FŐOLDAL  |   ZENESZERZŐK  |   FILMZENEALBUMOK  |   FILMZENÉKRŐL RÖVIDEN  |   FILMEK ALATT HALLOTT ZENÉK  |   INTERJÚK    
  |   HÍREK

    The Mummy  Catch Me If You Can  Dunkirk  Blade Runner  Kingsman: The Golden Circle  War for the Planet of the Apes  Spider-Man: Homecoming  The Autopsy of Jane Doe  Pirates of the Caribbean: Dead Men Tell No Tales  Close Encounters of the Third Kind
EGYÉB ÍRÁSOK  |   MOZISZÉRIÁK ÉS TÉVÉSOROZATOK  |   ÉVES ÖSSZESÍTÉSEINK  |   DÍJAK  |   FÓRUM  |   JÓ TUDNI  |   RÓLUNK  |   KAPCSOLAT



Keresés a Filmzene.neten

  






Beszámolók
  • Hollywood Magyarországon - Hans Zimmer-est Lisa Gerrarddal
  • Brian Tyler londoni koncertje
  • Hans Zimmer Magyarországon
  • Az Antonio Sanchez & Migration magyarországi koncertje

  • Zenék egy témára
  • Conan
  • Robin Hood
  • A három testőr
  • Sherlock Holmes
  • Cápás filmek

  • DVD kiadványok
  • Jerry Goldsmith 80th Birthday Tribute Concert - Fimucité 3
  • A Tribute to Basil Poledouris
  • Fimucité 2: Closing Night Gala 2008
  • "War" - A filmzene készítése
  • Creating the Lord of the Rings Symphony




  • Filmzene.net - House of Sand and Fog (James Horner)    HOUSE OF SAND AND FOG   (2003)
       Ház a ködben


      

       zene: James Horner
       vezényel: James Horner
       kiadás éve: 2003
       kiadó: Varése Sarabande
       játékidő: 69:46




         Az utóbbi évek egyik legtermékenyebb időszakát tudhatta magáénak James Horner a 2003-as évet illetően, egyszerre ugyanis négy különböző feladattal kellett megbirkóznia. A "The Missing", a "Radio", és a "Beyond Borders" mellett a "Ház a ködben" című film érkezett leghamarabb kishazánkba, s anélkül, hogy a másik háromhoz írt zenéjéről egy szót is szólnék, bátran kijelenthetem, talán a legjobb választás ezzel kezdeni. Vadim Perelman debütáló filmje elsősorban a bürokrácia átláthatatlanságát, annak életeket tönkretevő intézkedéseit próbálja előtérbe helyezni. A ködben álló házért folytatott kétségbeesett harc ugyanis egy hibás papírmunka eredményeként tör ki a szerencsétlenül kilakoltatott Kathy (Jennifer Connelly) és az újonnan beköltözött iráni emigráns ezredes (Ben Kingsley) között. Egyikük tehát a múltja miatt, másikuk a jövőjét kívánva tesz hiábavaló próbálkozásokat a ház visszaszerzéséért, illetve megtartásáért. Kettejük igazán emberi ragaszkodása a saját otthon iránt hűen ábrázolja a valódi magány és tehetetlenség érzetét, mindezek kifejezésére pedig állandóan jelen van James Horner fantasztikus aláfestő muzsikája, mely valóban ködszerű fátyolként takarja be a drámai történetet.
         A csendes, mély melankóliát árasztó zene alapvetően zongoraközpontú dallamokból áll, főtémák nélkül, hosszú harmóniákra és kitartott hangokra építve. A film feszült és drámai hangulatához mérten Horner leegyszerűsítette a rendelkezésére álló eszköztárat, és már a munka kezdetén szabadságra küldte a Hollywood Symphony Orchestra fúvósait, hogy a belső intimitás kifejezésére csak és kizárólag vonósokat és zongorát alkalmazzon. Az albumon közreműködik a filmzenegyártás örök zongoristája, Randy Kerber, ráadásul talán most először olyan tételben játszhat ("Two People"), melyben rajta kívül semmilyen más hangszer nem kapott szerepet. Természetesen nem maradhat el a saját zeneszerzői védjegy, így a szintetizátoros atmoszféra, illetve az elektronikus kórus jelenléte sem. Mindezekből, mondhatnánk, egy átlagos, kevésbé zajos Horner-albumot vehetünk kezünkbe, hibáznánk azonban, ha nem szentelnénk különös figyelmet erre a pazar zenére. A nagyhatású produkciók szerelmesei jobb, ha távol tartják magukat, a "House Of Sand And Fog" ugyanis egy teljesen depresszív, önmagunkba fordulást idéző hetven perc, szürke hajnalokon vagy borongós késő délutánokon történő magányos hallgatásra.

         Az indító "An Older Life" megadja a ködös alaphangulatot, a szimplán szintetizátoron megszólaló tétel egy-két halkabb effekttel kellően nyomasztó hatású. A közel két perc épp elegendő ahhoz, hogy a második tételben felcsendülő mély, kezdetben furcsának tűnő harmóniákat már egy lecsendesedett állapotban fogadjuk be. A "The Waves Of The Caspian Sea" címéhez hűen árasztja a végtelen tenger ünnepélyességét, finoman keveredve a felsejlő drámai pillanatokkal. A lágyan hullámzó dallamokból a teljes vonós szekció kiveszi a részét, a csengettyűs felütés megfoghatatlan varázslatosságot ad hozzá a csodálatos összhanghoz. Az "Old Photos, New Memories" tompa zongorajátékkal indul, s ha valaminek van szívszorongató hatása, akkor mindenképpen ez az a pont, ahol a szentimentálisabb hallgatónak akár könnyek is szökhetnek a szemébe. A zongorát követő csendes és mélyen kitartott vonósharmóniák amolyan David Julyan-os utóérzetet ébreszthetnek, ez a megoldás a szerző "Memento", vagy "Insomnia" című zenéinek alappillére. Az egyes megszólaltatott akkordok közötti pillanatnyi elcsendesedés szintén egy olyan eleme a zenének, ami teljes egészében képes a magányból fakadó melankóliát a végletekig fokozni. Semmi harsány hangzás, csak színtiszta, halk merengés.
         "This Is No Longer Your House" - a dráma megszületése. A tétel címe eredetileg idézőjelek közé van ékelve, ezzel is nyomatékosítja a kilakoltatás tényét ("többé már nem a te házad"). Az eddigi hangzásvilágot megtöri egy tompa és zavaró, billentyűs hangszerhez hasonlítható effekt, mely a pörgős pillanatait követően olykor odabök egy-egy disszonáns hangsort az éppen felcsendülő harmóniákhoz. Mély zongorahang és a magas vonósok egyvelege zárja a tételt, drámai klisének is mondhatnánk, mégis magával ragadó. Az ötödik "Two People" a már korábban említett fantasztikus zongoraszóló, melyhez hasonlóval egyre ritkábban találkozhatunk filmzenei albumokon, pedig drámai szempontból az egyik leginkább hatásvadász elem. A "Kathy's Night" csendes vonósok közé illeszkedő magas elektronikus kórussal szólal meg, a hetedik "Parallel Lives, Parallel Loves"-ben pedig ismét julyanes harmóniákra helyezi a tompa zongora játékát, néhol megsegítve egy-egy erősebben felmorduló bőgővel. A nyolcas "Behrani's Thoughts; Long Ago" vegyíti a második tételben hallott motívumokat az előző kettőben hallottakkal, egy picit több szintetizátort alkalmazva. A "Break-In" az első igazán mozgalmas tétel, felidézi Horner "Legends Of The Fall"-jának, vagy a jelen művel azonos évben komponált "The Missing" hasonló pillanatait. A hullámzó vonósok csak rövid ideig hozzák a drámai morajlást, a rövidke tétel végére visszatér az ismeretlen billentyűs disszonanciája.
         Voltaképpen itt be is lehetne fejezni az albumot, ugyanis négy tétel maradt hátra, ez a négy tétel mégis 38 percet kitesz, márpedig mivel csak az eddig ismert ötletek és motívumok variálódnak a hátralévő időben, annyi célt szolgál csupán, hogy ne kelljen újra elindítani a CD játszót. A leghosszabb, negyedórás "The Shooting, A Payment For Our Sins" akár lehet egy életmű-összegzés is, szinte minden korábbi jellegzetes Horner-műből kapunk egy halvány ízelítőt, nyomokban felbukkannak az "Aliens" dallamos pillanatai, a "Titanic" romantikája, az "A Beautiful Mind" drámaisága, az "Iris" fájdalomtól teli harmóniái, vagy akár a "Casper" könnyedsége. Az album legfeszültebb része az utolsó előtti, borzasztó hosszú nevű tételben jelenik meg, itt is pusztán azért tűnik drámai csúcspontnak, mert a vonósok szinte teljes hangerővel szólalnak meg. A záró "Return To The Caspian..." pedig visszaidézi a második tételben megismert, hullámzó, csodaszép pillanatokat, majd rövid szólóhegedű-játék után hosszú, csengettyűvel kísért, nyújtott záróakkordokkal, voltaképpen feloldás-jellegűen lezárja az albumot.

         Hosszú. Ez az egyetlen érv szól amellett számomra, hogy ne beszéljek úgy a "House Of Sand And Fog"-ról, mint James Horner utóbbi éveinek egyik legtökéletesebb albumáról. Kellemes dolog az önsanyargatás, a depresszív pillanatokban történt önértékelés, de akárhogy nézem, 70 perc azért túlzás. Ennyit szerintem egyetlen ember sem bír ki anélkül, hogy ne próbáljon meg legalább pillanatokra felidézni valamit az élet szépségéből. Mindezektől függetlenül csodálatos darab a gyűjteményben, a tökéletes hatást viszont szerintem akkor érjük el, ha a 9-es tétel után egyből a fináléra ugrunk. Talán nem éri akkora kár a mű egészét, és a mi keserédes délutánunk sem fordul át egyszerű unalomba.


    Tihanyi Attila
    2004.11.08.




    Tracklista:

      1. An Older Life (1:54)
      2. The Waves of the Caspian Sea (4:00)
      3. Old Photos, New Memories (3:23)
      4. "This Is No Longer Your House" (3:34)
      5. Two People (3:49)
      6. Kathy's Night (2:18)
      7. Parallel Lives, Parallel Loves (5:22)
      8. Behrani's Thoughts - Long Ago (4:49)
      9. Break-In (2:34)
    10. The Dreams of Kings (6:58)
    11. The Shooting, A Payment for Our Sins (15:18)
    12. "We Have Traveled So Far, It is Time to Return
          to Our Path." (9:05)
    13. A Return to the Caspian, And to the Iran of Old (6:37)



    TOVÁBBI ÉRTÉKELÉSEINK:

    Bíró Zsolt

    Dobrosi Tamás          nem értékelte

    Emesz Csaba          nem értékelte

    Gregus Péter

    Kulics László

    Szabó Csaba          nem értékelte




    KAPCSOLÓDÓ ANYAGOK:

    The Forgotten

    The Thin Red Line

    A Very Long Engagement

    Whale Rider

    További kritikáink
  • Alien: Covenant
  • King Arthur: The Legend of the Sword
  • Atlantis: The Lost Empire
  • Life
  • Colossal
  • Great Expectations
  • Jesse Stone - The Ultimate Collection
  • The Boss Baby
  • In the Heart of the Sea
  • Power Rangers
  • Noah
  • Mighty Morphin Power Rangers: The Movie
  • Crimson Rivers
  • Twister
  • xXx: Return of Xander Cage

  • Filmzenékről röviden
  • The Lego Ninjago Movie
  • The Dark Tower
  • Remember
  • Split
  • The Hollywood Shorties
  • Eddie the Eagle
  • Spotlight
  • Green Room
  • The Boy
  • Ma Ma

  • Filmek alatt hallott zenék
  • Jean-Claude Van Johnson
  • 47 Meters Down (In to Deep)
  • The Shallows
  • Solace
  • Into the Grizzly Maze
  • Enemies Closer
  • D-Tox
  • Rambo III
  • Transformers: Rescue Bots
  • Sex Tape

  • Interjúk
  • Jeff Beal: Apró kincsek
  • Lisa Gerrard: A szív hangja
  • Mark Hinton Stewart: A zene a párbeszédek mögött
  • Wolf Péter: A szerencse kapuja

  • Kollaborációk
  • Oliver Stone filmjeinek zenéi
  • Elmer Bernstein életútja I.
  • Jerry Goldsmith életútja III.
  • Jerry Goldsmith életútja II.
  • Jerry Goldsmith életútja I.

  • A filmzene legendái
  • Angelo Badalamenti
  • Philip Glass
  • Basil Poledouris
  • Lalo Schifrin
  • Dave Grusin

  • Moziszériák,tévésorozatok
  • A hobbit-trilógia zenéi
  • A Rémálom az Elm utcában széria zenéi
  • A Robert Langdon-filmek zenéi
  • A Hellraiser-filmek zenéi
  • A Válaszcsapás zenéje

  • További írásaink
  • Ez volt 2016
  • Oscar előtt és Oscar után 2016
  • 10 éves a Filmzene.net
  • Filmzeneszerzők különböző albumai
  • Filmzenékhez köthető kiadványok
  • Stúdiók
  • Lemezkiadók
  • In Memoriam