FŐOLDAL  |   ZENESZERZŐK  |   FILMZENEALBUMOK  |   FILMZENÉKRŐL RÖVIDEN  |   FILMEK ALATT HALLOTT ZENÉK  |   INTERJÚK    
  |   HÍREK

    London Has Fallen  Don't Breathe  Doctor Strange  The Hobbit: The Battle of the Five Armies  Blair Witch  Aladdin  Love Actually  L'intégrale - Bandes Originales des Gendarmes  Sully  Fantastic Beasts and Where to Find Them
EGYÉB ÍRÁSOK  |   MOZISZÉRIÁK ÉS TÉVÉSOROZATOK  |   ÉVES ÖSSZESÍTÉSEINK  |   DÍJAK  |   FÓRUM  |   JÓ TUDNI  |   RÓLUNK  |   KAPCSOLAT



Keresés a Filmzene.neten

  







Beszámolók
  • Brian Tyler londoni koncertje
  • Hans Zimmer Magyarországon
  • Az Antonio Sanchez & Migration magyarországi koncertje
  • A Kodály Filharmonikusok debreceni koncertje

  • Zenék egy témára
  • Conan
  • Robin Hood
  • A három testőr
  • Sherlock Holmes
  • Cápás filmek

  • DVD kiadványok
  • Jerry Goldsmith 80th Birthday Tribute Concert - Fimucité 3
  • A Tribute to Basil Poledouris
  • Fimucité 2: Closing Night Gala 2008
  • "War" - A filmzene készítése
  • Creating the Lord of the Rings Symphony




  • Filmzene.net - The Night of (Jeff Russo)    THE NIGHT OF  (2016)
       Aznap éjjel


      

       zene: Jeff Russo
       kiadás éve: 2016
       kiadó: Lakeshore Records
       játékidő: 49:39





         A BBC 2008-ban tűzte műsorára a Criminal Justice-ra keresztelt minisorozatát, amely öt részen keresztül mutatta be az igazságszolgáltatás rögös útját egy olyan, gyilkossággal vádolt személlyel a középpontban, aki az áttivornyázott éjszaka okán nem emlékszik a bűncselekményre. Az alkotás elnyerte a legjobb drámáért, valamint a forgatókönyvért járó BAFTA-díjakat, s ahogy az az ilyen esetekben lenni szokott, a tengerentúliak rögvest felfigyeltek rá. Ezúttal az HBO adta ki az ukázt egy hasonszőrű vállalkozásra, s bár az átültetésre váró koncepció sikeres volt, a vállalkozás némiképp merésznek számított, hiszen napjaink bűnügyi szériáinak fő jellegzetessége az, hogy az esetek felgöngyölítésére minden eszköz rendelkezésre áll, a bizonyítási folyamat pedig olyannyira flottul zajlik, hogy némely esetben egy epizódon belül a hatóság akár két ügyet is megold.
         Az Aznap éjjel 2016 nyarán debütált, s először úgy volt, hogy a Maffiózók Tony Sopranója, James Gandolfini alakítja majd az egyik központi szereplőt, John Stone ügyvédet, hirtelen bekövetkezett halálát követően pedig Robert De Niro neve röppent fel. Végül azonban John Turturro személyesítette meg Stone-t, akinek feladata a fiatal lány, Andrea Cornish (Sofia Black D'Elia) meggyilkolásával vádolt pakisztáni származású egyetemista, Nasir "Naz" Khan (Riz Ahmed) védelme. A nyolc epizódra tagolt történetben az igazságszolgáltatás lomhaságának, illetve hibáinak megjelenítése mellett az alkotók kellő figyelmet szentelnek a karakterábrázolásnak is, nem utolsósorban pedig bizonyos momentumok esetében a brit verziónál részletesebben boncolgatják a gyilkosság felgöngyölítésével kapcsolatos eljárás lefolyását.

         Egy adott évből általában egyetlen olyan csendesebb, melankolikusabb hangvételű score-t szoktam a későbbiekben is számon tartani, amely bár nem nyűgöz le maradéktalanul, mégis van benne valami, ami megfog - ez eredhet a hangulatából, egy jellegzetes dallamsorból vagy akár a hangszerelésből. 2016-ban azonban ez a lista szépen lassan dagadni kezdett: a sort Harry Gregson-Williams Bizonyossághoz írt darabja indította, aztán érkezett Jeff Beal Jesse Stone - The Ultimate Collection albuma, majd Jeff Russo Aznap éjjel ihlette munkája. Mindegyik erényét abban látom, hogy a zenekari csörtéktől mentesen, minimalista megközelítéssel, elegáns módon fűszerezik meg a hozzájuk kapcsolódó tévéfilmeket. Russo műve annyiban tér el a másik kettőtől, hogy nemcsak a hangulat szerény, hanem az azt életre keltő muzsikusok száma is: az alapvetően vonósnégyesre íródott darabot mindössze néhány alkalommal egészíti ki a zongora, a hárfa, néhány fafúvós, illetőleg további vonósok, az így kapott végeredmény pedig elektronikus elemekkel lett tovább színesítve. Mindebben egyik barátja, Jordan Gagne is segítségére volt, aki jó ideje dolgozik Russóval, a feladat mértékétől függően zenei rendezőként vagy kiegészítő komponistaként - jelen esetben mindkettőként.
         De honnan is jött, és kicsoda az a Jeff Russo, akit többnyire a kultikus mozi inspirálta Fargo-folyam kapcsán szokás emlegetni? Az ötvenes évei felé közeledő művész hosszú ideig mozgott dalszövegíróként, gitárosként, illetve zenei producerként a rockzene vonalán: amellett, hogy a két Grammy-jelöléssel is büszkélkedő Tonic nevű bandában játszik (amelyet nem mellesleg a szintén tag Emerson Harttal karöltve alapított), a Low Stars nevű formáció életre keltéséhez is hozzájárult. A mozgóképek világába a 2009-es Zűrös zsaruk révén csöppent bele, ettől kezdve pedig aktív részesévé is vált ennek az irányzatnak, s a már említett Fargo mellett olyan egyéb sorozatok kíséretét jegyzi, mint a Doktor D, Az ifjú fáraó, A létezés határa, az American Gothic vagy éppen a Lucifer.

         A rendezői, valamint produceri szerepkörökön felül Peter Moffattal és Richard Price-szal közösen a forgatókönyvet is jegyző Steven Zaillian ült le a komponistával átbeszélni, hogy a formálódó alkotás milyen atmoszférájú muzsikával legyen alátámasztva. A szerző a Fargo révén került Zaillian látóterébe, az egyeztetéseket követően megszületett demó téma (ez az albumon a "The Night of (Main Title Extended - Piano and Orchestra)" címet viseli) pedig olyannyira tetszett a filmesnek, hogy megkérte Russót, főcímzeneként történő alkalmazása érdekében kurtítson rajta. Miután ez megtörtént, a "The Night of (Main Title Screen Version Quartet)"-hez igazodva összerakták a főcímet, amely kifejezetten hatásosra sikerült.
         Russo a nyitányt követő "Subtle Beast"-tel rögvest beledob minket abba a lassan csordogáló patakba, amelyet a kilátástalanság, a kétségbeesettség, a magány és a fájdalom együttesen táplál. A minisorozatot temp zenékkel alátámasztva küldték el a szerzőnek (első körben csak hat részt kapott kézhez, mivel ekkor még az utolsó kettőnél folytak az utómunkálatok, finomítások), melyek többsége az ő korábbi szerzeményeiből került ki, így az irányvonal nem volt ismeretlen számára. Úgy tekintett a projektre, mint egy nyolcórás filmre, sztorija okán pedig egyenletes hangzásban gondolkodott, ráadásul a főbb karaktereket sem önálló motívumokkal, hanem jellemző hangszerelésekkel kívánta érzékeltetni. Ennek eredményeként Stone színre lépéseikor magas szólamú vonósokra támaszkodott (ahogyan például a "Crisco & Cellophane"-ban tette), a vádlott, Naz esetében a cselló került előtérbe ("Cot on Fire"), a cellatárs Freddyhez (Michael Kenneth Williams) pedig a zongorát hívta segítségül ("Freddy's Intro"). "Ez a fajta megközelítés nem mindig szokott működni, ám ha sikerül így jól megfognod az adott karaktert, ugyanúgy képes vagy segíteni a narratívát, és végigkísérheted vele az egész történetet, mint egy dallammal" - kommentálta a szerző.
         Bár a lemezre kronologikusan kerültek fel a tételek, jellegzetes tematikussággal azonban majdhogynem csak a vezérmotívum bír, mely ráadásul kizárólag az elején, valamint a végén kerül terítékre, így a Lakeshore Records kiadványa inkább hangulatával tud magával ragadni, mintsem dallamosságával. Legkiemelkedőbb pontjainak a már említett "The Night of (Main Title Screen Version Quartet)" mellett az "Andrea's Cat"- et, a "21st Precinct"-et, Az őrület határán Hans Zimmer-féle vezértémájára hasonlító "Cot on Fire"-t, a "Father of a Killer"-t, valamint a "The Call of the Wild"-ot tartom. Ezen visszafogott tempójú, komor muzsika egyenletességéből pedig mindössze az ambientszerű "The Tombs", a zongorajátékra kihegyezett "Freddy's Intro", a hegedűre, zongorára és szaggatott kórusénekre támaszkodó, keringőre emlékeztető "Say the Words for Me", az érdekes ütőhangokból, kopogásokból álló "Dr. Katz", illetőleg a "The Kiss" üt el, mely utóbbi ráadásul a címével ellentétben egy borús, sötét darabot rejt.

         Ugyan az Aznap éjjel filmzenealbuma nem tartozik azok közé, amelyekre a rajongók többsége első hallásra beruházna, abból a szempontból mindenképpen figyelemre méltó, hogy készítője mennyire ügyesen ragadta meg és adta vissza a magány, a kilátástalanság, valamint a zökkenőmentesnek finoman szólva sem nevezhető igazságszolgáltatás velejét - a kis létszámú zenekar okán pedig nem kevés érdeme van ebben Sarah Lynch, valamint Amie Doherty hangszerelőknek. Jeff Russo muzsikájából - többszöri meghallgatást követően - csak a főtéma és a hangulat maradt meg bennem (a Fargo muzsikája ennél némiképp karakteresebb), emellett azonban a fenti pontszámot tartom reálisnak, ugyanis ezen ismertetőm elkészítésétől függetlenül is többször éreztem késztetést arra, hogy végighallgassam a kiadványt.


    Kulics László
    2016.10.01.




    Tracklista:

      1. The Night of (Main Title Screen Version Quartet) (1:24)
      2. Subtle Beast (2:56)
      3. Andrea's Cat (2:19)
      4. Crisco & Cellophane (1:49)
      5. 21st Precinct (1:26)
      6. The Tombs (3:34)
      7. Freddy's Intro (0:53)
      8. Cot on Fire (2:58)
      9. The Plea (1:37)
    10. Say the Words for Me (1:36)
    11. Helen's Intro (0:48)
    12. Dr. Katz (3:22)
    13. The Philistines (0:57)
    14. Did I Raise an Animal? (2:15)
    15. Father of a Killer (0:51)
    16. The Waving Cat (1:17)
    17. The Kiss (1:09)
    18. Notice to Appear (1:22)
    19. Naz's Testimony (2:25)
    20. Ladies and Gentlemen (0:59)
    21. Outbreak (2:30)
    22. Tattoo (2:27)
    23. Deliberation (1:21)
    24. The Call of the Wild (3:10)
    25. The Squadroom (0:56)
    26. The Night of (Main Title Extended - Piano and
          Orchestra) (2:10)
    27. The Night of (End Credits) (1:06)





    TOVÁBBI ÉRTÉKELÉSEINK:

    Bíró Zsolt

    Dobrosi Tamás          nem értékelte

    Emesz Csaba          nem értékelte

    Gregus Péter          nem értékelte

    Pavlics Tamás          nem értékelte

    Szabó Csaba          nem értékelte

    Tihanyi Attila          nem értékelte




    KAPCSOLÓDÓ ANYAGOK:

    Columbus Circle

    Confirmation

    Fracture

    Scenes of the Crime /
    A Child's Game


    További kritikáink
  • Frozen
  • Miss Pelegrine's Home for Peculiar Children
  • Allied
  • Cell
  • Inferno
  • Sleeping with the Enemy
  • Hacksaw Ridge
  • The Magnificent Seven
  • The Girl on the Train
  • The Monkey King 2
  • The Monkey King
  • Seven
  • The Man from U.N.C.L.E.
  • The Night of
  • The Legend of Tarzan

  • Filmzenékről röviden
  • Spotlight
  • Green Room
  • The Boy
  • Ma Ma
  • Jack Reacher: Never Go Back
  • Gagarin - First in Space
  • Kubo and the Two Strings
  • The Finest Hours
  • The Neon Demon
  • Central Intelligence

  • Filmek alatt hallott zenék
  • The Shallows
  • Solace
  • Into the Grizzly Maze
  • Enemies Closer
  • D-Tox
  • Rambo III
  • Transformers: Rescue Bots
  • Sex Tape
  • Team Knight Rider
  • 2 Guns

  • Interjúk
  • Mark Hinton Stewart: A zene a párbeszédek mögött
  • Wolf Péter: A szerencse kapuja
  • Edmund Choi: A kezdetektől az Apolló 11-ig
  • Tina Guo: Mindig változó egyensúly

  • Kollaborációk
  • Oliver Stone filmjeinek zenéi
  • Elmer Bernstein életútja I.
  • Jerry Goldsmith életútja III.
  • Jerry Goldsmith életútja II.
  • Jerry Goldsmith életútja I.

  • A filmzene legendái
  • Basil Poledouris
  • Lalo Schifrin
  • Dave Grusin
  • Alex North
  • Michel Legrand

  • Moziszériák,tévésorozatok
  • A hobbit-trilógia zenéi
  • A Rémálom az Elm utcában széria zenéi
  • A Robert Langdon-filmek zenéi
  • A Hellraiser-filmek zenéi
  • A Válaszcsapás zenéje

  • További írásaink
  • Ez volt 2015
  • Oscar előtt és Oscar után 2016
  • 10 éves a Filmzene.net
  • Filmzeneszerzők különböző albumai
  • Filmzenékhez köthető kiadványok
  • Stúdiók
  • Lemezkiadók
  • In Memoriam