FŐOLDAL  |   ZENESZERZŐK  |   FILMZENEALBUMOK  |   FILMZENÉKRŐL RÖVIDEN  |   FILMEK ALATT HALLOTT ZENÉK  |   INTERJÚK    
  |   HÍREK

    Spider-Man: Homecoming  The Autopsy of Jane Doe  Pirates of the Caribbean: Dead Men Tell No Tales  Close Encounters of the Third Kind  Alien: Covenant  King Arthur: The Legend of the Sword  Atlantis: The Lost Empire  Life  Colossal  Great Expectations
EGYÉB ÍRÁSOK  |   MOZISZÉRIÁK ÉS TÉVÉSOROZATOK  |   ÉVES ÖSSZESÍTÉSEINK  |   DÍJAK  |   FÓRUM  |   JÓ TUDNI  |   RÓLUNK  |   KAPCSOLAT



Keresés a Filmzene.neten

  






Beszámolók
  • Hollywood Magyarországon - Hans Zimmer-est Lisa Gerrarddal
  • Brian Tyler londoni koncertje
  • Hans Zimmer Magyarországon
  • Az Antonio Sanchez & Migration magyarországi koncertje

  • Zenék egy témára
  • Conan
  • Robin Hood
  • A három testőr
  • Sherlock Holmes
  • Cápás filmek

  • DVD kiadványok
  • Jerry Goldsmith 80th Birthday Tribute Concert - Fimucité 3
  • A Tribute to Basil Poledouris
  • Fimucité 2: Closing Night Gala 2008
  • "War" - A filmzene készítése
  • Creating the Lord of the Rings Symphony




  • Filmzene.net - Rear Window (Franz Waxman)

    Filmek alatt hallott zenék



       REAR WINDOW   (1954)
       Hátsó ablak


      

       zene: Franz Waxman








         Nehéz meghatározni, hogy Alfred Hitchcock életművéből melyik a legjobb alkotás, hiszen korai filmjei között éppúgy találunk mesterművet, mint alkotói korszakának későbbi darabjai között. A rendező talán legtermékenyebb időszaka az ötvenes évek volt, amikor is olyan alkotásai készültek, mint a "Gyilkosság telefonhívásra", a "Bajok Harryvel", "A férfi, aki túl sokat tudott" vagy a "Szédülés". Szintén ebben az időben forgatta a "Hátsó ablak"-ot is, melyet sokan a rendezőgéniusz legjobb filmjének tartanak. Ez az igen egyszerű sztorival rendelkező mozi Hitchcock zárt helyen játszódó alkotásai közé tartozik. Ebben a filmben nem a cselekmény a legfontosabb, és nem a színészek vagy a főszereplők, hanem a szinte egyedülálló atmoszféra az, ami igazán különleges. A főhős, Jefferies egy szerencsétlen baleset miatt hetek óta begipszelt lábbal üldögél lakásában, és csak intrikus ápolónője, valamint bolondos, felsőbb körökben mozgó barátnője jelenti számára a személyes kapcsolatot a külvilággal. Azonban a bezártság egy furcsa szokást csal elő a tolószékbe kényszerült fotósból, ugyanis távcsővel kezdi el figyelni és aprólékosan felderíteni a közös udvarra nyíló szomszédos házak lakóinak életét. Az egyik éjjel egy női sikolyra ébred, és látja, hogy a szemközti házból egy férfi egy nagy táskával elmegy, majd visszajön, ráadásul ezt még kétszer meg is ismétli, mindezt pedig a zuhogó esőben. Másnapra a férfi felesége eltűnik, a férj pedig láthatóan a bizonyítékok eltüntetésén fáradozik. A feltételezett gyilkos megfigyelésébe becsatlakozó barátnő és ápolónő eleinte fenntartással fogadja az emberölés tényét, hiszen se hulla, se bizonyíték. Azonban a férj egyre furcsább viselkedése meggyőzi őket is, hogy valami nincs rendjén, és feltehetőleg tényleg gyilkosság történt.
         A film legnagyobb erénye, legegyedibb pontja maga a színhely. Hitchcock a csaknem zárt hátsó udvart, és az ezt körülölelő házakat - benne a lakásokat - egy nagy díszletként építtette meg. Ebben az egy hatalmas térben zajlott a forgatás, viszont szinte kizárólag Jefferies szemszögéből, az ő szobájának ablakából látjuk a történéseket. Azonban eme látszólagos korlát ellenére sem egysíkú vagy unalmas a látványvilág, hiszen a mozi sokszereplős lett a nagy szomszédság részletes bemutatása és szerepeltetése által. A különböző építészeti stílusok jellegzetességeit mutató épületdíszletek, az egyes lakók változatos karakterei is mind oldják a helyszín korlátait. Tulajdonképpen azért lett olyan kiemelkedő film a "Hátsó ablak", mert olyan varázslatos, egyedülálló atmoszférát kapunk benne, amit maga a direktor és még sokan mások is megpróbáltak azóta utánozni - kevés sikerrel.

         A rendező mindig is nagy hangsúlyt fektetett alkotásaiban a zenére, azonban néha olyan mértékben beleszólt a zeneszerzők munkáiba, hogy pár esetben veszekedés és szakítás lett a közös munka vége. Franz Waxman korának egyik legtehetségesebb komponistája volt. A Hitchcockkal való együttműködése viszont csak néhány filmre korlátozódott, ebből a legkiemelkedőbb zene az Oscar-díjas "A Manderley-ház asszonya" alá született.
         A "Hátsó ablak" Waxman által jegyzett zenei aláfestése igen szerény játékidővel bír. A rendező elképzeléseit nyomatékosítva összeállított egy 19 oldalas előírást, melyet a zeneszerzőnek és a film vágójának kellett betartani. Hitchcock elképzelése ugyanis az volt, hogy csak akkor szólal meg zene a filmben, ha valamelyik szereplő adja azt elő, vagy hallgatja lemezről, illetve a rádióból - igaz ez elég gyakran előfordul, így szinte végig szól valami a képek alatt. Ez a megoldás is inkább a társadalomrajz, az egyedi hangulat, az atmoszféra megjelenítése miatt merült fel Hitchcockban, s talán ez okból nem is róható fel hibának, hogy bizonyos jelenetek alatt nem eredeti score szól. Waxman sokszínű munkáiról volt ismeretes, nagyszabású drámai vagy éppen epikus szimfonikus zenéi mellett különleges vígjátéki vagy bensőséges jazz kompozícióiról is híres volt. Hitchcock jelen filmnél az utóbbit kérte tőle, és ő maximálisan meg is felelt az elvárásoknak. Az ötvenes évekbeli kortárs jazz műfajával átszőtt aláfestése olyan jól sikerült, hogy több későbbi mű inspiráló alapja is lett. Így többek között Leonard Bernstein "West Side Story"-jában is egyértelműen kihallani a "Hátsó ablak" score-jának megoldásait - zenekritikusok megállapítása szerint bizonyos dallamai például az említett musical táncrészeiben köszönnek vissza.
         Fontos szerep jutott a filmben egy dalnak is, ez volt a "Lisa", melyet az egyik lakó tolmácsolásában hallhatunk a film vége felé. A sláger dallama azonban többször feltűnik instrumentális formában is a film alatt, de a rendező a végleges hangszerelésű, szöveggel ellátott változatot szándékosan a mozi végére tartogatta. Hitchcock túlságosan is fontos szerepet szánt ennek a dalnak, noha a filmben egyáltalán nem lett olyan hangsúlyos, mint azt feltehetően szerette volna. Harold Rome három szövegváltozatot is írt Waxman hangszeres alapjához, azonban Hitchcock egyikkel se volt igazán megelégedve, emiatt a későbbiek során kritizálta is Waxmant. A film emellett a kor több slágerét is felvonultatja, ügyesen játszva a dalok szövege és látott kép összhatásával, igazából ezen dalok instrumentális részei alkotják a film zenei aláfestésének döntő hányadát.

         Noha a "Hátsó ablak" egy legendásan nagy film, azonban rövidke zenei aláfestése önálló albumon - érthető módon - soha nem jelent meg. Részleteiben viszont több Hitchcock-filmzeneválogatáson is fellelhető, illetve létezik egy nyolc és félpercnyi hosszúságú szvit változata is, melyet Lalo Schifrin a San Diego Pops Orchestrával vett fel. Ez a feldolgozás a "Hitchcock: Master of Mayhem" című albumra került fel, több Bernard Herrmann- és Schifrin-zenével együtt.


    Gregus Péter
    2009.08.24.








    KAPCSOLÓDÓ ANYAGOK:

    The Appointment

    Frenzy

    The Paradine Case

    Strangers on a Train

    További kritikáink
  • Jesse Stone - The Ultimate Collection
  • The Boss Baby
  • In the Heart of the Sea
  • Power Rangers
  • Noah
  • Mighty Morphin Power Rangers: The Movie
  • Crimson Rivers
  • Twister
  • xXx: Return of Xander Cage
  • The Lego Batman Movie
  • Shaft
  • Living in the Age of Airplanes
  • La La Land
  • Immortal Memory
  • Spirit: Stallion of the Cimarron

  • Filmzenékről röviden
  • Remember
  • Split
  • The Hollywood Shorties
  • Eddie the Eagle
  • Spotlight
  • Green Room
  • The Boy
  • Ma Ma
  • Jack Reacher: Never Go Back
  • Gagarin - First in Space

  • Filmek alatt hallott zenék
  • Jean-Claude Van Johnson
  • 47 Meters Down (In to Deep)
  • The Shallows
  • Solace
  • Into the Grizzly Maze
  • Enemies Closer
  • D-Tox
  • Rambo III
  • Transformers: Rescue Bots
  • Sex Tape

  • Interjúk
  • Jeff Beal: Apró kincsek
  • Lisa Gerrard: A szív hangja
  • Mark Hinton Stewart: A zene a párbeszédek mögött
  • Wolf Péter: A szerencse kapuja

  • Kollaborációk
  • Oliver Stone filmjeinek zenéi
  • Elmer Bernstein életútja I.
  • Jerry Goldsmith életútja III.
  • Jerry Goldsmith életútja II.
  • Jerry Goldsmith életútja I.

  • A filmzene legendái
  • Angelo Badalamenti
  • Philip Glass
  • Basil Poledouris
  • Lalo Schifrin
  • Dave Grusin

  • Moziszériák,tévésorozatok
  • A hobbit-trilógia zenéi
  • A Rémálom az Elm utcában széria zenéi
  • A Robert Langdon-filmek zenéi
  • A Hellraiser-filmek zenéi
  • A Válaszcsapás zenéje

  • További írásaink
  • Ez volt 2016
  • Oscar előtt és Oscar után 2016
  • 10 éves a Filmzene.net
  • Filmzeneszerzők különböző albumai
  • Filmzenékhez köthető kiadványok
  • Stúdiók
  • Lemezkiadók
  • In Memoriam