FŐOLDAL  |   ZENESZERZŐK  |   FILMZENEALBUMOK  |   FILMZENÉKRŐL RÖVIDEN  |   FILMEK ALATT HALLOTT ZENÉK  |   INTERJÚK    
  |   HÍREK

    War for the Planet of the Apes  Spider-Man: Homecoming  The Autopsy of Jane Doe  Pirates of the Caribbean: Dead Men Tell No Tales  Close Encounters of the Third Kind  Alien: Covenant  King Arthur: The Legend of the Sword  Atlantis: The Lost Empire  Life  Colossal
EGYÉB ÍRÁSOK  |   MOZISZÉRIÁK ÉS TÉVÉSOROZATOK  |   ÉVES ÖSSZESÍTÉSEINK  |   DÍJAK  |   FÓRUM  |   JÓ TUDNI  |   RÓLUNK  |   KAPCSOLAT



Keresés a Filmzene.neten

  






Beszámolók
  • Hollywood Magyarországon - Hans Zimmer-est Lisa Gerrarddal
  • Brian Tyler londoni koncertje
  • Hans Zimmer Magyarországon
  • Az Antonio Sanchez & Migration magyarországi koncertje

  • Zenék egy témára
  • Conan
  • Robin Hood
  • A három testőr
  • Sherlock Holmes
  • Cápás filmek

  • DVD kiadványok
  • Jerry Goldsmith 80th Birthday Tribute Concert - Fimucité 3
  • A Tribute to Basil Poledouris
  • Fimucité 2: Closing Night Gala 2008
  • "War" - A filmzene készítése
  • Creating the Lord of the Rings Symphony




  • Filmzene.net - Jaws 2 (John Williams)    JAWS 2   (1978)
       Cápa 2.


      

       zene: John Williams
       vezényel: John Williams
       kiadás éve: 1991
       kiadó: Varése Sarabande
       játékidő: 41:20




         Amity sziget lakói már el is feledkeztek az évekkel ezelőtti rettenetes eseménysorozatról és mostanra ismét virágzó, tengerparti üdülőhely hírében állnak. Azonban ismét egyre több furcsa baleset történik: búvárok tűnnek el, vízisíelők lesznek "baleset" áldozatai. Brody (Roy Scheider) rendőrfőnök figyelmezteti a polgármestert és a város vezetőségét az esetleges cápa veszélyre. Ám ők - nem tanulván a múltból - mit sem törődnek ezzel. Sokkal fontosabbnak tartják, hogy tengerparti telkeket tudjanak eladni busás összegért a befektetőknek. Ismét Brody veszi fel a harcot a vízvilág egyik legkecsesebb gyilkosával, mikor az egy csapat vitorlázó fiatalt - köztük a rendőrfőnök fiát - támad meg.
         Spielberg nem akart több "Cápa"-filmet forgatni, ezek után a rendezést Jeannot Szwarc-ra bízták. Az első film sikerét nem közelítette meg, és nem igazán váltotta be a hozzá fűzött reményeket sem. A szereplőgárda nagyjából ugyanaz, mint akiket az első részből megismerhettünk (Lorraine Gray, Murray Hamilton, Roy Scheider). A film sok újat nem tudott felmutatni, ettől függetlenül jónak tartom, mindamellett, hogy tipikus "lejjebb csúszott folytatatás".

         Minthogy az első rész zenéje a Grammy-, a Golden Globe-, valamint az Oscar-díjat is besöpörte, a készítőknek nem volt nehéz felelniük arra a kérdésre, ki is legyen a folytatás zeneszerzője. Természetesen John Williams ismét igent mondott és belevágott a második rész zenéjébe.

         Lassan egyre mélyebbre merülünk az óceánban úszó búvárok kíséretével. Utunkon Williams szelíd nyitánya kísér fuvola és hárfa dallamokkal tarkítva, melyek hűen tükrözik a vízvilág harmóniáját, szépségét. Egy pillanatra visszatér az első részből ismert vidám hangvételű tétel, mikor az Orca-ra bukkannak búváraink. Ezt viszont a drasztikusabbá hangszerelt cápa-tétel folytatja, mely zene végére egyedül maradunk a mélységben, csak egy fényképezőgép kattogtat magában. A "The Menu" című szám a békésen strandoló emberek témája - ugyanúgy, mint az előző albumon a "Promenade (Tourists On The Menu)". Könnyed, vidám zene, melyet önfeledten játszik a zenekar. Miközben a kürtök és trombiták viszik a prémet, a vonósok olykor pattogtatják a húrt, hogy még játékosabbá váljon a nyaralás hangulata. A "Ballet For Divers"-ben ismét a hárfára terelődik a figyelem. Ebből adódóan természetesen megint a víz alatt búvárkodunk. A zene rendkívül szépen illeszkedik az elénk táruló képsorokhoz. Lágyan szállnak a dallamok egészen addig, míg a "címszereplőnk" meg nem jelenik: hirtelen pánikhangulat veszi át az uralmat. A "The Water Kite Sequence"-ben újra felcsendül a már jól ismert cápa-induló. Itt jön ki igazán, hogy Williams-nek maradtak még tartalékai erre a témára. Abszolút visszahozza az előző rész zenei hangulatát. Ismét a kemény vonósjáték és a magas trombiták követik nyomon a "nagy fehér" útját. A szám közepén egy kis dobszólót fedezhetünk fel, mely után a zenekar tagjai tovább folytatják a ragadozó tételeinek boncolgatását.

         A lemezen lévő zenék kétvégletűek: vagy lágyak, vagy elborultak. Köztes állapotról nem igazán lehet beszélni. Ennek megfelelően az előző dinamizmust most a "Brody Misunderstood" követi, ahol ismét lenyugszanak a kedélyek. Erről a vonósok és fúvósok által életre keltett dallamok gondoskodnak. Ezt a tételt nem lehet a "felhőtlen" szóval jellemezni, mert érezni rajta a gondterheltséget, melyet a mélyebb vonósok fejeznek ki, ám a kimért és lassú játékuk, már-már ringatja az embert. A "The Catamaran Race" Williams Cápa albumain található legjobb tételek egyike. Hangulata tökéletesen visszaadja a vitorlázó fiatalok közti versengés felhőtlen érzését és a vele járó vidámságot. A film kronológiáját tekintve nagy ugrás következik be, ugyanis a "Toward Cable Junction" a végső összecsapás előtt, illetve az ahhoz vezető megoldás alatt hallható. A viszonylagos nyugalommal induló tétel hangulatképe szépen lassan redukálódik vissza, mígnem a vonós és rezes szekció tagjai nem kezdik el mértékletesen "felhúzni" a hangulatot.
         Az "Attack On the Helicopter" alcíme lehetne akár a "cápa kontra helikopter" is. Az, hogy hogyan semmisít meg egy vízi élőlény egy egész helikoptert, s ezáltal hogyan jön létre egy nevetséges jelenetsor, kit érdekel? Ott van alatta Williams zenéje és ez a lényeg. Ismét tele lendülettel, kaotizmussal, tipikus Williams jegyekből lett összefűzve, s ezáltal hű maradt az eddigi hasonló tételekhez. A kaotikus dallamok után ismét melankolikussá válik a zene. Az "Open Sea" a "The Catamaran Race" hangulatát adja vissza, csak ha lehet, még lágyabban felvésett hangjegyekkel varázsol el minket.

         A "Fire Aboard and Eddie's Death" című tétellel kezdetét veszi a lemez végére tartogatott tömény akciódömping. Már rögtön az elején hallani egy dinamikus zongoraszólamot, mely ugyan ötvözve lett a zenekar játékával, mégis tökéletesen uralja azt és kitűnik a sok "szárazfa" szolgáltatta hang közül. A zenekar kétségbeesett játékkal követi nyomon Eddie utolsó pillanatait. A zene megtörik egy pillanatra, ám a csellók rögvest nekikezdenek a cápa-motívumnak: a ragadozó ismét támadásba lendül. A "Sean's Rescue"-ban kicsit kavarog a dallamok között Williams, mellyel azt próbálja tükrözni, hogy a vízből kihalászott Sean és az egész, előtte történt eseménysorozat mennyire felkavarta a szereplőket. A "kavargó" kifejezést úgy kell érteni, hogy a hosszú, elnyújtott szólamok vannak összemosva. Tehát semmi kaotizmus, csupán enyhe émelygéshez hasonlatos dallamok hagyják el a hangszórókat. A továbbiakban nem csak a kedélyek kavarognak, hanem a vízfelszín is. Míg az "Attack On The Water Skier" hallgatjuk, megtámadunk egy vízisíelőt. Természetesen a szokványos temperamentummal és zenei motívumokkal kísérve. A trombiták és cintányérok hánykolódnak, a vonósok hol a kétségbeesett emberek motívumát, hol pedig a támadóét húzzák szüntelenül. Williams legtöbb ehhez hasonló zenéje - filmektől függetlenül - csak elsőre tűnik kuszának. Ahogy kiismerjük az albumot, úgy nyílnak meg előttünk ezek a számok is.
         Az utolsó két tétellel zárjuk a cápa sztorinkat. Először jól el kell pusztítanunk a támadónkat, aki még mindig nem érte be az emberáldozatok mennyiségével és szüntelenül csak támad. Ekkor jön Brody és kihúzza az elektromos kábelt a vízből. Na innentől kezdve - vagyis 2:53-tól indulva - kezd igen izgalmas lenni a zene. Először nyugodt kivárás, majd ismét a csapongás uralja a zenekart. De mindezek csak röpke előfutárok a végső dallamsor előtt: lépcsőzetesen épül fel a zene ugyanazzal az ütemmel, ahogy a cápa közelít a vezetékhez. Aztán egy kis tetőpont, s máris az "End Title, End Cast" nyugtató dallamai között találjuk magunkat. Itt már hátradőlve és győzelemittasan játszik a zenekar. A fúvósok fennkölten ontják a dallamokat, melyet a vonósok kísérnek tisztelettel. Még a cintányércsapások is másként szólnak. Majd mindez lassan elhalkul, a hangszerek szépen lassan kivonulnak a tételből. Hiába: Williams megadja a módját, hogy méltó lezárást kapjon egy film.

         Bár a lemezen vannak új dallamok és megoldások, nem sokban különbözik az első rész muzsikájától. Talán még annyi eltérés van, hogy több az akció. De minthogy nem egy különálló műről van szó, hanem folytatásról, így ez úgy jó, ahogy van. Szerintem, aki kedveli Williams munkásságát, vagy "A cápa" zenéjét, az mindenképpen vegye meg, mert megéri. A lemezt a Varése adta ki, tehát eléggé "fapados" verzió. Annyit érdemes még megemlíteni, hogy a borító belső felében egy kritikus a lemezen található minden egyes számhoz hozzáfűz pár gondolatot, ezen kívül megadja a számok azon sorrendjét, ahogyan azok a filmben elhangzottak.
         Létezik egy ennél sokkalta előkelőbb kiadás is, ami limitált példányszámban került napvilágra. Ez egy úgynevezett "Longbox"-os kiadás, ami azt kell érteni, hogy egy hosszúkás dobozban van elhelyezve ugyanez a lemez, ám plusz jár mellé egy könyv, melyben a forgatásról, illetve a filmről készült fotókat találunk. Sajnos ez a verzió jelenleg már nem kapható, maximum aukciós oldalakon lehet rálelni.


    Kulics László
    2005.03.05.




    Tracklista:

      1. Finding The Orca (Main Title) (3:15)
      2. The Menu (1:49)
      3. Ballet For Divers (2:56)
      4. The Water Kite Sequence (2:52)
      5. Brody Misunderstood (2:49)
      6. The Catamaran Race (2:08)
      7. Toward Cable Junction (3:45)
      8. Attack On The Helicopter (1:58)
      9. The Open Sea (2:03)
    10. Fire Aboard And Eddie's Death (3:25)
    11. Sean's Rescue (2:55)
    12. Attack On The Water Skier (2:40)
    13. The Big Jolt! (4:39)
    14. End Title, End Cast (3:21)


    TOVÁBBI ÉRTÉKELÉSEINK:

    Bíró Zsolt

    Dobrosi Tamás          nem értékelte

    Emesz Csaba

    Gregus Péter          nem értékelte

    Szabó Csaba          nem értékelte

    Tihanyi Attila




    KAPCSOLÓDÓ ANYAGOK:

    Deep Blue Sea

    Jaws

    Jaws (Anniversary Collector's Edition)

    War of the Worlds

    További kritikáink
  • Great Expectations
  • Jesse Stone - The Ultimate Collection
  • The Boss Baby
  • In the Heart of the Sea
  • Power Rangers
  • Noah
  • Mighty Morphin Power Rangers: The Movie
  • Crimson Rivers
  • Twister
  • xXx: Return of Xander Cage
  • The Lego Batman Movie
  • Shaft
  • Living in the Age of Airplanes
  • La La Land
  • Immortal Memory

  • Filmzenékről röviden
  • The Dark Tower
  • Remember
  • Split
  • The Hollywood Shorties
  • Eddie the Eagle
  • Spotlight
  • Green Room
  • The Boy
  • Ma Ma
  • Jack Reacher: Never Go Back

  • Filmek alatt hallott zenék
  • Jean-Claude Van Johnson
  • 47 Meters Down (In to Deep)
  • The Shallows
  • Solace
  • Into the Grizzly Maze
  • Enemies Closer
  • D-Tox
  • Rambo III
  • Transformers: Rescue Bots
  • Sex Tape

  • Interjúk
  • Jeff Beal: Apró kincsek
  • Lisa Gerrard: A szív hangja
  • Mark Hinton Stewart: A zene a párbeszédek mögött
  • Wolf Péter: A szerencse kapuja

  • Kollaborációk
  • Oliver Stone filmjeinek zenéi
  • Elmer Bernstein életútja I.
  • Jerry Goldsmith életútja III.
  • Jerry Goldsmith életútja II.
  • Jerry Goldsmith életútja I.

  • A filmzene legendái
  • Angelo Badalamenti
  • Philip Glass
  • Basil Poledouris
  • Lalo Schifrin
  • Dave Grusin

  • Moziszériák,tévésorozatok
  • A hobbit-trilógia zenéi
  • A Rémálom az Elm utcában széria zenéi
  • A Robert Langdon-filmek zenéi
  • A Hellraiser-filmek zenéi
  • A Válaszcsapás zenéje

  • További írásaink
  • Ez volt 2016
  • Oscar előtt és Oscar után 2016
  • 10 éves a Filmzene.net
  • Filmzeneszerzők különböző albumai
  • Filmzenékhez köthető kiadványok
  • Stúdiók
  • Lemezkiadók
  • In Memoriam