FŐOLDAL  |   ZENESZERZŐK  |   FILMZENEALBUMOK  |   FILMZENÉKRŐL RÖVIDEN  |   FILMEK ALATT HALLOTT ZENÉK  |   INTERJÚK    
  |   HÍREK

    Spider-Man: Homecoming  The Autopsy of Jane Doe  Pirates of the Caribbean: Dead Men Tell No Tales  Close Encounters of the Third Kind  Alien: Covenant  King Arthur: The Legend of the Sword  Atlantis: The Lost Empire  Life  Colossal  Great Expectations
EGYÉB ÍRÁSOK  |   MOZISZÉRIÁK ÉS TÉVÉSOROZATOK  |   ÉVES ÖSSZESÍTÉSEINK  |   DÍJAK  |   FÓRUM  |   JÓ TUDNI  |   RÓLUNK  |   KAPCSOLAT



Keresés a Filmzene.neten

  






Beszámolók
  • Hollywood Magyarországon - Hans Zimmer-est Lisa Gerrarddal
  • Brian Tyler londoni koncertje
  • Hans Zimmer Magyarországon
  • Az Antonio Sanchez & Migration magyarországi koncertje

  • Zenék egy témára
  • Conan
  • Robin Hood
  • A három testőr
  • Sherlock Holmes
  • Cápás filmek

  • DVD kiadványok
  • Jerry Goldsmith 80th Birthday Tribute Concert - Fimucité 3
  • A Tribute to Basil Poledouris
  • Fimucité 2: Closing Night Gala 2008
  • "War" - A filmzene készítése
  • Creating the Lord of the Rings Symphony




  • Filmzene.net - The Equalizer (Harry Gregson-Williams)    THE EQUALIZER   (2014)
       A Védelmező


      

       zene: Harry Gregson-Williams
       vezényel: Harry Gregson-Williams
       kiadás éve: 2014
       kiadó: Varése Sarabande
       játékidő: 51:26





         Antoine Fuqua 2014-ben egy olyan mozival hallatott magáról, amelyben a főhős - a Denzel Washington által alakított Robert McCall - egyszemélyes hadseregként száll szembe az alvilággal egy prostituált bántalmazása miatt. A rögeszmés karakterről sok minden nem derül ki a kétórányi játékidő során, így csupán sejteni lehet, hogy egykoron valamilyen elit egység sorait gyarapította, mostanra azonban szögre akasztotta harci kedvét: napközben barkácsbolti eladóként tengeti mindennapjait, éjjelente pedig könyvet olvas egy non-stop büfében. Mikor azonban megtudja, hogy Terit, az utcalányt (akit a Ha/Ver-mozikból ismert Chloe Grace Moretz formál meg) futtatója megverte, úgy dönt, revansot vesz, ezzel azonban magára haragítja a bostoni orosz maffiát...

         Fuqua az 1998-as Gyilkosok gyilkosa készítésekor találkozott először Harry Gregson-Williamsszel, útjaik azonban ezt követően szétváltak - igaz, a direktor továbbra is a Remote Control Productions-istálló tagjait részesítette előnyben, aminek eredményeként Hans Zimmerrel éppúgy dolgozott (A Nap könnyei, Artúr király), mint Mark Mancinával (Csali, Kiképzés, Orvlövész), vagy Trevor Morrisszal (Támadás a Fehér Ház ellen). A Védelmező kapcsán azonban kifejezetten Gregson-Williams együttműködését kereste, az azóta eltelt másfél évtizedet pedig így foglalta össze a szerző: "A Gyilkosok gyilkosa volt az első akciófilmem, éppúgy, mint Antoine-nak. S bár ezt közösen készítettük, ahogyan az a szakmában lenni szokott, ezután egy csomó filmen önállóan dolgoztunk, de szerencsére most újra együtt munkálkodunk". A rendező mindössze két támpontot adott a komponistának: érződjön művén McCall rejtélyessége, illetve vegye figyelembe Washington kívánalmát, miszerint minden akciójelenet alatt szóljon egy olyan, tettét kifejező muzsika, melynek hangulata nem felszínes, de nem is pátoszos.
         A Védelmező gyökerei az 1985-ben útjára indult azonos című tévésorozatig vezethetőek vissza, mely négy évados folyam kíséretéért Stewart Copeland (Vaklárma), John Cacavas (Kojak, Columbo), Cameron Allan (Fastline - Halálos iramban), Joseph Conlan (Ne állj szóba idegennel!), Bob Christianson (Trópusi bosszú) és Todd Kasow (Monument Ave.) felelt. Minthogy azonban a főszereplőn és a stíluson kívül sok azonosság nincs a jelenlegi és a korábbi alkotások között, akárcsak Fuqua, Gregson-Williams sem foglalkozott sokat a múlttal, pontosabban egyáltalán nem. Új zenei világot teremtett a karakternek, és olyannyira McCall jellemének, cselekedeteinek, illetve érzéseinek tükrözésére koncentrált, hogy még az amerikai és az orosz kultúra szimbolizálásával sem törődött, így ezek érzékeltetése a betétdalokra, illetve komolyzenei részletekre hárul - mindez rendkívül színes képet mutat: Moby-szám éppúgy elhangzik, mint Eminem-dal vagy Csajkovszkij-szerzemény.

         A score nem igyekszik lekörözni a film tempóját, így a Varése Sarabande által megjelentetett filmzenealbum sem azon korongok közé tartozik, melyek pörgős tempót diktálnak - éjszakai vezetéshez azonban kifejezetten ajánlom, ekkor ugyanis könnyedén rátelepszik az emberre. A kiadványból valamivel több mint negyedórát tartok erősnek, a többire viszont az érvényes, hogy a film alatt élményként teljesebbek, mint önállóan. Ennek egyik fő oka az, hogy Gregson-Williams (valamint az őt kiegészítő komponistaként támogató Justin Burnett) nem lépett ki abból a komfortzónából, amelyet korábbi, hasonló stílusú alkotások esetében tökélyre fejlesztett. Az elektronikus szőnyegelemek és hangminták, a halk ütősszekció, a lágy, ugyanakkor fájdalmat tükröző zongorahangok, illetőleg a visszafogott vonósjáték remekül működik az "Alone", a "Change Your World" és a "McCall's Decision" első fele esetében. E trackek kísérik nyomon azokat a képsorokat, melyek során néhány morzsányi információt kapunk McCallról, Teriről, valamint ismeretségük apropójáról - e jeleneteknél a színészek alakítását nemcsak az operatőri munka, hanem a dallamok is erősítik. Washington karakterének elszántsága, harciassága zeneileg a "McCall's Decision" derekától van jelen, csúcspontjának pedig az utolsó összecsapáshoz íródott "The Equalizer" tekinthető. Mély vonósok, keményen megszólaló ütőhangszerek, hangdizájnok, valamint elektromos gitár nyomatékosítja Washington rideg tekintetét, kimért, előre megtervezett tetteit.
         A többi szerzemény már - az egy-két kiemelkedő pont ellenére is - a szokásos Gregson-Williams-féle underscore megoldással jellemezhető. Az "It's All a Lie" az, amiben még látok némi fantáziát, a továbbiak azonban a komponista bármelyik, Tony Scott- vagy Ben Affleck-rendezéshez tartozó thrillermuzsikájának trackjeivel felcserélhetők. Ez az immáron védjegyévé vált stílus azonban remekül idomul a klasszikus leszámolós hangulatot visszahozni igyekvő, ugyanakkor botladozó forgatókönyvön alapuló képsorokhoz: a rendőrség mit sem tud az orosz lányokat futtatók meggyilkolásáról, főnökük, Puskin érzelmektől mentes takarítója (a Marton Csokas által megformált Teddy) azonban hamar rájön, ki áll a dolgok mögött, s máris kezdetét veszi kettejük macska-egér játéka. A Védelmező ugyan visszafogottabb tempóval bír, mint az Elrabolva-mozik, az akciójelenetek azonban hasonlóan élelmesen lettek kidolgozva: McCall nem az ágyneműtartóba rejtett málhazsákból veszi elő a fegyvereket, hanem mindig azzal főz, amit a környezetében talál, ami viszont nem minden esetben lőfegyver - emiatt válik érdekessé például a film végi összecsapás.

         Valahányszor lepörgött a korong, a szintén Harry Gregson-Williams közreműködésével készült Tolvajok városa (melyhez David Buckleyval közösen komponált) és Klaus Badelt Az ígéret megszállottja című filmje jutott eszembe zenei párhuzamként. Akárcsak utóbbinál, itt sem lehet kiemelkedő teljesítményről beszélni, csupán néhány remek percről, hangulatával azonban könnyedén megfog, ezért időnként biztos elindítom még a lemezt.


    Kulics László
    2015.04.15.




    Tracklista:

      1. Alone (4:08)
      2. Change Your World (4:07)
      3. McCall's Decision (4:08)
      4. On a Mission (3:51)
      5. Corrupt Cops (2:47)
      6. A Quiet Voice (3:37)
      7. It's All a Lie (10:35)
      8. Concerned Citizen (2:43)
      9. Make an Exception (5:08)
    10. Torturing Frank (3:43)
    11. The Equalizer (6:39)





    TOVÁBBI ÉRTÉKELÉSEINK:

    Bíró Zsolt

    Dobrosi Tamás          nem értékelte

    Emesz Csaba          nem értékelte

    Gregus Péter          nem értékelte

    Pavlics Tamás          nem értékelte

    Szabó Csaba

    Tihanyi Attila          nem értékelte




    KAPCSOLÓDÓ ANYAGOK:

    King Arthur

    Olympus Has Fallen

    The Pledge

    The Replacement Killers

    További kritikáink
  • Jesse Stone - The Ultimate Collection
  • The Boss Baby
  • In the Heart of the Sea
  • Power Rangers
  • Noah
  • Mighty Morphin Power Rangers: The Movie
  • Crimson Rivers
  • Twister
  • xXx: Return of Xander Cage
  • The Lego Batman Movie
  • Shaft
  • Living in the Age of Airplanes
  • La La Land
  • Immortal Memory
  • Spirit: Stallion of the Cimarron

  • Filmzenékről röviden
  • Remember
  • Split
  • The Hollywood Shorties
  • Eddie the Eagle
  • Spotlight
  • Green Room
  • The Boy
  • Ma Ma
  • Jack Reacher: Never Go Back
  • Gagarin - First in Space

  • Filmek alatt hallott zenék
  • Jean-Claude Van Johnson
  • 47 Meters Down (In to Deep)
  • The Shallows
  • Solace
  • Into the Grizzly Maze
  • Enemies Closer
  • D-Tox
  • Rambo III
  • Transformers: Rescue Bots
  • Sex Tape

  • Interjúk
  • Jeff Beal: Apró kincsek
  • Lisa Gerrard: A szív hangja
  • Mark Hinton Stewart: A zene a párbeszédek mögött
  • Wolf Péter: A szerencse kapuja

  • Kollaborációk
  • Oliver Stone filmjeinek zenéi
  • Elmer Bernstein életútja I.
  • Jerry Goldsmith életútja III.
  • Jerry Goldsmith életútja II.
  • Jerry Goldsmith életútja I.

  • A filmzene legendái
  • Angelo Badalamenti
  • Philip Glass
  • Basil Poledouris
  • Lalo Schifrin
  • Dave Grusin

  • Moziszériák,tévésorozatok
  • A hobbit-trilógia zenéi
  • A Rémálom az Elm utcában széria zenéi
  • A Robert Langdon-filmek zenéi
  • A Hellraiser-filmek zenéi
  • A Válaszcsapás zenéje

  • További írásaink
  • Ez volt 2016
  • Oscar előtt és Oscar után 2016
  • 10 éves a Filmzene.net
  • Filmzeneszerzők különböző albumai
  • Filmzenékhez köthető kiadványok
  • Stúdiók
  • Lemezkiadók
  • In Memoriam