FŐOLDAL  |   ZENESZERZŐK  |   FILMZENEALBUMOK  |   FILMZENÉKRŐL RÖVIDEN  |   FILMEK ALATT HALLOTT ZENÉK  |   INTERJÚK    
  |   HÍREK

    Immortal Memories  Spirit: Stallion of the Cimarron  Scream: The TV Series  London Has Fallen  Don't Breathe  Doctor Strange  The Hobbit: The Battle of the Five Armies  Blair Witch  Aladdin  Love Actually
EGYÉB ÍRÁSOK  |   MOZISZÉRIÁK ÉS TÉVÉSOROZATOK  |   ÉVES ÖSSZESÍTÉSEINK  |   DÍJAK  |   FÓRUM  |   JÓ TUDNI  |   RÓLUNK  |   KAPCSOLAT



Keresés a Filmzene.neten

  






Beszámolók
  • Hollywood Magyarországon - Hans Zimmer-est Lisa Gerrarddal
  • Brian Tyler londoni koncertje
  • Hans Zimmer Magyarországon
  • Az Antonio Sanchez & Migration magyarországi koncertje

  • Zenék egy témára
  • Conan
  • Robin Hood
  • A három testőr
  • Sherlock Holmes
  • Cápás filmek

  • DVD kiadványok
  • Jerry Goldsmith 80th Birthday Tribute Concert - Fimucité 3
  • A Tribute to Basil Poledouris
  • Fimucité 2: Closing Night Gala 2008
  • "War" - A filmzene készítése
  • Creating the Lord of the Rings Symphony




  • Filmzene.net - King Kong (James Newton Howard)    KING KONG   (2005)

     

      

       zene: James Newton Howard
       vezényel: Pete Anthony
       kiadás éve: 2005
       kiadó: Decca Records
       játékidő: 74:27




         "A Gyűrűk Ura"-trilógia után Peter Jackson úgy döntött, hogy mivel kellőképpen bebizonyította már a világnak rendezői tudását, előveszi kedvenc állatkájának históriáját. A nagyranőtt élőlények egyik rangidősének tekinthető King Kong szívét most nem Jessica Lange, hanem a "Mulholland Drive"-ból, vagy "A kör"-ből ismert bájos Naomi Watts töri össze, illetve Spielberg T-Rexei is harcba lépnek, hogy megnehezítsék a kivételes össztömegű majom sorsát. Az efféle újrafilmesítés célja valószínűleg az, hogy az új generáció is megismerhesse a kiváló történetet, és mindeközben kiszolgálja a mai kor látványvilágához és speciális trükkjeihez fűződő igen magas igényeket. Egy "Mátrix"-on vagy egy "Gyűrűk Urá"-n nevelkedett nézőt nyilván cseppet sem fog lekötni az 1976-os változat (hogy az 1933-as, fekete-fehér eredetit ne is említsem), Peter Jackson viszont rendelkezik azzal a látásmóddal, ami kellően szórakoztató végeredményt produkálhat.
         Howard Shore az egész világot elképesztette 2001-ben, "A Gyűrű Szövetségé"-hez komponált zenéjével, hiszen az emberfeletti disszonancia egyeduralkodójától azelőtt ilyen típusú művet nemigen hallhattunk. A trilógia másik két darabjával együtt egy új, az addigi diszkográfiájától teljes mértékig elkülönülő korszak kezdetének tekinthettük ezt, még akkor is, ha eközben a "Pók", vagy a "Pánikszoba" című filmekhez írt zenéivel nem tagadta meg önmagát. Amikor a "King Kong" Jackson-féle újrafilmesítése szóba került, a filmzenekedvelők egy emberként tippelték Shore-t, mint lehetséges zeneszerzőt, hiszen előző munkakapcsolatuk világszerte komoly elismeréseket gyűjtött be, többek közt két arany szobrocskát is. Sejtéseink beigazolódtak, a hivatalos hírek őt említették a "King Kong" komponistájának.

         Egészen 2005. október 17-ig, amikor az Universal filmstúdió igen meglepő bejelentést tett: Peter Jackson megvált Shore-tól, s helyére James Newton Howardot szerződtette, aki az utóbbi időben M. Night Shyamalan filmjeihez, valamint az új Batman-történethez Hans Zimmerrel közösen komponált zenéivel kápráztatta el a filmzenerajongókat. A zeneszerzőváltásban hivatalos indokként a teljesen eltérő elképzeléseiket említették meg, és Shore "The Aviator", vagy "A History of Violence" című zenéinek ismeretében hajlamos is vagyok elhinni, hogy számára épp elég kihívás volt "A Gyűrűk Ura"-trilógiához egyedülálló (és irgalmatlan mennyiségű) zenét írni, semhogy egy újabb kalandfilmhez kelljen hasonlót produkálnia. A csere leginkább azért tűnt kínosnak, mert Jackson egy perccel sem kívánta a bemutató időpontját elcsúsztatni, így viszont szűk két hónap alatt ember legyen a talpán, aki egy háromórányi kalandfilmhez megfelelő zenei aláfestést produkál.
         Előzetes félelmeinket persze enyhítette a tudat, hogy James Newton Howard napjaink egyik csúcsformában lévő zeneszerzője, aki olyan nagyszabású muzsikákat tudhat maga mögött, mint a "Waterworld", a "Dinosaur", vagy a "Signs". Biztos kézzel nyúlhat egy új partitúra felé, a kellő lendület ötvözte zenei szépség minden bizonnyal olyan feladat, amellyel e rövid határidő ellenére is képes lehet megbirkózni. A Decca Records jóvoltából elegendő időtartamú anyag áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy magunk is megbizonyosodjunk a komponista rátermettségéről, s hogy a megfeszített munkatempó végül nem ment a zene rovására.

         Azaz, talán mégis előfordulhat valamiféle hangyányi hiányérzetünk, ha első hallgatás után elérünk a hetvenöt perc végére. Számtalanszor előkerül az a probléma egy-egy filmzenei album kapcsán, hogy a játékidő bizony jócskán az elkészült mű kárára ment. Egy közel háromórás filmhez nyilván még nagyobb szemtelenség lett volna 35-40 percnyi anyagot kiadni, ráadásul a mostani szuperprodukcióhoz vélhetően megfelelő anyagi háttér is rendelkezésre állt, így nem okozhatott gondot egy bőséges lemez összeállítása. Mégis, talán pont itt lehet picit belekötni a "King Kong" zenéjébe: jónéhány, igen jellegtelen tételen kell áthámoznunk magunkat, amelyek középszerű akciófilmek töltelékzenéivel vehetik csupán fel a versenyt. A bevezető hozta hangulati összevisszaság mintha azt sugallná, hogy ebben az alkotói fázisban még a komponista sem tudta igazán, merrefelé induljon el. A rajzfilmszerű "Defeat Is Always Momentary" például az egész kompozícióból kilóg mackó-, helyesebben szólva majomtáncoltatós vidámságával, de a "Waterworld" és a "Devil's Advocate" csendesebb pillanatait visszaidéző "It's In The Subtext", vagy a jazzes hangulatot a "The Sixth Sense" merengő motívumaival ötvöző "The Venture Departs" is inkább a már meglévő tapasztalatokból építkezik.
         Nyilvánvalóan ez az útkereső folyamat előzi meg minden egyes zene megszületését, csakhogy ennek most mi is fültanúi lehetünk, és ez picit nehézkessé teszi eleinte az album befogadását. Pedig azután kétségkívül fantasztikus pillanatokat okoz nekünk a zeneszerző, elég csak kiemelnünk a szerelmi témákat: "A Fateful Meeting", "Beautiful", "Central Park". Leült a zongorához, maga mellé vette a vonósokat, és (kiegészülve klarinéttal, fuvolával, és hárfával) olyan romantikus melódiákat csalt ki a hangszerekből, amelyekért az "Intersection" óta imádjuk, s melyhez hasonlóak a "Signs" záróharmóniáinál könnyeket csaltak a szemünkbe.

         Ezután feldübörögnek a dzsungel harci dobjai, és kezdetét veszi a halálos küzdelem King Kong és az őslények között. Az "It's Deserted" és a "Head Towards The Animals" az album legdinamikusabb és legzseniálisabb pontjai: sodró lendületű kalandzenék a teljes zenekar megszólalásában, és itt-ott a kórus is felcsendül (bár talán ha Howard kicsit hamarabb tud a zeneszerzőváltásról, lényegesen nagyobb szerepet ad nekik). Káprázatos ritmust diktálnak a dobok, a félelemkeltésről a fel-felrecsegő fúvósok gondoskodnak, a "Captured" pedig a foglyul ejtés tragikus hangulatát fejezi ki a három hangból álló főmotívum köré épített gyors összevisszasággal. Ezen tételek összetettsége tükrözi leginkább James Newton Howard elképesztő tehetségét, és teszik őt pillanatnyilag Hollywood egyik legnagyobb zeneszerzőjévé.
         Az album egy öt tételből álló fináléval zárul. A "Beauty Killed The Beast" névre keresztelt zenei egység tökéletes összefoglalása a "King Kong" zenéjének, ahol az első három részben a végső küzdelem nagyerejű zenekari kifejezése dübörög a hangfalakból, egészen a legyőzöttségig. Itt a lendület helyét szívbemarkoló dráma veszi át, s elsőként egy gyerekszólista, Ben Inman csodálatos énekével, majd Howard minden képzeletet felülmúló vonósharmóniáival véget ér a zenei utazás. A záró hangok hátborzongató emlékével, és összeszorult gyomorral ülünk a szobánkban, miután csend vesz körül minket. Csak azon tűnődhetünk el: ha az ijesztő rövidségű határidő ellenére Howard ilyen zenék komponálására képes, akkor mi történt volna, ha van rá még két-három hónapja, vagy legalább annyi ideje, mint John Williamsnek a "Star Wars: Episode III"-ra?

         A kezdeti, viszonylag hosszú és felejthető bevezető után végül is Howard megtalálta King Kong történetének tökéletes zenei kifejezését, és nagyjából ilyesfajta eredményt kaptunk volna akkor is, ha a "Batman: Kezdődik!" zenéjének megírására egyedül őt kérik fel. Az idő rövidsége miatt talán nem a film alatt legtökéletesebben működő pillanatok kerültek fel az albumra, ennek ellenére - ha kicsit a magunk szája ízére programozzuk a CD-lejátszót - kiváló filmzenei élményben lehet részünk. Az is egészen biztos, hogy lassan összeáll a tökéletes recept egy minden eddigit felülmúló James Newton Howard-zene megszületéséhez: ha a filmet M. Night Shyamalan rendezi, főszerepben pedig Naomi Watts lesz a komponista múzsája, megjósolható a zeneszerző életének fő műve.


    Tihanyi Attila
    2005.12.16.




    Tracklista:

      1. King Kong (1:09)
      2. A Fateful Meeting (4:16)
      3. Defeat is Always Momentary (2:48)
      4. It's in the Subtext (3:19)
      5. Two Grand (2:34)
      6. The Venture Departs (4:03)
      7. Last Blank Space on the Map (4:43)
      8. It's Deserted (7:08)
      9. Something Monstrous... Neither Beast Nor Man (2:38)
    10. Head Towards the Animals (2:48)
    11. Beautiful (4:08)
    12. Tooth and Claw (6:17)
    13. That's All There Is... (3:26)
    14. Captured (2:25)
    15. Central Park (4:36)
    16. The Empire State Building (2:36)
    17. Beauty Killed The Beast I (1:59)
    18. Beauty Killed The Beast II (2:22)
    19. Beauty Killed The Beast III (2:14)
    20. Beauty Killed The Beast IV (4:45)
    21. Beauty Killed The Beast V (4:13)



    TOVÁBBI ÉRTÉKELÉSEINK:

    Bíró Zsolt

    Dobrosi Tamás          nem értékelte

    Emesz Csaba

    Gregus Péter

    Kulics László

    Szabó Csaba




    KAPCSOLÓDÓ ANYAGOK:

    Batman Begins

    Congo

    Dinosaur

    Lara Croft: Tomb Raider
    The Cradle of Life


    További kritikáink
  • L'Intégrale: Bandes Originales des Gendarmes
  • Sully
  • Fantastic Beasts and Where to Find Them
  • Frozen
  • Miss Pelegrine's Home for Peculiar Children
  • Allied
  • Cell
  • Inferno
  • Sleeping with the Enemy
  • Hacksaw Ridge
  • The Magnificent Seven
  • The Girl on the Train
  • The Monkey King 2
  • The Monkey King
  • Seven

  • Filmzenékről röviden
  • Remember
  • Split
  • The Hollywood Shorties
  • Eddie the Eagle
  • Spotlight
  • Green Room
  • The Boy
  • Ma Ma
  • Jack Reacher: Never Go Back
  • Gagarin - First in Space

  • Filmek alatt hallott zenék
  • Jean-Claude Van Johnson
  • 47 Meters Down (In to Deep)
  • The Shallows
  • Solace
  • Into the Grizzly Maze
  • Enemies Closer
  • D-Tox
  • Rambo III
  • Transformers: Rescue Bots
  • Sex Tape

  • Interjúk
  • Mark Hinton Stewart: A zene a párbeszédek mögött
  • Wolf Péter: A szerencse kapuja
  • Edmund Choi: A kezdetektől az Apolló 11-ig
  • Tina Guo: Mindig változó egyensúly

  • Kollaborációk
  • Oliver Stone filmjeinek zenéi
  • Elmer Bernstein életútja I.
  • Jerry Goldsmith életútja III.
  • Jerry Goldsmith életútja II.
  • Jerry Goldsmith életútja I.

  • A filmzene legendái
  • Philip Glass
  • Basil Poledouris
  • Lalo Schifrin
  • Dave Grusin
  • Alex North

  • Moziszériák,tévésorozatok
  • A hobbit-trilógia zenéi
  • A Rémálom az Elm utcában széria zenéi
  • A Robert Langdon-filmek zenéi
  • A Hellraiser-filmek zenéi
  • A Válaszcsapás zenéje

  • További írásaink
  • Ez volt 2015
  • Oscar előtt és Oscar után 2016
  • 10 éves a Filmzene.net
  • Filmzeneszerzők különböző albumai
  • Filmzenékhez köthető kiadványok
  • Stúdiók
  • Lemezkiadók
  • In Memoriam