FŐOLDAL  |   ZENESZERZŐK  |   FILMZENEALBUMOK  |   FILMZENÉKRŐL RÖVIDEN  |   FILMEK ALATT HALLOTT ZENÉK  |   INTERJÚK    
  |   HÍREK

    Evolution  Himalaya - The Rearing of a Chief  Bohemian Rhapsody  Deep Blue Sea  On Deadly Ground  Heaven and Earth  Halloween  Vertical Limit  The Predator  Peppermint
EGYÉB ÍRÁSOK  |   MOZISZÉRIÁK ÉS TÉVÉSOROZATOK  |   ÉVES ÖSSZESÍTÉSEINK  |   DÍJAK  |   FÓRUM  |   JÓ TUDNI  |   RÓLUNK  |   KAPCSOLAT



Keresés a Filmzene.neten

  







Beszámolók
  • Ólafur Arnalds a Müpában
  • Hollywood Magyarországon - Hans Zimmer-est Lisa Gerrarddal
  • Brian Tyler londoni koncertje
  • Hans Zimmer Magyarországon

  • Zenék egy témára
  • Conan
  • Robin Hood
  • A három testőr
  • Sherlock Holmes
  • Cápás filmek

  • DVD kiadványok
  • Jerry Goldsmith 80th Birthday Tribute Concert - Fimucité 3
  • A Tribute to Basil Poledouris
  • Fimucité 2: Closing Night Gala 2008
  • "War" - A filmzene készítése
  • Creating the Lord of the Rings Symphony




  • Filmzene.net - The Edge (Jerry Goldsmith)    THE EDGE   (1997)
       A vadon foglyai


      

       zene: Jerry Goldsmith
       vezényel: Jerry Goldsmith
       kiadás éve: 1997
       kiadó: RCA Victor
       játékidő: 38:04




         Az emberek egy része hajlamos azt gondolni, hogy a fejlődésünk során elértekkel párhuzamosan mindent le tudunk győzni. Lee Tamahori "A vadon foglyai" című alkotása révén azonban rávilágít arra, hogy bármennyire is hiszünk e bolygó feletti uralmunkban, ha úgy szakadunk ki a megszokott környezetünkből, hogy nincsenek mellettünk biztonságot nyújtó tárgyaink, akkor bizony könnyen alulmaradhatunk a természettel és a ragadozókkal szemben. A történet szerint Charles Morse milliomos (Anthony Hopkins) feleségével (Elle Macpherson) és egy divatfotós csapattal (élén Alec Baldwinnal) Alaszkába utazik, s amíg párját fotózzák, Charles idejének egy részét olvasással, másik részét pedig gyanakvással tölti, mivel úgy véli, hogy felesége és a fotós, Robert között több van egyszerű munkakapcsolatnál. Egyik nap Robert kirándulni invitálja Charlest, ám útjuk nem éppen úgy sikerül, ahogyan azt elképzelték: kisgépük egy madárrajjal ütközik, és lezuhan. A vadregényes erdőben magára maradó páros egymásra van utalva, s mindent megtesznek azért, hogy épségben hazaérjenek, ám jelentősen megnehezíti kényszerű kirándulásukat a tény, miszerint nem számíthatnak egymásra feltétel nélkül.
         "A vadon foglyai" tipikusan az a film, amely remek kikapcsolódást biztosító történettel rendelkezik, és üresjárat nélkül használja ki a játékidőt, azonban a két főszereplő, Hopkins (kinek szerepére eleinte Robert De Nirót, valamint Dustin Hoffmant is kiszemelték az alkotók) és Baldwin nélkül mégis kevesebb lenne. Lee Tamahori rendező és a producerek jól döntöttek, amikor ezt az egyébként sokszor bemutatott alapsztorival – két rivális egy olyan helyzetbe kerül, ahonnan egymás támogatásával könnyebben kiszabadulnának, mint önző magatartásukkal – rendelkező mozit velük forgatták le, a forgatókönyv elkészítését pedig David Mametre bízták. Az író olyan adaptációknál működött közre, mint például az "Aki legyőzte Al Caponét", a "Hannibal" vagy az "Amikor a farok csóválja…", s ezúttal is egy, már meglévő alapra építkezett, amely nem más volt, mint az azonos címen futó egykori brazil valóságshow, ahol átlagos városi emberek küzdöttek a létért a háborítatlan természetben.

         Tamahori ezen produkció kapcsán dolgozott először együtt Jerry Goldsmithszel, négy évvel később pedig "A pók hálójában" révén találkoztak ismét útjaik. A komponista számára mindig is kedvelt hangszernek számított a szintetizátor, melyet egy interjú során saját játékszereként jellemzett, s bár a kilencvenes évekre azon szerzők egyike volt, akik hibátlanul és nem utolsósorban egyedi stílusban ötvözték az élő hangszereket a gépzenével, ezúttal kénytelen volt elhagyni ezt. Erre Tamahori kérte meg azért, mert az élőzenére építkező aláfestés sokkal jobban illett a vadregényes természetben játszódó történethez, mint egy szintetizátorral színesített kíséret.
         Noha a film nemcsak a vadonban rekedésről, hanem két ember viszonyáról és a természettel való küzdelmükről, illetve egy cseppet sem barátságos medve előli menekülésről is szól, Goldsmith nem írt külön témákat a karakterekhez, hanem inkább egy zseniális főtémára, illetve a tőle megszokott stílusú akció/thriller hangulatra alapozta szerzeményét. A város forgatagából a természetbe való kiszabadulást, az elképesztő tájat és a kalandot a szerző egy gyönyörű vezérmotívummal, a "Lost in the Wild"-dal fordította le a zene nyelvére, mely olyan jól sikerült, hogy arra még (a különféle filmes fórumok tanúsága szerint) az átlagnéző is felfigyelt. Ezen téma legalább olyan fontos alapja a muzsikának, mint a szerző egy korábbi projektje, az "Egy ágyban az ellenséggel" score-ja esetében, ugyanis az imént említett thrillerhez hasonlóan e dallam a különféle hangszerelésben és tempóval történő felcsendülésével gondoskodik a fontosabb jelenetsorok kíséretéről. Míg a nyitó jelenet során - a későbbi "Mighty Hunter" című trackhez hasonlóan - a természet szépségét, valamint a kalandot tükrözi, addig a "Bitter Coffee"-ban az elnyújtott fúvóshangokkal már a karakterek megtörtségét szimbolizálja, a "Rescued"-ben pedig a balul sikerült kirándulás végkifejletével párosuló felszabadultságot és keserűséget adja vissza hibátlanul. A Todd-AO Scoring Stage-en zajlott zenei felvételek befejeztével Tamahori és Goldsmith úgy vélték, érdemes lenne ebből egy könnyed, jazzes átiratot is készíteni a stáblista alá. Ezen elgondolás eredményeként született meg a "The Edge", melynek előadásából a szerző is kivette a részét.
         Az imént említett érzések megjelenítése mellett a túlélésért folytatott küzdelem, valamint a vérszomjas medve előli menekülés zenei kifejezésére is szükség volt, ami során már az erőteljes, nyers instrumentális darabok kombinálódnak elsősorban az ütősökkel, a háttérbe húzódó zongorafutamokkal és a síráshoz hasonlóan megszólaltatott rezesekkel (utóbbi figyelhető meg például a "The Ravine" felvezetésénél, vagy a "Stalking" során is). Ezek a főtémához képest kontrasztos elemek leginkább a "Rambo – Első vér"-ből ismert akciózenékhez hasonlítanak, a "Deadfall"-ban pedig hallani még olyan, a sűrű erdőt szimbolizáló ütőskombinációkat is, amelyekkel rokoníthatót korábban a "Congó"-nál, illetve a "Ragadozók"-nál is alkalmazott a szerző.

         Írásom elkészítése során az RCA Victor által kiadott lemezt vettem alapul, amely mindaddig gyarapította a nehezebben beszerezhető albumok sorát, míg a La-La Land Records 2010-ben limitált változatként meg nem jelentette a teljes és kronológiailag helyes tracksorrenddel rendelkező kiadványát. A magam részéről úgy vélem, hogy bár a majd’ félórával hosszabb korong révén kétségtelenül bővebben ismerhetjük meg a szerző ide vonatkozó elképzelését, az RCA Victor-félére az összes jelentős tétel felkerült, így fenti értékelésemet cseppet sem befolyásolja az, hogy a teljes helyett ezt vettem alapul – természetesen a borítót illetően a La-La Landé informatívabb és impozánsabb. Jerry Goldsmith a tőle megszokott módon hozta az igényes akció/thriller vonalat, amit egy olyan zseniális főtémával spékelt meg, mely nemcsak a komponista pályafutásának, hanem a kilencvenes évek filmzenei termésének is az egyik leggyönyörűbb motívuma lett.


    Kulics László
    2012.09.25.




    Tracklista:

      1. Lost in the Wild (3:01)
      2. The Ravine (4:38)
      3. Birds (2:24)
      4. Mighty Hunter (1:34)
      5. Bitter Coffee (3:03)
      6. Stalking (5:47)
      7. Deadfall (6:15)
      8. The River (2:21)
      9. Rescued (6:04)
    10. The Edge (2:57)





    TOVÁBBI ÉRTÉKELÉSEINK:

    Bíró Zsolt

    Dobrosi Tamás          nem értékelte

    Emesz Csaba          nem értékelte

    Gregus Péter

    Szabó Csaba          nem értékelte

    Tihanyi Attila          nem értékelte




    KAPCSOLÓDÓ ANYAGOK:

    Along Came A Spider

    Congo

    The Ghost and the Darkness

    További kritikáink
  • Small Soldiers
  • The Meg
  • The Mountain Between Us
  • The Equalizer 2
  • Tomb Raider
  • Ant-Man and the Wasp
  • Adrift
  • The Mentalist
  • The Shape of Water
  • Red Sparrow
  • Skyscraper
  • The Disaster Artist
  • Love, Simon
  • Jurassic World: Fallen Kingdom
  • Ready Player One

  • Filmzenékről röviden
  • Isle of Dogs
  • The Ritual
  • A Wrinkle in Time
  • Geostorm
  • Death Wish
  • Fifty Shades Freed
  • Darkest Hour
  • The Commuter
  • Intent to Destroy
  • Goodbye Christopher Robin

  • Filmek alatt hallott zenék
  • Dark
  • Bright
  • Jean-Claude Van Johnson
  • 47 Meters Down (In to Deep)
  • The Shallows
  • Solace
  • Into the Grizzly Maze
  • Enemies Closer
  • D-Tox
  • Rambo III

  • Interjúk
  • Hrutka Róbert: Szívvel-lélekkel
  • Jeff Beal: Apró kincsek
  • Lisa Gerrard: A szív hangja
  • Mark Hinton Stewart: A zene a párbeszédek mögött

  • Kollaborációk
  • Oliver Stone filmjeinek zenéi
  • Elmer Bernstein életútja I.
  • Jerry Goldsmith életútja III.
  • Jerry Goldsmith életútja II.
  • Jerry Goldsmith életútja I.

  • A filmzene legendái
  • Angelo Badalamenti
  • Philip Glass
  • Basil Poledouris
  • Lalo Schifrin
  • Dave Grusin

  • Moziszériák,tévésorozatok
  • A hobbit-trilógia zenéi
  • A Rémálom az Elm utcában széria zenéi
  • A Robert Langdon-filmek zenéi
  • A Hellraiser-filmek zenéi
  • A Válaszcsapás zenéje

  • További írásaink
  • Ez volt 2016
  • Oscar előtt és Oscar után 2016
  • 10 éves a Filmzene.net
  • Filmzeneszerzők különböző albumai
  • Filmzenékhez köthető kiadványok
  • Stúdiók
  • Lemezkiadók
  • In Memoriam