FŐOLDAL  |   ZENESZERZŐK  |   FILMZENEALBUMOK  |   FILMZENÉKRŐL RÖVIDEN  |   FILMEK ALATT HALLOTT ZENÉK  |   INTERJÚK    
  |   HÍREK

    Spider-Man: Homecoming  The Autopsy of Jane Doe  Pirates of the Caribbean: Dead Men Tell No Tales  Close Encounters of the Third Kind  Alien: Covenant  King Arthur: The Legend of the Sword  Atlantis: The Lost Empire  Life  Colossal  Great Expectations
EGYÉB ÍRÁSOK  |   MOZISZÉRIÁK ÉS TÉVÉSOROZATOK  |   ÉVES ÖSSZESÍTÉSEINK  |   DÍJAK  |   FÓRUM  |   JÓ TUDNI  |   RÓLUNK  |   KAPCSOLAT



Keresés a Filmzene.neten

  






Beszámolók
  • Hollywood Magyarországon - Hans Zimmer-est Lisa Gerrarddal
  • Brian Tyler londoni koncertje
  • Hans Zimmer Magyarországon
  • Az Antonio Sanchez & Migration magyarországi koncertje

  • Zenék egy témára
  • Conan
  • Robin Hood
  • A három testőr
  • Sherlock Holmes
  • Cápás filmek

  • DVD kiadványok
  • Jerry Goldsmith 80th Birthday Tribute Concert - Fimucité 3
  • A Tribute to Basil Poledouris
  • Fimucité 2: Closing Night Gala 2008
  • "War" - A filmzene készítése
  • Creating the Lord of the Rings Symphony




  • Filmzene.net - Harry Potter and the Philosopher's Stone (John Williams)    HARRY POTTER AND THE PHILOSOPHER'S STONE   (2001)
       Harry Potter és a Bölcsek köve


      

       zene: John Williams
       vezényel: John Williams
       kiadás éve: 2001
       kiadó: Warner Sunset Records
       játékidő: 73:36




         A huszadik század talán legnépszerűbb regénysorozatát valószínűleg nem kell hosszasan bemutatnom, hiszen ki ne hallott volna az árva varázslótanonc kalandjait megalkotó brit írónő, J.K. Rowling műveiről. 1997-ben tört ki a Harry Potter-láz, ami először csak a regényeknek, majd később a mindenféle csecsebecséken keresztül az eddigi öt mozifilmnek köszönhetően lett úrrá a világon. A hatvannégy nyelvre (köztük olyan holt nyelvekre, mint a latin vagy az ógörög) lefordított könyvek több százmillió példányban keltek el, díjak tucatjait hozták írójuknak, köztük a műfaj legrangosabb elismeréseit (például Hugo-díj), és nem utolsó sorban az egyik leggazdagabb brit nővé is tették szülőanyjukat. A regényfolyam összesen hét kötete tíz év alatt került a boltokba, több esetben a megjelenést óriási hisztéria övezte a rajongók és az ellenzők részéről egyaránt. Sőt a katolikus egyház odáig is elment, hogy istenkáromlással, sátánizmussal, megrontással és hasonló blődségekkel támadta a történetet - mi több, pár ezer példányt nyilvánosan el is égettek. Az ilyen és ehhez hasonló szélsőséges megnyilvánulások ellenére természetes volt, hogy egy ekkora népszerűségnek örvendő történetet meg kell filmesíteni, a jogokat végül a Warner stúdió szerezte meg. Nyilvánvaló volt az is, hogy a sztori egy jó rendezőt igényel, ezért keresték meg Steven Spielberget, hogy vállalja el a direktor szerepét, aki hajlott is a felkérésre, azonban a főszerepet illetően az a határozott elképzelése volt, hogy az akkoriban legismertebb gyerekszínész, Haley Joel Osment alakítsa Harryt. Azonban Rowlingnak is voltak határozott elképzelései, és bármennyire is csábítónak tűnt, hogy a világ legsikeresebb rendezője álmodja vászonra a művét, kitartott azon akarata mellett, hogy a filmben a főszerepeket csak brit színészek játszhatják - az írónő szava pedig szent volt, hiszen tőle függött az egész franchise. Spielberg után a producerek látókörébe a "Reszkessetek, betörők!"-kel befutott, tehát a gyerekfilmek terén nagyon tapasztalt Chris Columbus került. A rendező helyzete, bár híres regényt dolgozhatott fel, nem volt irigylésre méltó, mert a filmet a szokásosnál is fokozottabb várakozás előzte meg, ráadásul "A Gyűrűk Ura - A Gyűrű Szövetsége" bemutatója is akkortájt volt. Harry Potter első kalandja azonban kiállta a próbát, bemutatásának évében a bevételt tekintve a rangsorban csak a "Titanic" előzte meg, és azóta ugyan az ötödik helyre csúszott vissza, de sikerességével minden idők legjövedelmezőbb sorozatát indította el.
         Bár megoszlanak a vélemények arról, hogy az eddigi öt Potter-film közül ez-e a leggyengébb (főként a túlzott meseszerűségét érték kritikák), azonban a folytatásokat tekintve ennél jobb kezdetet el sem lehetett volna képzelni. A filmek fokozatosan lesznek egyre sötétebbek, félelmetesebbek, ehhez pedig elengedhetetlen volt, hogy a kezdeteket megörökítő mozi sallangmentesen megalapozza a későbbiekben kiteljesedő történetet. Persze volt elhibázott elem is, főként a vizuális effektusokat érte jogos vád, hogy túlságosan egyszerűek, régiesek, korszerűtlenek. Néhány trükk tényleg eléggé idejétmúlt volt, például a repkedő szellemeknél már a nyolcvanas években is jobban kidolgozott kísérteteket vonultatott fel a "Szellemirtók". Azonban a kitűnő brit színészgárda, a jól megírt forgatókönyv, a megfelelő rendezés feledteti a látvány kisebb hiányosságait.

         Saját elmondása szerint John Williamset kevés felkérés fogta meg annyira, mint Harry Potter történetének első epizódja. A regény, majd a film első vágott verziója után még fokozottabb lett a zeneszerző érdeklődése, melynek eredményét legelőször az előzetes alá komponált zenében csodálhattuk meg: ez volt a Hedwig-téma, mely az egész sorozat meghatározó motívuma lett. Ez a keringő alapokra épülő jellegzetes dallam sokszor feltűnik, alapjában véve vonósok szólaltatják meg, de a legismertebb a cselesztás verziója, mely csaknem az összes részben elhangzik. Williams a szokásosnál több időt kapott az aláfestés elkészítésére, erre a minőségi zene és a hosszú játékidő miatt szüksége is volt. A score-t a zeneszeretők körében legalább akkora várakozás előzte meg, mint a film eljövetelét, a kíváncsiságot pedig csak fokozta az, hogy egy 2001-es nyári koncerten - a film bemutatóját jócskán megelőzve - a szerző a "Prologue" című tételt bemutatta a közönségnek.
         Williams lényegesen gazdagabb zenét álmodott a bölcsek kövének felkutatásához, azonban állítása szerint a vágás miatt néhány téma átalakult, illetve más értelmet kapott - a maestro emiatt nem feltétlenül volt elégedett a munkája felhasználásával. Talán ez okból, talán más miatt, de tény, hogy az első Harry Potter-muzsika lényegesen szürkébb, mint a négy folytatás aláfestése. Bár van két zseniális, John Williamshez méltó főtéma, de ezek gyakori ismétlése, valamint más emlékezetes motívum hiánya, illetve a szerző régebbi munkáiból való erőteljes átemelés, valamint a hangszerelés színtelensége sokat ront a zene összhatásán. A score legfőbb hibája tehát a történet adta zenei lehetőségek elmulasztásában rejlik, abban, hogy Williams a főtémák és egy-két nem feltűnő dallamon kívül, gyakorlatilag a "Star Wars"-széria, a "Reszkessetek, betörők!", az Indiana Jones-sorozat, vagy például a "Hook" zenéjét írta újra. Az első húsz perc után elég rendesen unalmassá válik a kiadvány, a zseniális főtéma miatt a lemez elejét illetően kialakuló érdeklődés jócskán alábbhagy a hallgatóban, innentől kezdve az album végéig pedig csak időnként találunk olyan részt, ami miatt dicsérni lehetne a szerzőt. Persze ez nem azt jelenti, hogy az első Harry Potter-zene rossz lenne, mert nem az, azonban nehéz ugyanazokat a zenei fordulatokat magasra értékelni, mi több élvezni, ha már jó pár korábbi munkájában ellőtte azokat egy komponista. Williamset gyakran éri ez a vád - mely néha igazságtalan - de jelen zenében, főleg a történetet övező fokozottabb figyelem miatt erőteljesebben kiütközött a régebbi alkotásokhoz való visszanyúlás, melyet ebben az esetben jogosan kritizáltak.

         Az album talán legjobb pontja a nyitótétel, a már említett "Prologue", mely a Hedwig-témát mutatja be, később az album végén egy egész track viseli ennek a motívumnak a címét ("Hedwig's Theme"), kissé értelmetlenül, hiszen ez a tétel nagyjából a teljes zenei anyagot összefoglalja, és nemcsak a Hedwig-témát járja körül, tehát az elnevezésnek ebből a szempontból nincs értelme. Sőt, ha igazán szőrszálhasogatók akarnánk lenni, akkor el lehet mondani, hogy az egyébként Potter-témaként is ismert dallam elnevezése is értelmetlen, hiszen Harry baglyának a nevét viseli, viszont a filmben sehol sem kapcsolódik az állathoz. Mint korábban már említettem, a score kicsit szürke, néhol fantáziátlan, ez azonban az első félórában még nem jelentkezik, mert az album eleje kifejezetten élvezetes, olyan alkotás, amiről az ember jogosan zenghet dicshimnuszokat. A "Harry's Wondrous World" kibővíti a főtémát és a másik jellegzetes témát is felvázolja. Csilingelős, játékos, gyermeki zene ez, mely leginkább csak az olyan nagyok munkáihoz mérhető, mint például Csajkovszkij. A "The Arrival of Baby Harry" a főtémára mutat be egy újabb variációt, az abban rejlő sötétséget tárja fel, a The London Voices először itt lép be a zenébe igazán gyönyörűen adva elő a szerző elképzelését.
         A "Diagon Alley and the Gringotts Vault" új stílus felé viszi a hallgatót, ebben Harry és a mágia első igazi találkozását valamiért reneszánsz zenével festi alá Williams, a tétel igen magas szintű, a hegedű csapongó játéka zseniális húzás volt. A reneszánsz hatás azonban - és ez az egyik legnagyobb probléma - a score további részében is erőteljesen megmarad, talán Roxfort kastélyának kinézete miatt gondolhatta a komponista, hogy ez a stílus megfelelő a filmhez, de a történetet kissé komolytalanná teszi, amire még ráerősít, hogy a két főtéma állandó ismétlése körülbelül a nyolcadik tétel ("Mr. Longbottom Flies") táján már kifejezetten unalmassá válik. A korong közepe a szerző régebbi munkáira hajazó tételeket tartalmaz, innen egyedül a "The Quidditch Match" az, ami méltó az írója hírnevéhez (bár újdonságot ez sem tartalmaz). Különösen tetszetős a filmben más formában elhangzó kísérteties "Christmas at Hogwarts", mely a varázslepel ambientes témájával indító "The Invisibility Cloak and the Library Scene"-ben folytatódik, a szerzőtől szokatlanul itt elektronikus muzsikát is hallunk. Említést érdemlő tétel még a "The Chess Game", melyben a feszültség és a drámaiság keveredik jól. Aztán kapunk még egy jellegtelen Voldemort-motívumot is, levezetésnek pedig egy tipikusan hollywoodias muzsikát, a "Leaving Hogwarts" hangjaiban.

         Az album és a film zenei anyaga között viszonylag nagy a különbség, a CD-n lévő muzsika színesebb és gazdagabb annál, mint amit a képek alatt hallunk, néhány részlet szerencsére továbbfejlesztve, illetve Williams eredeti elképzelése szerint került fel a korongra. A komponista további két roxforti tanévhez adta még a nevét, szerencsére ezek esetében már sokkal összetettebb munka került ki a kezei közül, bizonyítva, hogy valóban inspirálólag hatott rá Harry Potter világa, csak ez az első epizódban valahogy nem tudott kitörni.


    Gregus Péter
    2009.04.08.




    Tracklista:

      1. Prologue (2:12)
      2. Harry's Wondrous World (5:21)
      3. The Arrival of Baby Harry (4:25)
      4. Visit to The Zoo and Letters from Hogwarts (3:23)
      5. Diagon Alley and the Gringotts Vault (4:06)
      6. Platform Nine-and-Three-Quarters and the Journey
          to Hogwarts (3:14)
      7. Entry into the Great Hall and the Banquet (3:42)
      8. Mr. Longbottom Flies (3:35)
      9. Hogwarts Forever! and the Moving Stairs (3:46)
    10. The Norwegian Ridgeback and a Change of
          Season (2:47)
    11. The Quidditch Match (8:29)
    12. Christmas at Hogwarts (2:56)
    13. The Invisibility Cloak and the Library Scene (3:16)
    14. Fluffy's Harp (2:39)
    15. In the Devil's Snare and the Flying Keys (2:21)
    16. The Chess Game (3:49)
    17. The Face of Voldemort (6:10)
    18. Leaving Hogwarts (2:14)
    19. Hedwig's Theme (5:11)



    TOVÁBBI ÉRTÉKELÉSEINK:

    Bíró Zsolt

    Dobrosi Tamás

    Emesz Csaba

    Kulics László

    Szabó Csaba          nem értékelte

    Tihanyi Attila




    KAPCSOLÓDÓ ANYAGOK:

    Harry Potter and the Goblet of Fire

    Home Alone

    Indiana Jones and the Temple of Doom

    Star Wars - Episode IV: A New Hope

    További kritikáink
  • Jesse Stone - The Ultimate Collection
  • The Boss Baby
  • In the Heart of the Sea
  • Power Rangers
  • Noah
  • Mighty Morphin Power Rangers: The Movie
  • Crimson Rivers
  • Twister
  • xXx: Return of Xander Cage
  • The Lego Batman Movie
  • Shaft
  • Living in the Age of Airplanes
  • La La Land
  • Immortal Memory
  • Spirit: Stallion of the Cimarron

  • Filmzenékről röviden
  • Remember
  • Split
  • The Hollywood Shorties
  • Eddie the Eagle
  • Spotlight
  • Green Room
  • The Boy
  • Ma Ma
  • Jack Reacher: Never Go Back
  • Gagarin - First in Space

  • Filmek alatt hallott zenék
  • Jean-Claude Van Johnson
  • 47 Meters Down (In to Deep)
  • The Shallows
  • Solace
  • Into the Grizzly Maze
  • Enemies Closer
  • D-Tox
  • Rambo III
  • Transformers: Rescue Bots
  • Sex Tape

  • Interjúk
  • Jeff Beal: Apró kincsek
  • Lisa Gerrard: A szív hangja
  • Mark Hinton Stewart: A zene a párbeszédek mögött
  • Wolf Péter: A szerencse kapuja

  • Kollaborációk
  • Oliver Stone filmjeinek zenéi
  • Elmer Bernstein életútja I.
  • Jerry Goldsmith életútja III.
  • Jerry Goldsmith életútja II.
  • Jerry Goldsmith életútja I.

  • A filmzene legendái
  • Angelo Badalamenti
  • Philip Glass
  • Basil Poledouris
  • Lalo Schifrin
  • Dave Grusin

  • Moziszériák,tévésorozatok
  • A hobbit-trilógia zenéi
  • A Rémálom az Elm utcában széria zenéi
  • A Robert Langdon-filmek zenéi
  • A Hellraiser-filmek zenéi
  • A Válaszcsapás zenéje

  • További írásaink
  • Ez volt 2016
  • Oscar előtt és Oscar után 2016
  • 10 éves a Filmzene.net
  • Filmzeneszerzők különböző albumai
  • Filmzenékhez köthető kiadványok
  • Stúdiók
  • Lemezkiadók
  • In Memoriam