FŐOLDAL  |   ZENESZERZŐK  |   FILMZENEALBUMOK  |   FILMZENÉKRŐL RÖVIDEN  |   FILMEK ALATT HALLOTT ZENÉK  |   INTERJÚK    
  |   HÍREK

    The Mummy  Catch Me If You Can  Dunkirk  Blade Runner  Kingsman: The Golden Circle  War for the Planet of the Apes  Spider-Man: Homecoming  The Autopsy of Jane Doe  Pirates of the Caribbean: Dead Men Tell No Tales  Close Encounters of the Third Kind
EGYÉB ÍRÁSOK  |   MOZISZÉRIÁK ÉS TÉVÉSOROZATOK  |   ÉVES ÖSSZESÍTÉSEINK  |   DÍJAK  |   FÓRUM  |   JÓ TUDNI  |   RÓLUNK  |   KAPCSOLAT



Keresés a Filmzene.neten

  






Beszámolók
  • Hollywood Magyarországon - Hans Zimmer-est Lisa Gerrarddal
  • Brian Tyler londoni koncertje
  • Hans Zimmer Magyarországon
  • Az Antonio Sanchez & Migration magyarországi koncertje

  • Zenék egy témára
  • Conan
  • Robin Hood
  • A három testőr
  • Sherlock Holmes
  • Cápás filmek

  • DVD kiadványok
  • Jerry Goldsmith 80th Birthday Tribute Concert - Fimucité 3
  • A Tribute to Basil Poledouris
  • Fimucité 2: Closing Night Gala 2008
  • "War" - A filmzene készítése
  • Creating the Lord of the Rings Symphony




  • Filmzene.net - Home on the Range (Alan Menken)    HOME ON THE RANGE   (2004)
       A legelő hősei


      

       zene: Alan Menken és különféle előadók
       vezényel: Michael Kosarin
       kiadás éve: 2004
       kiadó: Walt Disney Records
       játékidő: 38:56




         Elérkezik majdan az idő, amikor az animációs filmek kedvelőit már nem lehet elvarázsolni pusztán azzal, hogy a rajzfilm teljes egészében számítógéppel készült. Ekkor virrad fel majd a hagyományos, kézzel rajzolt filmek kora ismét, hogy végül a két stílus békében megférjen egymás mellett, és kizárólag a vitatható minőség miatt bukjanak a pénztáraknál, ne az elkészítés módját tekintve. Addig azonban, míg ez meg nem történik (már ha egyáltalán meg fog), nem kell csodálkozni azon, hogy a stílus úttörőjének számító Walt Disney stúdió - névadójának sírján páros lábbal tiporva - bezárja hagyományos animációs műhelyét, szabad utat kizárólag a programokkal készített mesefilmeknek adva. Kedvelem a computeranimációs alkotásokat is, de zavar, hogy az nem érdekelt senkit sem a döntéshozók közül, hogy a stúdió vagyonának nagyobb részét az "elavult" kivitelezésű törpéknek, őzeknek, dzsinneknek, oroszlánoknak és egyéb figuráknak köszönheti. "A legelő hősei" nem lett ugyan kiemelkedő siker, de világviszonylatban hozott annyi pénzt, ami nem indokolná a fenti ellenszenves lépést, de a megfelelő mennyiségű zsozsó szaga (márpedig tény, hogy a 3D-s filmek jóval többet hoznak a konyhára mostanában) elfeledteti gyorsan az alapító iránti tiszteletet -már ha volt egyáltalán ilyen. Azért különös: 44 darab egész estés alkotás után a ceruzák hadának sercegését a klaviatúra monoton kopogása, és az egér (ezúttal már nem Miki) kattogása váltja fel...

         Az utolsó hagyományos Disney-rajzfilm egy vadnyugati történet. Főhősei a címnek megfelelően tehenek, "akik" megtudván, hogy adósság miatt elárverezik farmjukat, "Tanya csak egy van!" jelszóval megpróbálják ezt megakadályozni. Kézenfekvőnek tűnik az ötlet, amely szerint próbálják meg elfogni Girnyó Daltont, a rettegett marhatolvajt, aki egymás után lopja el a gazdák állatait, hogy az így kapott jutalomból kilendítsék a tanyát a nehéz helyzetből.
         Nem lett annyira rossz film "A legelő hősei", de talán túl sok főszereplő mászkál a színen, így a gyerkőcöknek azonosulni egy főhőssel elvetélt próbálkozás. A történet is csak szimplán kedves, de ez azért kevés, pláne, hogy a humoros szálak sincsenek kidolgozva túlságosan. Az ötletesen megrajzolt állatok hangjait is csak karakterszínészek szolgáltatják, nem A-listások (bár a sztárhangok sem váltak be a Szindbád esetében). Mindezek ellenére fenntartom: ha számítógéppel készült volna a film, máig műsorukon tartanák a mozik. Aktuális példának felhoznám a mozikban éppen most nagy sikerrel futó Cápamese című 3D-s Dreamworks produkciót, amely gyenge kritikákat kapott, sőt már az előzetese is szimplán kínos volt, ennek ellenére sorok kígyóznak a mozik előtt. Ugyanez a film hagyományos technikával elkészítve? Ugyan kérem, a premier hetében elvérezne.

         De térjünk vissza a tárgyra: a több Oscar-díj birtokában is lévő Alan Menken zeneszerző nem először bukkan fel a Walt Disney háza táján, így az "Aladdin", a "Pocahontas", "A szépség és a szörnyeteg" mindenki által ismert dalainak írója nem okozott nagy meglepetést, amikor felmerült először a neve a stábtagok közt. Menken dallamait ezúttal Glenn Slater dobta fel dalszövegeivel.
         Indításnak itt van a címadó tétel. Yii-haa! - kurjantja a vidám férfikórus a nemrégiben elhunyt Elmer Bernstein szerezte "A hét mesterlövész" zenéjének mintájára íródott "(You Ain't) Home on the Range"-ben. Aztán rögtön el is helyeznek bennünket korban: igen, hallhatóan a Vadnyugaton vagyunk, ahol "a férfiak edzettek, mint egy kaktusz". Még szinte meg sem szokhattuk jelenlétüket, már el is lovagolnak a naplementébe, hogy a "Darabka Mennyország" (avagy a farm, ahol élünk) mindennapjaiba legyen módunk bekukkantani K.D. Lang invitálásával ("Little Patch of Heaven"). Ez hivatott jelezni, hogy a környékbeli eladósodott tanyákhoz képest itt még boldogan zajlik az élet, senki nem törődik a külvilág gondjaival. Már az első taktusokról a "Csibefutam" (John Powell & Harry Gregson-Williams) egyes motívumai ugrottak be. Abban is egy elzárt közösség életét szemlélhettük meg, bár ott annyira talán nem volt békés az élet, kések és fejszék fenyegető árnyékában. Ezen a tanyán azért még minden és mindenki nyugodt.
         Egészen a gonosztevő első felbukkanásáig ("Yodel-Adle-Eedle-Idle-Oo") tart az idill. Fény derül Girnyó trükkjére: a vadnyugati banditák ezidáig kevésbé ismert tulajdonságát gyakorolva jódlizik, mint Szandi a Dáridóban. Azzal a különbséggel, hogy utóbbi ezzel a nézettséget csökkentette, előbbi meg az állatállományt, lévén, hogy az állatok megbabonázva követik a dalnokot hipnotikus állapotukban. Mindezt előadja: Dennis testvére Randy, a Quaid fivérek képviseletében. Menken egy jellegzetesen vicces dalt akart alkotni, mely olyan maradandó halandzsa lesz, mint a "Supercalifragilisticexpialidocious", a "Mary Poppins" betétdala. Ha maradandónak nem is titulálnám, érdekesnek zokszó nélkül merném nevezni, köszönhetően két profi jódlistának, Randy Erwinnek és Kerry Christensonnak, és az általuk elkövetett ismert dallamok (például az "Örömóda") viccesen vinnyogó feldolgozásainak.

         A többszörös Grammy-díjas Bonnie Raitt következik a zongorás-hegedűs "Will the Sun Ever Shine Again"-nel. Szép kis nóta, a nagyszerű Sarah McLachlan számaira emlékeztet. Alan Menken a szeptember 11-i tragédia után néhány hónappal szerezte, és szerette volna mindazt a fájdalmat, amit érzett, egy dalban kiírni magából. Érdekessége, hogy annyi idő alatt szerezte, ahány perces. Mikor végzett vele, Glenn Slater kikapta a kezéből a kottát, és hazavitte szöveget írni hozzá. A gyors munka ezúttal nem ment a minőség rovására.
         Az ötödik dal ("(You Ain't) Home On The Range (Echo Mine Reprise) ") a nyitótétel variálása. Ezúttal lágy szimfonikus zenekarral indít, hogy átváltson hirtelen country-hangszerelésre, köszönhetően a bendzsónak és a szájharmonikának. Továbbhallgatva a cédét, most a "Wherever The Trail May Lead" szólal meg, az énekes Tim McGraw. Az album producere (szintén Menken) most sem adta alább, mert újabb Grammy-tulajdonost köszönthetünk a személyében, a farmmentő tehenek vándorlását aláfestő szomorkás szerzeménnyel.

         Némileg kakukktojásnak érzem az "Anytime You Need A Friend" című számot a The Beu Sisters-től. Az első tíz másodperc után valami tipikus Menken dalra számítottam, az eredmény meg egy olyan dal lett, ami inkább helyet kaphatott volna egy Neveletlen hercegnő-féle film soundtrackjén. Eleve nem túl jó ez az álérzelmes cukor, de a westernfeelinghez végképp nem passzol. Ezt próbálja tán feledtetni az első kimondottan score-nak nevezhető track, a "Cows in the Town/Saloon Song", ameynek bendzsója visszaránt bennünket az iménti kitérőből. A két tétel összevonása ellenére is alig haladja meg a mutatvány az egy percet. Ám ebben az egy percben van vadnyugati romantika, egy félbeszakadt hamis dalt is hallhatunk a "SALOON"-ba belépve és megint üdvözölhetjük a Csibefutam hangjegyeit, menekülős jelenetre aktualizálva.
         Bendzsóval indít az "On the Farm", miközben a messzeségből felsejlik a szimfonikus zenekar mögött ácsorgó Dalton jódlizása is. A track helyenként erősen rajzfilmes jellemzőket is alkalmaz, melyek időnként eléggé filmfüggők, de a vége felé visszatér a bernsteini dallamvilág. Ugyanez a szituáció a "Bad News"-zal is, amely sok-sok elemből áll össze. Van itt eszeveszett rohanás, andalgás szájharmonikával, bendzsópengetés tábortűz mellett, és a főtéma, illetve a "Will the Sun Ever Shine Again" instrumentális verziója is elhangzik.

         Ennio Morricone említése kihagyhatatlan, ha westernfilmek zenéjéről esik szó. Szórakoztató, ahogy a Tom és Jerry-zenék mintáján haladó muzsika egybefolyik az "A Jó, a Rossz, és a Csúf" jellegzetes mozzanataival a "Storm and The Aftermath"-ban. Itt most főleg a jelenetekhez aktívan kötődő zenéről van szó. Ilyen a mókás "Cows to the Rescue" is, amiben az eddig hallottak tűnnek fel összevonva, újjászületve, a mentőcsapat akcióját aláfestve, hátborzongató jódlizással. Külön témát kapott a filmbeli nagyképű ló: a "Buck"-ot hallgatva nehéz megállni nevetés nélkül, hiszen az eszeveszett xilofonjáték inkább Tom macska Jerry utáni, lábujjhegyen történő gyors lopakodását jellemezhetné így film nélkül, mintsem patacsattogást.
         Ismét két szám egyben: My Farm is Saved / Little Patch of Heaven - Finale. Az első egy hagyományosnak mondható színpompás szimfonikus vég, megkoronázásaként a kalandos útnak. Ezt egészíti ki a finálé, a K.D. Lang nóta refrénre koncentráló rövidítése, emlékeztetve mindenkit arra, hogy a mesékben minden jóra fordul.      Hogy a stáblista se menjen le teljes csöndben, elkészült az "Anytime You Need A Friend" szolidabb előadásban is, amely jól illeszkedik a többi szám közé, és mintha azt sugallná dallamával, hogy Elton John elfoglaltsága miatt maga Alan Menken kényszerült elénekelni, mivel még hangfekvésük is hasonló. Ebből a kevésbé modern, zongorás változatból már teljességgel érthető a lemezen való szereplés, nem úgy, mint a Beu nővérek dalolászása esetében.

         Talán ismét eljön az az idő, amikor egy normális forgatókönyv birtokában nem buknak sorra a hagyományos animációs filmek, de a legelő hősei mindenesetre bizakodóak. Leginkáb Buck, a ló magabiztos, "aki" muszkliját mutogatva szétszaggatta a lemezborítót, melynek kidolgozása nagyon is rendben lévő: egy lapozgatható füzet, benne képekkel és az összes dalszöveggel. Alan Menken változatos, a mozgalmasabb jeleneteknél a filmtől helyenként nehezebben elvonatkoztatható score-jához és érzelmes dalaihoz teljes mértékben megfelelő körítés.
         Egyfajta mementó ez az album. Jópofa emlékeztető a korra, amelyben játszódik a film, és a jelenre, amelyben már csak emberek felügyelte gépek fognak animációs filmeket gyártani futószalagon. A westernek és a régi rajzfilmek is letűnt idők maradványai, de ahogy szívesen nosztalgiázunk egy ma készített jó vadnyugati filmen, úgy remélhetőleg néhány év múlva ugyanígy fogunk tenni Bambi XXI. századi gyermekeivel is.


    Bíró Zsolt
    2004.10.07.




    Tracklista:

      1. (You Ain't) Home on the Range (1:13)
      2. Little Patch of Heaven - K.D. Lang (2:45)
      3. Yodel-Adle-Eedle-Idle-Oo - Randy Quaid (2:43)
      4. Will the Sun Ever Shine Again - Bonnie Raitt (2:36)
      5. (You Ain't) Home on the Range - Echo Mine
          Reprise (1:01)
      6. Wherever the Trail May Lead - Tim McGraw (3:33)
      7. Anytime You Need a Friend - The Beu Sisters (3:21)
      8. Cows in the Town / Saloon Song (1:09)
      9. On the Farm (2:40)
    10. Bad News (4:16)
    11. Storm and the Aftermath (3:06)
    12. Cows to the Rescue (3:08)
    13. Buck (2:16)
    14. My Farm is Saved / Little Patch of Heaven / Finale (2:28)
    15. Anytime You Need a Friend - Alan Menken (2:35)



    TOVÁBBI ÉRTÉKELÉSEINK:

    Dobrosi Tamás          nem értékelte

    Emesz Csaba          nem értékelte

    Gregus Péter          nem értékelte

    Kulics László

    Szabó Csaba          nem értékelte

    Tihanyi Attila          nem értékelte




    KAPCSOLÓDÓ ANYAGOK:

    Beauty and the Beast

    The Lion King

    Shark Tale

    További kritikáink
  • Alien: Covenant
  • King Arthur: The Legend of the Sword
  • Atlantis: The Lost Empire
  • Life
  • Colossal
  • Great Expectations
  • Jesse Stone - The Ultimate Collection
  • The Boss Baby
  • In the Heart of the Sea
  • Power Rangers
  • Noah
  • Mighty Morphin Power Rangers: The Movie
  • Crimson Rivers
  • Twister
  • xXx: Return of Xander Cage

  • Filmzenékről röviden
  • The Lego Ninjago Movie
  • The Dark Tower
  • Remember
  • Split
  • The Hollywood Shorties
  • Eddie the Eagle
  • Spotlight
  • Green Room
  • The Boy
  • Ma Ma

  • Filmek alatt hallott zenék
  • Jean-Claude Van Johnson
  • 47 Meters Down (In to Deep)
  • The Shallows
  • Solace
  • Into the Grizzly Maze
  • Enemies Closer
  • D-Tox
  • Rambo III
  • Transformers: Rescue Bots
  • Sex Tape

  • Interjúk
  • Jeff Beal: Apró kincsek
  • Lisa Gerrard: A szív hangja
  • Mark Hinton Stewart: A zene a párbeszédek mögött
  • Wolf Péter: A szerencse kapuja

  • Kollaborációk
  • Oliver Stone filmjeinek zenéi
  • Elmer Bernstein életútja I.
  • Jerry Goldsmith életútja III.
  • Jerry Goldsmith életútja II.
  • Jerry Goldsmith életútja I.

  • A filmzene legendái
  • Angelo Badalamenti
  • Philip Glass
  • Basil Poledouris
  • Lalo Schifrin
  • Dave Grusin

  • Moziszériák,tévésorozatok
  • A hobbit-trilógia zenéi
  • A Rémálom az Elm utcában széria zenéi
  • A Robert Langdon-filmek zenéi
  • A Hellraiser-filmek zenéi
  • A Válaszcsapás zenéje

  • További írásaink
  • Ez volt 2016
  • Oscar előtt és Oscar után 2016
  • 10 éves a Filmzene.net
  • Filmzeneszerzők különböző albumai
  • Filmzenékhez köthető kiadványok
  • Stúdiók
  • Lemezkiadók
  • In Memoriam