FŐOLDAL  |   ZENESZERZŐK  |   FILMZENEALBUMOK  |   FILMZENÉKRŐL RÖVIDEN  |   FILMEK ALATT HALLOTT ZENÉK  |   INTERJÚK    
  |   HÍREK

    Catch Me If You Can  Dunkirk  Blade Runner  Kingsman: The Golden Circle  War for the Planet of the Apes  Spider-Man: Homecoming  The Autopsy of Jane Doe  Pirates of the Caribbean: Dead Men Tell No Tales  Close Encounters of the Third Kind  Alien: Covenant
EGYÉB ÍRÁSOK  |   MOZISZÉRIÁK ÉS TÉVÉSOROZATOK  |   ÉVES ÖSSZESÍTÉSEINK  |   DÍJAK  |   FÓRUM  |   JÓ TUDNI  |   RÓLUNK  |   KAPCSOLAT



Keresés a Filmzene.neten

  






Beszámolók
  • Hollywood Magyarországon - Hans Zimmer-est Lisa Gerrarddal
  • Brian Tyler londoni koncertje
  • Hans Zimmer Magyarországon
  • Az Antonio Sanchez & Migration magyarországi koncertje

  • Zenék egy témára
  • Conan
  • Robin Hood
  • A három testőr
  • Sherlock Holmes
  • Cápás filmek

  • DVD kiadványok
  • Jerry Goldsmith 80th Birthday Tribute Concert - Fimucité 3
  • A Tribute to Basil Poledouris
  • Fimucité 2: Closing Night Gala 2008
  • "War" - A filmzene készítése
  • Creating the Lord of the Rings Symphony




  • Filmzene.net - Memoirs of a Geisha (John Williams)    MEMOIRS OF A GEISHA   (2005)
       Egy gésa emlékiratai


      

       zene: John Williams
       vezényel: John Williams
       kiadás éve: 2005
       kiadó: Sony Classical Records
       játékidő: 61:02




         Hogy mennyire szerencsés egy tősgyökeres amerikainak történetet írni a japán kultúra alig ismert, de ott kiemelt tiszteletnek örvendő, felsőbbrendű erkölcsű és tudású hölgyeinek világáról, azt abból értjük meg igazán, ha valaki Magyarországról készít riportfilmet, és fővárosának Bukarestet aposztrofálja. Arthur Golden regénye ettől függetlenül világsiker lett, s az olvasó talán kellőképpen el is varázsolódik a gésák intellektualitásától, színtiszta (de legalábbis annak tűnő) erkölcsösségétől, férfiakat szempillantással megbabonázó szépségétől. A könyvből készült film viszont legalább olyan viszontagságos körülmények között született, mint ahogy egy ártatlan lányka gésává válik. Steven Spielberg már 2000-ben szerette volna a kilencévesen árván maradt Nitta Sayuri történetét vászonra vinni, de az "A.I. - Mesterséges értelem", illetve a "Különvélemény" akkoriban jobban érdekelte, így a projekt ideiglenesen fiókba került. Később felmerült a "John Malkovich-menet"-et rendező Spike Jonze, majd Kimberley Peirce, a "A fiúk nem sírnak" dirigensének neve is, ám 2004-ben végül az addig jobbára csak broadwayi produkciókban közreműködő, s a "Chicago" című filmes debütálásáért rögtön Oscar-esővel jutalmazott Rob Marshall írt alá a filmstúdiónál, és meg is kezdték végre a forgatást Japánban.
         Az elkészült produkció két és fél órásra nyújtott, emiatt pedig sajnálatosan lelassult tempójú moziélményt hozott, ami ugyan szinte mindent megmutat a gésák életéről és a japán hagyományokról, de pusztán érintőlegesen, hogy egy átlagos mozibajárót egy este erejéig lekössön. A főszerepben kínai színésznőket láthatunk (a japánok legnagyobb megdöbbenésére), és azok is tört angolsággal beszélnek, hogy a különféle szépen csengő nevek, események és épületek hagyományának varázsát egy pillanat alatt szertefoszlassák. A gésák tanulásához szükséges hihetetlen akaraterő, fegyelem és szenvedés teljesen háttérbe szorul (a gésaiskolát talán kétszer látjuk kutyafuttában), s a film fő mondanivalója a leköszönő irigy szépasszony tombolásából, valamint egy különös módon kialakult szerelmi kapcsolat kibontakozásából áll össze. Közben pedig elgondolkodhatunk azon, hogy ha a film egy japán rendező kezébe kerül, és a szereplők saját nyelvükön szólalnak meg, akkor vajon tényleg ehhez a csodálatos világhoz méltó eredményt kapunk-e.

         Mivel Spielberg produkciójaként indult, John Williams neve már akkor felmerült, mint örök alkotótárs, és a komponista a rendezőváltások ellenére is benne kívánt maradni a projektben. Mint elmondta, annak előtte sohasem lobbizott egy produkcióért sem, azonban a "Memoirs of a Geisha" kapcsán már elég régóta körvonalazódtak benne motívumok, illetve egy újabb lehetőség nyílt arra, hogy ismét együtt dolgozhasson két zenészlegendával, a hegedűs Itzhak Perlmannel (a "Schindler's List" után), s a csellista Yo-Yo Mával ("Seven Years in Tibet"). És ekkor felmerül a kérdés: ha egy rendezőhöz odasétál John Williams, hogy ő szeretné a készülő produkcióhoz a filmzenét megírni, vajon mit válaszol neki?
         Marshall természetesen örömmel elfogadta ezt a különleges kérést, s akárcsak a "The Terminal" esetében, itt is nyugodtan elmondhatjuk, hogy John Williams zenéjének minden hangjegyéről átjön a zeneszerzés szeretete és magasfokú művészete. Noha 2005-ben egyszerre kellett ellátnia a "Star Wars: Episode III", a "War of the Worlds", és a "Munich" körüli feladatait, a "Memoirs of a Geisha" így is olyan zenei felüdülést áraszt magából, ami igazi kikapcsolódást jelenthetett Hollywood ma élő legnagyobb zeneszerzője számára. A japán zenei kultúra sajátosságait remekül ötvözte a hagyományos nyugati hangzásvilággal, s a kettő csodálatos egyvelege, megkoronázva egy Williamstől megszokott pazar főtémával ("Sayuri's Theme") a 2005-ös év egyik legnagyszerűbb zenéjévé tette a "Memoirs of a Geishá"-t, amelyért egyébként Golden Globe-díjban részesült, s a 43. Oscar-jelölését is megkapta.

         Az egyórás káprázatos zenei utazás alatt számos olyan japán tradicionális hangszer felcsendül, melyeket ritkán hallhatunk filmzenékben. Többször is találkozhatunk a filmből is ismerős, s a japán gésák alaphangszerének számító, három húrból álló shamisennel, illetve a citerához hasonló hangú, tizenhárom húros kotóval, mely leginkább a "Going to School" és a "Brush on Silk" című tételekben játszik szerepet (előbbinél Yo-Yo Ma csellójátékával és a hagyományos japán furulyával duettben). A "Chiyo's Prayer"-ben megszólal a jellegzetes bambuszfurulya, vagyis a shakuhachi hangja (sokan összetévesztik a hétlyukú, hosszúkás hangszert a pánsíppal), ami később a "Dr. Crab's Prize"-ban főszerepet játszik, bár ott vészjóslóan mély hangon sír fel. Williams nem feledkezett meg a különleges ütőshangszerekről, a taiko-dobokról sem, ezek az album egyébként legszebb tételében, a "Becoming a Geisha"-ban kapnak kiemelkedő szerepet. Miközben felváltva szólaltatja meg ezeket a különleges hangszereket, Perlman és Yo-Yo Ma is váltogatják egymást a szólók tekintetében: a "Sayuri's Theme", valamint az "A Dream Discarded" motívuma csellón szólal meg, a "The Chairman's Waltz" és a "The Garden Meeting" pedig Perlman hegedűjátékára épül.

         Amikor a zene épp nem elsősorban a sejtelmes japán atmoszférát sugallja ("The Rooftops of the Hanamachi"), akkor a Williamsre igazán jellemző zenei hangzás érvényesül, mint például a folyó sodrásában úszó hal hullámzó mozgására hasonlító vonós háttér ("Finding Satsu", vagy "Destiny's Path"), vagy a mélyen dübörgő, erőteljes és vészjósló drámaiság ("The Fire Scene and the Coming of War"). Az album legszebb tételei közé tartozik a "Confluence", ahol előbb oboán hallhatjuk a főtémát, aztán csellón is megismétlődik az egész zenekar kíséretében - hátborzongatóan gyönyörű, az ilyen tételek hallatán az emberben szemernyi kétség sem merülhet fel John Williams zsenialitása felől. A zárótétel izgalmas 7/8-ba helyezi az ismerős motívumot, a komponista minden zenekari szólamot megszólaltat, ezáltal igazán lendületes finálét létrehozva. Ünnepélyes és vidám feloldása az eddigi szomorkás hangvételű, megpróbáltatásokkal teli történetnek, és egy picit bánom is, hogy a film végül nem kötött le annyira, hogy a moziban végigélvezhessem a stáblista alatti zenét.

         Anélkül, hogy összevetném a 2005-ös év zenei díjazottjaival, a "Memoirs of a Geisha" egy tökéletesen tiszta muzsika, két fantasztikus zenész közreműködésével, tele érdekes és kevésbé ismert hangszerekkel. Noha nincs akkora lendülete, mint a fanfárokkal teletűzdelt "Star Wars"-, vagy "Harry Potter"-zenéinek, mégis maradéktalanul megbizonyosodhatunk Williams fáradhatatlan zeneszerzői tehetségéről, arról a dallamvezetésről és harmóniateremtésről, amely méltán emeli őt a világ valaha élt és élő legnagyobb zeneszerzői közé - bátran mondhatom, hogy filmzenében és klasszikus zenei műfajban egyaránt. Az album egyetlen szépséghibával rendelkezik csupán: a Sony mindenképp figyelmeztetni szeretett volna a másolás törvénytelenségére, és két hatalmas FBI-felirattal csúfította el az egyébként színes és szemet gyönyörködtető borítót. Nem hiszem, hogy ennek az üzenetnek valóban itt van funkciója, az igazi zeneszeretők úgyis beszerzik eredetiben. Márpedig mindazok számára, akik az ázsiai zenét éppolyannyira kedvelik, mint John Williams bármely korábbi munkáját (akár a szintén keleti hangzású "Seven Years in Tibet"-et), ez az album tökéletes hallgatnivaló és díszes ékesség a polcon.


    Tihanyi Attila
    2006.04.14.




    Tracklista:

      1. Sayuri's Theme (1:31)
      2. The Journey to the Hanamachi (4:06)
      3. Going to School (2:42)
      4. Brush on Silk (2:31)
      5. Chiyo's Prayer (3:36)
      6. Becoming a Geisha (4:52)
      7. Finding Satsu (3:44)
      8. The Chairman's Waltz (2:39)
      9. The Rooftops of the Hanamachi (3:49)
    10. The Garden Meeting (2:44)
    11. Dr. Crab's Prize (2:18)
    12. Destiny's Path (3:20)
    13. A New Name... A New Life (3:33)
    14. The Fire Scene and the Coming of War (6:48)
    15. As the Water... (2:01)
    16. Confluence (3:42)
    17. A Dream Discarded (2:00)
    18. Sayuri's Theme and End Credits (5:06)



    TOVÁBBI ÉRTÉKELÉSEINK:

    Bíró Zsolt

    Dobrosi Tamás          nem értékelte

    Emesz Csaba

    Gregus Péter

    Kulics László

    Szabó Csaba          nem értékelte




    KAPCSOLÓDÓ ANYAGOK:

    The Last Samurai

    The Terminal

    The Village

    War of the Worlds

    További kritikáink
  • King Arthur: The Legend of the Sword
  • Atlantis: The Lost Empire
  • Life
  • Colossal
  • Great Expectations
  • Jesse Stone - The Ultimate Collection
  • The Boss Baby
  • In the Heart of the Sea
  • Power Rangers
  • Noah
  • Mighty Morphin Power Rangers: The Movie
  • Crimson Rivers
  • Twister
  • xXx: Return of Xander Cage
  • The Lego Batman Movie

  • Filmzenékről röviden
  • The Lego Ninjago Movie
  • The Dark Tower
  • Remember
  • Split
  • The Hollywood Shorties
  • Eddie the Eagle
  • Spotlight
  • Green Room
  • The Boy
  • Ma Ma

  • Filmek alatt hallott zenék
  • Jean-Claude Van Johnson
  • 47 Meters Down (In to Deep)
  • The Shallows
  • Solace
  • Into the Grizzly Maze
  • Enemies Closer
  • D-Tox
  • Rambo III
  • Transformers: Rescue Bots
  • Sex Tape

  • Interjúk
  • Jeff Beal: Apró kincsek
  • Lisa Gerrard: A szív hangja
  • Mark Hinton Stewart: A zene a párbeszédek mögött
  • Wolf Péter: A szerencse kapuja

  • Kollaborációk
  • Oliver Stone filmjeinek zenéi
  • Elmer Bernstein életútja I.
  • Jerry Goldsmith életútja III.
  • Jerry Goldsmith életútja II.
  • Jerry Goldsmith életútja I.

  • A filmzene legendái
  • Angelo Badalamenti
  • Philip Glass
  • Basil Poledouris
  • Lalo Schifrin
  • Dave Grusin

  • Moziszériák,tévésorozatok
  • A hobbit-trilógia zenéi
  • A Rémálom az Elm utcában széria zenéi
  • A Robert Langdon-filmek zenéi
  • A Hellraiser-filmek zenéi
  • A Válaszcsapás zenéje

  • További írásaink
  • Ez volt 2016
  • Oscar előtt és Oscar után 2016
  • 10 éves a Filmzene.net
  • Filmzeneszerzők különböző albumai
  • Filmzenékhez köthető kiadványok
  • Stúdiók
  • Lemezkiadók
  • In Memoriam