FŐOLDAL  |   ZENESZERZŐK  |   FILMZENEALBUMOK  |   FILMZENÉKRŐL RÖVIDEN  |   FILMEK ALATT HALLOTT ZENÉK  |   INTERJÚK    
  |   HÍREK

    Rogue One: A Star Wars Story  Justice League  Murder on the Orient Express  Moon  Wonder Woman  The Ghost and the Darkness  It  Rebel in the Rye  The Mummy  Catch Me If You Can
EGYÉB ÍRÁSOK  |   MOZISZÉRIÁK ÉS TÉVÉSOROZATOK  |   ÉVES ÖSSZESÍTÉSEINK  |   DÍJAK  |   FÓRUM  |   JÓ TUDNI  |   RÓLUNK  |   KAPCSOLAT



Keresés a Filmzene.neten

  







Beszámolók
  • Hollywood Magyarországon - Hans Zimmer-est Lisa Gerrarddal
  • Brian Tyler londoni koncertje
  • Hans Zimmer Magyarországon
  • Az Antonio Sanchez & Migration magyarországi koncertje

  • Zenék egy témára
  • Conan
  • Robin Hood
  • A három testőr
  • Sherlock Holmes
  • Cápás filmek

  • DVD kiadványok
  • Jerry Goldsmith 80th Birthday Tribute Concert - Fimucité 3
  • A Tribute to Basil Poledouris
  • Fimucité 2: Closing Night Gala 2008
  • "War" - A filmzene készítése
  • Creating the Lord of the Rings Symphony




  • Filmzene.net - The Legend of Tarzan (Rupert Gregson-Williams)    THE LEGEND OF TARZAN  (2016)
       Tarzan legendája


      

       zene: Rupert Gregson-Williams
       vezényel: Alastair King
       kiadás éve: 2016
       kiadó: WaterTower Music
       játékidő: 71:20




         Míg a Walt Disney Pictures Mauglit, a Warner Bros. egy másik, szintúgy vadonban nevelkedett karaktert, Tarzant állította csatasorba, s bár a Tarzan legendája a ráfordított költség kétszeresét termelte vissza, messze maradt attól az elismeréstől, illetve bevételi adattól, amit röviddel előtte A dzsungel könyvének sikerült produkálnia. Pedig Edgar Rice Burroughs hőse sem ismeretlenebb Rudyard Kipling Mauglijánál, a különbség mindössze annyi, hogy míg előbbi történetei inkább a felnőtteknek, illetve a nagyobb gyerekeknek szólnak, utóbbié korosztály-függetlenebbnek tekinthetők. Eme tény minden bizonnyal közrejátszott a film nézettségében, emellett minden bizonnyal az is benne lehet a pakliban, hogy Tarzan alig három éve volt utoljára a vásznon, s akkor a Reinhard Klooss rendezte animációs produkcióval nagyot hasalt, így némi hátránnyal indulhatott újfent útnak. A David Yates rendezésében megvalósult mozi gyökerei viszont A dzsungel könyvéénél lényegesen messzebbre, egészen 2003-ig nyúlnak vissza, amikortól olyan alkotók dolgoztak - ténylegesen éppúgy, mint híresztelés szintjén - a produkción, mint John August forgatókönyvíró (A halott menyasszony), Stephen Sommers (A múmia), Susanna White (Nanny McPhee és a nagy bumm), illetve Gary Gross (Az éhezők viadala) direktorok.
         Az afrikai dzsungelben nevelkedett vadember a legtöbbször megfilmesített regényhősök sorát gyarapítja, így szinte nincs is olyan története, amelyet a tengerentúlon valamilyen formában ne dolgoztak volna már fel. A Warner úgy támaszkodott az alapokra, hogy az újabb Tarzan-kalandot Adam Cozad (Jack Ryan: Árnyékügynök), illetve Craig Brewer (Nyomulj és nyerj!) forgatókönyvírók Burroughs Tarzan visszatér, valamint Tarzan és a gyémántok című sztorijaiból ollózták össze. A Tarzan legendája mindössze néhány, visszaemlékezésként megjelenő képsorban tárja elénk hősünk (akit ezúttal Alexander Skarsgard formálhatott meg) gyermekkorának fontosabb mozzanatait, a fő cselekményszál pedig a karakter azon időszakától indul, amikor már az őserdőtől távol, John Claytonként éli mindennapjait szerelme, Jane (Margot Robbie) oldalán. Régi barátai érdekében azonban visszatér Kongóba, ám hamarosan kiderül, hogy a számára felvázolt konfliktus hátterében az őt legyőzni szándékozó Mbonga (Djimon Hounsou) áll. Bosszúvágy, kapzsiság, szerelem, hazaszeretet, barátság, gyémántok - ezen címszavakkal lehetne jellemezni a fő mozgatórugókat, melyek viszont ezúttal sajnos igen nehézkesen működnek...

         Yates főként a Harry Potter-filmek révén ismert, melyeknél először házi zeneszerzőjével, Nicholas Hooperrel, majd Alexandre Desplat-val dolgozott együtt. A Tarzan legendája kapcsán viszont mindezek ellenére nem kettejük, hanem a bolgár származású Mario Grigorov (Árnyékboksz, Precious - A boldogság ára) ajtaján kezdett kopogtatni, s bár egy ideig minden rendben zajlott, végül nem vele vitte végig a projektet, zenéje ugyanis kidobásra került - a hivatalos állásfoglalás az "utómunkálati problémák" meghatározásra épül, hosszabban pedig egyik fél sem részletezte az esetet. Miközben tehát közeledett a premier, a muzsika egy-két tradicionális dal kivételével a fasorban sem volt. 2016 márciusában viszont felröppent a hír, hogy Hans Zimmer és Rupert Gregson-Williams szolgáltatják majd a dallamokat, végül azonban csak utóbbi művész maradt a stábban, lévén Zimmer ez idő alatt épp európai koncertkörútját járta. A szerző Thomas Farnon, Tony Clarke és Tom Howe kiegészítő komponisták gyűrűjében látott neki a feladatnak, ráadásul idővel Lebo M is csatlakozott a formációhoz, ami rendkívül bíztató volt, hiszen személye olyan kíséretek motorjaként vált ismertté, mint Az oroszlánkirály, a Joe, az óriásgorilla, a Kongó vagy az Egyedül a ringben. Jelen esetben azonban sajnos csak a Zoe Mthiyane előadásában hallható "Opar" szövegét tulajdoníthatjuk neki, s habár ez egyike az album legjobb tételeinek, dinamikája, eredetisége az imént említett példák nyomába sem ér.

         "Ez remek lehetőség egy komponista számára, mivel hihetetlenül széles a paletta: románc, vágyakozás, akció, Afrika, mindezeken felül pedig érintőlegesen jelen van a népirtás és a rabszolgaság témája is. Emellett Yates szenvedélyes mesélő, már azelőtt napokig beszéltünk a film ívéről, hogy egyetlen hangjegyet is leírtam volna. Ugyanazt az érzelmi mélységet akartam közvetíteni művemmel, amit nap mint nap ugyanazon szenvedéllyel festett le nekem a rendező" - mesélte Gregson-Williams, akinek szavai rendkívül meggyőzőek, munkája azonban éppoly középszerű és erőltetett, mint maga a film. Az "Opar" mellett egyedül az érzelmek skáláját bemutató "Togetherness"-nél, a "Returning Home"-nál (amely Tarzan egyébként korrektnek mondható motívumát is magában foglalja), valamint a "Tarzan and Jane"-nél éreztem azt, hogy a szerző igyekezett odatenni magát, a többi esetben viszont csalódott voltam. Holott tehetségének megvillantására remek alkalom lett volna ez a mozi, s finoman szólva sem ártana neki valamiféle kiugrás ahhoz, hogy túlléphessen a középkategóriás vígjátékok bűvköréből (csak Adam Sandlerrel több mint egy tucat komédiát készített), ám ez még várat magára. Az imént említett trackek mellett annyi pozitívum írható még a számlájára, hogy nem azt az utat járta, amelyet Steve Jablonsky vagy Ramin Djawadi taposott ki az elmúlt évek során, hanem egyfajta önállóságra is törekedett, ami persze nem jelenti azt, hogy ne lenne tele a Remote Control-féle hangzásokkal műve, csak éppen más mértékben, formában kapjuk tőle.
         A történet sötét oldalát, a gyémántok iránti éhséget, Leon Rom (Christoph Waltz) kapzsiságát, nem utolsósorban pedig a Tarzan skalpjára ácsingózó Mbongát szimbolizáló "Diamonds" döntően ördögi sejtelmességet tükrözni kívánó morajokból tevődik össze, ami eléggé vérszegényre sikerült - ellentétben a "Village Ambus"-szal, ahol a komponista lényegesen ügyesebben vette az akadályt. Ugyanez a visszafogottság érvényes a helyszín zenei nyelvre fordítására is: a sztori kisebbik hányada játszódik városokban, a muzsikán ezzel szemben csak néhány esetben érződik az, hogy a dzsungel urának aktuális küzdelméhez íródott. Az "Opar"-ban hallható vokál, a "Returning Home"-ban rövid időre felcsendülő furulyák, a "Village Ambush" és az "Akut Fight" ütősei utalnak erre jellegzetesebben, s bár a pörgősebb trackeknél is megfigyelhetünk ilyen irányú utalásokat, azok olyannyira minimálisak, hogy bármilyen akciófilmhez felhasználhatnánk őket. Emellett hibának érzem még, hogy bár a score-on érezni egyfajta sajátos vonalat, túl észrevehetően van jelen benne a szerző csapattársainak stílusa - például a "Steamer and Butterfly" esetében az első másodperceknél szentül meg voltam győződve arról, hogy ott téblábol Batman a háttérben, a végén pedig Joker is megjelenik majd.

         Érzelmek, félelmek, veszély, dráma, hihetetlen méretű dzsungelek, egy ember és az állatok szoros kapcsolata. Ezek a főbb egyezések a legújabb Maugli-, illetve Tarzan-film között, amelyek ugyan eltérő korosztályokat céloznak meg, zeneszerzői szempontból azonban (az imént említett alapok miatt) szinte ugyanarról a feladatról beszélhetünk. John Debney köröket vert Rupert Gregson-Williamsre, ami a rendelkezésre álló határidők, valamint a szerzők kvalitásainak tükrében gyakorlatilag borítékolható is volt. Persze előbbi sokkalta tapasztaltabb művész, utóbbi esetében azonban nem elhanyagolandó tény, hogy a Remote Control Production égisze alatt egy olyan gépezet áll rendelkezésre, mellyel gyakorlatilag bármit, bármikor el lehet érni - így a kérdés csupán az, hogy kellően rátermett-e az illető ahhoz, hogy összefogja a szálakat.


    Kulics László
    2016.09.25.




    Tracklista:

      1. Opar (3:28) *
      2. Diamonds (4:50)
      3. Togetherness (1:44)
      4. Steamer and Butterfly (2:40)
      5. Orphaned (2:46)
      6. Returning Home (4:01)
      7. Campfire (2:40)
      8. Tarzan and Jane (3:39)
      9. Village Ambush (4:41)
    10. Catching the Train (2:16)
    11. Rom's Plan (2:11)
    12. Akut Fight (2:17)
    13. Elephants in the Night (3:12)
    14. Jane Escapes (2:44)
    15. Jungle Shooting (2:41)
    16. Kala's Death (5:15)
    17. Where Was Your Honor? (2:29)
    18. Boma Port (4:04)
    19. Stampede (4:33)
    20. On the Boat (3:10)
    21. The Legend of Tarzan (2:36)
    22. Better Love (From The Legend of Tarzan - Film
          Version) (3:23) **

    * előadja: Zoe Mthiyane
    ** előadja: Hozier





    TOVÁBBI ÉRTÉKELÉSEINK:

    Bíró Zsolt

    Dobrosi Tamás          nem értékelte

    Emesz Csaba          nem értékelte

    Gregus Péter

    Pavlics Tamás          nem értékelte

    Szabó Csaba          nem értékelte

    Tihanyi Attila




    KAPCSOLÓDÓ ANYAGOK:

    Harry Potter
    and the Order of the Phoenix


    The Jungle Book

    Over the Hedge

    Tarzan

    További kritikáink
  • Dunkirk
  • Blade Runner
  • Kingsman: The Golden Circle
  • War for the Planet of the Apes
  • Spider-Man Homecoming
  • The Autopsy of Jane Doe
  • Pirates of the Caribbean: Dead Men Tell No Tales
  • Close Encounters of the Third Kind
  • Alien: Covenant
  • King Arthur: The Legend of the Sword
  • Atlantis: The Lost Empire
  • Life
  • Colossal
  • Great Expectations
  • Jesse Stone - The Ultimate Collection
  • The Boss Baby

  • Filmzenékről röviden
  • Jigsaw
  • Hail, Caesar!
  • The Lego Ninjago Movie
  • The Dark Tower
  • Remember
  • Split
  • The Hollywood Shorties
  • Eddie the Eagle
  • Spotlight
  • Green Room

  • Filmek alatt hallott zenék
  • Jean-Claude Van Johnson
  • 47 Meters Down (In to Deep)
  • The Shallows
  • Solace
  • Into the Grizzly Maze
  • Enemies Closer
  • D-Tox
  • Rambo III
  • Transformers: Rescue Bots
  • Sex Tape

  • Interjúk
  • Jeff Beal: Apró kincsek
  • Lisa Gerrard: A szív hangja
  • Mark Hinton Stewart: A zene a párbeszédek mögött
  • Wolf Péter: A szerencse kapuja

  • Kollaborációk
  • Oliver Stone filmjeinek zenéi
  • Elmer Bernstein életútja I.
  • Jerry Goldsmith életútja III.
  • Jerry Goldsmith életútja II.
  • Jerry Goldsmith életútja I.

  • A filmzene legendái
  • Angelo Badalamenti
  • Philip Glass
  • Basil Poledouris
  • Lalo Schifrin
  • Dave Grusin

  • Moziszériák,tévésorozatok
  • A hobbit-trilógia zenéi
  • A Rémálom az Elm utcában széria zenéi
  • A Robert Langdon-filmek zenéi
  • A Hellraiser-filmek zenéi
  • A Válaszcsapás zenéje

  • További írásaink
  • Ez volt 2016
  • Oscar előtt és Oscar után 2016
  • 10 éves a Filmzene.net
  • Filmzeneszerzők különböző albumai
  • Filmzenékhez köthető kiadványok
  • Stúdiók
  • Lemezkiadók
  • In Memoriam