FŐOLDAL  |   ZENESZERZŐK  |   FILMZENEALBUMOK  |   FILMZENÉKRŐL RÖVIDEN  |   FILMEK ALATT HALLOTT ZENÉK  |   INTERJÚK    
  |   HÍREK

    Catch Me If You Can  Dunkirk  Blade Runner  Kingsman: The Golden Circle  War for the Planet of the Apes  Spider-Man: Homecoming  The Autopsy of Jane Doe  Pirates of the Caribbean: Dead Men Tell No Tales  Close Encounters of the Third Kind  Alien: Covenant
EGYÉB ÍRÁSOK  |   MOZISZÉRIÁK ÉS TÉVÉSOROZATOK  |   ÉVES ÖSSZESÍTÉSEINK  |   DÍJAK  |   FÓRUM  |   JÓ TUDNI  |   RÓLUNK  |   KAPCSOLAT



Keresés a Filmzene.neten

  






Beszámolók
  • Hollywood Magyarországon - Hans Zimmer-est Lisa Gerrarddal
  • Brian Tyler londoni koncertje
  • Hans Zimmer Magyarországon
  • Az Antonio Sanchez & Migration magyarországi koncertje

  • Zenék egy témára
  • Conan
  • Robin Hood
  • A három testőr
  • Sherlock Holmes
  • Cápás filmek

  • DVD kiadványok
  • Jerry Goldsmith 80th Birthday Tribute Concert - Fimucité 3
  • A Tribute to Basil Poledouris
  • Fimucité 2: Closing Night Gala 2008
  • "War" - A filmzene készítése
  • Creating the Lord of the Rings Symphony




  • Filmzene.net - Manhunter (The Reds & Michel Rubini)

    Filmek alatt hallott zenék



       MANHUNTER   (1986)
       Az embervadász


      

       zene: The Reds & Michel Rubini
       kiadás éve: 2010
       kiadó: Intrada
       játékidő: 43:29





         Ha a horrorműfaj legnépszerűbb ikonját keressük, Hannibal Lecter neve sokak számára feledteti Jason Voorhees hokimaszját, Freddy Krueger késpenge-kesztyűjét, vagy Michael Myers álarcát, ez pedig egyes-egyedül a Thomas Harris agyából kipattant karakterrel eggyévált Anthony Hopkinsnak köszönhető. Tárgyfilmünk történetére nem is különösebben vesztegetnék szót, hiszen úgyis mindenki látta "A vörös sárkány"-t (vagy ha nem, hát legalábbis ismeri), ami Michael Mann rendező 1986-os "Az embervadász"-ának remake-je. Mivel a 2002-ben leforgatott újrázás le sem bírná tagadni, hogy alkotói látták az eredetit, így annak ismeretében meglehetősen untam ezt a filmet, főleg, hogy "A bárányok hallgatnak"-ot és a "Hannibal"-t követő (időben pedig visszaugró) epizódot a magam részéről meglehetősen középszerűnek tekintem, amit csak Hopkins rutinos magánszáma ment meg.
         Eléggé igazságtalan egy ezeréves filmet összehasonlítani mai újraforgatásával, tegyük is meg tehát nyugodtan. Edward Nortont megelőzően William Petersen, a legnagyobb (és egyetlen igazi) sikerét Grissom helyszínelőként elérő színész mutatta be, hogy már húsz éve is bírt intelligensen és egyben szomorkodva nézni, őt nem is érheti panasz. Ugyanúgy a csorbafogú sorozatgyilkost sem: míg Ralph Fiennest sem tetoválása, sem odabarkácsolt nyúlszája nem tette baljóslatúvá, a már maszk nélkül is enyhén szólva karakteres arcúnak nevezhető Tom Noonant saját édesanyja is bizonyára kiejthette a kezéből, amikor először felemelte. Problematikusabb viszont Lecter (akit itt még Lecktornak hívnak) alakítója: a későbbiekben rendszerint megbízható teljesítmény nyújtó Brian Cox (a Bourne-széria és az "X-Men 2." rosszarca) ebben a filmben inkább hasonlít egy lesittelt vízvezetékszerelőre, mint egy rafinált pszichopatára. De mellőzzük a rosszindulatú összevetést! Az azért elismerhető, hogy korának egyik kiemelkedő színvonalú, különleges hangulatú krimijéről beszélhetünk, aminek élvezetéből leginkább az újrafeldolgozás ismerete és az eltelt igen hosszú évek vesznek el sokat.
         Amikor Michael Mann-nek még nem álltak rendelkezésére azon - elsősorban a piszkos anyagiak terén megnyilvánuló - lehetőségei, amiket később olyan filmjei kiváló zenei válogatásainak létrehozására használhatott fel, mint például a "Szemtől szemben" vagy "A bennfentes", már akkor is nagy gondot fordított rendezéseinek aláfestésére. "Az embervadász" keletkezési évéből adódik, hogy kevésbé neves pályatársainak nagyrészéhez hasonlóan az ő választása is a szintipopos jellegű kompozíciókra esett. Ez egyrészt akkoriban jól megszokott zenei kifejezési forma volt az alacsonyabb költségvetésű filmek esetében, másrészt az elköltött összeget is mérsékelte, ha pusztán csak egy-két szintetizátor és dobgép szükségeltetett az előadáshoz, nem pedig egy soktagú szimfonikus zenekar.
         A direktor ma már megszokott ötlete, miszerint külön komponista mellett általában ugyanúgy felhasznál betétdalokat is, már ekkor jól láthatóan érvényesült. A zeneszerző ezúttal Michel Rubini, akitől itthon nem nagyon hallhattunk semmit sem, mert inkább C-kategóriás körökben, és tévéfilmeknél forgolódott. A score-t a The Reds nevű formációval állította össze és adta elő, szerzeményeik lettek a fő létrehozói a fent említett különleges hangulatnak. Ezek a régi jó ambientes-naplementés tartományban mozognak, de a stílus pontosabb meghatározását valahol a német szférazenészek csapata, a Tangerine Dream környékén kell keresgélni. Ebbe a vonulatba passzol a szólóelőadóként ismert, de Oliver Stone "Ég és föld"-jének zenéjét jegyző Kitaro Jean Michel Jarre-os szerzeménye és Klaus Schulze vízcsepp-szimfóniája is. A betétdalok között felbukkan a Red 7 Genesist idéző produkciója, az Iron Butterfly negyedórás "In-A-Gadda-Da-Vidá"-ja (amiről mindig is azt hittem, hogy a The Doors száma), és meg kell említeni a Shriekback zenekar darkos beütésű, suttogó énekkel kísért, illetve ezoterikus elemeket tartalmazó instrumentális számait is. A film sokelőadós, ennek ellenére egységes, mindvégig kellemes, fülbemászó zenéje ennyi idő elteltével is megállja helyét, ám CD-n ezidáig nem jelenhetett még meg, ami igen sajnálatos.

         A zene 2010-ben, a film premierjének huszonötödik évfordulója közeledtével kiadásra került.


    Bíró Zsolt
    2007.03.25.




    Tracklista:

      1. Strong As I Am (Prime Movers) (4:37)
      2. Coelocanth (Shriekback) (4:19)
      3. This Big Hush (Shriekback) (6:13)
      4. Graham's Theme (Michel Rubini) (4:00)
      5. Evaporation (Shriekback) (3:18)
      6. Heartbeat (Red 7) (3:52)
      7. Lector's Cell (The Reds (1:48)
      8. Jogger's Stakeout (The Reds) (2:05)
      9. Leed's House (The Reds) (4:32)
    10. In-A-Gadda-Da-Vida (Iron Butterfly) (8:20)

    KAPCSOLÓDÓ ANYAGOK:

    Blind Fury

    The Hitcher

    Shogun Assassin

    Tango & Cash

    További kritikáink
  • King Arthur: The Legend of the Sword
  • Atlantis: The Lost Empire
  • Life
  • Colossal
  • Great Expectations
  • Jesse Stone - The Ultimate Collection
  • The Boss Baby
  • In the Heart of the Sea
  • Power Rangers
  • Noah
  • Mighty Morphin Power Rangers: The Movie
  • Crimson Rivers
  • Twister
  • xXx: Return of Xander Cage
  • The Lego Batman Movie

  • Filmzenékről röviden
  • The Lego Ninjago Movie
  • The Dark Tower
  • Remember
  • Split
  • The Hollywood Shorties
  • Eddie the Eagle
  • Spotlight
  • Green Room
  • The Boy
  • Ma Ma

  • Filmek alatt hallott zenék
  • Jean-Claude Van Johnson
  • 47 Meters Down (In to Deep)
  • The Shallows
  • Solace
  • Into the Grizzly Maze
  • Enemies Closer
  • D-Tox
  • Rambo III
  • Transformers: Rescue Bots
  • Sex Tape

  • Interjúk
  • Jeff Beal: Apró kincsek
  • Lisa Gerrard: A szív hangja
  • Mark Hinton Stewart: A zene a párbeszédek mögött
  • Wolf Péter: A szerencse kapuja

  • Kollaborációk
  • Oliver Stone filmjeinek zenéi
  • Elmer Bernstein életútja I.
  • Jerry Goldsmith életútja III.
  • Jerry Goldsmith életútja II.
  • Jerry Goldsmith életútja I.

  • A filmzene legendái
  • Angelo Badalamenti
  • Philip Glass
  • Basil Poledouris
  • Lalo Schifrin
  • Dave Grusin

  • Moziszériák,tévésorozatok
  • A hobbit-trilógia zenéi
  • A Rémálom az Elm utcában széria zenéi
  • A Robert Langdon-filmek zenéi
  • A Hellraiser-filmek zenéi
  • A Válaszcsapás zenéje

  • További írásaink
  • Ez volt 2016
  • Oscar előtt és Oscar után 2016
  • 10 éves a Filmzene.net
  • Filmzeneszerzők különböző albumai
  • Filmzenékhez köthető kiadványok
  • Stúdiók
  • Lemezkiadók
  • In Memoriam