FŐOLDAL  |   ZENESZERZŐK  |   FILMZENEALBUMOK  |   FILMZENÉKRŐL RÖVIDEN  |   FILMEK ALATT HALLOTT ZENÉK  |   INTERJÚK    
  |   HÍREK

    Rogue One: A Star Wars Story  Justice League  Murder on the Orient Express  Moon  Wonder Woman  The Ghost and the Darkness  It  Rebel in the Rye  The Mummy  Catch Me If You Can
EGYÉB ÍRÁSOK  |   MOZISZÉRIÁK ÉS TÉVÉSOROZATOK  |   ÉVES ÖSSZESÍTÉSEINK  |   DÍJAK  |   FÓRUM  |   JÓ TUDNI  |   RÓLUNK  |   KAPCSOLAT



Keresés a Filmzene.neten

  







Beszámolók
  • Hollywood Magyarországon - Hans Zimmer-est Lisa Gerrarddal
  • Brian Tyler londoni koncertje
  • Hans Zimmer Magyarországon
  • Az Antonio Sanchez & Migration magyarországi koncertje

  • Zenék egy témára
  • Conan
  • Robin Hood
  • A három testőr
  • Sherlock Holmes
  • Cápás filmek

  • DVD kiadványok
  • Jerry Goldsmith 80th Birthday Tribute Concert - Fimucité 3
  • A Tribute to Basil Poledouris
  • Fimucité 2: Closing Night Gala 2008
  • "War" - A filmzene készítése
  • Creating the Lord of the Rings Symphony




  • Filmzene.net - Ghost Rider (Christopher Young)    GHOST RIDER   (2007)
       A szellemlovas


      

       zene: Christopher Young
       kiadás éve: 2007
       kiadó: Varése Sarabande
       játékidő: 58:29





         Jó pár olyan idén bemutatásra kerülő alkotást tudnék felsorolni, melynek aláfestését türelmetlenül várom. Az egyik ilyen "A szellemlovas", amihez sajnos egyúttal az első csalódásom is fűződik. Éppen ezért némiképp nehéz feladat számomra a filmzenealbum ismertetőjének megírása, ugyanis tisztában vagyok azzal, hogy a rajta lévő muzsika nem olyan jó, mint amilyennek gondolom, ám az eddigi várakozás és a komponista iránti rajongásom miatt másként látom a dolgot. Az ehhez fűződő történet még tavaly nyáron kezdődött, mikor a Soncinemadon levetítették "A szellemlovas" nyitójelenetét, mely mind képileg, mind zeneileg meggyőzött - vagy hogy stílszerű legyek: lángba hozott. Ezt követően nem volt más dolgom, mint kivárni a film, illetve a score megjelenését, a készítők azonban ilyen-olyan indokokkal 2007 februárjának közepéig tologatták a produkció nemzetközi premierjét, ami természetesen magával vonta a filmzenealbum kiadásának halasztását is. Minél jobban közeledett az időpont, annál kíváncsibban vártam, vajon milyen lesz Christopher Young első, önálló képregényfilm-zenéje. Most, így utólag belegondolva azonban rájöttem: elég lett volna félgőzzel is várnom rá, mivel különböző mértékben ugyan, de mindkettőben csalódtam...és nem pozitívan.

         A szellemlovasok évszázadok óta köztünk élnek. Ők azok, akik a kapzsiság, vagy más egyéb vágyuk beteljesülésének érdekében lepaktálnak az Ördöggel. Ezek a bizonyos értelemben antihősök nappal megszokott életüket élik, ám ha a Gonosznak szüksége van rájuk, éjjelenként lángoló csontvázú fejvadásszá változva teljesítik a rájuk osztott feladatot. A legenda szerint ezidáig csupán egyetlen olyan lovas volt, aki szembe mert szegülni Mephisto akaratával: a texasi ranger, Carter Slate, aki nem adta át neki a San Venganza-i lelkek névsorát tartalmazó listát, mivel tudta, azzal a városka lakóinak kárára lenne. Hosszú évtizedekkel később a vándorcirkuszban motoros kaszkadőrként dolgozó Johnny Blaze (Nicholas Cage, aki a karakter egyik legnagyobb rajongójának vallja magát) is beáll a sorba: alkut köt Mephistóval (Peter Fonda), hogy rákban szenvedő apját megmentse. Mikor az Ördög fia, Blackheart (az inkább mókás, mintsem félelmetes Wes Bentley) a lista segítségével megpróbál világuralomra törni, amit apja lovasának közreműködésével igyekszik megakadályozni.
         Annak ellenére, hogy a film alapjait jónak tartom, magam is a kritikák többségével értek egyet: néhány jó jelenettel és poénnal rendelkező, ám összességében nézve gyenge képregényadaptáció került ki a készítők kezei közül. Az alkotásnak mindössze két pozitívuma van: az egyik, hogy Cage-et néhány pillanat erejéig újra láthatjuk olyan eszelősen viselkedni, mint annak idején az "Ál/arc"-ban, a másik pedig a szerepkörében jól domborító Eva Mendes.

         A rendező, Mark Steven Johnson ("Daredevil - A fenegyerek") olyan zenét képzelt el filmjéhez, melyben a gótikus hangzásvilág és a westernes dallamok egy dinamikus erejű score-ban ötvöződnek egymással. Ezzel a feladattal Christopher Youngot bízták meg, akinek ugyan a gótikus jellegű zenék már szinte a kisujjában vannak (gondoljunk csak a Hellraiser-zenékre, vagy az "Áldott a gyermek"-ére), a másik kettő azonban filmográfiájának összességét tekintve még nem igazán számít a komponista védjegyének. Youngot pár évvel ezelőtt már felkérték arra, hogy írjon néhány kiegészítő tételt a "Pókember" második részéhez, melynek köszönhetően lehetősége nyílott egy számára eddig ismeretlen műfaj, a képregény-adaptáció megízlelésére, "A szellemlovas"-hoz készített zenéjével (illetve a hamarosan elkészülő "Pókember 3."-mal) azonban már joggal állhat be a sorba Danny Elfman, Graeme Revell, John Ottman, illetve John Powell mellé.
         Mielőtt Young belemerült volna a munkába, átolvasott pár régebbi Ghost Rider-képregényt, hogy megismerje a Cage által megformált karaktert, valamint annak világát, ezen túlmenően pedig Johnsonnal is igyekezett folyamatosan egyeztetni elképzeléseit. A zenei felvételek első felére 2006 júniusában került sor (akkor még úgy volt, hogy nyáron lesz a film premierje), melynek keretén belül a nyolcvankét fős zenekar játékát, illetve a harminckét tagú kórus énekét rögzítették, később pedig a motoros fenegyereket jellemző elektromos gitár, illetve dobos részek feljátszására is sor került. Míg ez utóbbit a White Zombie dobosára bízták, addig a heavy metalos hangulatért a Nine Inch Nails gitárosai voltak felelősek - a zenében az akusztikus gitár a múlt cowboyát, az elektromos pedig a modernkori, motoron közlekedő lovast hivatott jelképezni.

         A Carter Slate történetét ismertető, sötét tónusú nyitóképek alatt felcsendülő, a vadnyugati hangulat tükrözése céljából gitárpengetéssel induló "Ghost Rider" című tétel egyike azoknak, melyek remek egyensúlyban vannak a látottakkal. A vészjósló kezdetet a pörgős Szellemlovas-téma váltja fel - itt még szimfonikus előadásban -, a "Blackheart Beat"-ben pedig terítékre kerül az Ördög fiának témája is, és ezzel párhuzamosan megszólalnak az elektromos gitárok is, melyekre a továbbiakban főként új hősünk motívumának előadása hárul. Ebből és a soronkövetkező tételek legtöbbjéből az első hallgatás után szinte csak a zenekari csapongások, a kusza dallamok és a gitárnyúzások tömkelegét tudjuk visszaidézni. A komponista egy interjú során elismerte, hogy a főtéma, illetve a szerelmi szálat érzékeltető dallamok kivételével a történet követelményének megfelelően zenéjével egy sötét és kaotikus világot teremtett. Ha elsőre nem adjuk fel, és az újbóli meghallgatás közben odafigyelünk, észrevesszük, hogy ezek a motívumok a különböző hangszerkkel történő előadásoknak köszönhetően többször is felbukkannak, s Young így tartja egyben a zenét. Ezen már-már atonális részek közül a "More Sinister than Popcorn" az egyik legjobban sikerült szám, amely hősünk börtönből történő szökését, illetve a hatóságok előli menekülését hivatott alátámasztani. A tétel egyébként a jelenetsorokhoz képest túl erősre sikerült: dinamikusabb, mint a képi világ, s ez nemegyszer érződik a filmben (mint például Blackheart színrelépésekor, vagy az első átváltozáskor is). Érdemes kiemelni még a "Chain Chariot"-ot és a "Nebuchadnezzar Phase"-t, melyekben Young korábbi horrorzenéinek vészjósló, de pörgős részeihez hasonló, helyenként kórus-jajveszékeléssel megtűzdelt aláfestéseket hallhatunk, továbbá a vadnyugatias felvezetéssel induló "San Venganzá"-t, ami szintén figyelemre méltó darab.
         Azoknak, akik a dallamosabb, lágy zenekari játékkal előadott darabokat részesítik előnyben, "A Thing for Karen Carpenter"-rel, a "No Way to Wisdom"-mal, a "Penance Stare"-rel, a "Serenade to a Daredevil's Devil"-lel, valamint a Johnny és Mephisto közötti szerződéskötést alátámasztó, az előzőeknél komorabb hangvételű "Blood Signature"-ral kedveskedik a szerző. Az albumzáró "The West Was Built on Legends"-szel - ami a valóságban a film két különböző jelenete alatt hallható részekből tevődik össze - pedig a nyitótémához hasonló felépítésű, ám a végén hallható kórus és nagyzenekar által közösen előadott heroikus témának köszönhetően még nívósabb részt hallhatunk (és ez az, ami többször elgondolkodtatott: ha ilyet tud Young, akkor mi történt az album többi részével?). A filmzenealbumon tulajdonképpen ezzel a lendületes, és erőtől duzzadó egyveleggel bocsátja útjára a szerző első szuperhősét, aki immáron felszabadult az Ördög szolgálata alól.

         "Ez egy izgalmas score, melyhez hasonlót eddig még nem készítettem." - vélekedik Young a "Ghost Rider"-ről. Tény és való, hogy ilyet azelőtt még nem hallottunk tőle (pláne nem ilyen gitárnyúzós részeket). Számomra az első hallgatások után (sőt, valamelyest még most is, pedig már számtalanszor lepörgött a korong) azért volt csalódás ez az album, mert egy "Hard Rain" - "Murder at 1600" - "Hellraiser" - "The Core"-szerű muzsikát vártam. Bár hozzáteszem: elsősorban azok a gitáros részek zavartak, amik elnyomták a zenekar játékát, illetve az, hogy néhány remek nagyzenekari megoldás a jelenetekhez való igazodás miatt ezen metálos részekbe torkollik.
         A score a Varése Sarabande által kiadott, közel hatvanpercnyi játékidővel rendelkező, egészen jó szitázású korongra került fel, s a hozzá tartozó nyolcoldalas füzetecske is igényes, színes képekkel lett kitöltve. A kiadvány egyetlen hibája, hogy igen kevés adatot tartalmaz magáról a filmzenéről (manapság nem sűrűn találkozom olyannal, hogy olyan alapvető adatokat hagyjanak ki a felsorolásból, mint például a karmester vagy a zenekar neve), ám igazán nagy negatívumot nem tudok felhozni ellene - szerencsére. Remélem, Christopher Young csak ujjgyakorlatként tekintett erre a produkcióra, és a "Pókember" harmadik részében az itt hallható nyitó, illetve zárótételhez hasonlóval lep majd meg minket.


    Kulics László
    2007.03.05.




    Tracklista:

      1. Ghost Rider (3:16)
      2. Blackheart Beat (3:06)
      3. Artistry in Death (4:13)
      4. A Thing for Karen Carpenter (1:59)
      5. Cemetary Dance (5:31)
      6. More Sinister than Popcorn (5:39)
      7. No Way to Wisdom (2:15)
      8. Chain Chariot (6:17)
      9. Santa Sardonicus (3:36)
    10. Penance Stare (5:26)
    11. San Venganza (3:21)
    12. Blood Signature (2:08)
    13. Serenade to a Daredevil's Devil (1:52)
    14. Nebuchadnezzar Phase (5:51)
    15. The West Was Built on Legends (3:59)



    TOVÁBBI ÉRTÉKELÉSEINK:

    Bíró Zsolt

    Dobrosi Tamás          nem értékelte

    Emesz Csaba

    Gregus Péter

    Szabó Csaba

    Tihanyi Attila




    KAPCSOLÓDÓ ANYAGOK:

    The Exorcism of Emily Rose

    Hard Rain

    National Treasure

    További kritikáink
  • Dunkirk
  • Blade Runner
  • Kingsman: The Golden Circle
  • War for the Planet of the Apes
  • Spider-Man Homecoming
  • The Autopsy of Jane Doe
  • Pirates of the Caribbean: Dead Men Tell No Tales
  • Close Encounters of the Third Kind
  • Alien: Covenant
  • King Arthur: The Legend of the Sword
  • Atlantis: The Lost Empire
  • Life
  • Colossal
  • Great Expectations
  • Jesse Stone - The Ultimate Collection
  • The Boss Baby

  • Filmzenékről röviden
  • Jigsaw
  • Hail, Caesar!
  • The Lego Ninjago Movie
  • The Dark Tower
  • Remember
  • Split
  • The Hollywood Shorties
  • Eddie the Eagle
  • Spotlight
  • Green Room

  • Filmek alatt hallott zenék
  • Jean-Claude Van Johnson
  • 47 Meters Down (In to Deep)
  • The Shallows
  • Solace
  • Into the Grizzly Maze
  • Enemies Closer
  • D-Tox
  • Rambo III
  • Transformers: Rescue Bots
  • Sex Tape

  • Interjúk
  • Jeff Beal: Apró kincsek
  • Lisa Gerrard: A szív hangja
  • Mark Hinton Stewart: A zene a párbeszédek mögött
  • Wolf Péter: A szerencse kapuja

  • Kollaborációk
  • Oliver Stone filmjeinek zenéi
  • Elmer Bernstein életútja I.
  • Jerry Goldsmith életútja III.
  • Jerry Goldsmith életútja II.
  • Jerry Goldsmith életútja I.

  • A filmzene legendái
  • Angelo Badalamenti
  • Philip Glass
  • Basil Poledouris
  • Lalo Schifrin
  • Dave Grusin

  • Moziszériák,tévésorozatok
  • A hobbit-trilógia zenéi
  • A Rémálom az Elm utcában széria zenéi
  • A Robert Langdon-filmek zenéi
  • A Hellraiser-filmek zenéi
  • A Válaszcsapás zenéje

  • További írásaink
  • Ez volt 2016
  • Oscar előtt és Oscar után 2016
  • 10 éves a Filmzene.net
  • Filmzeneszerzők különböző albumai
  • Filmzenékhez köthető kiadványok
  • Stúdiók
  • Lemezkiadók
  • In Memoriam