FŐOLDAL  |   ZENESZERZŐK  |   FILMZENEALBUMOK  |   FILMZENÉKRŐL RÖVIDEN  |   FILMEK ALATT HALLOTT ZENÉK  |   INTERJÚK    
  |   HÍREK

    Spider-Man: Homecoming  The Autopsy of Jane Doe  Pirates of the Caribbean: Dead Men Tell No Tales  Close Encounters of the Third Kind  Alien: Covenant  King Arthur: The Legend of the Sword  Atlantis: The Lost Empire  Life  Colossal  Great Expectations
EGYÉB ÍRÁSOK  |   MOZISZÉRIÁK ÉS TÉVÉSOROZATOK  |   ÉVES ÖSSZESÍTÉSEINK  |   DÍJAK  |   FÓRUM  |   JÓ TUDNI  |   RÓLUNK  |   KAPCSOLAT



Keresés a Filmzene.neten

  






Beszámolók
  • Hollywood Magyarországon - Hans Zimmer-est Lisa Gerrarddal
  • Brian Tyler londoni koncertje
  • Hans Zimmer Magyarországon
  • Az Antonio Sanchez & Migration magyarországi koncertje

  • Zenék egy témára
  • Conan
  • Robin Hood
  • A három testőr
  • Sherlock Holmes
  • Cápás filmek

  • DVD kiadványok
  • Jerry Goldsmith 80th Birthday Tribute Concert - Fimucité 3
  • A Tribute to Basil Poledouris
  • Fimucité 2: Closing Night Gala 2008
  • "War" - A filmzene készítése
  • Creating the Lord of the Rings Symphony




  • Filmzene.net - The Greatest Game Ever Played (Brian Tyler)    THE GREATEST GAME EVER PLAYED   (2005)
       Ütős játék / A golfbajnok


      

       zene: Brian Tyler
       vezényel: Brian Tyler
       kiadás éve: 2005
       kiadó: Hollywood Records
       játékidő: 55:16




         Megannyi sportfilmet forgattak már világszerte. Ezek többsége fiktív történet alapján született (mint a "Rocky"), mások azonban megtörtént eseményeken alapultak (pl.: "Emlékezz a titánokra"). Bill Paxton az "Isten haragja" című thriller után egy jóval könnyedebb alkotással rukkolt elő: a Disney stúdió égisze alatt készült produkció a golfozók világába kalauzolja el nézőit. Az "Ütős játék" egy dráma, mely az 1913-as US Open bajnokságot, illetve Francis Ouimet (Shia LaBeouf) igaz történetét dolgozza fel. Az eddig megfilmesített sportesemények témáit tekintve jelentéktelen hányadot tesz ki ez az úri játék, melyek közül a legismertebb a Kevin Costner főszereplésével készült "Fejjel a falnak".
         Hogy ki is ez a Bill Paxton? Először Schwarzeneggert gúnyolta ki hiányos öltözete miatt ("Terminátor - A halálosztó"), majd Hudson közlegényként Ripley hadnagy oldalán szállt szembe a "rovarokkal" ("A bolygó neve: Halál"), pár évvel később pedig a hollywoodi világűr másik harcosával nézett farkasszemet ("Ragadozó 2.") - ekkor rendőrtisztként. Aztán felcsapott autókereskedőnek ("Két tűz között"), s a spórolt pénzén jegyet váltott az elsüllyeszthetetlennek kikiáltott hajóra ("Titanic"). Ezen fontosabb művek kiemelésével nagyjából mindenki képet formálhat arról, valójában ki is az "Ütős játék" rendezője.

         A színészből lett direktor és Brian Tyler először az "Isten haragja" során dolgoztak együtt, s az akkor megélt pozitív élmények eredményeként ez év nyarán második kollaborációjuk is megvalósult. Sajnos Tyler tehetsége - melynek köszönhetően szinte egyik pillanatról a másikra berobbant a köztudatba - lassan elveszni látszik a tucatnyi, horrorokhoz fűződő munkái miatt. Részemről már igencsak nagy várakozással álltam egy ilyesmi zene előtt, ugyanis anno ez az ifjú ember debütált egy olyannal, melynek címe: "Children Of Dune" volt, és azóta nem igazán adatott meg számára hasonló lehetőség. "Az "Ütős játék" zenéjének írása számomra egy könnyed utazás volt...ez volt a nagy esély." - nyilatkozta a szerző.

         "Main Title Overture". Két dolgot tudok írni erről a tételről: az egyik, hogy a drámai szálak szinte megszólalásig hasonlítanak James Horner "Legends of the Fall" című filmzenéjére, ami miatt eleinte igencsak megorroltam Tylerre, ugyanis ilyet abszolút nem vártam tőle. Ugyan meg lehetne magyarázni az átmentés okát, ám a pontos tények ismeretének hiányában nem szeretnék találgatásokba bocsátkozni, és legfőképp pálcát törni a szerző feje fölött. A másik, amit kijelenthetek, hogy ez, illetőleg a "Determination", a "The Amateur", valamint az azt követő "Broken Dreams" című tételek egy olyan szintű zenei varázslatot, különféle hangulatelemekből álló, ám mégis egységes művet mutatnak be, mely után az album többi része szinte csak "semmiség". Természetesen ez utóbbi hasonlatom elhamarkodott, ám arra jó, hogy éreztessem: tényleg kihasználta a lehetőséget, és megmutatta, hogy nemcsak a rémisztgetéshez ért, hanem az igényes, szépen csengő dallamok megalkotásához is konyít. Az imént felsoroltak közt a film műfaja által megkívánt zenei képek mindegyike hallható az új score-ban (kivéve persze a rémisztgetést), és ezekkel a többnyire kellemes, illetve határozott taktusokkal tölti ki a hátralévő játékidőt is. A szokásos hangszerelést, illetőleg hangszerhasználatot (itt főleg a Tylerre oly jellemző vonóshangszínre, illetőleg dobokra gondolok) a buzuki, a mandolin, illetve a dulcimer (ami egy húros hangszer) használatával színesítette, melyek az összkép hasznára váltak, ugyanis ezeknek köszönhetően nem válnak olyan egyértelművé korábbról már ismert zenei képek, stílusok. A "Rain Battle" sorrendben az első olyan tétel, mely ezt a fajta harmóniát megszakítja. Igen erőteljes vonós, illetve ütősszekció képviselteti magát benne, melyek együttes játéka szinte a végletekig fokozódik. A tétel megnevezése egyébiránt hibásan van feltüntetve a lemezborítón, ugyanis nem "Angel" a valódi címe, hanem "Rain Battle". De akkor hogy jön ide az "Angel"? A válasz roppant egyszerű: az album végén található betétdalcsokor között lapul meg a Joe Jackson által írt, azonos című dal, mely alapjául szolgált Tyler ezen tételéhez.
         A "Broken Dreams" már önmagában is gyönyörű, ám a "Broken Dreams Reprise"-ban még jobban kiteljesedik a mű. Ha létezik tökéletesen kidolgozott szám, akkor ezek mindenképpen azok közé sorolhatók. A főszerep a zongoristáé, aki az ötödik tételben kifejtett, főként hegedűkre íródott dallamot játsza, a háttérben megbúvó minimális fúvós, és vonós kísérettel.
         Ezen melankólia után tovább fokozódik a pergősebb részek felvonultatása, s elértünk az album azon pontjához, melytől kezdve már sok újdonsággal nem találkozunk, inkább az eddig hallottak variálódnak úgy, hogy a minőség nem változik. Innentől az mutatkozik meg, hogy a komponista mennyire tudja csűrni-csavarni a korábban hallott dolgokat. Az "An Unlikely Outcome"-ban ismét a nemrég említett zongoramű hangzik el, amit nem lehet elégszer visszapörgetni. Az "A Chance Encounter" dallamainak játékosságában érződik egyfajta ravaszság, ami a tapasztaltabb golfozóval szemben álló ifjú tehetséget hivatott jellemezni - ez az album több tételében is érződik. Az "And Then There Were Three" felszabadultnak tűnő, nyitótémából megismert dallamait a "True Valor" cseppnyi feszültséggel tűzdelt motívumai követik, melyek a "Showdown"-ban érik el tetőpontjukat. A "Sunset" mind a film, mind pedig az album utolsó olyan tétele, mely a képsorok alá íródott. A szolid fennköltséggel bíró tétel méltó zárása mindannak, amit eddig hallhattunk.
         A három betétdal közül az első ("Angel") még hagyományosnak mondható, míg a többi hallgatása során olyan érzésünk lehet, mintha magunk is a kocsmában mulatozó emberek mellett lennénk, valahol a zongorista és az énekes közelében.

         "Le a kalappal ezért a pazar score-ért Brian Tyler előtt!" - vélekedett Bill Paxton - "Erőfeszítéseire, és második együttműködésünkre egyaránt büszke vagyok." Mindezzel jómagam is teljesen egyetértek. Mint minden zenei irányzatnál, a filmzenénél is vannak olyan művek, melyek bár nem hibátlanok, mégis azt kívánják, hogy a lehető leghangosabban, és a legtöbbet hallgassuk őket. Nos, ez is pontosan ilyen. Ugyan a máshonnan már ismerős részek nem utalnak túlságosan eredeti munkára, az biztosan látszik, hogy tehetséges komponistával állunk szemben, aki azért még keresi a helyét a tőle eddig idegen stílusban. Remélem, hamarosan megtalálja, illetve hiszek abban, hogy ezután kevesebb horrorzenét fog írogatni...bár ez sajnos nem csak rajta múlik.
         A score színvonalához méltó köntösbe öltöztette kiadványát a Hollywood Records, s a közel ötvenperces játékidő is pont megfelelő. A lemezre nyomott golflabdafotó ötletes - túl azon, hogy kézenfekvő is egyben. Remélem sok embernek fog kellemes perceket okozni Brian Tyler ezen albuma. Aki eddig csak a rettegéskeltés fenegyerekeként tartotta őt számon, ezután talán másképp fog viszonyulni munkásságához.


    Kulics László
    2005.12.03.




    Tracklista:

      1. Main Title Overture (2:54)
      2. Immigrant's Theme (2:45)
      3. Determination (1:47)
      4. The Amateur (3:44)
      5. Broken Dreams (1:58)
      6. A Call To Arms (1:58)
      7. The Greatest Game Ever Played (1:47)
      8. Dog Leg (2:11)
      9. Rain Battle (1:55)
    10. Invitation (1:21)
    11. Broken Dreams Reprise (2:04)
    12. Ouimet Trails By One (1:38)
    13. Ride The High Country (1:20)
    14. Indecision (0:48)
    15. Heads Turn (0:45)
    16. The Game Is Afoot (1:20)
    17. An Unlikely Outcome (3:13)
    18. A Chance Encounter (1:59)
    19. And Then There Were Three (1:39)
    20. Ride The High Country Reprise (1:21)
    21. True Valor (1:02)
    22. A Quiet Dignity (0:45)
    23. Duel (0:38)
    24. Showdown (2:24)
    25. Sunset (1:56)
    26. Angel - Dawn Upshaw (3:22)
    27. And The Band Played On (2:06) *
    28. Hello, Hello, Who's Your Lady Friend (1:48) **
    29. End Title Overture (2:47)

    * előadja: Amick Byram
    ** előadja: Joe Jackson


    TOVÁBBI ÉRTÉKELÉSEINK:

    Bíró Zsolt

    Dobrosi Tamás          nem értékelte

    Emesz Csaba          nem értékelte

    Gregus Péter

    Szabó Csaba          nem értékelte

    Tihanyi Attila




    KAPCSOLÓDÓ ANYAGOK:

    Bicentennial Man

    Children of Dune

    Dreamer: Inspired by a True Story

    The Final Cut

    További kritikáink
  • Jesse Stone - The Ultimate Collection
  • The Boss Baby
  • In the Heart of the Sea
  • Power Rangers
  • Noah
  • Mighty Morphin Power Rangers: The Movie
  • Crimson Rivers
  • Twister
  • xXx: Return of Xander Cage
  • The Lego Batman Movie
  • Shaft
  • Living in the Age of Airplanes
  • La La Land
  • Immortal Memory
  • Spirit: Stallion of the Cimarron

  • Filmzenékről röviden
  • Remember
  • Split
  • The Hollywood Shorties
  • Eddie the Eagle
  • Spotlight
  • Green Room
  • The Boy
  • Ma Ma
  • Jack Reacher: Never Go Back
  • Gagarin - First in Space

  • Filmek alatt hallott zenék
  • Jean-Claude Van Johnson
  • 47 Meters Down (In to Deep)
  • The Shallows
  • Solace
  • Into the Grizzly Maze
  • Enemies Closer
  • D-Tox
  • Rambo III
  • Transformers: Rescue Bots
  • Sex Tape

  • Interjúk
  • Jeff Beal: Apró kincsek
  • Lisa Gerrard: A szív hangja
  • Mark Hinton Stewart: A zene a párbeszédek mögött
  • Wolf Péter: A szerencse kapuja

  • Kollaborációk
  • Oliver Stone filmjeinek zenéi
  • Elmer Bernstein életútja I.
  • Jerry Goldsmith életútja III.
  • Jerry Goldsmith életútja II.
  • Jerry Goldsmith életútja I.

  • A filmzene legendái
  • Angelo Badalamenti
  • Philip Glass
  • Basil Poledouris
  • Lalo Schifrin
  • Dave Grusin

  • Moziszériák,tévésorozatok
  • A hobbit-trilógia zenéi
  • A Rémálom az Elm utcában széria zenéi
  • A Robert Langdon-filmek zenéi
  • A Hellraiser-filmek zenéi
  • A Válaszcsapás zenéje

  • További írásaink
  • Ez volt 2016
  • Oscar előtt és Oscar után 2016
  • 10 éves a Filmzene.net
  • Filmzeneszerzők különböző albumai
  • Filmzenékhez köthető kiadványok
  • Stúdiók
  • Lemezkiadók
  • In Memoriam