közül a klasszikus zenékhez leginkább közel álló stílust ő képviseli. Feladata nem volt egyszerű, hiszen egyrészt nagyon komoly alapanyaghoz kellett muzsikát varázsolnia, és ott volt még az is, hogy a kilencvenes évek elején a kosztümös-romantikus filmekhez igencsak emlékezetes kompozíciók születtek, gondoljunk csak Elmer Bernsteintől "Az ártatlanság korá"-ra vagy Richard Robbinstól a "Napok romjai"-ra vagy a "Szellem a házban"-ra. Azonban a Doyle-ra nehezedő nyomás csodás zenét szült, és amennyire a romantikus filmek táborában alapnak nevezhető az "Értelem és érzelem", legalább annyira kiemelkedő ezen stílus képviselői közül ez a score is.

         A műfaj szokásos zenei kelléktára száz százalékig jelen van, így megtalálható benne zongora- és hegedűszóló, de a lágyan szóló fafúvósok is sok önállóságot kapnak. Vannak még régimódi énekes kompozíciók, és egy felejthetetlen szerelmi téma is, azonban a végeredmény ennek ellenére elkerüli a stílus kliséit. Egyedi zenei darabot írt Doyle, olyat, ami koncerttermekben is megállná a helyét, sőt stílusában vetekszik jó néhány korabeli muzsikával. Bár az egyes tételek jól elkülöníthetőek, tehát nem folynak egybe, azonban mégis egy folyamatos egésznek tűnik a zene, ezért részeket nehéz kiemelni. A score nagy hányadát másfél perc körüli trackek alkotják, ezek persze nem is teszik lehetővé, hogy a témák kiteljesedjenek, csupán két tétel, a film a film elején elhangzó "My Father's Favourite", és a mozi vége felé hallható "Throw the Coins" játszik el hosszabban a főbb motívumokkal. Mozgalmasabb nagyzenekari jellegük miatt különösen említésre érdemes pontjai az albumnak az egymást követő "Steam Engine", a "Willoughby" és a "Miss Grey". Ezek a késő barokk tánczenék jellegzetességeit mutató kompozíciók a korszak zeneszerzőinek stílusát idézik meg, abszolút hitelesen. A mű gyakorlatilag az elejétől a végéig régies, idilli angol életérzést áraszt, tipikusan ez érezhető az olyan tételekből, mint a szomorkás "Devonshire" (az albumon az egyik főtéma első prezentálója), vagy a hárfán előadott "Excellent Notion". Két vokális kompozíciót is írt a zeneszerző a filmhez, mindkettőt a szoprán Jane Eaglen előadásában hallhatjuk.

         Noha Doyle munkáját gyakorlatilag minden díjra jelölték, amire csak lehetett, ám a zeneszerző ezzel az alkotásával sem tudott győzni, az Oscart például Luis Enríquez Bacalov mára már teljességgel feledésbe merült, a "Neruda postásá"-hoz írt zenéje happolta el előle. Az élet azonban mondhatni kárpótolta Doyle-t, hiszen az "Értelem és érzelem" aláfestése máig az egyik legnépszerűbb filmzene.


    Gregus Péter
    2010.07.28.




    Tracklista:

      1. Weep You No More Sad Fountains (3:05)
      2. A Particular Sum (1:15)
      3. My Father's Favourite (5:27)
      4. Preying Penniless Women (1:32)
      5. Devonshire (1:04)
      6. Not a Beau For Miles (1:57)
      7. All the Better For Her (1:17)
      8. Felicity (1:22)
      9. Patience (1:42)
    10. Grant Me An Interview (1:05)
    11. All the Delights of the Season (1:14)
    12. Steam Engine (1:19)
    13. Willoughby (1:39)
    14. Miss Grey (2:21)
    15. Excellent Notion (1:39)
    16. Leaving London (2:12)
    17. Combe Magna (2:59)
    18. To Die for Love (2:55)
    19. There Is Nothing Lost (0:59)
    20. Throw the Coins (3:08)
    21. The Dreame (2:30)



    TOVÁBBI ÉRTÉKELÉSEINK:

    Bíró Zsolt

    Dobrosi Tamás          nem értékelte

    Emesz Csaba

    Kulics László

    Szabó Csaba          nem értékelte

    Tihanyi Attila




    KAPCSOLÓDÓ ANYAGOK:

    Atonement

    Eragon

    Merry Christmas

    Noel

    További kritikáink
  • Alien: Covenant
  • King Arthur: The Legend of the Sword
  • Atlantis: The Lost Empire
  • Life
  • Colossal
  • Great Expectations
  • Jesse Stone - The Ultimate Collection
  • The Boss Baby
  • In the Heart of the Sea
  • Power Rangers
  • Noah
  • Mighty Morphin Power Rangers: The Movie
  • Crimson Rivers
  • Twister
  • xXx: Return of Xander Cage

  • Filmzenékről röviden
  • The Lego Ninjago Movie
  • The Dark Tower
  • Remember
  • Split
  • The Hollywood Shorties
  • Eddie the Eagle
  • Spotlight
  • Green Room
  • The Boy
  • Ma Ma

  • Filmek alatt hallott zenék
  • Jean-Claude Van Johnson
  • 47 Meters Down (In to Deep)
  • The Shallows
  • Solace
  • Into the Grizzly Maze
  • Enemies Closer
  • D-Tox
  • Rambo III
  • Transformers: Rescue Bots
  • Sex Tape

  • Interjúk
  • Jeff Beal: Apró kincsek
  • Lisa Gerrard: A szív hangja
  • Mark Hinton Stewart: A zene a párbeszédek mögött
  • Wolf Péter: A szerencse kapuja

  • Kollaborációk
  • Oliver Stone filmjeinek zenéi
  • Elmer Bernstein életútja I.
  • Jerry Goldsmith életútja III.
  • Jerry Goldsmith életútja II.
  • Jerry Goldsmith életútja I.

  • A filmzene legendái
  • Angelo Badalamenti
  • Philip Glass
  • Basil Poledouris
  • Lalo Schifrin
  • Dave Grusin

  • Moziszériák,tévésorozatok
  • A hobbit-trilógia zenéi
  • A Rémálom az Elm utcában széria zenéi
  • A Robert Langdon-filmek zenéi
  • A Hellraiser-filmek zenéi
  • A Válaszcsapás zenéje

  • További írásaink
  • Ez volt 2016
  • Oscar előtt és Oscar után 2016
  • 10 éves a Filmzene.net
  • Filmzeneszerzők különböző albumai
  • Filmzenékhez köthető kiadványok
  • Stúdiók
  • Lemezkiadók
  • In Memoriam