FŐOLDAL  |   ZENESZERZŐK  |   FILMZENEALBUMOK  |   FILMZENÉKRŐL RÖVIDEN  |   FILMEK ALATT HALLOTT ZENÉK  |   INTERJÚK    
  |   HÍREK

    Spider-Man: Homecoming  The Autopsy of Jane Doe  Pirates of the Caribbean: Dead Men Tell No Tales  Close Encounters of the Third Kind  Alien: Covenant  King Arthur: The Legend of the Sword  Atlantis: The Lost Empire  Life  Colossal  Great Expectations
EGYÉB ÍRÁSOK  |   MOZISZÉRIÁK ÉS TÉVÉSOROZATOK  |   ÉVES ÖSSZESÍTÉSEINK  |   DÍJAK  |   FÓRUM  |   JÓ TUDNI  |   RÓLUNK  |   KAPCSOLAT



Keresés a Filmzene.neten

  






Beszámolók
  • Hollywood Magyarországon - Hans Zimmer-est Lisa Gerrarddal
  • Brian Tyler londoni koncertje
  • Hans Zimmer Magyarországon
  • Az Antonio Sanchez & Migration magyarországi koncertje

  • Zenék egy témára
  • Conan
  • Robin Hood
  • A három testőr
  • Sherlock Holmes
  • Cápás filmek

  • DVD kiadványok
  • Jerry Goldsmith 80th Birthday Tribute Concert - Fimucité 3
  • A Tribute to Basil Poledouris
  • Fimucité 2: Closing Night Gala 2008
  • "War" - A filmzene készítése
  • Creating the Lord of the Rings Symphony




  • Filmzene.net - The Forgotten (James Horner)    THE FORGOTTEN   (2004)
       Felejtés


      

       zene: James Horner
       vezényel: James Horner
       kiadás éve: 2004
       kiadó: Varése Sarabande
       játékidő: 59:24




         Telly (Julianne Moore) kisfia egy balesetben életét veszti. Az asszony nem bírja feldolgozni a tragédiát, főleg, hogy férje és orvosa vállvetve próbálják neki bebizonyítani: gyermeke soha nem is létezett, pusztán csak az ő képzeletében élt. A nő először nem hisz nekik, de később elbizonytalanodik. Ám ha valóban csak hallucinált, akkor kik lehetnek azok a rejtélyes ügynökök, akik a nyomában vannak, és miként kezd el egy másik ember is emlékezni a saját kislányára, akinek létezéséről addig fogalma sem volt?
         Feszült thrillernek indul a "Felejtés". Hogy mi lesz belőle végül, arról hiba lenne bármit is írni. Aki azonban az előzetest megtekinti, már némi fogalmat alkothat a végeredményről: középkategóriás alkotás, amelyet Julianne Moore és ismert karakterszínészek (Gary Sinise, Anthony Edwards és Dominic West) próbálnak megmenteni. Úgy tűnik, Joseph Ruben rendező ("Visszatérés a paradicsomba") két műfajt akart erőszakosan összeragasztani, így az eredmény egy felemás egyveleg lett. Ugyan láttam már sokkal rosszabbat is, de ritka, amikor ennyire logikátlan a lezárás. A "Felejtés" félúton való stílusváltását ugyanis sokkal jobban bevenné a gyomor, ha a boldog végre való törekvés nem kerekedett volna felül az emiatt keletkező logikai bukfenceken.

         Az "Oscar-díjas James Horner", mint minőségre garanciát adó fogalom, mára a múlté. A komponista az elmúlt években képtelen volt megújulni, és ugyanazokat a petárdákat puffogtatta, sokszor még teljes dallamsorokat is átvéve saját magától. Az "újrahasznosítás" az életben nagyon szép dolog, de egy score-ban vélhetőleg nem csak én nem szeretem, ha már hallottuk azt valahol. A "Trója" zenéje körüli botrány (bővebben a "Troy"-kritikában) is megtépázta Horner nimbuszát, amit meg is értek, elvégre a "maradandó érték" szóösszetételt a legkevésbé sem lehetne arra a zenére rásütni. A szerző mostanában viszont kezd erőre kapni, és az alkotóműhelyéből egy igen érdekes muzsikával a hóna alatt lépett elő.

         A film központi témája az anyaság, avagy annak emléke: elvégre a fiú nem is létezett, vagy ha igen, akkor teste rég az enyészeté lett. A fenti okok miatt nem meglepetés, hogy az "Unsettling Calm" egy játszótér zsivajával indul, amely elhalkul, hiszen már nincs miért a kölykök közé menni egy összetört szívű édesanyának. A szólóhegedű vonója kavarja fel az emlékeket, és ha lenne rá mód, a hinták a közben bekapcsolódó zongora minimalista hangjaira nyikoroghatnának. De nem teszik, mert rögtön megrendszabályozná őket az az effekt, aminek olyan a hangja, mintha egy türelmetlen édesanya kopogna gyűrűjének ékkövével a hintát körbeölelő vaskorláton. Mindezek mellett még a "Solaris" score-jából ismert tompa, üvegszerű hang is az alkotóelemek közé került. Az összképet tekintve nem egy fütyülhető szám jött létre így, de sejteti az elkövetkezendő közel egy óra jó minőségét.
         A "Remember..." a feltörő emlékképek előbukkanását akarja segíteni. Közvetlenül az első tételt folytatja, csak kiegészül egy szél hangját utánzó kreálmánnyal. Ekkor valami furcsa történik, amire nem lehetett számítani. A zongora elbizonytalanodik, majd ugyanazt ismételgeti, de meggátolni már nem bírja, hogy egy zseniális átmenettel ne törjön elő egy szinte technoba hajló, digitális kotkodácsolással indító zörejkavalkád. Érzékenyebb fülűek ekkor fogják kivenni a lemezt a lejátszóból. Én nem tettem így, mert korábban már hallottam hasonlót Jamestől, ez volt a "Beyond Borders" soundtrack. Igaz, most váratlanabbul ért.

         Az "In Memories Only, The Empty Page" az első tracket variálja, de megint van valami, amire fel lehet kapni a fejet. Ez nem más, mint a fent említett üveghangot vélhetőleg megszólaltató afrikai hangszer, a kalimba társaságában felmorajló vonósok érdekes (és rendkívül nyomasztó) zümmögése.
         Az eléggé durva kezdésű "Containment of a Darker Purpose"-ban az ismerős számítógépes hangok sűrítménye borzolja a kedélyeket, de a felétől visszatér a nyugalom szigetére. Érdekes, hogy a "The Experiment on Innocence" ugyanezt a felállást viszi tovább, csak éppen fordítva. Az elején középpontban szintetizátor található, csak félúton a kotkodácsolás felvezetésével átalakul hallgathatóan zavarossá a track.
         Szinte jólesik megpihenni a "Confronting Forever" alatt, annak a "Millennium" című tv-sorozat epizódjaiba való miszticizmusával. A "Re-Assembling Shattered Pieces" is hasonló lehetne, ha a computerből előcsalogatott izgatott lármázás nem törné meg. Síron túli hangulaté a terep a "Profound Emptiness...The Hangar"-ban, és vélhetően a temetőbeli földréteg tompítja a más ismerős vascső ütögetését is, mert elég fojtottan kong ezúttal.
         Idegrendszert felkorbácsoló az "Erasing the Truth", ami hiába kezdődik és végződik szomorkás zongorával, nem tudja feledtetni a középen található "Jákob lajtorjája" stílust. Ezt a "Children, the Unbroken Bond" teszi meg. Szintetizátor és szimfonikus zenekar kollaborációja érezteti, hogy minden rendbejött, amire utal a záró gyerekzsivaj is.
         A lemez az "End Credits"-szel ér véget, ami nem más, mint a nyitótéma variálása, még a hosszuk is egyezik 2 másodperc híján.

         A kiadvány külalakja nem tér el a többi Varése-albumtól. Belül fekete-fehér "családi" fotók, a többi oldalon Julianne Moore különböző jelenetekben. A címlap (egyben a film hivatalos plakátja) ellenben elég szerencsétlenül néz ki, mert a színésznőt csak a legedzettebb mozibajárók ismerhetik fel arcának részletéről.
         James Horner zenéje a tőle szokatlan zenei forma miatt nem fogható a klasszikus szerzeményeihez, éppen emiatt nem is ez lesz az mű, amit a rajongói meg fognak említeni, ha egy Horner Top 10-et kéne felállítaniuk. Akik eddig is utálták a szerzőt, a "The Forgotten" hallatán még inkább meg lesznek győződve igazukról. De az előítéleteket sutbavágva nem lehet nem elismerni, hogy kezdi összeszedni magát komponistánk. A "House of Sand and Fog" és a "The Missing" után megint csak egy érdekes albumot hozott össze, és ha a hallgató kedveli Philip Glasst, akkor a következő albuma megjelenéséig talán a "The Forgotten"-t fogja sokat hallgatni, mert jóval több ötlet leledzik benne, mint PG mára unalmassá vált minimalizmusában (persze az "Hours" kivétel).
         Mondhatni: a felejtés tulajdonsága nem fog erre lemezre hatni, de az a filmzenekedvelő, aki még azoknál a James Horner-muzsikáknál tart, amelyeket szenvedélyek viharában, rettenthetetlen hozzáállásával a Titanic fedélzetén írt meg egy viharzónába érve, jobb, ha minél előbb elfelejti, hogy ezt neki találták ki.


    Bíró Zsolt
    2004.11.30.




    Tracklista:

      1. An Unsettling Calm (4:27)
      2. Remember (4:25)
      3. In Memories Only, The Empty Page (7:52)
      4. Containment Of A Darker Purpose (7:50)
      5. The Experiment On Innocence (4:15)
      6. Confronting Forever (3:48)
      7. Re-Assembling Shattered Pieces (3:51)
      8. Profound Emptiness...The Hangar (8:46)
      9. Erasing The Truth (6:03)
    10. Children, The Unbroken Bond (3:39)
    11. End Credits (4:28)



    TOVÁBBI ÉRTÉKELÉSEINK:

    Dobrosi Tamás          nem értékelte

    Emesz Csaba          nem értékelte

    Gregus Péter

    Kulics László

    Szabó Csaba          nem értékelte

    Tihanyi Attila




    KAPCSOLÓDÓ ANYAGOK:

    Executive Decision

    House of Sand and Fog

    The Legend of Zorro

    Troy

    További kritikáink
  • Jesse Stone - The Ultimate Collection
  • The Boss Baby
  • In the Heart of the Sea
  • Power Rangers
  • Noah
  • Mighty Morphin Power Rangers: The Movie
  • Crimson Rivers
  • Twister
  • xXx: Return of Xander Cage
  • The Lego Batman Movie
  • Shaft
  • Living in the Age of Airplanes
  • La La Land
  • Immortal Memory
  • Spirit: Stallion of the Cimarron

  • Filmzenékről röviden
  • Remember
  • Split
  • The Hollywood Shorties
  • Eddie the Eagle
  • Spotlight
  • Green Room
  • The Boy
  • Ma Ma
  • Jack Reacher: Never Go Back
  • Gagarin - First in Space

  • Filmek alatt hallott zenék
  • Jean-Claude Van Johnson
  • 47 Meters Down (In to Deep)
  • The Shallows
  • Solace
  • Into the Grizzly Maze
  • Enemies Closer
  • D-Tox
  • Rambo III
  • Transformers: Rescue Bots
  • Sex Tape

  • Interjúk
  • Jeff Beal: Apró kincsek
  • Lisa Gerrard: A szív hangja
  • Mark Hinton Stewart: A zene a párbeszédek mögött
  • Wolf Péter: A szerencse kapuja

  • Kollaborációk
  • Oliver Stone filmjeinek zenéi
  • Elmer Bernstein életútja I.
  • Jerry Goldsmith életútja III.
  • Jerry Goldsmith életútja II.
  • Jerry Goldsmith életútja I.

  • A filmzene legendái
  • Angelo Badalamenti
  • Philip Glass
  • Basil Poledouris
  • Lalo Schifrin
  • Dave Grusin

  • Moziszériák,tévésorozatok
  • A hobbit-trilógia zenéi
  • A Rémálom az Elm utcában széria zenéi
  • A Robert Langdon-filmek zenéi
  • A Hellraiser-filmek zenéi
  • A Válaszcsapás zenéje

  • További írásaink
  • Ez volt 2016
  • Oscar előtt és Oscar után 2016
  • 10 éves a Filmzene.net
  • Filmzeneszerzők különböző albumai
  • Filmzenékhez köthető kiadványok
  • Stúdiók
  • Lemezkiadók
  • In Memoriam