FŐOLDAL  |   ZENESZERZŐK  |   FILMZENEALBUMOK  |   FILMZENÉKRŐL RÖVIDEN  |   FILMEK ALATT HALLOTT ZENÉK  |   INTERJÚK    
  |   HÍREK

    Spider-Man: Homecoming  The Autopsy of Jane Doe  Pirates of the Caribbean: Dead Men Tell No Tales  Close Encounters of the Third Kind  Alien: Covenant  King Arthur: The Legend of the Sword  Atlantis: The Lost Empire  Life  Colossal  Great Expectations
EGYÉB ÍRÁSOK  |   MOZISZÉRIÁK ÉS TÉVÉSOROZATOK  |   ÉVES ÖSSZESÍTÉSEINK  |   DÍJAK  |   FÓRUM  |   JÓ TUDNI  |   RÓLUNK  |   KAPCSOLAT



Keresés a Filmzene.neten

  






Beszámolók
  • Hollywood Magyarországon - Hans Zimmer-est Lisa Gerrarddal
  • Brian Tyler londoni koncertje
  • Hans Zimmer Magyarországon
  • Az Antonio Sanchez & Migration magyarországi koncertje

  • Zenék egy témára
  • Conan
  • Robin Hood
  • A három testőr
  • Sherlock Holmes
  • Cápás filmek

  • DVD kiadványok
  • Jerry Goldsmith 80th Birthday Tribute Concert - Fimucité 3
  • A Tribute to Basil Poledouris
  • Fimucité 2: Closing Night Gala 2008
  • "War" - A filmzene készítése
  • Creating the Lord of the Rings Symphony




  • Filmzene.net - For Love of the Game (Basil Poledouris)    FOR LOVE OF THE GAME   (1999)
       A pálya csúcsán


      

       zene: Basil Poledouris
       vezényel: Basil Poledouris
       kiadás éve: 1999
       kiadó: Varése Sarabande
       játékidő: 33:31




         A baseball éppúgy Amerika szimbóluma, mint a hálaadás napi pulyka, a gyorséttermek milliói, vagy az almás pite. Mivel e labdajáték népszerűségét más sportágak csak megközelíteni tudják, joggal merülhet fel bennünk azon gondolat, miszerint ha Hollywoodban sportfilmet szeretnének készíteni, a baseballra történő alapozás ha nem is feltétlenül a biztos siker záloga, a gyártási költségeket mindenképpen visszatermeli nekünk. Ez azonban ebben a formában nem teljesen igaz, ugyanis hiába az erre történő támaszkodás, ha a produkció összességében ingatag minőségű. Kiváló példa erre a Detroit Tigers dobójátékosát (Kevin Costner) középpontba állító "A pálya csúcsán" című film, melynek a pénztáraknál történő elhasalása főként a gyenge és rendkívül kiszámítható forgatókönyv, valamint a színészi játék számlájára írható. Az alkotás a karrierje elején horrorokkal hírnevet szerzett Sam Raimi nevéhez fűződik, aki a kilencvenes évek során a populárisabb műfajokban is igyekezett megvetni lábát. A "Gyorsabb a halálnál" című westernt jelen mozi követte, melyek bár szélesebb rétegnek készültek, munkássága kapcsán továbbra is a kaszabolós filmjei voltak gyakran emlegetve - továbbá manapság a "Pókember"-trilógia is.

         "A pálya csúcsán" ugyanakkor ékes példája az úgynevezett "rossz film, jó zene"-kategóriának. Az ebbe történő sorolást erősíti, hogy nemcsak a kimondottan filmzenés portálokon térnek ki a score-ra, hanem számos filmmel foglalkozón is. Basil Poledouris lett tehát a stáb azon tagja, akinek sikerült maradandót alkotnia, s ha másért nem is, ezen dallamok megihletéséért mindenképpen érdemes volt leforgatni ezt a produkciót.
         A komponista elsősorban azt szerette volna megmutatni művében, hogy milyen érzelmek munkálkodnak Billy Chapelben (Costner), akinek húszéves pályafutással a háta mögött szembesülnie kell azzal a ténnyel, miszerint csapata a következő idényben már nem tart rá igényt, ugyanakkor szerelme (Kelly Preston) is bejelenti, hogy a szakításuk mellett dönt, és Londonban vállal munkát. Az ezek által okozott lelki törés, valamint az ezt követő bizonyítási vágy érzékeltetéséhez Poledouris egy közel százfős zenekart, továbbá kórust és gitárosokat állított hadrendbe, kiknek feladata a szerző egyik legcsodálatosabb művének eljátszása volt.

         Minthogy a sportág az amerikai életérzés része, Poledouris és Raimi egyetértettek abban, hogy Chapel története mellett a zenének ezt is érzékeltetnie kell. Ennek szimbolizálására az ilyen esetekben gyakran alkalmazott gitárdallamok bevonását találták jó megoldásnak, melyek szinte végig nyomon követik a szimfonikusok játékát. A valódi country-érzést az elektromos gitár adja vissza, aminek erőteljes jelenlétére a "Tuttle Knockdown"-ban, illetve a "Gus Hits"-ben kerül sor. Ezek a hozzájuk tartozó képsorok ismerete nélkül is remekül körvonalazzák képzeletünkben az amerikai kisvárosok miliőjét, lakosait, ugyanakkor hangszerelésük révén kilógnak az egyébként lassan, méltóságteljesen szárnyaló, gyönyörűbbnél gyönyörűbb ívvel rendelkező tételek sorából. Bármelyik momentumot hallgatjuk, végig arról árulkodnak, hogy szerzőjük gondosan megválogatott minden egyes dallamot, hangszert (ebben egyébként Steven Scott Smalley volt segítségére), és tökéletesen tudatában van annak, mi kell ahhoz, hogy egy adott zene életre keljen, magával ragadja közönségét. A felhőtlenséget sugalló "Main Title" éppúgy képes volt elsőre levenni a lábamról, mint az érzelemben gazdag "Jane's Home", vagy az általam már-már pofátlanul hibátlannak tartott "The Decision".
         A korongot a "Last Pich" zárja, mely Chapel győzelmét, s a játék utolsó perceit hivatott aláfesteni. Raimi mindvégig szabad kezet adott Poledourisnak, mivel közös hullámhosszon voltak a születendő score kapcsán, ám itt szerette volna, ha az eddigieknél jobban kiemelkedne a zene. Ennek érdekében felvetette, hogy mi lenne, ha a zárójelenet aláfestésének dicsőségét kórussal fokoznák tovább. Az elképzelés minden téren zöld utat kapott, így megszülethetett a film egyetlen kórusos trackje.

         A "For Love of the Game" könnyed zongora- és hárfadallamait, szomorkás klarinétját, csodás vonósszólamait hallgatva folyton azt kérdezem magamtól: miért csak mostanra sikerült felfedeznem ezt a zenét? Az ok egyszerű: bár több jó score-t is meghallgattam már Basil Poledouristól, munkásságát távol éreztem magamtól, így nem folytam bele mélyebben. Két akciózenéje ("Under Siege 2: Dark Terrytory", "Robocop") mellett azonban ez lett a harmadik korongja - és minden bizonnyal nem az utolsó - a polcomon, egyúttal pedig legbecsesebb lemezeim egyike is.
         Ezen értékes kompozíció a szokványos Varése Sarabande-féle köntösbe lett bújtatva, ám ez is több mint a semmi, a készítők ugyanis eredetileg csak a betétdalos album megjelentetését kötötték ki a szerződésben, amely a film debütálásával egyetemben került a boltok polcaira. Az MCA-s korong végén egyetlen instrumentális szvit található, s ennek okán különféle csatornákon keresztül elkezdtek gazdát cserélni a promók. Ezt látván a Varése munkatársai közbeléptek, és magukra vállalták a score megjelentetését, melynek eredménye az 1999 végétől elérhetővé vált félórányi hanganyag lett.


    Kulics László
    2010.03.25.




    Tracklista:

      1. Main Theme (3:33)
      2. Relationship Montage (3:35)
      3. Tuttle Knockdown (1:47)
      4. Jane's Home (4:50)
      5. Gus Hits (1:09)
      6. Lemonade (2:08)
      7. The Apology (1:57)
      8. No Hits (4:02)
      9. The Decision (5:13)
    10. Last Pitch (4:57)


    TOVÁBBI ÉRTÉKELÉSEINK:

    Bíró Zsolt

    Dobrosi Tamás

    Emesz Csaba          nem értékelte

    Gregus Péter

    Szabó Csaba          nem értékelte

    Tihanyi Attila




    KAPCSOLÓDÓ ANYAGOK:

    Awakenings

    The Greatest Game Ever Played

    The Hunt for Red October

    We Are Marshall

    További kritikáink
  • Jesse Stone - The Ultimate Collection
  • The Boss Baby
  • In the Heart of the Sea
  • Power Rangers
  • Noah
  • Mighty Morphin Power Rangers: The Movie
  • Crimson Rivers
  • Twister
  • xXx: Return of Xander Cage
  • The Lego Batman Movie
  • Shaft
  • Living in the Age of Airplanes
  • La La Land
  • Immortal Memory
  • Spirit: Stallion of the Cimarron

  • Filmzenékről röviden
  • Remember
  • Split
  • The Hollywood Shorties
  • Eddie the Eagle
  • Spotlight
  • Green Room
  • The Boy
  • Ma Ma
  • Jack Reacher: Never Go Back
  • Gagarin - First in Space

  • Filmek alatt hallott zenék
  • Jean-Claude Van Johnson
  • 47 Meters Down (In to Deep)
  • The Shallows
  • Solace
  • Into the Grizzly Maze
  • Enemies Closer
  • D-Tox
  • Rambo III
  • Transformers: Rescue Bots
  • Sex Tape

  • Interjúk
  • Jeff Beal: Apró kincsek
  • Lisa Gerrard: A szív hangja
  • Mark Hinton Stewart: A zene a párbeszédek mögött
  • Wolf Péter: A szerencse kapuja

  • Kollaborációk
  • Oliver Stone filmjeinek zenéi
  • Elmer Bernstein életútja I.
  • Jerry Goldsmith életútja III.
  • Jerry Goldsmith életútja II.
  • Jerry Goldsmith életútja I.

  • A filmzene legendái
  • Angelo Badalamenti
  • Philip Glass
  • Basil Poledouris
  • Lalo Schifrin
  • Dave Grusin

  • Moziszériák,tévésorozatok
  • A hobbit-trilógia zenéi
  • A Rémálom az Elm utcában széria zenéi
  • A Robert Langdon-filmek zenéi
  • A Hellraiser-filmek zenéi
  • A Válaszcsapás zenéje

  • További írásaink
  • Ez volt 2016
  • Oscar előtt és Oscar után 2016
  • 10 éves a Filmzene.net
  • Filmzeneszerzők különböző albumai
  • Filmzenékhez köthető kiadványok
  • Stúdiók
  • Lemezkiadók
  • In Memoriam