FŐOLDAL  |   ZENESZERZŐK  |   FILMZENEALBUMOK  |   FILMZENÉKRŐL RÖVIDEN  |   FILMEK ALATT HALLOTT ZENÉK  |   INTERJÚK    
  |   HÍREK

    The Autopsy of Jane Doe  Pirates of the Caribbean: Dead Men Tell No Tales  Close Encounters of the Third Kind  Alien: Covenant  King Arthur: The Legend of the Sword  Atlantis: The Lost Empire  Life  Colossal  Great Expectations  Jesse Stone - The Ultimate Collection
EGYÉB ÍRÁSOK  |   MOZISZÉRIÁK ÉS TÉVÉSOROZATOK  |   ÉVES ÖSSZESÍTÉSEINK  |   DÍJAK  |   FÓRUM  |   JÓ TUDNI  |   RÓLUNK  |   KAPCSOLAT



Keresés a Filmzene.neten

  






Beszámolók
  • Hollywood Magyarországon - Hans Zimmer-est Lisa Gerrarddal
  • Brian Tyler londoni koncertje
  • Hans Zimmer Magyarországon
  • Az Antonio Sanchez & Migration magyarországi koncertje

  • Zenék egy témára
  • Conan
  • Robin Hood
  • A három testőr
  • Sherlock Holmes
  • Cápás filmek

  • DVD kiadványok
  • Jerry Goldsmith 80th Birthday Tribute Concert - Fimucité 3
  • A Tribute to Basil Poledouris
  • Fimucité 2: Closing Night Gala 2008
  • "War" - A filmzene készítése
  • Creating the Lord of the Rings Symphony




  • Filmzene.net - L'Absente (Yann Tiersen)    L'ABSENTE   
       


      

       zene: Yann Tiersen
       kiadás éve: 2001
       kiadó: Labels / Virgin France
       játékidő: 45:41





         A 2005-ös Sziget-fesztivál egyik furcsasága volt, hogy az egy kisebb színpadon fellépő Yann Tiersenre több ember lett volna kíváncsi (már ha elfért volna egy hozzáértőbb szervezésnek köszönhetően), mint a vele egyidőben a Nagyszínpadon helyet kapott hazai zenekarra. Az érdeklődés érthető. A 35 éves zenész karrierjében ugyan nem a filmek score-jai kapnak központi szerepet, hiszen több, túlnyomórészt nagyon kellemes felvételeket tartalmazó, ismert és kevésbé ismert vendégénekesek közreműködésével készült szólóalbum tulajdonosa is, ennek ellenére mindenki az "Amelie csodálatos élete" komponistájaként azonosítja be őt - igaz, a skatulyáért a szerző maga is sokat tesz.

         A számára a világhírnevet meghozó filmzenéről kevesen tudják azt, hogy nagyobb része megtalálható a korábbi Yann Tiersen-szólóalbumokon is. Ha tehát valaki elsőként a 2001 előtti önálló albumaival ismerkedett meg, akkor a sikerfilm muzsikáján minimum mérgelődhetett volna önplágiumot kiáltva, mivel írójának konkrétan azzal túl sok munkája nem lehetett; elég volt csak azt a négy-öt számot megkomponálnia, ami nem jelent még meg addig. De ezt senki ne vegye egy éles kritikának, mert érzésem szerint a forgatókönyvíró-rendező Jean-Pierre Jeunet előtt alighanem azok a zenék lebegtek, amikor Amelie bűbájos világa kialakult a fejében, úgyhogy nem kell újrahasznosított szerzeményekként rájuk tekinteni. Bár az első dal még nem ezt támasztja alá: az "Amelie..." egyik jellegzetes témája ("A Quai") köszön vissza egy az egyben az instrumentális darabban, amelyben kedves xilofonkocogtatás vált át a Philip Glass művekre jellemző ismétlődő dallamfutamokba, melyeket itt vonósok helyett tangóharmonika ad elő.
         De elég az Amelie-történelemből! A kettes (énekes) nóta címe "La Parade", ami egy sanzonszerű dal Lisa Germano előadásában, kinek mély, dívás hangja alatt olyasféle zongorás remek szól, mint amilyet a "Good bye Lenin!"-hez is kitalált a szerző. Ezt a hangszert a vonósok teszik teljessé, amik néha felgyorsulnak, de mindig visszatalálnak ahhoz a megkapó stílushoz, ami Yann Tiersen sajátja. A "Bagatelle"-ben (amiben bizonyos Dominique A énekel) is ott vannak eme stílusjegyek: vonósok szárnyalnak az énekessel. Az ezt követő címadó "L'Absente" egy andalító zongorás tracknek indul, ám a végére váratlanul belelendül a hangszer mögött ülő szerző.

         A "Le Your D'Avant" afféle kusturicás hangulatú darab: a Tiersen-védjeggyel is felérő "Amelie"-harmonika eleinte szolidan szól magában, majd csatlakozik hozzá egy xilofon, és utána a pergődob és a rézfúvósok mellett tuba mély morajával áll össze egy képzeletbeli balkáni esküvő zenéjévé.
         Újból Amelie jött közénk (ami azt illeti, az előző számban sem ment túl messzire): a "Les Jours Tristes" a filmzene azonos című darabja, melyet a "Galaxis Útikalauz stopposoknak" betétdalaiban is érintett Neil Hannon angol vokáljával hallhatunk. Egy teljesen új élményt ad, ha az instrumentális változatot már unná a hallgató.
         A "L'Echec" egy francia nyelvű romantikus szerzemény, aminél a zongorával önmagát kísérő szerző már majdnem énekbe hajlóan versel Natacha Régnierrel, lírai vonósjátékkal a háttérben. Érdekes a szintén tipikus francia ízt éreztetve felcsendülő "La Lettre D'Explication", mert ebben írógép kopogása is észlelhető, de a "Qu'en Reste-T-Il" is legalább ilyen fura: csak a vonósok adják elő, és a muzsikusok szinte versenybe hajlóan fűrészelik a hegedűket, mintegy dongóhangot kibocsátva belőlük.

         Számomra a CD legcsodálatosabb élménye a "Le Meridien" meghallgatása volt - újra és újra. Ebben az elégikus balladában, amiben a "Twin Peaks" (és ebből adódóan Angelo Badalamenti) stílusa keveredett össze Lisa Germano szomorkás, költői sorokat angolul éneklő orgánumával, újfent ízelítőt kaphattunk Yann Tiersen páratlan egyéniségéből, az érzelmeket tökéletesen megzenésítő tehetségéből. Ezek után kicsit kizökkentő hatása van a "Le Concert"-nek, ami úgy indul, mintha egy zenekar hangolna, és kicsit olyan, mintha a "L'Echec" folytatása lenne, ismét francia "féléneklős" szöveggel, és a csúcsponton bedurvuló vonósfűrészeléssel. Kétségtelenül nehezebb mű.
         Ki más, ha nem Amelie nézne be búcsúzóul? Az egy ékszeresdobozon lévő, felhúzott minikörhinta hangjait vidám, egyre jobban belelendülő csembaló és a harmonika játéka nyomja el, de egyenértékűen helyettesítik az "áldozatot", ami a végén még visszaköszön, hogy lezárja a lemezt. Ám ezután van még egy rejtett track. Ez egy egyperces, háborodott effektekkel és zajokkal kísért zongorás darab, aki sosem hallja, nem veszt vele semmit sem. Kicsit egy régi-régi önkiszolgáló étterem hangulata érződik rajta, ahol a fémtányérok zörgése közepette sorban állnak a megéhezők. Ne is figyeljünk rá, hogy ne rontson az összképen.

         A borítót illetően a tervezőcsapat nagyon színvonalas munkát végzett. A lapozgatható füzetecskében a dalszövegek is megtalálhatóak, ezenkívül szebbnél szebb, hangulatos éjszakai képeket lehet megtekinteni különféle házakról és egy lakótelepről. De hiába is ritkaság az így megvalósított külcsín, mindez mit sem érne a belbecs nélkül. Szerencsére ebben sem érheti szó a ház elejét: Yann Tiersen olyan művész, akinek szinte minden egyes megmozdulása magában hordozza azt, ami miatt 2003-as albuma is egy teljesen eredeti, művészileg is nagyra becsülhető produkciónak mondható.


    Bíró Zsolt
    2006.02.23.




    Tracklista:

      1. A Quiai (4:23)
      2. La Parade (3:19)
      3. Bagatelle(4:40)
      4. L’ Absente(3:18)
      5. Le Jour Davant (5:07)
      6. Les Jours Tristes (3:21)
      7. Lechec (2:51)
      8. La Lettre Dexplication (2:31)
      9. Quen Reste-T-Il (3:41)
    10. Le Meridien (4:16)
    11. Le Concert (2:49)
    12. La Retour (5:23)


    TOVÁBBI ÉRTÉKELÉSEINK:

    Dobrosi Tamás          nem értékelte

    Emesz Csaba          nem értékelte

    Gregus Péter          nem értékelte

    Kulics László          nem értékelte

    Szabó Csaba          nem értékelte

    Tihanyi Attila          nem értékelte




    KAPCSOLÓDÓ ANYAGOK:

    The Hitchhiker's Guide to the Galaxy

    Secret Window

    A Very Long Engagement

    További kritikáink
  • The Boss Baby
  • In the Heart of the Sea
  • Power Rangers
  • Noah
  • Mighty Morphin Power Rangers: The Movie
  • Crimson Rivers
  • Twister
  • xXx: Return of Xander Cage
  • The Lego Batman Movie
  • Shaft
  • Living in the Age of Airplanes
  • La La Land
  • Immortal Memory
  • Spirit: Stallion of the Cimarron
  • Scream: The TV Series

  • Filmzenékről röviden
  • Remember
  • Split
  • The Hollywood Shorties
  • Eddie the Eagle
  • Spotlight
  • Green Room
  • The Boy
  • Ma Ma
  • Jack Reacher: Never Go Back
  • Gagarin - First in Space

  • Filmek alatt hallott zenék
  • Jean-Claude Van Johnson
  • 47 Meters Down (In to Deep)
  • The Shallows
  • Solace
  • Into the Grizzly Maze
  • Enemies Closer
  • D-Tox
  • Rambo III
  • Transformers: Rescue Bots
  • Sex Tape

  • Interjúk
  • Jeff Beal: Apró kincsek
  • Lisa Gerrard: A szív hangja
  • Mark Hinton Stewart: A zene a párbeszédek mögött
  • Wolf Péter: A szerencse kapuja

  • Kollaborációk
  • Oliver Stone filmjeinek zenéi
  • Elmer Bernstein életútja I.
  • Jerry Goldsmith életútja III.
  • Jerry Goldsmith életútja II.
  • Jerry Goldsmith életútja I.

  • A filmzene legendái
  • Angelo Badalamenti
  • Philip Glass
  • Basil Poledouris
  • Lalo Schifrin
  • Dave Grusin

  • Moziszériák,tévésorozatok
  • A hobbit-trilógia zenéi
  • A Rémálom az Elm utcában széria zenéi
  • A Robert Langdon-filmek zenéi
  • A Hellraiser-filmek zenéi
  • A Válaszcsapás zenéje

  • További írásaink
  • Ez volt 2016
  • Oscar előtt és Oscar után 2016
  • 10 éves a Filmzene.net
  • Filmzeneszerzők különböző albumai
  • Filmzenékhez köthető kiadványok
  • Stúdiók
  • Lemezkiadók
  • In Memoriam