FŐOLDAL  |   ZENESZERZŐK  |   FILMZENEALBUMOK  |   FILMZENÉKRŐL RÖVIDEN  |   FILMEK ALATT HALLOTT ZENÉK  |   INTERJÚK    
  |   HÍREK

    Rogue One: A Star Wars Story  Justice League  Murder on the Orient Express  Moon  Wonder Woman  The Ghost and the Darkness  It  Rebel in the Rye  The Mummy  Catch Me If You Can
EGYÉB ÍRÁSOK  |   MOZISZÉRIÁK ÉS TÉVÉSOROZATOK  |   ÉVES ÖSSZESÍTÉSEINK  |   DÍJAK  |   FÓRUM  |   JÓ TUDNI  |   RÓLUNK  |   KAPCSOLAT



Keresés a Filmzene.neten

  







Beszámolók
  • Hollywood Magyarországon - Hans Zimmer-est Lisa Gerrarddal
  • Brian Tyler londoni koncertje
  • Hans Zimmer Magyarországon
  • Az Antonio Sanchez & Migration magyarországi koncertje

  • Zenék egy témára
  • Conan
  • Robin Hood
  • A három testőr
  • Sherlock Holmes
  • Cápás filmek

  • DVD kiadványok
  • Jerry Goldsmith 80th Birthday Tribute Concert - Fimucité 3
  • A Tribute to Basil Poledouris
  • Fimucité 2: Closing Night Gala 2008
  • "War" - A filmzene készítése
  • Creating the Lord of the Rings Symphony




  • Filmzene.net - Irréversible (Thomas Bangalter)

    Filmek alatt hallott zenék



       IRRÉVERSIBLE   (2002)
       Visszafordíthatatlan


      

       zene: Thomas Bangalter
       kiadás éve: 2002
       kiadó: Roulé
       játékidő: 72:38





         A film egy bosszú megfordított kronológiával elmesélt története. Miután Alex (Monica Bellucci) összeveszik egy buliban barátjával, Marcussal (Vincent Cassel), mérgében egyedül indul haza. Egy néptelen aluljárón áthaladva rátámad egy férfi, és kegyetlenül megerőszakolja, majd tettét azzal koronázza meg, hogy húscafattá veri a nőt. Marcus legjobb cimborájával (Albert Dupontel) együtt rálel a tettes tartózkodási helyére, egy melegklubra, és bemennek, hogy revánsot vegyenek rajta...
         Az időt felrúgó, azt visszafelé bemutató filmes struktúra a "Memento" után már senki számára nem hat eredeti ötletnek, Gaspar Noé rendező (valamint író, operatőr és vágó) mégis egy ilyennel próbálkozott meg. Műve kapcsán elsősorban a botrányfilm jelzőt szokás elsütni, ami nem is furcsa, mert két olyan jelenetet is tartalmaz, melyek annyira valóságosnak és hitelesnek hatnak, hogy a gyomor fel-le liftezik ezek pergése közben. Először is megismerkedhetünk a porraloltóval, mint egy kéretlen arcplasztikai műtét eszközével. Ennek bevetése feszegeti ugyan a tűréshatárt, de még éppen azon belül marad, azonban azt, hogy Monica Bellucci embertpróbáló megkínzását negyedórán át, egy vágás nélküli szcénában kelljen bemutatni, semmiféle művészi koncepció nem indokolhatja meg. Az eredmény egy végtelenül kegyetlen dráma, amit jóérzésű ember nem ajánl senkinek, erénye mindazonáltal, hogy a Hamupipőke-történetekben hívőket is ráébreszti az emberi gonoszság határtalanságára.
         A film visszafordíthatatlan, a zene értékelhetetlen - ennél találóbban jellemezni nem is lehetne az aláfestést. Pedig az alapvetően jóval befogadhatóbb muzsikákat gyártó Thomas Bangalter felelt érte, aki zenésztársával Daft Punk néven munkálkodva a slágerlisták élére sorozatban szállította az éllovasokat, elsősorban "Discovery" című, a hetvenes évek szintipopos diszkóhangzását a távoli jövő űrmuzsikájába oltó hangulatos lemezük számai közül. A titokzatosság mítoszát elősegítendő, a társával mindig futurisztikus robotszerelésben és ahhoz passzoló maszkban (ha pedig ez épp nem lenne kéznél, akkor az interjúikban kitakartatják az arcukat) mutatkozó Bangalter áttételesen már utalt rá valamilyen szinten, hogy kétszemélyes csapata annyira nem áll messze a filmektől, hiszen említett lemezük videóihoz egymáshoz kapcsolódó történetű igényes animeklipek készültek. Ebből adódóan nem egészen olyasmire számítottam, amit filmes debütálása közben hallottam.
         Mahler és Beethoven egy-egy beválogatott művén túl a produkcióban körülbelül három esetben észlelhetünk valamit, amit nem háttérzörejnek kell tekinteni - ebből az egyik olyasmi, ami még így is messze áll attól, amit hagyományosan zenének nevezhetnénk. Ez nem más, mint a tettes klubbeli keresése alatt szóló őrületig fokozódó szirénahangzású "kompozíció", ami a háttérben dübörgő drum & bass ütemekkel együtt hosszú perceken át próbálja elidegeníteni és felidegesíteni a nézőt - teljes sikerrel. A másik kettő egy szintetikus dobütésekből álló, szélsőségesen monoton "főtéma", illetve a házibuli alatt hallható fogyaszthatóbb house. Nagy kérdés, hogy egy ennyire kőkemény, a néző letaglózó filmhez milyen lehet az ideális zene. Ha ezt nézzük, akkor Bangalter körülbelül negyedórát kitevő dolgai mindenféleképpen megfelelnek a kívánalmaknak, mert néhol éppolyan sokkolóak, mint a film, és ahhoz hasonlóan minél előbb el kell felejteni bizonyos részeit. Ha tehát valamiféle értékes zenei élményre lennénk kíváncsiak, azt ne ettől a filmtől várjuk.
         Mindebből ebben a formában albumot megjelentetni érdekes vállalkozás lett volna. A kiadott soundtrackkel némileg más is a helyzet, az a fenti témák mellett Bangalter elektronikus szöszmötöléseit és fárasztóan egysíkú ütemeit is tartalmazza, bő egyórában. A CD felvételei főként egy teljesen magára hagyott szekvencer kidobta, rendületlenül ismétlődő dallamú inspirációs szerzeményeket takarnak, így a lemez megvásárlása csak rajongóknak ajánlott, de inkább nekik sem.


    Bíró Zsolt
    2007.03.30.




    Tracklista:

      1. Irreversible (6:32)
      2. Tempus Edax Rerum (1:14)
      3. Excerpt from Symphony no. 9 in D Major - Adagio -
          Gustav Malher (1:49)
      4. Rectum (6:23)
      5. Night Beats (2:17)
      6. Stress (6:41)
      7. Paris By Night (6:05)
      8. Outrage (6:29)
      9. Outrun (5:42)
    10. Spinal Scratch (6:29)
    11. Extra Dry (4:57)
    12. Désaccords (3:48)
    13. Ventura / Into the tunnel (5:47)
    14. Mon Mancge r moi - Etienne Daho (3:51)
    15. Excerpt from Symphony no. 7 in A Major Op. 92 -
          Ludwig Van Beethoven (3:23)
    16. The End (1:11)




    KAPCSOLÓDÓ ANYAGOK:

    8 MM

    Agents Secrets

    Judgment Night

    Manhunter

    További kritikáink
  • Dunkirk
  • Blade Runner
  • Kingsman: The Golden Circle
  • War for the Planet of the Apes
  • Spider-Man Homecoming
  • The Autopsy of Jane Doe
  • Pirates of the Caribbean: Dead Men Tell No Tales
  • Close Encounters of the Third Kind
  • Alien: Covenant
  • King Arthur: The Legend of the Sword
  • Atlantis: The Lost Empire
  • Life
  • Colossal
  • Great Expectations
  • Jesse Stone - The Ultimate Collection
  • The Boss Baby

  • Filmzenékről röviden
  • Jigsaw
  • Hail, Caesar!
  • The Lego Ninjago Movie
  • The Dark Tower
  • Remember
  • Split
  • The Hollywood Shorties
  • Eddie the Eagle
  • Spotlight
  • Green Room

  • Filmek alatt hallott zenék
  • Jean-Claude Van Johnson
  • 47 Meters Down (In to Deep)
  • The Shallows
  • Solace
  • Into the Grizzly Maze
  • Enemies Closer
  • D-Tox
  • Rambo III
  • Transformers: Rescue Bots
  • Sex Tape

  • Interjúk
  • Jeff Beal: Apró kincsek
  • Lisa Gerrard: A szív hangja
  • Mark Hinton Stewart: A zene a párbeszédek mögött
  • Wolf Péter: A szerencse kapuja

  • Kollaborációk
  • Oliver Stone filmjeinek zenéi
  • Elmer Bernstein életútja I.
  • Jerry Goldsmith életútja III.
  • Jerry Goldsmith életútja II.
  • Jerry Goldsmith életútja I.

  • A filmzene legendái
  • Angelo Badalamenti
  • Philip Glass
  • Basil Poledouris
  • Lalo Schifrin
  • Dave Grusin

  • Moziszériák,tévésorozatok
  • A hobbit-trilógia zenéi
  • A Rémálom az Elm utcában széria zenéi
  • A Robert Langdon-filmek zenéi
  • A Hellraiser-filmek zenéi
  • A Válaszcsapás zenéje

  • További írásaink
  • Ez volt 2016
  • Oscar előtt és Oscar után 2016
  • 10 éves a Filmzene.net
  • Filmzeneszerzők különböző albumai
  • Filmzenékhez köthető kiadványok
  • Stúdiók
  • Lemezkiadók
  • In Memoriam