FŐOLDAL  |   ZENESZERZŐK  |   FILMZENEALBUMOK  |   FILMZENÉKRŐL RÖVIDEN  |   FILMEK ALATT HALLOTT ZENÉK  |   INTERJÚK    
  |   HÍREK

    Spider-Man: Homecoming  The Autopsy of Jane Doe  Pirates of the Caribbean: Dead Men Tell No Tales  Close Encounters of the Third Kind  Alien: Covenant  King Arthur: The Legend of the Sword  Atlantis: The Lost Empire  Life  Colossal  Great Expectations
EGYÉB ÍRÁSOK  |   MOZISZÉRIÁK ÉS TÉVÉSOROZATOK  |   ÉVES ÖSSZESÍTÉSEINK  |   DÍJAK  |   FÓRUM  |   JÓ TUDNI  |   RÓLUNK  |   KAPCSOLAT



Keresés a Filmzene.neten

  






Beszámolók
  • Hollywood Magyarországon - Hans Zimmer-est Lisa Gerrarddal
  • Brian Tyler londoni koncertje
  • Hans Zimmer Magyarországon
  • Az Antonio Sanchez & Migration magyarországi koncertje

  • Zenék egy témára
  • Conan
  • Robin Hood
  • A három testőr
  • Sherlock Holmes
  • Cápás filmek

  • DVD kiadványok
  • Jerry Goldsmith 80th Birthday Tribute Concert - Fimucité 3
  • A Tribute to Basil Poledouris
  • Fimucité 2: Closing Night Gala 2008
  • "War" - A filmzene készítése
  • Creating the Lord of the Rings Symphony




  • Filmzene.net - GoldenEye (Eric Serra)    GOLDENEYE   (1995)
       Aranyszem


      

       zene: Eric Serra
       vezényel: John Altman
       kiadás éve: 1995
       kiadó: Virgin Records
       játékidő: 54:34




         Az 1995-ben bemutatott "Aranyszem" sorrendben a tizenhetedik Bond-film, s több szempontból is nagy jelentőséggel bír a sikerszéria történelmében. Amellett, hogy ez volt az első olyan 007-es film, amely a rendszerváltást követő időszakban készült, illetve játszódott, s itt alakította először a brit titkos ügynököt Pierce Brosnan, akit Albert R. Broccoli már évekkel ezelőtt kiszemeltek maguknak, ám akkoriban egyrészt fiatalnak tartották ehhez a karakterhez, másrészt a "Remington Steele"-sorozat okán nem rendelkezett elég szabadidővel egy ilyen volumenű projekt elvállalásához. Ekkor lépett színre először M-ként Judi Dench is, akit a "Skyfall"-ig láthatunk az MI6 ügynökség oszlopos tagjaként, továbbá Samantha Bond is, akinek éppúgy négy alkalommal nyílt lehetősége megformálni M titkárnőjét, Miss Moneypennyt, mint Brosnannak Bondot.
         A filmvilág egyik legismertebb alakja ezúttal is egy nagyszabású összeesküvés végkifejletét igyekszik megakadályozni, melynek szálai Oroszországba vezetnek, s mint idővel kiderül, Bond egykori ügynök társa, a halottnak hitt Alec (Sean Bean) is átállt az ellenség oldalára Ourumov tábornok (Gottfried John) mellé. Az újabb világmegmentős történet főként Brosnan játéka, illetve a két Bond-lány - a kissé szende kinézetű Isabella Scorupco, valamint a démoni Famke Janssen - révén maradt kedvelt darab számomra, mindemellett ez volt az első 007-es film, amit láttam, így nekem innentől datálódik a széria időszámítása, annak ellenére is, hogy azóta már pótoltam minden, ide vonatkozó hiányosságomat.

         A "Halálos rémületben"-t követően John Barry végleg kiszállt a franchise-ból, így az alkotóknak a hosszú éveken keresztül többé-kevésbé biztos pontnak számító zeneszerzői posztot úgy kellett újra betöltetniük, hogy a korábbi sikerek töretlenek maradjanak. Először Michael Kamen szállított zenét "A magányos ügynök"-höz, ám a soron következő "Aranyszem" kapcsán Broccoliék ismét új ember után néztek. Ezen folyamat során került látószögükbe a francia Eric Serra, aki a "Leon, a profi", valamint a "Nikita" című Luc Besson-mozik révén hívta fel magára a figyelmet.
         Egy ekkora jelentőséggel és népszerűséggel bíró alkotásba bekapcsolódni sosem egyszerű, a szerző azonban - saját bevallása szerint – a kezdeti izgalmakat követően végül két okból is megnyugodhatott. Egyrészt Bond-rajongóként tisztában volt az MGM aranytojásával kapcsolatos dolgokkal, másrészt az alkotóknak tetszettek addigi művei, s minthogy egy kis vérfrissítést is vártak tőle, könnyebben tudott mozogni abban a zenei közegben, ahol leginkább otthon érezte magát. Utóbbi eredménye azonban egy olyan muzsika lett, amely minden ízében kilóg a többi Bond-score közül (hiszen a szerző háttérbe szorítja a nagyzenekart, s nem bánik bőkezűen a Monty Norman-féle témával, illetőleg a Barry-féle hangzásvilággal sem), s ezért a rajongók nem kifejezetten kedvelik. Ugyanakkor mindezt nem szabadna kizárólag Serra számlájára írni, hiszen Martin Campbell rendező sem igazán tudott konkrét iránymutatókkal szolgálni számára arról, hogy hol milyen jellegű muzsikát hallana szívesen, hanem hagyta, hogy kísérletezgessen és a saját feje után menjen. Ezt eleinte meglehetősen furcsállota a szerző, végül azonban kihasználta, hogy nincsenek különösebb béklyók egy olyan produkció kapcsán, amelyre patinás múltja okán maga is felnéz.

         A komponista közel hét héten keresztül dolgozott a zenén, amely összesen hetvenpercnyi játékidőt tett ki, és 47 tételből állt. Serra kronológiai sorrendben kezdte el lefektetni az alapokat: először a nyitójelenettel foglalkozott, amihez sok ütőshangot, valamint különféle elektronikus elemeket alkalmazott. Az így született "The GoldenEye Overture" nemcsak ezt, hanem az összes többi Bond-zenét figyelembe véve is a legkedveltebb tételeim egyike – hasonló felépítéssel bírnak még a "Fatal Weakness", a "Dish Out of Water" és a "The Scale to Hell" című trackek is. Ezt követően látott neki az autós jelenetnek, melynek "Ladies First" című akciótétele főként az önfeledt száguldást, illetve a versenyszellemet igyekszik megragadni a funkys, modern hangzásvilág révén. Ám míg az alkotóknak itt nem volt különösebb kifogásuk ezen megközelítéssel, addig Serra hasonlóan merész darabját, amit Bond Szentpétervár utcáinak tankkal való felszántásához készített, egy az egyben kidobták, így azzal csak az albumon található "A Pleasant Drive In St. Petersburg" révén van lehetőség megismerkedni, a film alatt nem csendül fel. Helyére a karmesterként is közreműködő John Altman zenéje került, amely sokkal inkább illeszkedik a korábbi muzsikák hangulatához, mind a nagyzenekar jelenléte, mind pedig a Bond-téma mennyisége okán, ugyanakkor Serra nem értett egyet ezzel a módosítással, és nemcsak azért, mert kidobták a zenéjét, hanem azért is, mert a helyettesítő darab elüt az általa teremtett új, modern stílusú hangulattól.
         Fontos szerepet kap a drámai témának, illetve szerelmi motívumnak egyaránt nevezhető, nagyzenekarra íródott dallamsor is, amely a "The Severnaya Suite"-ben csendül fel először, majd olyan tételekben köszön vissza, mint a "That's What Keeps You Alone" vagy a "For Ever, James". Míg az elektronikus részletek feljátszását Serra maga oldotta meg, az élő zenei előadást igénylő darabokat a London Studio Session Orchestrára bízta. Az oroszok szimbolizálására szolgáló énekhangok – melyek számos alkalommal megjelennek, ám kiemelkedőbb szerephez csak a "Whispering Statues" első részében jutnak – szintén a komponista kísérletezgetésének eredményeként jöttek létre úgy, hogy néhány jellegzetesen orosz énekhangot megvágott, illetve helyenként bizonyos mértékig eltorzított.
         A Virgin által megjelentetett filmzenealbumon található instrumentális muzsika két betétdal között foglal helyet. Míg a "GoldenEye" főcímzenét Tina Turner énekli, addig a stáblista alatt hallható "The Experience of Love"-ot Eric Serra tolmácsolásában hallhatjuk. Turner számára a U2 duója, Bono és The Edge írták meg a számot, amely heteken keresztül megtalálható volt a különféle toplisták élbolyában, s az énekesnő karrierjének egyik legnagyobb sikeréhez járult hozzá. A Bond-szériára jellemző nyitódalra az Ace of Base is pályázott, ám felvételüket végül nem használták fel a filmhez, később azonban ("The Juvenile" címen) és némiképp átdolgozott szöveggel) a csapat "Da Capo" korongján elérhetővé vált.

         Eric Serra nem egy tipikus Bond-muzsikát tett le az asztalra, amivel még nem is lenne baj, ám a tömérdek negatív visszajelzést követően nem csoda, hogy Broccoliék a későbbiekben újabb cserére kényszerültek – ezt követően lépett színre David Arnold, aki összesen hat mozihoz készített muzsikát. A stílus mellett számos kritika érkezett arra vonatkozólag is, hogy klasszikus hangszerelésben (Altman kiegészítésén kívül) gyakorlatilag nem is csendül fel a Bond-téma, amelynek azért nincs teljesen híján az album, csak azon néhány alkalommal, amikor felbukkan, jobbára variálva, illetve főként ütős- és szintetizátoros hangok révén jelenik meg. A magam részéről nem tudok pálcát törni ezen kompozíció felett, mert részemről nem tűnik akkora szentségtörésnek, ám ezen véleményemben az is közrejátszik, hogy jobban kedvelem azokat a Bond-muzsikákat, amelyek a kilencvenes évektől készültek – kivétel ez alól "A holnap markában" score-ja -, mint a klasszikusokat.


    Kulics László
    2013.04.11.




    Tracklista:

      1. GoldenEye (4:48) *
      2. The GoldenEye Overture (4:21)
      3. Ladies First (2:44)
      4. We Share the Same Passions (4:48)
      5. A Little Surprise For You (2:01)
      6. The Severnaya Suite (2:05
      7. Our Lady of Smolensk (1:02)
      8. Whispering Statues (3:25)
      9. Run, Shoot and Jump (1:04)
    10. A Pleasant Drive In St. Petersburg (4:31)
    11. Fatal Weakness (4:46)
    12. That's What Keeps You Alone (3:14)
    13. Dish Out of Water (3:57)
    14. The Scale to Hell (3:43)
    15. For Ever James (2:00)
    16. The Experience of Love (6:05) **

    * előadja: Tina Turner
    ** előadja: Eric Serra




    TOVÁBBI ÉRTÉKELÉSEINK:

    Bíró Zsolt

    Dobrosi Tamás          nem értékelte

    Emesz Csaba          nem értékelte

    Gregus Péter

    Szabó Csaba          nem értékelte

    Tihanyi Attila          nem értékelte




    KAPCSOLÓDÓ ANYAGOK:

    Casino Royale

    Dr. No

    Licence to Kill

    The World Is Not Enough

    További kritikáink
  • Jesse Stone - The Ultimate Collection
  • The Boss Baby
  • In the Heart of the Sea
  • Power Rangers
  • Noah
  • Mighty Morphin Power Rangers: The Movie
  • Crimson Rivers
  • Twister
  • xXx: Return of Xander Cage
  • The Lego Batman Movie
  • Shaft
  • Living in the Age of Airplanes
  • La La Land
  • Immortal Memory
  • Spirit: Stallion of the Cimarron

  • Filmzenékről röviden
  • Remember
  • Split
  • The Hollywood Shorties
  • Eddie the Eagle
  • Spotlight
  • Green Room
  • The Boy
  • Ma Ma
  • Jack Reacher: Never Go Back
  • Gagarin - First in Space

  • Filmek alatt hallott zenék
  • Jean-Claude Van Johnson
  • 47 Meters Down (In to Deep)
  • The Shallows
  • Solace
  • Into the Grizzly Maze
  • Enemies Closer
  • D-Tox
  • Rambo III
  • Transformers: Rescue Bots
  • Sex Tape

  • Interjúk
  • Jeff Beal: Apró kincsek
  • Lisa Gerrard: A szív hangja
  • Mark Hinton Stewart: A zene a párbeszédek mögött
  • Wolf Péter: A szerencse kapuja

  • Kollaborációk
  • Oliver Stone filmjeinek zenéi
  • Elmer Bernstein életútja I.
  • Jerry Goldsmith életútja III.
  • Jerry Goldsmith életútja II.
  • Jerry Goldsmith életútja I.

  • A filmzene legendái
  • Angelo Badalamenti
  • Philip Glass
  • Basil Poledouris
  • Lalo Schifrin
  • Dave Grusin

  • Moziszériák,tévésorozatok
  • A hobbit-trilógia zenéi
  • A Rémálom az Elm utcában széria zenéi
  • A Robert Langdon-filmek zenéi
  • A Hellraiser-filmek zenéi
  • A Válaszcsapás zenéje

  • További írásaink
  • Ez volt 2016
  • Oscar előtt és Oscar után 2016
  • 10 éves a Filmzene.net
  • Filmzeneszerzők különböző albumai
  • Filmzenékhez köthető kiadványok
  • Stúdiók
  • Lemezkiadók
  • In Memoriam