FŐOLDAL  |   ZENESZERZŐK  |   FILMZENEALBUMOK  |   FILMZENÉKRŐL RÖVIDEN  |   FILMEK ALATT HALLOTT ZENÉK  |   INTERJÚK    
  |   HÍREK

    Rogue One: A Star Wars Story  Justice League  Murder on the Orient Express  Moon  Wonder Woman  The Ghost and the Darkness  It  Rebel in the Rye  The Mummy  Catch Me If You Can
EGYÉB ÍRÁSOK  |   MOZISZÉRIÁK ÉS TÉVÉSOROZATOK  |   ÉVES ÖSSZESÍTÉSEINK  |   DÍJAK  |   FÓRUM  |   JÓ TUDNI  |   RÓLUNK  |   KAPCSOLAT



Keresés a Filmzene.neten

  







Beszámolók
  • Hollywood Magyarországon - Hans Zimmer-est Lisa Gerrarddal
  • Brian Tyler londoni koncertje
  • Hans Zimmer Magyarországon
  • Az Antonio Sanchez & Migration magyarországi koncertje

  • Zenék egy témára
  • Conan
  • Robin Hood
  • A három testőr
  • Sherlock Holmes
  • Cápás filmek

  • DVD kiadványok
  • Jerry Goldsmith 80th Birthday Tribute Concert - Fimucité 3
  • A Tribute to Basil Poledouris
  • Fimucité 2: Closing Night Gala 2008
  • "War" - A filmzene készítése
  • Creating the Lord of the Rings Symphony




  • Filmzene.net - Hachi - A Dog's Tale (Jan A.P. Kaczmarek )    HACHI - A DOG'S TALE  (2009)
       Hacsi - A leghűségesebb barát


      

       zene: Jan A.P. Kaczmarek
       vezényel: Lukasz Borovicz
       kiadás éve: 2010
       kiadó: Varése Sarabande
       játékidő: 55:22




         A svéd származású direktor, Lasse Hallström (akinek többek között az "Árvák hercege", a "Kikötői hírek", valamint a "Csokoládé" filmeket köszönhetjük) 2009-ben egy különleges kötelékről szóló történetet tárt elénk a "Hacsi – A leghűségesebb barát" címet viselő alkotásával. A Richard Gere és Joan Allen főszereplésével készült mozi a világszerte ismertté vált japán kutya, Hacsikó életét mutatja be úgy, hogy – feltehetően a könnyebb eladhatóság szem előtt tartása okán - napjaink Amerikájába lett átültetve. Mondanivalóján és lényegén azonban szinte alig változtattak, így megindító s egyszersmind elgondolkodtató veleje gyakorlatilag érintetlenül tárul a néző elé. A változások eredményeként a produkció egyetlen japán vonatkozása - a nyitójeleneten kívül - a tokiói születésű színész, Cary-Hiroyuki Tagawa, aki legtöbbször jakuza harcosként vagy egyéb szervezetbe tartozó rosszfiúként tűnik fel a vásznon, ám ezúttal hétköznapi emberként láthatjuk a Gere által alakított Parker Wilson professzor barátjaként.
         A húszas években élt akita fajtájú kutya, Hacsikó arról vált híressé, hogy gazdáját, a hajdani professzort minden reggel kikísérte a sibujai állomásra, délután háromra pedig kiment elé. Ezen szokását a gazdája 1925-ben bekövetkezett halálát követően is megtartotta: tíz évig élt még, s addig minden délután hazavárta őt az állomáson. Hacsikó halála után szobrot emeltek neki az állomáson, csontjait gazdája mellé temették, bundáját pedig kitömték, így a mai napig megtekinthető a japánok Országos Természettudományi Múzeumában.
         E hűségről, alázatról és kitartásról egyaránt szóló, rendkívül megható történet 1987-ben jelent meg először a vásznon Seijiro Koyama rendezésében (a zenei kíséretről Hikaru Hayashi gondoskodott), két évtizeddel később pedig a nyugati filmesek látómezejébe is bekerült ez az egyesek által egyszerű legendaként kezelt sztori, így elkerülhetetlenné vált annak amerikanizálása – vagy nevezhetnénk akár a Koyama-féle mozi remake-jének is. Az adaptációban való gondolkodás szerencsére egy színvonalas és nagyon igényes alkotásba torkollott, melyben Stephen P. Lindsey forgatókönyvíró a direktorral karöltve az alig másfél órát a lehető leghasznosabban töltötte ki úgy, hogy e sztori mesélése közben maximális precizitással lavíroztak a családi filmet a drámától elválasztó határvonalon.

         Hallström először Christopher Youngot kérte fel zeneszerzőnek, akivel korábban a "Kikötői hírek" kapcsán dolgozott együtt, ám a szerzőt végül lecserélte a direktor, ahogyan azt néhány évvel korábban is megtette már vele a "Befejezetlen élet" esetében. Helyére Jan A.P. Kaczmarek került, aki remekül megragadta a történet lényegét, és gyakorlatilag hibátlanul adta vissza azt a zene nyelvére lefordítva. A lengyel származású szerző a fő hangsúlyt a zongorára helyezte, s az "Én, Pán Péter" című sikerfilmhez készült Oscar-díjas aláfestéséhez hasonló színvonalú muzsikával állt elő. A zongora előtérbe helyezése azért is volt kézenfekvő döntés számára, mert Gere karaktere zenetanári hivatása mellett balettelőadásokhoz is ír zongoradarabokat, s Kaczmareket nemcsak a score részekhez szerződtették, hanem a filmben felcsendülő, Wilson professzornak tulajdonított művekre is. Utóbbi, source musicnak nevezett tételek néhol egybeolvadnak a valós score-ral is, amely megoldás egyes jelenetsorok esetében nagyon megindító, szoros köteléket eredményez. Ezen összedolgozásról a Varése Sarabande - a mozi tengerentúli DVD-premierjével egy időben megjelentetett - albumán a "Dance Rehersal", a "The Second Dance", illetőleg a "Parker's Dance Played on Piano" tételek adnak tanúbizonyságot.
         Ahogy haladunk előre a történetben, úgy válnak a könnyed zongorafutamok (egy ilyen már a nyitótémaként szolgáló "Japan"-ban is felcsendül, s e tétel második felében a vezérmotívummal is megismerkedhetünk) egyre fajsúlyosabbá a vonós szekció dallamainak erősödésével. Ezen ív aztán azokba a fájdalmat, hiányérzetet és szomorúságot egyaránt közvetítő darabokba torkollik, amelyek rendkívüli mértékben töltik meg érzelemmel azon egyszerű beállítású képsorokat, amikor például Hacsi szomorúan, ugyanakkor tántoríthatatlanul vár türelemmel napról napra, évről évre a virágágyás szélén ("Hachi Waiting for Parker Again", "Hachi's Last Trip to the Station"). E kompozíció – melyből közel egyórányi anyag került kiadásra - annyira együtt él a filmmel, hogy ha nem lenne, akkor a "Hacsi – A leghűségesebb barát" biztosan nem váltaná ki azokat az érzéseket, illetve nem adná vissza azt a miliőt, amit a rendező szeretett volna kihozni belőle. Minthogy a hangjegyek minden pillanatukban ezer körömmel ragaszkodnak a történethez, az aláfestés végig pazar, s nem utolsósorban egyenletes színvonalú, ebből eredően majdhogynem lehetetlen részletekbe menő ismertetése, valamint az imént említett trackek mellett további nagyszerűek (mint például a "Parker and Hachi", vagy akár a "Hachiko Runs Away") kiemelése, hiszen egyik tétel sem több vagy kevesebb a másiknál. Ezen tematikus muzsikát kizárólag egyben érdemes hallgatni, s garantált, hogy minden alkalommal ugyanúgy megérinti majd lelkünket.

         Jan A.P. Kaczmareknek sikerült elérnie szerzeményével azt, hogy már a sztori ismerete is elegendő legyen a hallgató számára a történet elképzeléséhez, nem feltétlenül szükséges a produkció megtekintése – ugyanakkor a magam részéről nagyon is ajánlom, mert mint film is majdhogynem kifogástalan a maga kategóriájában. A képzeletbeli megelevenedéshez persze szükségeltetik a Varése-album beszédes (másképpen fogalmazva erősen spoileres) tracklistája is, amivel együttesen képes e könnyedén megjegyezhető dallamú, fülbemászó szerzemény túllépni a produkcióban betöltött szerepén, és megfelelő mértékű érzelmi töltetet biztosítani hallgatója számára.


    Kulics László
    2012.09.04.




    Tracklista:

      1. Japan (3:26)
      2. New Home (1:47)
      3. The Foot (2:40)
      4. Dance Rehersal (2:15)
      5. Storm and the Rescue (1:36)
      6. The Second Dance (0:51)
      7. Under the Fence (1:51)
      8. Treats from Cate (1:52)
      9. Parker's Dance Played on Piano (3:42)
    10. Parker and Hachi Walk to the Station (2:04)
    11. Baby (1:23)
    12. Marriage Bath (3:27)
    13. Fetch (2:12)
    14. To Train Together (3:25)
    15. Packing Boxes (2:15)
    16. Parker and Hachi (3:28)
    17. Hachiko Runs Away (4:27)
    18. Memory of the Storm (1:36)
    19. Hachi Waiting for Parker Again (2:51)
    20. Hachi's Last Trip to the Station (2:06)
    21. Goodbye (2:10)
    22. Hachi, Parker, Cate and Memories (3:58)





    TOVÁBBI ÉRTÉKELÉSEINK:

    Bíró Zsolt

    Dobrosi Tamás          nem értékelte

    Emesz Csaba          nem értékelte

    Gregus Péter

    Szabó Csaba          nem értékelte

    Tihanyi Attila          nem értékelte




    KAPCSOLÓDÓ ANYAGOK:

    Finding Neverland

    Flicka

    An Unfinished Life
    (Music Inspired by the Film)


    An Unfinished Life

    További kritikáink
  • Dunkirk
  • Blade Runner
  • Kingsman: The Golden Circle
  • War for the Planet of the Apes
  • Spider-Man Homecoming
  • The Autopsy of Jane Doe
  • Pirates of the Caribbean: Dead Men Tell No Tales
  • Close Encounters of the Third Kind
  • Alien: Covenant
  • King Arthur: The Legend of the Sword
  • Atlantis: The Lost Empire
  • Life
  • Colossal
  • Great Expectations
  • Jesse Stone - The Ultimate Collection
  • The Boss Baby

  • Filmzenékről röviden
  • Jigsaw
  • Hail, Caesar!
  • The Lego Ninjago Movie
  • The Dark Tower
  • Remember
  • Split
  • The Hollywood Shorties
  • Eddie the Eagle
  • Spotlight
  • Green Room

  • Filmek alatt hallott zenék
  • Jean-Claude Van Johnson
  • 47 Meters Down (In to Deep)
  • The Shallows
  • Solace
  • Into the Grizzly Maze
  • Enemies Closer
  • D-Tox
  • Rambo III
  • Transformers: Rescue Bots
  • Sex Tape

  • Interjúk
  • Jeff Beal: Apró kincsek
  • Lisa Gerrard: A szív hangja
  • Mark Hinton Stewart: A zene a párbeszédek mögött
  • Wolf Péter: A szerencse kapuja

  • Kollaborációk
  • Oliver Stone filmjeinek zenéi
  • Elmer Bernstein életútja I.
  • Jerry Goldsmith életútja III.
  • Jerry Goldsmith életútja II.
  • Jerry Goldsmith életútja I.

  • A filmzene legendái
  • Angelo Badalamenti
  • Philip Glass
  • Basil Poledouris
  • Lalo Schifrin
  • Dave Grusin

  • Moziszériák,tévésorozatok
  • A hobbit-trilógia zenéi
  • A Rémálom az Elm utcában széria zenéi
  • A Robert Langdon-filmek zenéi
  • A Hellraiser-filmek zenéi
  • A Válaszcsapás zenéje

  • További írásaink
  • Ez volt 2016
  • Oscar előtt és Oscar után 2016
  • 10 éves a Filmzene.net
  • Filmzeneszerzők különböző albumai
  • Filmzenékhez köthető kiadványok
  • Stúdiók
  • Lemezkiadók
  • In Memoriam