FŐOLDAL  |   ZENESZERZŐK  |   FILMZENEALBUMOK  |   FILMZENÉKRŐL RÖVIDEN  |   FILMEK ALATT HALLOTT ZENÉK  |   INTERJÚK    
  |   HÍREK

    Spider-Man: Homecoming  The Autopsy of Jane Doe  Pirates of the Caribbean: Dead Men Tell No Tales  Close Encounters of the Third Kind  Alien: Covenant  King Arthur: The Legend of the Sword  Atlantis: The Lost Empire  Life  Colossal  Great Expectations
EGYÉB ÍRÁSOK  |   MOZISZÉRIÁK ÉS TÉVÉSOROZATOK  |   ÉVES ÖSSZESÍTÉSEINK  |   DÍJAK  |   FÓRUM  |   JÓ TUDNI  |   RÓLUNK  |   KAPCSOLAT



Keresés a Filmzene.neten

  






Beszámolók
  • Hollywood Magyarországon - Hans Zimmer-est Lisa Gerrarddal
  • Brian Tyler londoni koncertje
  • Hans Zimmer Magyarországon
  • Az Antonio Sanchez & Migration magyarországi koncertje

  • Zenék egy témára
  • Conan
  • Robin Hood
  • A három testőr
  • Sherlock Holmes
  • Cápás filmek

  • DVD kiadványok
  • Jerry Goldsmith 80th Birthday Tribute Concert - Fimucité 3
  • A Tribute to Basil Poledouris
  • Fimucité 2: Closing Night Gala 2008
  • "War" - A filmzene készítése
  • Creating the Lord of the Rings Symphony




  • Filmzene.net - Frailty (Brian Tyler)    FRAILTY   (2001)
       Isten haragja


      

       zene: Brian Tyler
       vezényel: Brian Tyler
       kiadás éve: 2002
       kiadó: OCF Entertainment
       játékidő: 52:04




         Az Álomgyár futószalagjáról tucatszámmal legördülő, a pszichopata gyilkosok sztorijait taglaló alkotások többsége a szokásos sablonokon alapuló, egyszer nézhető kategóriába tartoznak, lévén, hogy szemernyi újdonságot sem képesek felmutatni. Persze kivételek mindig voltak - és remélhetőleg lesznek is -, melyek közt megtaláljuk a 2001-es "Isten haragja" című thrillert is. Különlegessége abban rejlik, hogy teljes mértékig betekintést nyerünk az elkövető elméjébe, előéletébe (ebből a szempontból hasonlít "A bárányok hallgatnak"-hoz) - mindemellett a film megtekintése során nemegyszer meglepő fordulatoknak lehetünk szem-, illetve fültanúi. Az ilyen alkotások szó szerint felüdülést jelentenek a "csak a céltalan gyilkolásnak élek" felfogású karaktereket felsorakoztató trashek között.

         A szereplők a csonka, ám ebből adódóan rendkívül összetartó család tagjai, a történet kiindulópontja pedig az, hogy mi módon kerül a gyermekeit egyedül nevelő családapa (Bill Paxton) egy víziónak köszönhetően hirtelen elválaszthatatlan barátságba egy pár kesztyűvel, egy "OTIS" feliratú, kétélű fejszével, valamint egy horganyzott csődarabbal. Erre próbál fényt deríteni a film, ami az első ránézésre átlagos família nem éppen hétköznapi viselkedését, s annak hatásait mutatja be. Az apa isteni sugallat hatására lát hozzá a "démonok" pusztításához, melybe gyermekeit - Adamet és Fentont - is bevonja, akik azonban egymástól meglehetősen eltérően vélekednek édesapjuk újdonsült "hobbijáról", az emberölésről.
         Bill Paxton első nagyjátékfilm-rendezésével bebizonyította, hogy a kamerákon innen és túl egyaránt számíthatunk rá. A remek forgatókönyvet sikerült olyan képsorokkal alátámasztania, melyekkel méltán emelkedik a 2001-es filmek legjobbjainak sorába. Továbbá azt is bebizonyította, hogy a manapság minimálisnak számító, hozzávetőlegesen 11 millió dolláros költségvetésből is kihozható egy hátborzongatóan jó film.

         Paxton és Arnold Glassman editor közösen álltak neki a produkció számára legalkalmasabbnak vélt komponista felkutatásának. Készülő filmjükhöz olyan zenét képzeltek el, ami neo-klasszikus stílusával, tematikusságával a régi időket idézi vissza. A különféle demók hallgatása során rövid listát állítottak össze azokról a jelöltekről, akikkel mindenképpen szerettek volna megbeszélni egy személyes találkozót. Mikor az egyik ilyen meghívásnak eleget téve az akkor még 28 éves Brian Tyler ült le az öt producerrel, a zenei rendezővel, valamint Paxtonnal szemben, hamar körvonalazódott, hogy ő a keresett személy. A szerződés megkötését, illetőleg elképzeléseik egyeztetését követően az ifjú szerző hazament, hogy hozzálásson a score komponálásának.

         A "Main Title" rögtön felfedi előttünk a zene nyomasztó, sejtelmes hangulatvilágát. A könnyen megjegyezhető dallamú főtémát előadó zenészek játéka hamar sötétségbe borítja szobánkat: a komponista remekül visszaadja a produkció stílusát. A rövid ízelítőt követően a "Peace in the Valley" című Johnny Cash-betétdallal folytatódik a CD. Ennek, illetve a későbbiekben hallható másik két számnak ugyanaz a szerep jut, mint a filmben. Tyler muzsikája elsősorban a film karaktereinek tetteire, lelkivilágára épül, így azonban zeneileg szinte semmi sem idézi fel annak a texasi városkának a hangulatát, ahol a cselekmény játszódik. Tehát ezen hiány pótlásának érdekében használták fel a countrydalokat, és szintén emiatt lehet létjogosultságuk az albumon is. A történet egészéhez az is hozzátartozik még, hogy Brent Hanley forgatókönyvíró fejében folyton a "Peace in the Valley" motoszkált, miközben ezt a morbid családi sztorit vetette papírra, így ezek alkalmazásának felvetése részben az ő nevéhez is fűződik. A zene másik meghatározó pillanata a testvéri szeretetet szimbolizáló, zongoraszólóval megtámogatott, mély érzelemmel teli dallamsor, mely a "Brothers" címet viseli. Ezt követi a "Fenton", amiben már erőteljes zenekari kíséret támasztja alá Fenton kétségbeesett rohanását a rendőrségre.
         Miután szereplőink az elpusztítandó démonok listáját (az enyhén nyomasztó "The List" kíséretében), nekilátnak, hogy az égi utasításoknak megfelelően járjanak el. A nyitányban megismert komor dallamsor, és a testvérek témájában felcsendült zongoraszólamok vegyítésével éri el Tyler a hátborzongató hatást. Zenéjét néhol halk, vészjósló kórushangokkal támasztja alá, amit helyenként a vonósok morajlása vált fel, és mikor egy-egy "démonhoz" érünk a zenekar a frászt hozza ránk a hirtelen kirobbanásaival - ez utóbbit először a "Chosen"-ben tapasztaljuk meg.

         Az album feléhez érve már minden olyan zenei elemmel, és megoldással megismerkedtünk, amivel Tyler úgy gondolta, méltón képes alátámasztani a látottakat. Ettől függetlenül a lemezen található hanganyag valamilyen oknál fogva úgy csalogatja tovább hallgatóját, hogy közben egy pillanatra sem válik unalmassá.
         Mivel a helyi rózsakert kulcsfontosságú szerepet tölt be a filmben, így a hozzá íródott "The Rose Garden" című tételben is törekedett a szerző a főbb motívumok kibontására, továbbgondolására. A "The Barn" során ismét leleplezhetünk egy rosszembert, majd párpercnyi borzongás után a már korábban is említett két nóta, Dale Watson előadásában (a "Ball and Chain" és a "A Real Country Song") igyekszik visszazökkenteni minket a démonoktól mentes, való világba. A sort az "End Titles" hangjegyei a már jól megszokott sablonok alapján zárják: az összes lényeges momentumot ("Main Title", "Brothers", "Fenton") magában foglalja, hogy egy kerek egészként összegezze mindazt, amit a film zenéjéről tudni illik.

         Brian Tyler a produkció alkotógárdáján kívül engem is meggyőzött tehetségéről. A hanganyagot a produkció premierjét követő pozitív visszajelzések után egy teljesen átlagos kiadásban dobta piacra az OCF Entertainment. A borító - és a filmplakát - paradoxonja, hogy Matthew McConaughey rideg tekintete egy csapat fehér galamb röptével lett összemontázsolva. A háttérben meghúzódó, és a filmben fontos helyszínként szereplő pajta pedig magáról a korongról is visszaköszön ránk.
         A zene viszonylag lassú folyása ellenére a valamivel több, mint háromnegyed órányi játékidő hamar eltelik. Azonban a CD-t szigorúan csak akkor hallgassuk, ha éppen kiegyensúlyozott lelkiállapotban vagyunk, és az ilyen műfajú zenék megismerése során néha előjövő embergyűlölet érzése nélkül szeretnénk kellemesen borzongani. Ellenkező esetben a hangfalból áradó dallamok képesek lesznek olyan indíttatásokat ébreszteni bennünk, melyektől kimegyünk a konyhába egy késért, vagy a csűrbe egy kétélű fejszéért...


    Kulics László
    2006.05.21.




    Tracklista:

      1. Main Title (3:13)
      2. Peace in the Valley (2:54) *
      3. Frailty (1:00)
      4. Brothers (1:09)
      5. Fenton (0:53)
      6. The List (0:51)
      7. The Abduction of Edward March (0:57)
      8. Laying of Hands (3:18)
      9. Thurman, 1979 (1:23)
    10. Chosen (2:47)
    11. The Rose Garden (4:13)
    12. The Barn (5:45)
    13. Destiny Fulfilled (4:53)
    14. A Call to Arms (6:23)
    15. Ball and Chain (4:09) **
    16. A Real Country Song (3:25) **
    17. End Titles (4:44)

    * előadja: Johnny Cash
    **előadja: Dale Watson


    TOVÁBBI ÉRTÉKELÉSEINK:

    Bíró Zsolt

    Dobrosi Tamás

    Emesz Csaba

    Gregus Péter          nem értékelte

    Szabó Csaba          nem értékelte

    Tihanyi Attila




    KAPCSOLÓDÓ ANYAGOK:

    Constantine (promotional score)

    Darkness Falls

    Godsend

    The Hunted

    További kritikáink
  • Jesse Stone - The Ultimate Collection
  • The Boss Baby
  • In the Heart of the Sea
  • Power Rangers
  • Noah
  • Mighty Morphin Power Rangers: The Movie
  • Crimson Rivers
  • Twister
  • xXx: Return of Xander Cage
  • The Lego Batman Movie
  • Shaft
  • Living in the Age of Airplanes
  • La La Land
  • Immortal Memory
  • Spirit: Stallion of the Cimarron

  • Filmzenékről röviden
  • Remember
  • Split
  • The Hollywood Shorties
  • Eddie the Eagle
  • Spotlight
  • Green Room
  • The Boy
  • Ma Ma
  • Jack Reacher: Never Go Back
  • Gagarin - First in Space

  • Filmek alatt hallott zenék
  • Jean-Claude Van Johnson
  • 47 Meters Down (In to Deep)
  • The Shallows
  • Solace
  • Into the Grizzly Maze
  • Enemies Closer
  • D-Tox
  • Rambo III
  • Transformers: Rescue Bots
  • Sex Tape

  • Interjúk
  • Jeff Beal: Apró kincsek
  • Lisa Gerrard: A szív hangja
  • Mark Hinton Stewart: A zene a párbeszédek mögött
  • Wolf Péter: A szerencse kapuja

  • Kollaborációk
  • Oliver Stone filmjeinek zenéi
  • Elmer Bernstein életútja I.
  • Jerry Goldsmith életútja III.
  • Jerry Goldsmith életútja II.
  • Jerry Goldsmith életútja I.

  • A filmzene legendái
  • Angelo Badalamenti
  • Philip Glass
  • Basil Poledouris
  • Lalo Schifrin
  • Dave Grusin

  • Moziszériák,tévésorozatok
  • A hobbit-trilógia zenéi
  • A Rémálom az Elm utcában széria zenéi
  • A Robert Langdon-filmek zenéi
  • A Hellraiser-filmek zenéi
  • A Válaszcsapás zenéje

  • További írásaink
  • Ez volt 2016
  • Oscar előtt és Oscar után 2016
  • 10 éves a Filmzene.net
  • Filmzeneszerzők különböző albumai
  • Filmzenékhez köthető kiadványok
  • Stúdiók
  • Lemezkiadók
  • In Memoriam