FŐOLDAL  |   ZENESZERZŐK  |   FILMZENEALBUMOK  |   FILMZENÉKRŐL RÖVIDEN  |   FILMEK ALATT HALLOTT ZENÉK  |   INTERJÚK    
  |   HÍREK

    Rogue One: A Star Wars Story  Justice League  Murder on the Orient Express  Moon  Wonder Woman  The Ghost and the Darkness  It  Rebel in the Rye  The Mummy  Catch Me If You Can
EGYÉB ÍRÁSOK  |   MOZISZÉRIÁK ÉS TÉVÉSOROZATOK  |   ÉVES ÖSSZESÍTÉSEINK  |   DÍJAK  |   FÓRUM  |   JÓ TUDNI  |   RÓLUNK  |   KAPCSOLAT



Keresés a Filmzene.neten

  







Beszámolók
  • Hollywood Magyarországon - Hans Zimmer-est Lisa Gerrarddal
  • Brian Tyler londoni koncertje
  • Hans Zimmer Magyarországon
  • Az Antonio Sanchez & Migration magyarországi koncertje

  • Zenék egy témára
  • Conan
  • Robin Hood
  • A három testőr
  • Sherlock Holmes
  • Cápás filmek

  • DVD kiadványok
  • Jerry Goldsmith 80th Birthday Tribute Concert - Fimucité 3
  • A Tribute to Basil Poledouris
  • Fimucité 2: Closing Night Gala 2008
  • "War" - A filmzene készítése
  • Creating the Lord of the Rings Symphony




  • Filmzene.net - Needful Things (Patrick Doyle)    NEEDFUL THINGS   (1993)
       Hasznos holmik


      

       zene: Patrick Doyle
       vezényel: David Snell
       kiadás éve: 1993
       kiadó: Varese Sarabande
       játékidő: 60:16




         Castle Rock - valószínűleg e városnév hallatán sok embernek egyből Stephen King jut eszébe, hiszen bőséges repertoárjának majd' minden második regénye/novellája ebben a városkában játszódik. Számos mellékkarakter végigkíséri ezeket a műveket, ettől pedig azok úgy kapcsolódnak egymáshoz, akárcsak egy kisváros életének folytatásos teleregénye. Sok rajongó épp ezért nem minden esetben szereti, ha egy-egy Castle Rock-i kalandot vászonra visznek, hiszen ahány rendező, annyi különféle koncepció. Nem csupán azzal az állandó, filmes szabályoknak eleget tévő kompromisszummal kell szembenézni, hogy King egyébként aprólékos részletességgel megírt szereplői és élethelyzetei elnagyoltan jelennek meg, hanem egyúttal a folytatólagosság bája is elvész. Az 1991-ben megírt "Hasznos holmik"-ból két évre rá filmváltozat készült, a King-rajongók mégsem voltak elégedettek, mert ez a történet épül leginkább a kisváros lakói köré, s részletesen bemutatja az ott élő az embereket, akik közül jó néhány már korábbi regényben is felbukkant. Etekintetben pedig a film jócskán eltér a könyvtől: több, egyébként kulcsfontosságú szereplő egyszerűen kimarad, a finálé (pont emiatt is) teljesen más, és míg például az író egy százhatvan oldalas novellájából két és fél órás, káprázatos adaptációt sikerült létrehozni ("A remény rabjai"), addig a "Hasznos holmik" a kétórás játékidő ellenére is csak laza esszenciaként fogható fel.

         A történet szerint ebbe az álmos, unalmas kisvárosba egy napon beköltözik az Ördög (angolos idős úr képében, Max Von Sydow alakításában), s nyit egy olyan ócskásboltot, ahol a látszatra értéktelen kacatok mindegyike a városka egy-egy lakójának régi szíve vágya. A kiválasztott portéka ára véletlenül mindig annyi, amennyi épp a vevő zsebében van, mellékesen azonban az eladó apró szívességet kér, valamilyen ártatlannak tűnő csínytevést. Ahogy Castle Rock népe fokozatosan eleget tesz az öregúr kívánságainak, úgy nő bennük az egymás iránti gyűlölet, gyilkosságok és öngyilkosságok sora veszi kezdetét, s úgy tűnik, előbb-utóbb apránként mind elpusztítják egymást.
         Hiába a viszonylag jó színészek (Ed Harris, Amanda Plummer, Bonnie Bedelia és a mindig zseniális J.T. Walsh), a film olyan szerencsétlen és bizonytalan tempóban halad, hogy az egyébként remek szórakozást ígérő ötlet igazából semmi komoly feszültséget nem bír okozni. A tévés produkciókkal történő azonosításra némileg magyarázatot adhat, hogy a rendező, Fraser Clarke Heston gyakorlatilag semmilyen mozifilmes tapasztalattal nem rendelkezett ezt megelőzően (sem). Mindössze három olyan rendezése volt, ahol apjával, Charlton Hestonnal dolgozott együtt, s a színészlegendát ismerve lehet elképzelésünk, hogy ki lehetett a valódi dirigens.

         A "Hasznos holmik" zenéje pont amiatt lehet érdekes, amiért a film végül nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Heston a pályája kezdetén lévő Patrick Doyle-t szerződtette zeneszerzőnek, kinek filmográfiájában akkor még elsősorban csak Kenneth Brannagh-gel közösen készített produkciók szerepeltek ("V. Henrik", "Sok hűhó semmiért", "Meghalsz újra"). Kettejük relatív tapasztalatlanságából mindenképpen a skót komponista került ki győztesként, ugyanis a lassan csordogáló film ellenére Doyle elementáris erejű nagyzenekari művet írt. Hiába próbálja azonban görcsösen előrelendíteni az eseményeket, a score valódi értékeit kizárólag az albumot külön hallgatva ismerhetjük meg. A bőséges egyórás anyag briliáns szimfonikus tételekben bővelkedik, főszerepben erős vegyeskórussal, s az a dinamika, amit Doyle a történethez képzelt, minimálisan jelenik csak meg a vásznon. Sokan nem is tudtak ezzel igazán mit kezdeni, épp ezért a "Needful Things" ritkán kerül igazán filmzenei társalgás középpontjába, pedig van miből csemegézni ezen a klasszikus érvényű muzsikán.

         Kezdve mindjárt a zseniális "The Arrival" tétellel, ami az egész kompozíciót bevezeti, s részleteiben aztán többször is visszaköszön az album során. Kétharmóniás rövid nyitány adja a vészjósló alaphangulatot, halkan és mélyen duruzsoló kórussal, de nem telik bele fél perc, és a zenekar őrült vágtába kezd. A vonósok elképesztő gyorsasággal cikáznak, a kórus szaggatottabb éneke és a fúvósok harsány játéka révén pedig igazán félelmetessé válik a zene, nem véletlenül szeretik Jerry Goldsmith "The Omen"-jének hangulatához hasonlítani. Ez a téma leginkább azoknál a jeleneteknél csendül fel, ahol az öregúr által adott feladatok végrehajtódnak. Ilyen a "Brian's Deed", amit az ördögi vonósjáték mellett furulya és fagott hangja tesz ártatlannak tűnő, de mindvégig feszültséget sugalló tétellé, vagy a "Gaunt's Web" egyébként a kezdőharmóniákra épülő három percének vége. Számos track az alvó kisváros fokozatos ébredését érzékelteti, s a hangszerek sokszor csak nagyon visszafogottan, tapogatózva szólalnak meg, az ördögi terv hatására növekvő kíváncsiságot néha pillanatnyi felerősödéssel kifejezve ("To My Good Friend Brian", "Needful Things"). Egyszerre van jelen a zenében a naiv lélek, az Ördög és a végrehajtott csínytevések izgatottsága: a fuvola és magas hangon megszólaló hegedű mellett felmorajlik a bőgő, a cselló és a kórus, de az általában mérsékelt tempó néha izgága motívumokba csap át.
         Akár második főtémának is tekinthető az "Art & The Minister"-ben hallható, a "Dies Irae" szövegére alapuló tétel, mely egy klasszikus kórusműnek is megfelel, leginkább bizonyítva a zeneszerző komolyzenei érzékét. Szintén kiváló, akár külön egészként is felfogható a "Racing Toward Apple Throwing Time", az őrült Buster (Walsh) lóversenyes játékának aláfestése. Az ismert gyors ördögi témát a lovak száguldásának varázsával vegyíti, ettől egy tökéletes kalandzenévé áll össze a tétel első része, a folytatás pedig a csendes merengésből fokozatosan egymásra épülő szólamok révén drámai csúcspontban teljesedik ki. Egy rövid, igazi horrormuzsikákat felidéző pokoli kavalkád után ("Nettie Finds Her Dog") két komolyzenei témával tart rövid szünetet az album: előbb Schubert "Ave Mariá"-ja csendül fel, egy egyébként elég komoly küzdelem aláfestéseként, utóbb pedig Grieg "Peer Gynt"-jének talán legismertebb témája, melyhez Doyle külön szólamot írt a kórusnak, így a film hangulatához is jobban passzol, ráadásul az egyik legjobb klasszikus átirat, amivel egy filmzenerajongó valaha is találkozhatott.

         Az album hátralévő szűk félórája akár második felvonásnak is tekinthető, de zeneileg igazából csak az utolsó tíz perc kiemelkedő, az addig hallható csendes merengés (a filmben ezalatt a városon eluralkodott káoszt a néhány józanabb gondolkodású ember valamelyest megpróbálja rendbetenni) ugyanis nem sok élvezetes pillanattal rendelkezik. Jó példa erre a leghosszabb "The Turning Point", ahol a muzsika ugyan elér néha egy-egy kisebb csúcspontot, de az alapvetően sejtelmes és vészjósló morgásból igazán nem bontakozik ki. Nem úgy a "The Devil's Here", ahol már nem csak szövegében idéződik fel a "Dies Irae", de dallamában is, majd pergődob folyamatos, már-már sistergő kíséretében a főtéma köré épül a grandiózus finálé első szakasza. Az eddig megismert zenei pillanatok összes szereplője részt vesz benne, a folyamatos kórusének mellett a zenekar is teljes erőbedobással játszik, s ezt leginkább az utolsó előtti "Just Blow Them Away" drámai tetőpontjában érezni. Az "End Titles" úgy zárja a lemezt, ahogy eleve indított: egyszerre ünnepélyes és félelmetes zenekari játékkal és kórussal. Felidézi szinte az összes jelentősebb témát, és talán picit kurtán-furcsán fejezi be, de ez megbocsájtható, elvégre a nyitányt sem húzta sokáig.

         Az egyetlen igazi problémát talán az alacsony költségekből (és a szerző ismeretlenségéből) eredeztethető zenei felvétel minősége jelenti, ami egyébként a "Needful Things" hangsúlyosabb pillanatainál rendre érzékelhető. Doyle műve számos nagyvolumenű produkció aláfestésével felér, de erejében és dinamikájában olyan érzést kelt, mintha feleakkora szimfonikus zenekar működött volna közre, mint azt általában megszokhattuk. Ez azonban ne szegje kedvünket, fogjuk rá, hogy nem egy nagyváros tragikus történetét kívánja elmesélni, hiszen e bensőségesebbnek tetsző megszólalás ellenére bivalyerős kórus és zseniális hangszerelés jellemzi az albumot, s ha a filmmel nem is feltétlen, zenéjével mindenképp érdemes megismerkedni.


    Tihanyi Attila
    2007.01.11.




    Tracklista:

      1. The Arrival (2:56)
      2. To My Good Friend Brian (5:29)
      3. Needful Things (2:37)
      4. Brian's Deed (1:38)
      5. More Deeds (2:23)
      6. Art and the Minister (1:43)
      7. Gaunt's Web (2:51)
      8. Racing Towards Apple Throwing Time (4:43)
      9. Nettie Finds Her Dog (1:49)
    10. Ave Maria (3:51) *
    11. Hall of the Mountain King from Peer Gynt (2:14) **
    12. Go Upstairs (2:58)
    13. The Turning Point (12:08)
    14. They Broke The Law (1:36)
    15. The Devil's Here (4:31)
    16. Just Blow Them Away (2:46)
    17. End Titles (3:53)

    * írta: Franz Schubert, előadja: Nicole Tibbels
    ** írta: Edvard Grieg

    TOVÁBBI ÉRTÉKELÉSEINK:

    Bíró Zsolt

    Dobrosi Tamás          nem értékelte

    Emesz Csaba          nem értékelte

    Gregus Péter

    Kulics László

    Szabó Csaba          nem értékelte




    KAPCSOLÓDÓ ANYAGOK:

    Dolores Claiborne

    Eragon

    The Omen

    Van Helsing

    További kritikáink
  • Dunkirk
  • Blade Runner
  • Kingsman: The Golden Circle
  • War for the Planet of the Apes
  • Spider-Man Homecoming
  • The Autopsy of Jane Doe
  • Pirates of the Caribbean: Dead Men Tell No Tales
  • Close Encounters of the Third Kind
  • Alien: Covenant
  • King Arthur: The Legend of the Sword
  • Atlantis: The Lost Empire
  • Life
  • Colossal
  • Great Expectations
  • Jesse Stone - The Ultimate Collection
  • The Boss Baby

  • Filmzenékről röviden
  • Jigsaw
  • Hail, Caesar!
  • The Lego Ninjago Movie
  • The Dark Tower
  • Remember
  • Split
  • The Hollywood Shorties
  • Eddie the Eagle
  • Spotlight
  • Green Room

  • Filmek alatt hallott zenék
  • Jean-Claude Van Johnson
  • 47 Meters Down (In to Deep)
  • The Shallows
  • Solace
  • Into the Grizzly Maze
  • Enemies Closer
  • D-Tox
  • Rambo III
  • Transformers: Rescue Bots
  • Sex Tape

  • Interjúk
  • Jeff Beal: Apró kincsek
  • Lisa Gerrard: A szív hangja
  • Mark Hinton Stewart: A zene a párbeszédek mögött
  • Wolf Péter: A szerencse kapuja

  • Kollaborációk
  • Oliver Stone filmjeinek zenéi
  • Elmer Bernstein életútja I.
  • Jerry Goldsmith életútja III.
  • Jerry Goldsmith életútja II.
  • Jerry Goldsmith életútja I.

  • A filmzene legendái
  • Angelo Badalamenti
  • Philip Glass
  • Basil Poledouris
  • Lalo Schifrin
  • Dave Grusin

  • Moziszériák,tévésorozatok
  • A hobbit-trilógia zenéi
  • A Rémálom az Elm utcában széria zenéi
  • A Robert Langdon-filmek zenéi
  • A Hellraiser-filmek zenéi
  • A Válaszcsapás zenéje

  • További írásaink
  • Ez volt 2016
  • Oscar előtt és Oscar után 2016
  • 10 éves a Filmzene.net
  • Filmzeneszerzők különböző albumai
  • Filmzenékhez köthető kiadványok
  • Stúdiók
  • Lemezkiadók
  • In Memoriam