FŐOLDAL  |   ZENESZERZŐK  |   FILMZENEALBUMOK  |   FILMZENÉKRŐL RÖVIDEN  |   FILMEK ALATT HALLOTT ZENÉK  |   INTERJÚK    
  |   HÍREK

    Rogue One: A Star Wars Story  Justice League  Murder on the Orient Express  Moon  Wonder Woman  The Ghost and the Darkness  It  Rebel in the Rye  The Mummy  Catch Me If You Can
EGYÉB ÍRÁSOK  |   MOZISZÉRIÁK ÉS TÉVÉSOROZATOK  |   ÉVES ÖSSZESÍTÉSEINK  |   DÍJAK  |   FÓRUM  |   JÓ TUDNI  |   RÓLUNK  |   KAPCSOLAT



Keresés a Filmzene.neten

  







Beszámolók
  • Hollywood Magyarországon - Hans Zimmer-est Lisa Gerrarddal
  • Brian Tyler londoni koncertje
  • Hans Zimmer Magyarországon
  • Az Antonio Sanchez & Migration magyarországi koncertje

  • Zenék egy témára
  • Conan
  • Robin Hood
  • A három testőr
  • Sherlock Holmes
  • Cápás filmek

  • DVD kiadványok
  • Jerry Goldsmith 80th Birthday Tribute Concert - Fimucité 3
  • A Tribute to Basil Poledouris
  • Fimucité 2: Closing Night Gala 2008
  • "War" - A filmzene készítése
  • Creating the Lord of the Rings Symphony




  • Filmzene.net - The Emperor's Journey [La Marche De L'Empereur] (Emilie Simon)    THE EMPEROR'S JOURNEY   (2005)
       [La Marche De L'Empereur]
       Pingvinek vándorlása


      

       zene: Emilie Simon
       kiadás éve: 2005
       kiadó: Universal Music
       játékidő: 44:51




         Időnként előfordul, hogy egy filmhez több kísérőzene is készül, attól függően, hogy a világ mely pontján mutatják be. Az alábbiakban tárgyalt soundtrack esetében ezúttal a francia verzióéról lesz szó, míg az amerikai változat recenziója itt olvasható.



         Egy mindenre elszánt stáb 13 hónapon keresztül forgatott az Antarktisz fagyos világában, többezer császárpingvin társaságában, sőt egyenesen róluk. Céljuk az volt, hogy az "őslakosokat" olyan közelségből mutassák be, hogy a néző úgy érezhesse, szinte ő is egy közülük. A kész művet elnézve minden kétséget kizáróan mondhatni, hogy megérte vállalni az alkotóknak a megpróbáltatásokat. Rendhagyó természetfilm lévén, a szó hagyományos értelmében vett narráció nem hangzik el benne, de a szereplőket megszemélyesítő szinkronhangok akár még tényleg "pingvinpárbeszédek" emberi nyelvre átírt fordításai is lehetnének. Habár a mókás alakok puszta jelenléte is mosolyt gerjeszthet, Luc Jacquet rendező érezhetően nem csak arra törekedett, hogy "jajdeédi!" felkiáltásokat váltson ki a nézőkből. Hőseiben ugyanis - hála bizonyos emberi tulajdonságaiknak, úgymint szeretet, féltés, családcentrikusság - időnként magunkra ismerhetünk. A túlélés, és kicsinyeik védelmének érdekében az elemekkel dacolva is megállíthatatlanul menetelő kis vándorok így válnak hát a szűk másfél óra elteltével kedves barátainkká.

         A pingvineket Emilie Simon kompozíciói kísérték útjukra. Szerzeményeit hallva annyira azért nem lehet meglepődni, hogy a tengerentúli premier inkább szimfonikus score-t követelt meg (melyet Alex Wurman komponált meg). A francia énekesnő hangjáról a hallgatónak rögtön Björk juthat az eszébe, aki azért nem a könnyen fogyasztható muzsikák előállítója. Hasonlóan "kislányos" orgánumú mindkét hölgy, csak míg Emilie-vel szívesen beszédbe elegyedne az ember, addig Björknek még a kényszerzubbonyát is ellenőrizné társalgás előtt, hogy megfelelően van-e becsatolva. Persze mindezt még azelőtt tenné, hogy rázárná gyorsan a rácsos ajtót.
         Emilie tehát sokkal könnyebb eset az izlandi sebzett csalogánynál. Ha még pontosabban be akarnám határolni stílusát, akkor a svéd Stina Nordenstam (aki a Baz Luhrmann-féle "Rómeó és Júlia" egyik dalával, a "Little Star"-ral lett ismert), és az izlandi Emiliana Torrini (a második "A Gyűrűk Ura"-epizód "Gollum's Song"-jának előadója) neve mellé raknám az övét. Ám zenéjét nem kell senkié mellé sem helyezni, tökéletesen megáll az önmagában is. A multiinstrumentalista művésznő nemcsak a dalok zenéjét és szövegét írta, hanem zongorán is közreműködött, valamint az elektronikus kiegészítések is az ő szüleményei.

         A dalok és az instrumentális felvételek sorában a legelső egy énekes felvétel, a "The Frozen World". Hasonló csilingeléssel kezdődik, mint Bruno Coulais "Vándormadarak" zenéje, csak itt persze nem Nick Cave énekel. Egy nagyon letisztult darab ez, amiben Emilie hangja alól olyan effektek tűnnek elő, melyek a hóban megtett lépésekre emlékeztetnek. Az "Antarctic"-ban nincs ének, csak a szimfonikus zenekar melletti vokál. Talán ez, és a minimálszöveget tartalmazó "Song of the Sea" vehető a leginkább björkösnek, de attól függetlenül teljesen barátiak. Az instrumentális "The Egg" már keményebb falat lehetne a technikától idegenkedők számára, mert a szerző mindenféle elektronikus effektet kever hozzá a mély basszushoz, ám ezt tökéletesen ellensúlyozza a hárfa és a vonósok meseszép kombinációja.
         A szintén nem vokálos, ötletesen bevetett ütőshangszerekkel előadott "Baby Penguins" az egyik legjobban sikerült szám: a visszhangos vibrafon, és a különféle üveghangok a számítógép zörejeivel kombinálva maradandó élményt nyújtanak, mivel úgy szólnak, mintha az egész mű jégcsapokkal lenne előadva. A címéből adódóan feszült "Attack of the Killer Birds" amolyan nyomasztóbb Aimee Mann-dal ("Magnolia"). Melankolikus a lehulló vízcseppek imitációjából álló "Aurora Australis", és érdekes kísérlet a brummogó vonósok alkotta "The Sea Leopard". Ebbe a sorozatba vehető bele a szomorkás csellókra épülő "Mother's Pain" is. A CD-tokra ragasztott matricán ki van emelve, hogy a lemez tartalmaz egy bizonyos számot, ami ezek szerint egy ismertebb darab lehet. Jómagam korábban nem hallottam róla, de az biztos, hogy ha ezzel nyitott volna a legutóbbi James Bond-móka, kicsivel talán elégedettebbek lettek volna a 007-es rajongói: ugyanis a "Song of the Storm" Madonna "Die Another Day"-ének (amivel nekem nem volt bajom, mégha kétségtelenül ki is lóg a Bond-dalok sorából) egyfajta jól sikerült parafrázisaként is felfogható.

         A vidámabb muzsikák egymást követő triója az alábbiakból áll: a gyöngéd, vokálos-vibrafonos "To the Dancers on the Ice" (kiváló!), a vadul csengő-bongó, játékos "All is White" (szintén énekes), és a "The Voyage", amit a teljes szimfonikus gárda hozott létre, és ezt hallva valóban könnyen megjelenhet mindenki előtt egy, a tomboló szelekkel is bátran szembenéző pingvinkaraván menetelése.
         Zárásul két bónusz tracket találunk a lemezen, amelyek ismét elvontabbak: a "Footprints in the Snow" újfent björkös, az "Ice Girl" pedig magáról Emilie Simonról szólhat. Ő már az első, csak a nevét viselő szólóalbumán is (amiről a "To the Dancers on the Ice" című track származik, némileg aktualizált szöveggel) a háta felől volt fényképezve, és - mint az a fenti képen is megnézhető - most sem más a helyzet. Félénk kissé. Borítóügyileg egyébként rendben van a kiadvány, mert ha a filmből képek (a plakátén kívül) nem is, de a dalszövegek benne szerepelnek. Csak tudnám, a két éjfekete lapra miért nem fért rá valami fotó...

         Nincs értelme összevetni a két albumot olyan szempontból, hogy Alex Wurmané, avagy pedig Emilie Simoné -e a jobb. Legyen elég annyi, hogy mindketten elkészítették saját értelmezésüket egyazon témára. Az amerikai bemutatóhoz készített hagyományos szimfonikus hangzás biztos jobban megfelel az ottani nézőknek, akik az énekesnő dalait talán nehezebben fogadták volna be. Az sajnálható, hogy valamiből kimaradtak, de ugyanúgy a magyar érdeklődők is sokat vesztenek, ha nem ismerik meg mindkét zenei megoldást.
         Ami a tárgyalt muzsikát illeti, látható, hogy női szemmel közelítve a pingvinekhez, mi születhet belőle. Rádióbarát mértékkel mérve kicsit talán elvontak lettek a "The Emperor's Journey" bizonyos részei, de ezek befogadásához csak az szükséges, hogy tisztában legyen a hallgató azzal, hogy a popzene fogalmát lehet tágítani úgy is, hogy valami sajátos ízzel gazdagítottat kapjunk. A francia énekesnő szépségesen absztrakt szerzeményei teljesen más irányból érkeztek, mint Alex Wurmanéi, mégis tulajdonképpen egyenrangúként helyezhető a két CD egymás mellé. Mindkettő más világ - ahogy a jégmezők urainak világa is eltér a miénktől.


    Bíró Zsolt
    2005.10.21.




    Tracklista:

      1. The Frozen World (4:21)
      2. Antarctic (2:33)
      3. The Egg (4:28)
      4. Song of the Sea (2:04)
      5. Baby Penguins (3:00)
      6. Attack of the Killer Birds (2:47)
      7. Aurora Australis (1:18)
      8. The Sea Leopard (1:32)
      9. Song of the Storm (3:12)
    10. Mother's Pain (1:44)
    11. To the Dancers on the Ice (3:13)
    12. All is White (3:16)
    13. The Voyage (4:44)

    bónusz számok:
    14. Footprints in the Snow (2:43)
    15. Ice Girl (3:29)



    TOVÁBBI ÉRTÉKELÉSEINK:

    Berkes Zsolt          nem értékelte

    Dobrosi Tamás          nem értékelte

    Emesz Csaba          nem értékelte

    Gregus Péter

    Kulics László          nem értékelte

    Szabó Csaba          nem értékelte

    Tihanyi Attila




    KAPCSOLÓDÓ ANYAGOK:

    Genesis

    March of the Penguins
    [La Marche De L'Empereur]


    The Madagascar Penguins
    In A Christmas Caper


    További kritikáink
  • Dunkirk
  • Blade Runner
  • Kingsman: The Golden Circle
  • War for the Planet of the Apes
  • Spider-Man Homecoming
  • The Autopsy of Jane Doe
  • Pirates of the Caribbean: Dead Men Tell No Tales
  • Close Encounters of the Third Kind
  • Alien: Covenant
  • King Arthur: The Legend of the Sword
  • Atlantis: The Lost Empire
  • Life
  • Colossal
  • Great Expectations
  • Jesse Stone - The Ultimate Collection
  • The Boss Baby

  • Filmzenékről röviden
  • Jigsaw
  • Hail, Caesar!
  • The Lego Ninjago Movie
  • The Dark Tower
  • Remember
  • Split
  • The Hollywood Shorties
  • Eddie the Eagle
  • Spotlight
  • Green Room

  • Filmek alatt hallott zenék
  • Jean-Claude Van Johnson
  • 47 Meters Down (In to Deep)
  • The Shallows
  • Solace
  • Into the Grizzly Maze
  • Enemies Closer
  • D-Tox
  • Rambo III
  • Transformers: Rescue Bots
  • Sex Tape

  • Interjúk
  • Jeff Beal: Apró kincsek
  • Lisa Gerrard: A szív hangja
  • Mark Hinton Stewart: A zene a párbeszédek mögött
  • Wolf Péter: A szerencse kapuja

  • Kollaborációk
  • Oliver Stone filmjeinek zenéi
  • Elmer Bernstein életútja I.
  • Jerry Goldsmith életútja III.
  • Jerry Goldsmith életútja II.
  • Jerry Goldsmith életútja I.

  • A filmzene legendái
  • Angelo Badalamenti
  • Philip Glass
  • Basil Poledouris
  • Lalo Schifrin
  • Dave Grusin

  • Moziszériák,tévésorozatok
  • A hobbit-trilógia zenéi
  • A Rémálom az Elm utcában széria zenéi
  • A Robert Langdon-filmek zenéi
  • A Hellraiser-filmek zenéi
  • A Válaszcsapás zenéje

  • További írásaink
  • Ez volt 2016
  • Oscar előtt és Oscar után 2016
  • 10 éves a Filmzene.net
  • Filmzeneszerzők különböző albumai
  • Filmzenékhez köthető kiadványok
  • Stúdiók
  • Lemezkiadók
  • In Memoriam