FŐOLDAL  |   ZENESZERZŐK  |   FILMZENEALBUMOK  |   FILMZENÉKRŐL RÖVIDEN  |   FILMEK ALATT HALLOTT ZENÉK  |   INTERJÚK    
  |   HÍREK

    Rogue One: A Star Wars Story  Justice League  Murder on the Orient Express  Moon  Wonder Woman  The Ghost and the Darkness  It  Rebel in the Rye  The Mummy  Catch Me If You Can
EGYÉB ÍRÁSOK  |   MOZISZÉRIÁK ÉS TÉVÉSOROZATOK  |   ÉVES ÖSSZESÍTÉSEINK  |   DÍJAK  |   FÓRUM  |   JÓ TUDNI  |   RÓLUNK  |   KAPCSOLAT



Keresés a Filmzene.neten

  







Beszámolók
  • Hollywood Magyarországon - Hans Zimmer-est Lisa Gerrarddal
  • Brian Tyler londoni koncertje
  • Hans Zimmer Magyarországon
  • Az Antonio Sanchez & Migration magyarországi koncertje

  • Zenék egy témára
  • Conan
  • Robin Hood
  • A három testőr
  • Sherlock Holmes
  • Cápás filmek

  • DVD kiadványok
  • Jerry Goldsmith 80th Birthday Tribute Concert - Fimucité 3
  • A Tribute to Basil Poledouris
  • Fimucité 2: Closing Night Gala 2008
  • "War" - A filmzene készítése
  • Creating the Lord of the Rings Symphony




  • Filmzene.net - The Peanuts Movie (Christophe Beck)    THE PEANUTS MOVIE  (2015)
       Snoopy és Charlie Brown - A Peanuts film


      

       zene: Christophe Beck
       vezényel: Tim Davies
       kiadás éve: 2015
       kiadó: Epic Records
       játékidő: 47:49




         Az 1950-ben született Snoopy a világ egyik legöregebb kutyája, nagy múltja ellenére mégis meglepően sokáig kellett várni egy újabb mozifilmre az 1980-as Jó utat, Charlie Brown!-t követően. Persze felbukkantak hosszabb-rövidebb filmek és sorozatok vele, azonban ezek terepei a tévécsatornák voltak, de végül 2015 végére elkészült a legújabb egész estés alkotás, a Snoopy és Charlie Brown - A Peanuts film (továbbiakban SCB), a Hortont, valamint a Jégkorszak 4.: Vándorló kontinenst is jegyző Steve Martino irányításával.
         Noha azt írtam a Snoopy karácsonya kapcsán készült írásomban, hogy "nagy kérdés, mennyire sikerül átvinni a 21. századi mozikba a kis csapatot, hiszen eddig éppen a rajztechnika egyszerűsége adta meg a tökmagok utánozhatatlan báját", nem a modernizált, számítógépes animációt tartom itt nagy gondnak. Az alkotók érezhetően tisztelték az eredeti címén Peanuts-széria korábbi, még kézzel rajzolt, Charles M. Schulz kreálta univerzumát, habár a 3D-hez kapcsolt 2D-s megoldások annyira passzolnak össze, mint a sebhellyel és napszemüveggel kidekorált Kölcsey képe a többivel egy általános iskolai tankönyvben. A fő probléma az, hogy manapság színtiszta nemtörődömség, sőt egyenesen igénytelenség, ha egy film csak a legkisebbekre gondol. Hiszen míg a Teletubbies hátborzongató elmebetegjeire "rábízhatja" a szülő a nagyon kicsi gyerekét (amennyiben persze nem zavarja az ennek folytán kialakuló fejlődési rendellenessége), egy snoopys mozifilm esetében nincs egérút: apunak vagy anyunak is ott kell lennie, hogy végigszenvedje az egészet. Ők azonban kis eséllyel élvezhették maradéktalanul e produktumot, melyben az alibi történetet (Charlie Brown azzal küzd, hogy megszólítsa az osztályba érkező új kislányt, és... és zanzásítva ennyi) mindenféle ötlettelen, időhúzó szekvenciák dúsítják.
         Ugyan gyerekkoromban többször is volt hozzá szerencsém, de fogalmam sincs arról, hogy ma mennyire élvezném például a nagyjából azonos hosszúságú Snoopy, gyere haza! című opuszt. Az biztos, hogy a Snoopy karácsonya közben, melyet két éve, tehát felnőttként láttam, valamiféle jóleső nosztalgikus érzés vett rajtam erőt, bár igaz, az a produkció mindössze húszperces volt. Azonban az aktuális mozi cselekménye is belefért volna kicsivel több mint ugyanennyibe, ám szét kellett húzni nyolcvan percre, hogy a mozikba terelhessék, ez pedig elképesztően feltűnő. Olyan mondvacsinált jelenetek sorakoznak egymás után, mint például egy burleszkes jégen csúszkálásba kifutó sárkányeregetés, Snoopy képzeletbeli szárnyalása házának tetején, mely során ellenfelével, a repülőgéppel támadó Vörös Báróval küzd meg a szeretett kutyalány kegyeinek elnyeréséért, és még sorolhatnám. Mivel tehát ilyen mozzanat nem egy akad, egy kicsit sem tudok mentő körülményeket keresgélni az SCB-nek. Egy kedves családi történetre számítottam, ehelyett én lettem kedvetlen, miután megnéztem. A gyenge forgatókönyvön pedig nem is kell csodálkozni, ha tudjuk, hogy egy ilyesmiben teljesen járatlan trió követte el: Cornelius Uliano eddig csak néhány rövidfilmnél működött közre, tettestársa pedig Schulz két fia lett, akik egyetlen snoopys videofilm után kapták meg e lehetőséget. Annak az igazi szívvel-lélekkel készítésnek a hiánya érződik az egészen, ami Bill Melendez, a milliónyi snoopys széria epizódjait és a korábbi egész estés animációs filmeket jegyző direktor hozzáállását jellemezte, ám ő 2008-ban elhunyt. A 21. századba átültetés tehát - az eredeti művek dicséretes tiszteletben tartása ellenére - bizonyára főleg a legkisebbek tetszését nyerhette csupán el. Persze ez is valami, azonban ma már kevés egy értékes gyerekfilmhez.

         Mellőzném a visszatekintést a Snoopy-zenékre, hiszen az emlegetett karácsonyi alkotás kapcsán már minden érdekességet leírtam (ezen írás linkje legalul megtalálható). A kiskutya filmjeinek zenéit jegyző Vince Guaraldi 1976-ban, 47 éves korában elhunyt, ezért már a Jó utat, Charlie Brown!-hoz is más zeneszerzőt kellett keresni. Az akkor bevetett komponistaduó, Ed Bogas és Judy Munsen régóta inaktív, de szem előtt maradásuk esetén sem ők lettek volna felkérve. A score-ért a korábban még csupán súlytalan vígjátékok specialistájaként jeleskedő Christophe Beck lett a felelős, aki mostanában szárnyal, hiszen számtalan jelentéktelen, a zenét sokadrangú összetevőként kezelő korábbi filmje után napjainkban már olyan nagy címek állnak a biográfiájában, mint A holnap határa, A Hangya vagy a Jégvarázs, melyek aláfestése egészen jól idomul a képekhez. Az SCB zenéjéhez Beck természetesen ismét nagyzenekarban gondolkozott, mely 79 tagból állt, kiegészítő zeneszerzőként pedig Leo Birenberg és Zach Robinson segédkezett neki.
         "Azokon a Peanuts-filmeken nőttem fel, melyeket a hatvanas-hetvenes évektől kezdődően mindmáig ismételnek a televízióban. Nagyon kedvelem Vince Guaraldi valamennyi Peanuts-zenéjét, épp ezért próbáltuk megkeresni azokat a helyeket a filmben, ahol felcsendülhetnének, emlékeztetve a nézőket arra, hogy ez még mindig egy Peanuts-mozi, s hogy még mindig van helye az efféléknek a filmben. Számos ponton utalunk a Guaraldi-muzsikákra, vagy egyszerűen a régiekhez hűen újra felvesszük őket" - nyilatkozta a művész a munkálatok kezdetén. Beck pontosan olyan dilemmával szembesült, mint A Rózsaszín Párduc remake-jének idején, hiszen Henry Mancini korábbi szerzeményei rengeteg ember kedvenceivé váltak, különösképpen a főtéma. Ugyanez a helyzet itt Guaraldi klasszikussá nemesedett kompozícióival, melyek kihagyása vagy legalábbis fel nem idézése egyenesen arcul csapásként hatott volna.

         A CD első felére helyezve hallható Guaraldi fülbemászó, jazzes megközelítésű három műve. A "Linus and Lucy" című halhatatlan főtéma, a hasonlóképp játékos, dobseprűs és zongorás "Skating", valamint a gyerekkórusos, ünnepi "Christmas Time Is Here" triója kellemes hangulatot válthat ki a kis hősök kedvelőiben. E három kompozíció az album legvégén is megidézésre kerül, immár Beck révén. Az ő "Skating"-je egy vibrafonos, csilingelő harangjátékos, igen élvezetes átdolgozás lett, a "Christmas Time Is Here / Christmas Is Coming (Medley)"-ben a karácsony szelleme egy mediterrán irányba kanyarodva érkezik, a "Linus and Lucy" pedig melankolikusra lassítva lesz nagyszerű. Guaraldi még egy helyen idéződik meg feltűnőbben: a "Carnival Panic / Linus and Lucy" második felében a főtéma talán kicsit lüktetőbben szól az eredetinél, de nem távolodik el attól.
         Amennyiben azt a szerethetőséget keressük, ami a fent említettek mindegyikének sajátja, ha nem is hasonlóan emlékezetesen, de megtalálható még a "Charlie Brown in Love"-ban, a "Winter Becomes Spring"-ben és a "Pen Pal Partners"-ben. Beck komponált egy visszatérő, jellegzetesen szárnyaló témát is (melyet például a "Fifi's Theme"-ben és a "Wingwalking"-ban használt fel), a gyerekek motívumaként pedig a "Snow Day" nevezhető meg. Végül eljutottunk azon darabokig, melyek gyaníthatóan senki kedvenceivé nem válnak. Ilyen a "Curse You Red Baron" című harciasság, illetve a hasonló "Never Give Up". Ezek szerepe természetesen megvan az adott jelenetben, azonban itt a legfeltűnőbb a zenében is, hogy az új sztori mennyire messzire került attól az ártatlanságtól, amire egy Snoopy-mozi kapcsán számítanánk.
         Két rossz betétdallal is meg lettünk ajándékozva. Flo Rida felvétele a visszataszítóbb, ez az úgynevezett bulidal, egyenesen a rádiók "Úgyis épp ez a szám jött volna, de mindegy, küldjed csak mindenkinek, aki szereti" műsorblokkját megcélozva. Meghan Trainor hasonlóan egynyári száma sem sokkal jobb, mert erősen érezni rajta, hogy kifejezetten a film reklámozásának céljából született, ennek megfelelően a videoklipjébe - lebutított formában - bekerültek a Peanuts-figurák is.

         Christophe Beck zeneszerzői képességeibe nem lehet belekötni, hiszen bár nyomta vállát az örökség terhe, a feladatot korrektül teljesítette. Azonban kifejezetten emlékezetesnek csupán az album azon trackjei nevezhetők, melyeket még Guaraldi írt, vagy épp az ő munkáinak átdolgozásai. Nem a nosztalgiázás vakít el, amikor azt írom, hogy míg Guaraldi soundtrackjeit még biztosan fogom hallgatni, Beckét épp ellenkezőleg. Szerzőnk nem akart a klasszikus dallamokkal versenyre kelni, és a film többi alkotójához hasonlatosan tisztelte az alapanyagot, ami dicséretes. Azonban úgy vélem, ez a Peanuts már sem filmként, sem zeneileg nem az, ami miatt ez a világ annyira belopta magát annak idején a nézők szívébe.


    Bíró Zsolt
    2016.06.29.




    Tracklista:

      1. Linus and Lucy - Vince Guaraldi Trio (3:05)
      2. Better When I'm Dancin - Meghan Trainor (2:56)
      3. That's What I Like - Flo Rida feat. Fitz (3:19)
      4. Skating - Vince Guaraldi Trio (2:25)
      5. Christmas Time Is Here - Vince Guaraldi Trio (2:45)
      6. Snow Day (2:28)
      7. Fifi's Theme (1:15)
      8. Charlie Brown In Love (1:41)
      9. Wingwalking (2:20)
    10. The Library (1:10)
    11. The Assembly (2:23)
    12. Curse You Red Baron (3:30)
    13. Winter Becomes Spring (2:02)
    14. Never Give Up (3:51)
    15. Carnival Panic/Linus and Lucy (2:19)
    16. Pen Pal Partners (1:24)
    17. Good Ol' Charlie Brown (1:06)
    18. Skating (2:41)
    19. Christmas Time Is Here / Christmas Is Coming
          (Medley) (2:55)
    20. Linus and Lucy (2:14)






    TOVÁBBI ÉRTÉKELÉSEINK:

    Dobrosi Tamás          nem értékelte

    Emesz Csaba          nem értékelte

    Gregus Péter          nem értékelte

    Kulics László

    Pavlics Tamás          nem értékelte

    Szabó Csaba          nem értékelte

    Tihanyi Attila          nem értékelte




    KAPCSOLÓDÓ ANYAGOK:

    A Charlie Brown Christmas

    Edge of Tomorrow

    Hachi - A Dog's Tale

    The Pink Panther

    További kritikáink
  • Dunkirk
  • Blade Runner
  • Kingsman: The Golden Circle
  • War for the Planet of the Apes
  • Spider-Man Homecoming
  • The Autopsy of Jane Doe
  • Pirates of the Caribbean: Dead Men Tell No Tales
  • Close Encounters of the Third Kind
  • Alien: Covenant
  • King Arthur: The Legend of the Sword
  • Atlantis: The Lost Empire
  • Life
  • Colossal
  • Great Expectations
  • Jesse Stone - The Ultimate Collection
  • The Boss Baby

  • Filmzenékről röviden
  • Jigsaw
  • Hail, Caesar!
  • The Lego Ninjago Movie
  • The Dark Tower
  • Remember
  • Split
  • The Hollywood Shorties
  • Eddie the Eagle
  • Spotlight
  • Green Room

  • Filmek alatt hallott zenék
  • Jean-Claude Van Johnson
  • 47 Meters Down (In to Deep)
  • The Shallows
  • Solace
  • Into the Grizzly Maze
  • Enemies Closer
  • D-Tox
  • Rambo III
  • Transformers: Rescue Bots
  • Sex Tape

  • Interjúk
  • Jeff Beal: Apró kincsek
  • Lisa Gerrard: A szív hangja
  • Mark Hinton Stewart: A zene a párbeszédek mögött
  • Wolf Péter: A szerencse kapuja

  • Kollaborációk
  • Oliver Stone filmjeinek zenéi
  • Elmer Bernstein életútja I.
  • Jerry Goldsmith életútja III.
  • Jerry Goldsmith életútja II.
  • Jerry Goldsmith életútja I.

  • A filmzene legendái
  • Angelo Badalamenti
  • Philip Glass
  • Basil Poledouris
  • Lalo Schifrin
  • Dave Grusin

  • Moziszériák,tévésorozatok
  • A hobbit-trilógia zenéi
  • A Rémálom az Elm utcában széria zenéi
  • A Robert Langdon-filmek zenéi
  • A Hellraiser-filmek zenéi
  • A Válaszcsapás zenéje

  • További írásaink
  • Ez volt 2016
  • Oscar előtt és Oscar után 2016
  • 10 éves a Filmzene.net
  • Filmzeneszerzők különböző albumai
  • Filmzenékhez köthető kiadványok
  • Stúdiók
  • Lemezkiadók
  • In Memoriam