FŐOLDAL  |   ZENESZERZŐK  |   FILMZENEALBUMOK  |   FILMZENÉKRŐL RÖVIDEN  |   FILMEK ALATT HALLOTT ZENÉK  |   INTERJÚK    
  |   HÍREK

    The Mummy  Catch Me If You Can  Dunkirk  Blade Runner  Kingsman: The Golden Circle  War for the Planet of the Apes  Spider-Man: Homecoming  The Autopsy of Jane Doe  Pirates of the Caribbean: Dead Men Tell No Tales  Close Encounters of the Third Kind
EGYÉB ÍRÁSOK  |   MOZISZÉRIÁK ÉS TÉVÉSOROZATOK  |   ÉVES ÖSSZESÍTÉSEINK  |   DÍJAK  |   FÓRUM  |   JÓ TUDNI  |   RÓLUNK  |   KAPCSOLAT



Keresés a Filmzene.neten

  






Beszámolók
  • Hollywood Magyarországon - Hans Zimmer-est Lisa Gerrarddal
  • Brian Tyler londoni koncertje
  • Hans Zimmer Magyarországon
  • Az Antonio Sanchez & Migration magyarországi koncertje

  • Zenék egy témára
  • Conan
  • Robin Hood
  • A három testőr
  • Sherlock Holmes
  • Cápás filmek

  • DVD kiadványok
  • Jerry Goldsmith 80th Birthday Tribute Concert - Fimucité 3
  • A Tribute to Basil Poledouris
  • Fimucité 2: Closing Night Gala 2008
  • "War" - A filmzene készítése
  • Creating the Lord of the Rings Symphony




  • Filmzene.net - House of Wax (John Ottman)    HOUSE OF WAX   (2005)
       Viasztestek


      

       zene: John Ottman
       vezényel: Bruce Harvey
       kiadás éve: 2005
       kiadó: Varese Sarabande
       játékidő: 41:21




         Ellenszenves fiatalok maroknyi csoportja egy távoli meccsre próbál eljutni autóval. Ahogy az már csak az ilyen filmekben történni szokott az ellenszenves fiatalokkal (nomen est omen: az egyik negatív főszerepet bizonyos Brian Van Holt "alakítja"), félúton letáborozva egy nem éppen vendégszerető helyre lelnek. Ez a hely ezúttal egy szó szerint kihalt kisváros, melyben egy még náluk is ellenszenvesebb (ha lehet ezt még fokozni) testvérpár dolgozik éjt nappallá téve azon, hogy az arra tévedőket sajátos technikával viaszbábbá alakítsa át, és ezekkel a helyi múzeum kiállítási tárgyainak számát növelje.
         Tinihorror megint. Ezeknek az aprópénzből készített tucatfilmeknek a jellegzetessége, hogy szinte mindig nagy sikerek lesznek - legalábbis az előállítási költségekhez képest. A "Viasztestek" is ilyen, csak hát szerencsére nem lett nagy siker. Szenzációként volt beállítva benne a kétes hírnevű Paris Hilton szerepeltetése, akinek kivételesen most szöveget adtak a szájába - az eddigi filmszerepeiben tőle megszokottól némileg eltérően. Róla annyit, hogy még a hasonló művekben szereplő, fantasztikusan tehetséges tinicsillagokat is lejáratja nevetséges, minimális átélést is nélkülöző menekülésével, igaz, kétségtelenül komikus perceket köszönhetünk neki. Ha másért nem, hát ezért, valamint egy-két meglehetősen tabudöntögető horrorpillanatért, és a viaszmúzeum valóban rendkívül igényes megjelenítése miatt érdemes megnézni ezt a mozit, ami a fentiek miatt tán egy fokkal jobb hasonló társainál. Hangsúlyozom: egy fokkal.

         Egy esős őszi napon John Ottman bement a horrorzenék múzeumába nyitvatartási időn túl, hogy mások ne zavarják. Régi ismerősként köszöntötte a portást, majd körbenézett, és látván, hogy senki nincs a teremben rajta kívül, kivett a szemközti vitrin védőüvege alól egy misztikus külsővel, sejtelmesen lágyan nyitó kórussal ellátott témát, az "Opening /Tantrum"-ot. Ha már ott volt, elcsente a "Ritual / Escape from Church"-öt is, úgyis hasonlítottak az előzővel egymásra, csak ebben egy férfikórus "haházott", és a végén össze-vissza játszottak a zenészek. Gondolta, hogy illene valami csöndes, csilingelő, de mélyen nyugtalanító muzsikát is keresnie. Mivel ismerős volt a terepen, teremről teremre történő rövid bolyongás után hamar rálelt a "Story of the Town"-ra, amit viszont túl rövidnek és csöndesnek talált, ezért még melléjük emelte az "Up in Flames"-t, amelyben - jól tudta - idegborzoló percek is akadtak: a főtéma dallamait vérfagyasztó női kórus támogatta.
         - Oh, hát ez éppen megfelelő lesz! - ujjongott, amikor rálelt a "They Look So Real"-re, erre a diszkréten horrorisztikus, rejtélyek jelenlétét sugalló főtéma-variációra. Ekkor feltűnt neki, hogy még nem gyűjtött össze olyan kakofonikus trackeket, melyek minden trancsírozós alkotásban kötelező jelleggel bírnak. Nem is kellett sokáig keresnie: a "Paris Gets It" valamiért szinte felkínálta magát (szóvicceket értő emberként John ezen el-elkuncogott), de azzal ő is tisztában volt, hogy ez azért eléggé egy filmfüggő muzsika lesz. Mint ahogy az lett a véletlenszerűen tálalt kocogásokat és fúvósvijjogásokat alkalmazó darab, amit a vitrin mögé beesve talált meg, "Sealed Lips" néven, a menetelős "Curiosity Kills"-szel összeragadva. Időközben beért abba a helységbe, melyben az effekteket is bevető számok voltak kiállítva. A kihelyezett tájékoztató szerint a "Brotherly Love" is az előző stílusában íródott kísértetzene - így nem kellett sokat gondolkoznia, hogy magával vigye -e. Mellécsapta még a magas parafaktorú "Hanging with Baby Jane"-t, és a kavargó, sok mindenbe belekapó, kórust is felhasználó, de tulajdonképpen zavaros hangkollázst, a "Bringing Down the House"-t. Viszont ekkora már megunta a kószálást, és elindult arra, amerről bejött, ám közben azért még nézelődött felhasználható ötletek után.

         Eleinte a szokásos, bizonytalan happy endet sugalló, érezhetően nem túl optimista "Three Sons"-t gondolta zárótételnek (ezt az egyik félreeső sarki vitrinből kapta elő kifelé haladtában), egészen addig, míg a múzeum előterében, a bejárattól jobbra meg nem látott egy ősrégi orgonát. Leporolta az előtte levő széket, amire ráült, és nekifogott... Így született meg a lírai "Endless Service", ami a temetéseken hallható muzsikákat idézte - és lett végül a filmzene legjobb, leghangulatosabb (mármint annak, aki értékeli a temetők mérsékelten derűs hangulatát) része. A portásnak is tetszett, aki lelkesen meg is tapsolta Johnt. Ő ezt megköszönte, azután a nagy csomaggal a hóna alatt (amelynek léte a derék, műkedvelő alkalmazottnak már fel sem tűnt), szégyenlős mosollyal búcsút intett, majd - csendesen behúzva maga után az ajtót - átvágott a parkon. Egy ideig nem akart visszamenni, de lelke mélyén jól tudta: úgyis fogják őt máskor is olyan darabolós filmhez keresni, ami miatt viszont fogja még látni a komor épületet. Tartott tőle, hogy ekkor kénytelen lesz újfent olyan score-t szerezni, melyről ahhoz, hogy (rémítő) értékeit felfedezzék a hallgatók, először csontig le kell kaparniuk a hallgathatatlan horrorklisék és a rutinmunkákra jellemző manírok kettőse alkotta, gyanúsan csillogó viaszmázat, de ezt a gondolatsort gyorsan el is felejtette, mert valami fantasztikus négyes tagjai zavarták meg őt az elmélkedésben azzal, hogy jó hangosan ráköszöntek.


    Bíró Zsolt
    2005.08.14.




    Tracklista:

      1. Opening / Tantrum (3:28)
      2. Ritual / Escape From Church (4:15)
      3. Story Of The Town (1:39)
      4. Up In Flames (3:42)
      5. They Look So Real (2:16)
      6. Sealed Lips (3:56)
      7. Brotherly Love (2:28)
      8. Hanging With Baby Jane (3:36)
      9. Paris Gets It (3:07)
    10. Curiosity Kills (2:33)
    11. Bringing Down The House (5:08)
    12. Three Sons (2:28)
    13. Endless Service (2:45)



    TOVÁBBI ÉRTÉKELÉSEINK:

    Dobrosi Tamás          nem értékelte

    Emesz Csaba

    Gregus Péter

    Kulics László

    Szabó Csaba          nem értékelte

    Tihanyi Attila




    KAPCSOLÓDÓ ANYAGOK:

    The Amityville Horror

    Gothika

    Haute Tension

    További kritikáink
  • Alien: Covenant
  • King Arthur: The Legend of the Sword
  • Atlantis: The Lost Empire
  • Life
  • Colossal
  • Great Expectations
  • Jesse Stone - The Ultimate Collection
  • The Boss Baby
  • In the Heart of the Sea
  • Power Rangers
  • Noah
  • Mighty Morphin Power Rangers: The Movie
  • Crimson Rivers
  • Twister
  • xXx: Return of Xander Cage

  • Filmzenékről röviden
  • The Lego Ninjago Movie
  • The Dark Tower
  • Remember
  • Split
  • The Hollywood Shorties
  • Eddie the Eagle
  • Spotlight
  • Green Room
  • The Boy
  • Ma Ma

  • Filmek alatt hallott zenék
  • Jean-Claude Van Johnson
  • 47 Meters Down (In to Deep)
  • The Shallows
  • Solace
  • Into the Grizzly Maze
  • Enemies Closer
  • D-Tox
  • Rambo III
  • Transformers: Rescue Bots
  • Sex Tape

  • Interjúk
  • Jeff Beal: Apró kincsek
  • Lisa Gerrard: A szív hangja
  • Mark Hinton Stewart: A zene a párbeszédek mögött
  • Wolf Péter: A szerencse kapuja

  • Kollaborációk
  • Oliver Stone filmjeinek zenéi
  • Elmer Bernstein életútja I.
  • Jerry Goldsmith életútja III.
  • Jerry Goldsmith életútja II.
  • Jerry Goldsmith életútja I.

  • A filmzene legendái
  • Angelo Badalamenti
  • Philip Glass
  • Basil Poledouris
  • Lalo Schifrin
  • Dave Grusin

  • Moziszériák,tévésorozatok
  • A hobbit-trilógia zenéi
  • A Rémálom az Elm utcában széria zenéi
  • A Robert Langdon-filmek zenéi
  • A Hellraiser-filmek zenéi
  • A Válaszcsapás zenéje

  • További írásaink
  • Ez volt 2016
  • Oscar előtt és Oscar után 2016
  • 10 éves a Filmzene.net
  • Filmzeneszerzők különböző albumai
  • Filmzenékhez köthető kiadványok
  • Stúdiók
  • Lemezkiadók
  • In Memoriam