FŐOLDAL  |   ZENESZERZŐK  |   FILMZENEALBUMOK  |   FILMZENÉKRŐL RÖVIDEN  |   FILMEK ALATT HALLOTT ZENÉK  |   INTERJÚK    
  |   HÍREK

    Spider-Man: Homecoming  The Autopsy of Jane Doe  Pirates of the Caribbean: Dead Men Tell No Tales  Close Encounters of the Third Kind  Alien: Covenant  King Arthur: The Legend of the Sword  Atlantis: The Lost Empire  Life  Colossal  Great Expectations
EGYÉB ÍRÁSOK  |   MOZISZÉRIÁK ÉS TÉVÉSOROZATOK  |   ÉVES ÖSSZESÍTÉSEINK  |   DÍJAK  |   FÓRUM  |   JÓ TUDNI  |   RÓLUNK  |   KAPCSOLAT



Keresés a Filmzene.neten

  






Beszámolók
  • Hollywood Magyarországon - Hans Zimmer-est Lisa Gerrarddal
  • Brian Tyler londoni koncertje
  • Hans Zimmer Magyarországon
  • Az Antonio Sanchez & Migration magyarországi koncertje

  • Zenék egy témára
  • Conan
  • Robin Hood
  • A három testőr
  • Sherlock Holmes
  • Cápás filmek

  • DVD kiadványok
  • Jerry Goldsmith 80th Birthday Tribute Concert - Fimucité 3
  • A Tribute to Basil Poledouris
  • Fimucité 2: Closing Night Gala 2008
  • "War" - A filmzene készítése
  • Creating the Lord of the Rings Symphony




  • Filmzene.net - The House of Spirits (Hans Zimmer)    THE HOUSE OF THE SPIRITS   (1993)
       Kísértetház


      

       zene: Hans Zimmer
       vezényel: Fiachra Trench
       kiadás éve: 1994
       kiadó: Virgin
       játékidő: 43:33




         Háromhangos harmóniák, műanyaghangzás, nagyüzemi zenegyártás, kiegészítő komponisták hada. Az elmúlt évek során többnyire ezen jelzőkkel együtt lett divat említeni Hans Zimmer nevét, akit ebből adódóan egyre több támadás ér a filmzenebarátok és kritikusok által, nem beszélve az olyan, lassan cirkuszba illő dolgokról, mint például a "A sötét lovag" zenéje körüli Oscar-mizéria. Tény, hogy az őt érő vádak jó részéről maga, illetve az egykoron Jay Rifkinnel közösen alapított iskola tehet (mely utóbbi jelentősen rányomta bélyegét a filmzene világára), továbbá tény az is, hogy mostanában csupán árnyéka régi önmagának (csak az idei évet nézve: véleményem szerint a "Madagaszkár" folytatásának aláfestése éppoly gyengére sikerült, mint a kung-fuzó panda kísérője, s Gotham sötét lovagjának zenéje sem ütött akkorát, mint kellett volna). Bármi is legyen a most kialakult vélemény, Zimmer a kilencvenes évek egyik legnépszerűbb komponistája volt, aki számos műfajban helytállt, s alkotott nagyszerű muzsikát. Amikor drámai szerzeményeire terelődik a szó, többnyire "Az őrület határán" merül fel elsőként példaként (hozzáteszem, nem véletlenül), ugyanakkor nem szabad elfelejtkeznünk többek között "A szabadság ösvényei"-ről, vagy jelen írásom tárgyáról, a "Kísértetház"-ról sem. Ez utóbbi nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az akkorra már az "Esőember", a "Thelma és Louise", a "Miss Daisy sofőrje", valamint a "Lánglovagok" kapcsán megszerzett hírneve tovább fényesedjen.

         Bille August ("Goodbye Bafana") filmje a mára már a latin-amerikai irodalom klasszikusának számító "Kísértetház" című regényen alapul, melynek írója a világ egyik legnépszerűbb kortárs szerzőjének tartott chilei Isabel Allende. A könyv celluloid-változatában olyan kiváló színészek működtek közre, mint Jeremy Irons, Meryl Streep, Glenn Close vagy az akkoriban még feltörekvőnek számító Antonio Banderas. Jelen alkotás a jól sikerült adaptációk közé tartozik, mivel sikerült megőriznie a Trueba család szenvedélyes és viharos történetének velejét, mondanivalóját, s bár van némi hiányossága a könyvvel szemben, a csodálatos képi világ, valamint a remek színészi teljesítmény remekül kompenzálja mindezt.

         A korong (melynek európai változatai "Das Geisterhaus", illetve "La Casa De Los Espiritus" címen láttak napvilágot) öt tételen keresztül mutatja be nekünk, miként fordította le Zimmer a zene nyelvére az olyan emberi tulajdonságokat, mint a megbocsátás, az újrakezdés lehetőségének biztosítása, az e kettőt tápláló határtalan szeretet, a hazugság, s a szenvedés. Jelen esetben tehát egy lassú tempójú, szívbemarkoló kompozícióról van szó, amely mentes mindenféle csinnadrattától. Az albumnyitó "The House of the Spirits" líraisága és tragikussága remekül foglalja össze, alapozza meg a mű egészét, s alkot egységet az őt követő "Clará"-val. A testvére halálát követően egy időre némaságba burkolódzó Clara törékenységéről, érzékenységéről árulkodó téma Nick Glennie-Smith zongorajátéka révén már az első tételbe beleszövődik, teljes valójában azonban csak a Meryl Streep által alakított karakter nevével azonos című tételben tárul elénk, s ez a motívum biztosítja e két track szoros összefonódását. Az alaphangulatot mindkét esetben a vonósok szolgáltatják, mondanivalójukat pedig trombita-, klarinét- és oboaszólók erősítik, melyek közreműködésével még emocionálisabbá válnak a dallamok. Bár az eddigiekből is hamar rá lehet ismerni a szerző személyére, a puccs eseményeit alátámasztó kíséret ("Coup") mély vonósai, szintihangjai és dobszólói viselik igazán magukon Zimmer védjegyeit. Az ilyen jellegű mély és borús hangulat később több kompozíciójában is felbukkan, így ezen rész többek között - kisebb túlzással - akár a "Crimson Tide" előfutárának is tekinthető, hiszen mindössze a férfikórus hiányzik belőle.
         Ugyan a történet Dél-Amerikában játszódik, drámai mivoltából adódóan nem sok etnikai hangzással büszkélkedhet: a ritmusosabb, temperamentumosabb dallamok csupán Blanca (Winona Ryder) és a forradalmár Pedro (Banderas) közös témájában ("Pedro and Blanca") kerülnek némiképp előtérbe, ahol a zenekar mellett a különféle ütős hangszerek és a latin temperamentumot jellemző gitár jut szerephez. A másik, helyszínre utaló jel egyúttal a korong vitatott pontja is: ez a "La Paloma" című dal, mellyel kapcsolatban az a kérdés szokott felmerülni, hogy vajon miért lett két instrumentális tétel közé illesztve úgy, hogy ne lehessen átléptetni? A magam részéről (tőlem szokatlan módon) nem vélem rossz döntésnek ezt a fajta összefűzést. Bár Sebastian Iradier 1863-ban készült, s Mexikóban azóta is nagy népszerűségnek örvendő szerzeményének gramofonos, kopottas hangzása nehezen egyeztethető össze a szépen kevert, tiszta hangú score-ral, kontrasztjuk remek színt ad az albumnak.

         Hans Zimmer és Bille August első találkozásának gyümölcse a filmmel együtt és attól elkülönítve is emlékezetes marad, s bár később a "A hó hatalma" című thriller kapcsán újból együtt dolgozhattak, a végeredmény már egyik aspektusból sem volt ilyen szinten sikeres. A Virgin gondozásában megjelent kiadványhoz járó, széthajtogatható borító nem nevezhető részletgazdagnak, s elrendezése sem a dizájner határtalan kreativitásáról ad tanúbizonyságot, ám mindezeket remekül ellenpontozza a korongon található hallgatnivaló.


    Kulics László
    2008.12.21.




    Tracklista:

      1. The House of the Spirits (10:02)
      2. Clara (6:31)
      3. Coup (9:34)
      4. Pedro and Blanca (9:50)
      5. Clara's Ghost / La Paloma* / Closing Titles (7:24)

    * előadja: Sebastian Iradier



    TOVÁBBI ÉRTÉKELÉSEINK:

    Bíró Zsolt

    Dobrosi Tamás          nem értékelte

    Emesz Csaba          nem értékelte

    Gregus Péter          nem értékelte

    Szabó Csaba          nem értékelte

    Tihanyi Attila          nem értékelte




    KAPCSOLÓDÓ ANYAGOK:

    Backdraft

    Crimson Tide

    The Thin Red Line

    A World Apart

    További kritikáink
  • Jesse Stone - The Ultimate Collection
  • The Boss Baby
  • In the Heart of the Sea
  • Power Rangers
  • Noah
  • Mighty Morphin Power Rangers: The Movie
  • Crimson Rivers
  • Twister
  • xXx: Return of Xander Cage
  • The Lego Batman Movie
  • Shaft
  • Living in the Age of Airplanes
  • La La Land
  • Immortal Memory
  • Spirit: Stallion of the Cimarron

  • Filmzenékről röviden
  • Remember
  • Split
  • The Hollywood Shorties
  • Eddie the Eagle
  • Spotlight
  • Green Room
  • The Boy
  • Ma Ma
  • Jack Reacher: Never Go Back
  • Gagarin - First in Space

  • Filmek alatt hallott zenék
  • Jean-Claude Van Johnson
  • 47 Meters Down (In to Deep)
  • The Shallows
  • Solace
  • Into the Grizzly Maze
  • Enemies Closer
  • D-Tox
  • Rambo III
  • Transformers: Rescue Bots
  • Sex Tape

  • Interjúk
  • Jeff Beal: Apró kincsek
  • Lisa Gerrard: A szív hangja
  • Mark Hinton Stewart: A zene a párbeszédek mögött
  • Wolf Péter: A szerencse kapuja

  • Kollaborációk
  • Oliver Stone filmjeinek zenéi
  • Elmer Bernstein életútja I.
  • Jerry Goldsmith életútja III.
  • Jerry Goldsmith életútja II.
  • Jerry Goldsmith életútja I.

  • A filmzene legendái
  • Angelo Badalamenti
  • Philip Glass
  • Basil Poledouris
  • Lalo Schifrin
  • Dave Grusin

  • Moziszériák,tévésorozatok
  • A hobbit-trilógia zenéi
  • A Rémálom az Elm utcában széria zenéi
  • A Robert Langdon-filmek zenéi
  • A Hellraiser-filmek zenéi
  • A Válaszcsapás zenéje

  • További írásaink
  • Ez volt 2016
  • Oscar előtt és Oscar után 2016
  • 10 éves a Filmzene.net
  • Filmzeneszerzők különböző albumai
  • Filmzenékhez köthető kiadványok
  • Stúdiók
  • Lemezkiadók
  • In Memoriam