FŐOLDAL  |   ZENESZERZŐK  |   FILMZENEALBUMOK  |   FILMZENÉKRŐL RÖVIDEN  |   FILMEK ALATT HALLOTT ZENÉK  |   INTERJÚK    
  |   HÍREK

    Spider-Man: Homecoming  The Autopsy of Jane Doe  Pirates of the Caribbean: Dead Men Tell No Tales  Close Encounters of the Third Kind  Alien: Covenant  King Arthur: The Legend of the Sword  Atlantis: The Lost Empire  Life  Colossal  Great Expectations
EGYÉB ÍRÁSOK  |   MOZISZÉRIÁK ÉS TÉVÉSOROZATOK  |   ÉVES ÖSSZESÍTÉSEINK  |   DÍJAK  |   FÓRUM  |   JÓ TUDNI  |   RÓLUNK  |   KAPCSOLAT



Keresés a Filmzene.neten

  






Beszámolók
  • Hollywood Magyarországon - Hans Zimmer-est Lisa Gerrarddal
  • Brian Tyler londoni koncertje
  • Hans Zimmer Magyarországon
  • Az Antonio Sanchez & Migration magyarországi koncertje

  • Zenék egy témára
  • Conan
  • Robin Hood
  • A három testőr
  • Sherlock Holmes
  • Cápás filmek

  • DVD kiadványok
  • Jerry Goldsmith 80th Birthday Tribute Concert - Fimucité 3
  • A Tribute to Basil Poledouris
  • Fimucité 2: Closing Night Gala 2008
  • "War" - A filmzene készítése
  • Creating the Lord of the Rings Symphony




  • Filmzene.net - Predators (John Debney)    PREDATORS   (2010)
       Ragadozók


      

       zene: John Debney
       vezényel: Pete Anthony
       kiadás éve: 2010
       kiadó: La-La Land Records
       játékidő: 70:02




         Hazánk fia, Antal Nimród elismerésre méltó karriert futott be az elmúlt évek során. A "Kontroll" című filmje után lehetősége nyílott az Álomgyár felé kacsintgatásra, amit ki is használt: az "Elhagyott szoba" és "A szállítmány" után idén egy kultuszfilmnek tartott alkotás harmadik részét rendezhette meg a 20th Century Fox égisze alatt. A Robert Rodriguez által producerelt "Ragadozók" Antal korábbi mozijaihoz képest azonban jóval kemény falatnak számított, hiszen nemcsak egy népszerű lény történetének feltámasztását kellett vászonra vinnie, hanem ezzel párhuzamosan a két "AvP" által okozott csorba kiköszörülése is rá, illetve alkotógárdájára hárult. A filmet nézve nyilvánvaló az, hogy az iméntiek fényében igyekezett megtenni mindenki a lehető legtöbbet: a helyszín megválasztásától kezdve a forgatókönyvig, a szereplők egy-egy mozzanatától a zenéig bezárólag lehetett érezni az elődök előtti tisztelgést, s emellett természetesen törekedtek arra az egyensúlyra is, melynek célja, hogy a régi rajongók és napjaink közönsége egyaránt elégedetten távozzon a moziból. A nem túl bonyolult forgatókönyv, a felvezetés nélküli, határozott kezdés, az egyszerű jellemrajzú karakterek, az előzőekből ismert beállítások, megoldások tehát mind-mind ehhez hivatottak hozzájárulni.
         A különféle fórumokon olvasható visszajelzések összegzését követően a közepesnél erősebbnek jellemezhetnénk a filmet, amely bár nem ér fel mondjuk a Batman-filmek franchise-ának felélesztésével, ám az "AvP"-khez képest vitathatatlanul nagyobb sikert könyvelhetünk el. A várakozás, valamint az elvárás a magam részéről eléggé magas volt, mivel az első két rész nagy kedvencem, s ezen elfogultságomból adódóan nem tudtam élvezni jelen folytatást. Abszolút nem éreztem azt, hogy vérbeli Predator-mozin ülnék, amihez nagyban hozzájárult az, hogy a lények összesen alig tíz percig mutatkoztak a vásznon - persze tudom, az első részben sem volt ez másként, de egy folytatástól már nem ezt a fajta "beszélünk az ismeretlenről és láthatatlanról"-szintű feszültségfokozást vártam el. Mindezeken túl pedig egyáltalán nem éreztem át a vadászat keltette feszültséget sem magán a filmen, sem pedig a szereplőkön.

         "Ő az első jelöltem a zeneszerzők közül." - nyilatkozza Rodriguez a CD-hez mellékelt füzetben. Ő és John Debney idáig négy alkotáson dolgoztak együtt, így hát nem volt meglepő, hogy az eredeti elképzelés megvalósíthatatlanságát követően mellette tette le a voksot. A predatorok vadászatának zenei kísérete az azt jegyző Alan Silvestri legismertebb szerzeményei közé tartozik, s bár első körben az volt a terv, hogy ismételten őt szerződtetik, "A szupercsapat" zenéje miatt nem tudta elvállalni a megbízást.
         A B-tervet jelentő Debney tökéletesen tisztában volt vele, hogy a Silvestri-féle atmoszféra milyen szinten olvadt egybe a franchise-zal, s mivel ő maga is kedveli az előd aláfestő muzsikáit, egyértelmű volt számára a gyökerekhez való visszanyúlás. Ennek az lett az eredménye, hogy egy olyan jellegű muzsikáról beszélhetünk, mint a Don Davis-féle "Jurassic Park III", vagy az Alan Parker által komponált "Jaws 3-D", illetve éppen a Brian Tyler-féle "Alien vs. Predator: Requiem": némi saját stílus és dallamsor bevitele mellett a kompozíció alapjának egészét a régi muzsikák jelentik. Persze ilyenkor joggal merülhet fel a kérdés, hogy "Minek kellett ehhez John Debney?", hiszen az adaptálást bármely kottát olvasni és írni képes zeneszerző megoldaná. De az sem mindegy ugye, hogy egy remake-et ki rendez...

         A filmzenerajongók számára e score az idei év várólistás albumai között szerepelt, s míg az első egy-két hónapban mindenki arra volt kíváncsi, vajon Silvestri jegyzi-e majd, a bejelentést követően már az volt a kérdés, mit tesz le Debney az asztalra? Az első - és egyúttal kellően meggyőző - zenerészletet a június elején a Youtube-ra került recording session klip szolgáltatta, ahol a "She's Paralyzed"-ből hallgathattunk meg két percet. Az album hivatalos megjelenése előtt két héttel a La-La Land Records és a Dark Delicacies által közösen szervezett dedikálás keretén belül nemcsak a posztereket, hanem a score-t is meg lehetett vásárolni, illetve aláírattatni a jelenlévőkkel.

         A hallottak alapján mondhatnánk, hogy Debneynek nem sok dolga volt a zenével, hiszen ha arányaiban nézzük, körülbelül harminc százaléknyi új részt találunk benne. Munka azonban azért volt vele, mert nem mindig simán csak átemelte az ismert motívumokat, hanem új szőnyegelemeket készített hozzájuk, s volt, mikor egyszerre játszatott el két, eddig egymástól teljesen függetlenül hallott dallamsort, melyek zseniális kombinációt alkotnak. Teljesen önálló motívumokat a lassabb, drámaibb hangvételű részekhez készített (mint amilyen a "Let's Get Off This Planet" is), a pörgősebb jelenetekhez pedig leginkább a Silvestri-féléket sorakoztatta fel "csörgő-zörgő" vagy kuszának ható, feszültségteljes átkötő részekkel, melyeket emulált hangokkal, effektekkel, elektromos gitárhanggal tarkított. Tehát a visszanyúlás nem egy sima repeat vagy copy-paste albumot eredményezett, hanem egy olyan tisztelgést, amely az iméntiekből adódóan legalább olyan tömény hallgatnivalóvá vált, mint amilyen sűrű a történet helyszínéül szolgáló vadászbolygó növényzete.
         Az album összeállítói ügyeltek a trackek kronológiájára, így Debney munkájával úgy ismerkedhetünk meg, ahogyan az idegen bolygóra ledobott emberekre vadászó predatorok története elevenedik meg a vásznon. Tulajdonképpen a "Free Fall"-t hallgatva mi is e bolygóra képzelhetjük magunkat, mivel a film ismerete nélkül is képes a zene elkalauzolni bennünket ebbe a veszéllyel teli dzsungelbe, ahol idegenek lesnek ránk, s próbálnak zsákmányul ejteni bennünket - ezen képzeletbeli utazásban a spoilerkedő tracklista is kellő mankót nyújt.

         A számcímek mögötti csillagozások jelölik a borítón, hogy mely tételekben csendülnek fel Silvestri-témák. Ezeket azonban az itt feltüntetett listáról elhagytam, ugyanis cseppet sem fedik a valóságot, hiszen szinte mindegyik zenében van valamilyen utalás az elődökre. A kiadvány egésze egyébiránt rendkívül igényes, mind nyomdai, mind tartalmi szempontból.
         Mindent összevetve, John Debney tisztességes munkát végzett, és remekül megoldotta az előtte álló feladatot, ám emellett a fenti értékelésemnél többet nem tudok adni a score-ra, mivel annak nagy része nem saját szellemi terméke. Mindazonáltal ennek, valamint az „Iron Man 2”-nak és a "Macheté"-nek ismeretében (bár utóbbiban társzeneszerzőként működött közre) kellően elégedett vagyok idei teljesítményével, és remélem, a jövőben kevesebb kutyasétáltatós dallamokkal fog előállni.


    Kulics László
    2010.12.11.




    Tracklista:

      1. Free Fall (3:06)
      2. Single Shooter (2:08)
      3. This Is Hell (4:10)
      4. Cages / Trip-Wire (3:51)
      5. Not of This Earth (2:50)
      6. Hound Attack (4:08)
      7. We Run We Die (4:39)
      8. Predator Attack (1:46)
      9. Meet Mr. Black (1:15)
    10. They See Our Traps (2:26)
    11. Over Here (2:24)
    12. Smoke (2:38)
    13. Nikolai Blows (2:10)
    14. Stans' Last Stand (1:49)
    15. Hanzo's Last Stand (3:08)
    16. Leg Trap (2:22)
    17. Take Me to the Ship (2:04)
    18. Edwin and Isabelle Captured (1:33)
    19. Predator Fight, Royce Runs (3:15)
    20. Twisted Edwin / Royce Returns (3:25)
    21. She's Paralyzed (6:05)
    22. Royce vs. Predator (2:39)
    23. Let's Get Off This Planet (3:01)
    24. Theme from Predator (1:45)




    TOVÁBBI ÉRTÉKELÉSEINK:

    Bíró Zsolt

    Dobrosi Tamás          nem értékelte

    Emesz Csaba          nem értékelte

    Gregus Péter

    Szabó Csaba

    Tihanyi Attila




    KAPCSOLÓDÓ ANYAGOK:

    Aliens vs. Predator: Requiem

    Így készült a "Vasember 2." zenéje (beszámoló)

    Jaws 3-D

    Predator

    További kritikáink
  • Jesse Stone - The Ultimate Collection
  • The Boss Baby
  • In the Heart of the Sea
  • Power Rangers
  • Noah
  • Mighty Morphin Power Rangers: The Movie
  • Crimson Rivers
  • Twister
  • xXx: Return of Xander Cage
  • The Lego Batman Movie
  • Shaft
  • Living in the Age of Airplanes
  • La La Land
  • Immortal Memory
  • Spirit: Stallion of the Cimarron

  • Filmzenékről röviden
  • Remember
  • Split
  • The Hollywood Shorties
  • Eddie the Eagle
  • Spotlight
  • Green Room
  • The Boy
  • Ma Ma
  • Jack Reacher: Never Go Back
  • Gagarin - First in Space

  • Filmek alatt hallott zenék
  • Jean-Claude Van Johnson
  • 47 Meters Down (In to Deep)
  • The Shallows
  • Solace
  • Into the Grizzly Maze
  • Enemies Closer
  • D-Tox
  • Rambo III
  • Transformers: Rescue Bots
  • Sex Tape

  • Interjúk
  • Jeff Beal: Apró kincsek
  • Lisa Gerrard: A szív hangja
  • Mark Hinton Stewart: A zene a párbeszédek mögött
  • Wolf Péter: A szerencse kapuja

  • Kollaborációk
  • Oliver Stone filmjeinek zenéi
  • Elmer Bernstein életútja I.
  • Jerry Goldsmith életútja III.
  • Jerry Goldsmith életútja II.
  • Jerry Goldsmith életútja I.

  • A filmzene legendái
  • Angelo Badalamenti
  • Philip Glass
  • Basil Poledouris
  • Lalo Schifrin
  • Dave Grusin

  • Moziszériák,tévésorozatok
  • A hobbit-trilógia zenéi
  • A Rémálom az Elm utcában széria zenéi
  • A Robert Langdon-filmek zenéi
  • A Hellraiser-filmek zenéi
  • A Válaszcsapás zenéje

  • További írásaink
  • Ez volt 2016
  • Oscar előtt és Oscar után 2016
  • 10 éves a Filmzene.net
  • Filmzeneszerzők különböző albumai
  • Filmzenékhez köthető kiadványok
  • Stúdiók
  • Lemezkiadók
  • In Memoriam