FŐOLDAL  |   ZENESZERZŐK  |   FILMZENEALBUMOK  |   FILMZENÉKRŐL RÖVIDEN  |   FILMEK ALATT HALLOTT ZENÉK  |   INTERJÚK    
  |   HÍREK

    Rogue One: A Star Wars Story  Justice League  Murder on the Orient Express  Moon  Wonder Woman  The Ghost and the Darkness  It  Rebel in the Rye  The Mummy  Catch Me If You Can
EGYÉB ÍRÁSOK  |   MOZISZÉRIÁK ÉS TÉVÉSOROZATOK  |   ÉVES ÖSSZESÍTÉSEINK  |   DÍJAK  |   FÓRUM  |   JÓ TUDNI  |   RÓLUNK  |   KAPCSOLAT



Keresés a Filmzene.neten

  







Beszámolók
  • Hollywood Magyarországon - Hans Zimmer-est Lisa Gerrarddal
  • Brian Tyler londoni koncertje
  • Hans Zimmer Magyarországon
  • Az Antonio Sanchez & Migration magyarországi koncertje

  • Zenék egy témára
  • Conan
  • Robin Hood
  • A három testőr
  • Sherlock Holmes
  • Cápás filmek

  • DVD kiadványok
  • Jerry Goldsmith 80th Birthday Tribute Concert - Fimucité 3
  • A Tribute to Basil Poledouris
  • Fimucité 2: Closing Night Gala 2008
  • "War" - A filmzene készítése
  • Creating the Lord of the Rings Symphony




  • Filmzene.net - Harry Potter and the Philosopher's Stone (John Williams)    HARRY POTTER AND THE PHILOSOPHER'S STONE   (2001)
       Harry Potter és a Bölcsek köve


      

       zene: John Williams
       vezényel: John Williams
       kiadás éve: 2001
       kiadó: Warner Sunset Records
       játékidő: 73:36




         A huszadik század talán legnépszerűbb regénysorozatát valószínűleg nem kell hosszasan bemutatnom, hiszen ki ne hallott volna az árva varázslótanonc kalandjait megalkotó brit írónő, J.K. Rowling műveiről. 1997-ben tört ki a Harry Potter-láz, ami először csak a regényeknek, majd később a mindenféle csecsebecséken keresztül az eddigi öt mozifilmnek köszönhetően lett úrrá a világon. A hatvannégy nyelvre (köztük olyan holt nyelvekre, mint a latin vagy az ógörög) lefordított könyvek több százmillió példányban keltek el, díjak tucatjait hozták írójuknak, köztük a műfaj legrangosabb elismeréseit (például Hugo-díj), és nem utolsó sorban az egyik leggazdagabb brit nővé is tették szülőanyjukat. A regényfolyam összesen hét kötete tíz év alatt került a boltokba, több esetben a megjelenést óriási hisztéria övezte a rajongók és az ellenzők részéről egyaránt. Sőt a katolikus egyház odáig is elment, hogy istenkáromlással, sátánizmussal, megrontással és hasonló blődségekkel támadta a történetet - mi több, pár ezer példányt nyilvánosan el is égettek. Az ilyen és ehhez hasonló szélsőséges megnyilvánulások ellenére természetes volt, hogy egy ekkora népszerűségnek örvendő történetet meg kell filmesíteni, a jogokat végül a Warner stúdió szerezte meg. Nyilvánvaló volt az is, hogy a sztori egy jó rendezőt igényel, ezért keresték meg Steven Spielberget, hogy vállalja el a direktor szerepét, aki hajlott is a felkérésre, azonban a főszerepet illetően az a határozott elképzelése volt, hogy az akkoriban legismertebb gyerekszínész, Haley Joel Osment alakítsa Harryt. Azonban Rowlingnak is voltak határozott elképzelései, és bármennyire is csábítónak tűnt, hogy a világ legsikeresebb rendezője álmodja vászonra a művét, kitartott azon akarata mellett, hogy a filmben a főszerepeket csak brit színészek játszhatják - az írónő szava pedig szent volt, hiszen tőle függött az egész franchise. Spielberg után a producerek látókörébe a "Reszkessetek, betörők!"-kel befutott, tehát a gyerekfilmek terén nagyon tapasztalt Chris Columbus került. A rendező helyzete, bár híres regényt dolgozhatott fel, nem volt irigylésre méltó, mert a filmet a szokásosnál is fokozottabb várakozás előzte meg, ráadásul "A Gyűrűk Ura - A Gyűrű Szövetsége" bemutatója is akkortájt volt. Harry Potter első kalandja azonban kiállta a próbát, bemutatásának évében a bevételt tekintve a rangsorban csak a "Titanic" előzte meg, és azóta ugyan az ötödik helyre csúszott vissza, de sikerességével minden idők legjövedelmezőbb sorozatát indította el.
         Bár megoszlanak a vélemények arról, hogy az eddigi öt Potter-film közül ez-e a leggyengébb (főként a túlzott meseszerűségét érték kritikák), azonban a folytatásokat tekintve ennél jobb kezdetet el sem lehetett volna képzelni. A filmek fokozatosan lesznek egyre sötétebbek, félelmetesebbek, ehhez pedig elengedhetetlen volt, hogy a kezdeteket megörökítő mozi sallangmentesen megalapozza a későbbiekben kiteljesedő történetet. Persze volt elhibázott elem is, főként a vizuális effektusokat érte jogos vád, hogy túlságosan egyszerűek, régiesek, korszerűtlenek. Néhány trükk tényleg eléggé idejétmúlt volt, például a repkedő szellemeknél már a nyolcvanas években is jobban kidolgozott kísérteteket vonultatott fel a "Szellemirtók". Azonban a kitűnő brit színészgárda, a jól megírt forgatókönyv, a megfelelő rendezés feledteti a látvány kisebb hiányosságait.

         Saját elmondása szerint John Williamset kevés felkérés fogta meg annyira, mint Harry Potter történetének első epizódja. A regény, majd a film első vágott verziója után még fokozottabb lett a zeneszerző érdeklődése, melynek eredményét legelőször az előzetes alá komponált zenében csodálhattuk meg: ez volt a Hedwig-téma, mely az egész sorozat meghatározó motívuma lett. Ez a keringő alapokra épülő jellegzetes dallam sokszor feltűnik, alapjában véve vonósok szólaltatják meg, de a legismertebb a cselesztás verziója, mely csaknem az összes részben elhangzik. Williams a szokásosnál több időt kapott az aláfestés elkészítésére, erre a minőségi zene és a hosszú játékidő miatt szüksége is volt. A score-t a zeneszeretők körében legalább akkora várakozás előzte meg, mint a film eljövetelét, a kíváncsiságot pedig csak fokozta az, hogy egy 2001-es nyári koncerten - a film bemutatóját jócskán megelőzve - a szerző a "Prologue" című tételt bemutatta a közönségnek.
         Williams lényegesen gazdagabb zenét álmodott a bölcsek kövének felkutatásához, azonban állítása szerint a vágás miatt néhány téma átalakult, illetve más értelmet kapott - a maestro emiatt nem feltétlenül volt elégedett a munkája felhasználásával. Talán ez okból, talán más miatt, de tény, hogy az első Harry Potter-muzsika lényegesen szürkébb, mint a négy folytatás aláfestése. Bár van két zseniális, John Williamshez méltó főtéma, de ezek gyakori ismétlése, valamint más emlékezetes motívum hiánya, illetve a szerző régebbi munkáiból való erőteljes átemelés, valamint a hangszerelés színtelensége sokat ront a zene összhatásán. A score legfőbb hibája tehát a történet adta zenei lehetőségek elmulasztásában rejlik, abban, hogy Williams a főtémák és egy-két nem feltűnő dallamon kívül, gyakorlatilag a "Star Wars"-széria, a "Reszkessetek, betörők!", az Indiana Jones-sorozat, vagy például a "Hook" zenéjét írta újra. Az első húsz perc után elég rendesen unalmassá válik a kiadvány, a zseniális főtéma miatt a lemez elejét illetően kialakuló érdeklődés jócskán alábbhagy a hallgatóban, innentől kezdve az album végéig pedig csak időnként találunk olyan részt, ami miatt dicsérni lehetne a szerzőt. Persze ez nem azt jelenti, hogy az első Harry Potter-zene rossz lenne, mert nem az, azonban nehéz ugyanazokat a zenei fordulatokat magasra értékelni, mi több élvezni, ha már jó pár korábbi munkájában ellőtte azokat egy komponista. Williamset gyakran éri ez a vád - mely néha igazságtalan - de jelen zenében, főleg a történetet övező fokozottabb figyelem miatt erőteljesebben kiütközött a régebbi alkotásokhoz való visszanyúlás, melyet ebben az esetben jogosan kritizáltak.

         Az album talán legjobb pontja a nyitótétel, a már említett "Prologue", mely a Hedwig-témát mutatja be, később az album végén egy egész track viseli ennek a motívumnak a címét ("Hedwig's Theme"), kissé értelmetlenül, hiszen ez a tétel nagyjából a teljes zenei anyagot összefoglalja, és nemcsak a Hedwig-témát járja körül, tehát az elnevezésnek ebből a szempontból nincs értelme. Sőt, ha igazán szőrszálhasogatók akarnánk lenni, akkor el lehet mondani, hogy az egyébként Potter-témaként is ismert dallam elnevezése is értelmetlen, hiszen Harry baglyának a nevét viseli, viszont a filmben sehol sem kapcsolódik az állathoz. Mint korábban már említettem, a score kicsit szürke, néhol fantáziátlan, ez azonban az első félórában még nem jelentkezik, mert az album eleje kifejezetten élvezetes, olyan alkotás, amiről az ember jogosan zenghet dicshimnuszokat. A "Harry's Wondrous World" kibővíti a főtémát és a másik jellegzetes témát is felvázolja. Csilingelős, játékos, gyermeki zene ez, mely leginkább csak az olyan nagyok munkáihoz mérhető, mint például Csajkovszkij. A "The Arrival of Baby Harry" a főtémára mutat be egy újabb variációt, az abban rejlő sötétséget tárja fel, a The London Voices először itt lép be a zenébe igazán gyönyörűen adva elő a szerző elképzelését.
         A "Diagon Alley and the Gringotts Vault" új stílus felé viszi a hallgatót, ebben Harry és a mágia első igazi találkozását valamiért reneszánsz zenével festi alá Williams, a tétel igen magas szintű, a hegedű csapongó játéka zseniális húzás volt. A reneszánsz hatás azonban - és ez az egyik legnagyobb probléma - a score további részében is erőteljesen megmarad, talán Roxfort kastélyának kinézete miatt gondolhatta a komponista, hogy ez a stílus megfelelő a filmhez, de a történetet kissé komolytalanná teszi, amire még ráerősít, hogy a két főtéma állandó ismétlése körülbelül a nyolcadik tétel ("Mr. Longbottom Flies") táján már kifejezetten unalmassá válik. A korong közepe a szerző régebbi munkáira hajazó tételeket tartalmaz, innen egyedül a "The Quidditch Match" az, ami méltó az írója hírnevéhez (bár újdonságot ez sem tartalmaz). Különösen tetszetős a filmben más formában elhangzó kísérteties "Christmas at Hogwarts", mely a varázslepel ambientes témájával indító "The Invisibility Cloak and the Library Scene"-ben folytatódik, a szerzőtől szokatlanul itt elektronikus muzsikát is hallunk. Említést érdemlő tétel még a "The Chess Game", melyben a feszültség és a drámaiság keveredik jól. Aztán kapunk még egy jellegtelen Voldemort-motívumot is, levezetésnek pedig egy tipikusan hollywoodias muzsikát, a "Leaving Hogwarts" hangjaiban.

         Az album és a film zenei anyaga között viszonylag nagy a különbség, a CD-n lévő muzsika színesebb és gazdagabb annál, mint amit a képek alatt hallunk, néhány részlet szerencsére továbbfejlesztve, illetve Williams eredeti elképzelése szerint került fel a korongra. A komponista további két roxforti tanévhez adta még a nevét, szerencsére ezek esetében már sokkal összetettebb munka került ki a kezei közül, bizonyítva, hogy valóban inspirálólag hatott rá Harry Potter világa, csak ez az első epizódban valahogy nem tudott kitörni.


    Gregus Péter
    2009.04.08.




    Tracklista:

      1. Prologue (2:12)
      2. Harry's Wondrous World (5:21)
      3. The Arrival of Baby Harry (4:25)
      4. Visit to The Zoo and Letters from Hogwarts (3:23)
      5. Diagon Alley and the Gringotts Vault (4:06)
      6. Platform Nine-and-Three-Quarters and the Journey
          to Hogwarts (3:14)
      7. Entry into the Great Hall and the Banquet (3:42)
      8. Mr. Longbottom Flies (3:35)
      9. Hogwarts Forever! and the Moving Stairs (3:46)
    10. The Norwegian Ridgeback and a Change of
          Season (2:47)
    11. The Quidditch Match (8:29)
    12. Christmas at Hogwarts (2:56)
    13. The Invisibility Cloak and the Library Scene (3:16)
    14. Fluffy's Harp (2:39)
    15. In the Devil's Snare and the Flying Keys (2:21)
    16. The Chess Game (3:49)
    17. The Face of Voldemort (6:10)
    18. Leaving Hogwarts (2:14)
    19. Hedwig's Theme (5:11)



    TOVÁBBI ÉRTÉKELÉSEINK:

    Bíró Zsolt

    Dobrosi Tamás

    Emesz Csaba

    Kulics László

    Szabó Csaba          nem értékelte

    Tihanyi Attila




    KAPCSOLÓDÓ ANYAGOK:

    Harry Potter and the Goblet of Fire

    Home Alone

    Indiana Jones and the Temple of Doom

    Star Wars - Episode IV: A New Hope

    További kritikáink
  • Dunkirk
  • Blade Runner
  • Kingsman: The Golden Circle
  • War for the Planet of the Apes
  • Spider-Man Homecoming
  • The Autopsy of Jane Doe
  • Pirates of the Caribbean: Dead Men Tell No Tales
  • Close Encounters of the Third Kind
  • Alien: Covenant
  • King Arthur: The Legend of the Sword
  • Atlantis: The Lost Empire
  • Life
  • Colossal
  • Great Expectations
  • Jesse Stone - The Ultimate Collection
  • The Boss Baby

  • Filmzenékről röviden
  • Jigsaw
  • Hail, Caesar!
  • The Lego Ninjago Movie
  • The Dark Tower
  • Remember
  • Split
  • The Hollywood Shorties
  • Eddie the Eagle
  • Spotlight
  • Green Room

  • Filmek alatt hallott zenék
  • Jean-Claude Van Johnson
  • 47 Meters Down (In to Deep)
  • The Shallows
  • Solace
  • Into the Grizzly Maze
  • Enemies Closer
  • D-Tox
  • Rambo III
  • Transformers: Rescue Bots
  • Sex Tape

  • Interjúk
  • Jeff Beal: Apró kincsek
  • Lisa Gerrard: A szív hangja
  • Mark Hinton Stewart: A zene a párbeszédek mögött
  • Wolf Péter: A szerencse kapuja

  • Kollaborációk
  • Oliver Stone filmjeinek zenéi
  • Elmer Bernstein életútja I.
  • Jerry Goldsmith életútja III.
  • Jerry Goldsmith életútja II.
  • Jerry Goldsmith életútja I.

  • A filmzene legendái
  • Angelo Badalamenti
  • Philip Glass
  • Basil Poledouris
  • Lalo Schifrin
  • Dave Grusin

  • Moziszériák,tévésorozatok
  • A hobbit-trilógia zenéi
  • A Rémálom az Elm utcában széria zenéi
  • A Robert Langdon-filmek zenéi
  • A Hellraiser-filmek zenéi
  • A Válaszcsapás zenéje

  • További írásaink
  • Ez volt 2016
  • Oscar előtt és Oscar után 2016
  • 10 éves a Filmzene.net
  • Filmzeneszerzők különböző albumai
  • Filmzenékhez köthető kiadványok
  • Stúdiók
  • Lemezkiadók
  • In Memoriam