FŐOLDAL  |   ZENESZERZŐK  |   FILMZENEALBUMOK  |   FILMZENÉKRŐL RÖVIDEN  |   FILMEK ALATT HALLOTT ZENÉK  |   INTERJÚK    
  |   HÍREK

    Spider-Man: Homecoming  The Autopsy of Jane Doe  Pirates of the Caribbean: Dead Men Tell No Tales  Close Encounters of the Third Kind  Alien: Covenant  King Arthur: The Legend of the Sword  Atlantis: The Lost Empire  Life  Colossal  Great Expectations
EGYÉB ÍRÁSOK  |   MOZISZÉRIÁK ÉS TÉVÉSOROZATOK  |   ÉVES ÖSSZESÍTÉSEINK  |   DÍJAK  |   FÓRUM  |   JÓ TUDNI  |   RÓLUNK  |   KAPCSOLAT



Keresés a Filmzene.neten

  






Beszámolók
  • Hollywood Magyarországon - Hans Zimmer-est Lisa Gerrarddal
  • Brian Tyler londoni koncertje
  • Hans Zimmer Magyarországon
  • Az Antonio Sanchez & Migration magyarországi koncertje

  • Zenék egy témára
  • Conan
  • Robin Hood
  • A három testőr
  • Sherlock Holmes
  • Cápás filmek

  • DVD kiadványok
  • Jerry Goldsmith 80th Birthday Tribute Concert - Fimucité 3
  • A Tribute to Basil Poledouris
  • Fimucité 2: Closing Night Gala 2008
  • "War" - A filmzene készítése
  • Creating the Lord of the Rings Symphony




  • Filmzene.net - Planet of the Apes (Jerry Goldsmith)    PLANET OF THE APES  (1968)
       A majmok bolygója


      

       zene: Jerry Goldsmith
       vezényel: Jerry Goldsmith
       kiadás éve: 1997
       kiadó: Varése Sarabande
       játékidő: 67:07




         Amióta magával ragadott a filmzene világa, kitüntetett figyelmet szentelek a nem éppen hallgatóbarát score-oknak is, Jerry Goldsmith A majmok bolygója aláfestésével kapcsolatos főhajtásomat azonban egy igen erős, s hosszan tartó ellenszenv előzte meg. Első ismerkedésem e darabbal záros határidőn belül kudarcba fulladt, mivel egyáltalán nem tudtam hová tenni a hallottakat, 2004 októberében azonban részt vettem egy olyan Goldsmith-emlékkoncerten, ahol minden felcsendülő tétel előtt elhangzott néhány oda vonatkozó háttérinformáció. A műsorrendből A majmok bolygója két, nemcsak e művet, hanem a mester munkásságának egészét meghatározó tétele, a "The Clothes Snatchers", valamint a "The Hunt" sem maradtak ki, melyekkel kapcsolatban az előadásukhoz szükséges speciális hangszereket is részletesen bemutatták. Ennek köszönhetően más oldalról kezdtem megközelíteni a muzsikát, aminek eredményeként ma már éppúgy Goldsmith merészebb darabjainak etalonjaként tartom számon, mint A nyolcadik utas: a Halál, a Tora! Tora! Tora!, a Gyilkos bolygó vagy a Freud: A titkos szenvedély nem kevésbé elvont aláfestését.
         A majmok bolygója filmként is kedves számomra, és bár vannak jelenetek, melyek az évtizedek múlásával mókásnak tűnnek (mint például az űrhajó berendezése, felszerelései), számtalan olyan pontja van a mozinak, ami mai napig korrektnek számít. A pozitív összhatás a rendezésből éppúgy adódik, mint a remek adaptálásból (még ha az amerikanizálásból eredően néhány ponton el is tér a forgatókönyv a Híd a Kwai folyónt is jegyző, francia származású író, Pierre Boulle azonos című művétől), a színészi játékból, a maszkokból és persze a hihetetlenül merész score-ból.

         A regény vászonra adaptálása előtt olyan nevek merültek fel lehetséges direktorként, mint a Navarone ágyúit jegyző J. Lee Thompson, vagy az Álom luxuskivitelben és A Rózsaszín Párduc révén egyaránt ismert Blake Edwards, a főszereplőt megformáló Charlton Heston javaslatára azonban az alkotógárda végül Franklin J. Schaffner mellett tette le a voksát. A költségvetés okán a forgatókönyvírók módosítottak a majmok fejlettségi szintjén (a kötetben olvasottakhoz képest jóval primitívebben élnek), továbbá ezek, az evolúció csúcsát elfoglaló állatok angol nyelven kommunikálnak, s bár az ilyen kulcselemek módosítása a vegyes fogadtatáshoz - némely esetben pedig bukáshoz - szokott vezetni, A majmok bolygója mai napig klasszikusnak számít, Szabadság-szobros zárójelenete, illetőleg a majmok emberek ellen folytatott hajtóvadászata pedig nemcsak hogy emblematikussá, hanem filmtörténelmileg is jelentőssé vált.

         Schaffner Jerry Goldsmitht kérte fel a zene elkészítésére, ami nem meglepő, hiszen a páros barátsága 1968-ra már közel tízéves múltra tekintett vissza - első találkozásukra a Playhouse 90 kapcsán került sor, s a rendező az ezt követő évek alatt egyikévé vált Goldsmith legismertebb kollaborátorainak (hasonlóan stabil munkakapcsolatot alakított ki a szerző később Joe Dantéval is). A film egy igencsak kicsavart jövőt tár elénk, ahol a civilizációnk olyannyira önmaga ellen dolgozott, hogy 3978-ra teljes mértékben lebutulunk, s a majmok válnak felsőbbrendű fajjá, akik hitvallásból üldözni kezdik az embereket. Ez a történet arra az elhatározásra sarkallta a komponistát, hogy egy olyan, szokatlan megközelítéseket felsorakoztató nagyzenekari muzsikát készítsen, amely időnként felkelti a hallgatóban a gyanút, miszerint nem tisztán élő zenéről van szó. S bármennyire jogosan merülhet fel némely esetben annak a lehetősége, hogy e szerzemény elektronikus elemekkel támogatott, mindössze az egyes hangok visszhangzásának megvalósítása okán folyamodott ilyen eszközhöz a szerző, ám ekkor is élő játék loopolását végezte így. Az erre előszeretettel aggatott "szokatlan" és "merész" jelzők főként a score avantgárd megközelítésének köszönhetők: Goldsmith nem könnyen megjegyezhető, fülbemászó dallamokkal operált, hanem olyan egyedi stílusokat kombinált, melyeket a komolyzene világában Bartók, Sztravinszkij vagy Arnold Schönberg képviseltek. Már a "Main Title" is remekül előrevetíti mindezt, túl azon, hogy kontrasztot alkot a látottakkal, mozgalmasságával és színességével ugyanis a hozzá tartozó képsorok mindössze a stábtagok nevéből és némi fényjátékból állnak.
         Goldsmith az idegen világ, illetőleg a majom-ember viszony még szürreálisabbá tétele érdekében olyan hangszerekkel, valamint annak nem minősülő eszközök megszólaltatásával rukkolt elő, melyek merőben innovatívnak számítottak. Bár a szerző rendes nagyzenekart állított fel, az olyan dolgok alkalmazása, mint például a kosszarv (amelynek a majmok emberekre való vadászatát nyomon követő "The Hunt"-ban van kiemelkedően fontos szerepe), a különféle fémgolyók, vagy a tölcsérénél eltakarva, s a fúvókáját megfordítva megszólaltatott kürt használata finoman szólva sem tartozott a bevett szokások közé - mindezt pedig azzal fűszerezte, hogy majommaszkban lépett a pódiumra vezényelni, mondván: ezáltal jobban bele tudja élni magát a munkába. A "The Searchers"-ben olyan instrumentumok is megszólaltatásra kerülnek, amelyeket addig jobbára a westernfilmek alatt hallhattak a nézők: ilyen a guiro, a cabasa és a tikfa, melyeket Goldsmith olyan vadnyugati témájú alkotásai alatt tűntek fel, mint a Stagecoach vagy a Rio Conchos, mindezeken felül pedig a "No Escape" esetén zenei elemként alkalmazta a huhogást is. Szerkesztőtársaimmal egy-egy merészebb vagy befogadhatatlanabb ütős megoldásokkal tűzdelt tételt gyakran jellemzünk úgy, hogy olyan, mintha valaki a konyhában edényeket ütögetne és evőeszközös fiókokat húzogatna. Jelen korong esetében azonban ez nem vicc, hanem tény, mivel a "The Search"-ben és a "The Search Continues"-ban felbukkanó fémes hangzást különféle edényekkel keltette életre Goldsmith, amit előtte saját konyhájában kísérletezett ki.

         Művének előadásába bevonta egykori tanárát, Jacob Gimpelt is, aki amellett, hogy számos egyéb munkájából is kivette a részét (az ő zongorajátékát hallhatjuk többek között a The Mephisto Waltz, A tábornok és a Homokkavicsok alatt is), ekkorra már Goldsmith barátjává is vált. "Mindent megtanított nekem, amit a zenéről tudni kell. Remek muzsikus volt, és a legjobb tanár, akivel valaha találkoztam. Mindig büszke volt arra, amit csináltam, és örömmel vett részt szerzeményeim előadásában" - mesélte Jerry Goldsmith, aki ezen érdekes megközelítéssel újfent Oscar-jelölésig vitte. A szerző rendkívül innovatív volt A majmok bolygója esetében, ugyanakkor az is kétségtelen, hogy e score önmagában hallgatva valódi erőpróbát jelenthet a legtöbb filmzenebarát számára - hogy őszinte legyek, az egyetlen könnyen befogadható tétel a thrillerekből ismert atmoszférával bíró "The Trial".

    Kulics László
    2014.12.05.




    Tracklista:

      1. Twentieth Century Fox Fanfare (0:13) *
      2. Main Title (2:13)
      3. Crash Landing (6:40)
      4. The Searchers (2:25)
      5. The Search Continues (4:55)
      6. The Clothes Snatchers (3:09)
      7. The Hunt (5:10)
      8. A New Mate (1:04)
      9. The Revelation (3:20)
    10. No Escape (5:39)
    11. The Trial (1:45)
    12. New Identity (2:24)
    13. A Bid for Freedom (2:36)
    14. The Forbidden Zone (3:23)
    15. The Intruders (1:09)
    16. The Cave (1:20)
    17. The Revelation, Part 2 (3:15)
    18. Suite from "Escape from the Planet of the Apes" (16:27)

    * írta: Alfred Newman





    TOVÁBBI ÉRTÉKELÉSEINK:

    Bíró Zsolt          nem értékelte

    Dobrosi Tamás          nem értékelte

    Emesz Csaba          nem értékelte

    Gregus Péter          nem értékelte

    Pavlics Tamás          nem értékelte

    Szabó Csaba          nem értékelte

    Tihanyi Attila




    KAPCSOLÓDÓ ANYAGOK:

    Beneath the Planet of the Apes

    Freud

    Jerry Goldsmith életútja - I. rész

    Planet of the Apes

    További kritikáink
  • Jesse Stone - The Ultimate Collection
  • The Boss Baby
  • In the Heart of the Sea
  • Power Rangers
  • Noah
  • Mighty Morphin Power Rangers: The Movie
  • Crimson Rivers
  • Twister
  • xXx: Return of Xander Cage
  • The Lego Batman Movie
  • Shaft
  • Living in the Age of Airplanes
  • La La Land
  • Immortal Memory
  • Spirit: Stallion of the Cimarron

  • Filmzenékről röviden
  • Remember
  • Split
  • The Hollywood Shorties
  • Eddie the Eagle
  • Spotlight
  • Green Room
  • The Boy
  • Ma Ma
  • Jack Reacher: Never Go Back
  • Gagarin - First in Space

  • Filmek alatt hallott zenék
  • Jean-Claude Van Johnson
  • 47 Meters Down (In to Deep)
  • The Shallows
  • Solace
  • Into the Grizzly Maze
  • Enemies Closer
  • D-Tox
  • Rambo III
  • Transformers: Rescue Bots
  • Sex Tape

  • Interjúk
  • Jeff Beal: Apró kincsek
  • Lisa Gerrard: A szív hangja
  • Mark Hinton Stewart: A zene a párbeszédek mögött
  • Wolf Péter: A szerencse kapuja

  • Kollaborációk
  • Oliver Stone filmjeinek zenéi
  • Elmer Bernstein életútja I.
  • Jerry Goldsmith életútja III.
  • Jerry Goldsmith életútja II.
  • Jerry Goldsmith életútja I.

  • A filmzene legendái
  • Angelo Badalamenti
  • Philip Glass
  • Basil Poledouris
  • Lalo Schifrin
  • Dave Grusin

  • Moziszériák,tévésorozatok
  • A hobbit-trilógia zenéi
  • A Rémálom az Elm utcában széria zenéi
  • A Robert Langdon-filmek zenéi
  • A Hellraiser-filmek zenéi
  • A Válaszcsapás zenéje

  • További írásaink
  • Ez volt 2016
  • Oscar előtt és Oscar után 2016
  • 10 éves a Filmzene.net
  • Filmzeneszerzők különböző albumai
  • Filmzenékhez köthető kiadványok
  • Stúdiók
  • Lemezkiadók
  • In Memoriam