FŐOLDAL  |   ZENESZERZŐK  |   FILMZENEALBUMOK  |   FILMZENÉKRŐL RÖVIDEN  |   FILMEK ALATT HALLOTT ZENÉK  |   INTERJÚK    
  |   HÍREK

    Oscar  Captain Power and the Soldiers of the Future  Mary Shelley  Battlefield Earth  Krypton  Captain Marvel  Bless the Child  Cold Pursuit  Joe Versus the VolcanoSix Days Seven Nights  
EGYÉB ÍRÁSOK  |   MOZISZÉRIÁK ÉS TÉVÉSOROZATOK  |   ÉVES ÖSSZESÍTÉSEINK  |   DÍJAK  |   FÓRUM  |   JÓ TUDNI  |   RÓLUNK  |   KAPCSOLAT



Keresés a Filmzene.neten

  







Beszámolók
  • Ólafur Arnalds a Müpában
  • Hollywood Magyarországon - Hans Zimmer-est Lisa Gerrarddal
  • Brian Tyler londoni koncertje
  • Hans Zimmer Magyarországon

  • Zenék egy témára
  • Conan
  • Robin Hood
  • A három testőr
  • Sherlock Holmes
  • Cápás filmek

  • DVD kiadványok
  • Jerry Goldsmith 80th Birthday Tribute Concert - Fimucité 3
  • A Tribute to Basil Poledouris
  • Fimucité 2: Closing Night Gala 2008
  • "War" - A filmzene készítése
  • Creating the Lord of the Rings Symphony




  • Filmzene.net - The Edge (Jerry Goldsmith)    THE EDGE   (1997)
       A vadon foglyai


      

       zene: Jerry Goldsmith
       vezényel: Jerry Goldsmith
       kiadás éve: 1997
       kiadó: RCA Victor
       játékidő: 38:04




         Az emberek egy része hajlamos azt gondolni, hogy a fejlődésünk során elértekkel párhuzamosan mindent le tudunk győzni. Lee Tamahori "A vadon foglyai" című alkotása révén azonban rávilágít arra, hogy bármennyire is hiszünk e bolygó feletti uralmunkban, ha úgy szakadunk ki a megszokott környezetünkből, hogy nincsenek mellettünk biztonságot nyújtó tárgyaink, akkor bizony könnyen alulmaradhatunk a természettel és a ragadozókkal szemben. A történet szerint Charles Morse milliomos (Anthony Hopkins) feleségével (Elle Macpherson) és egy divatfotós csapattal (élén Alec Baldwinnal) Alaszkába utazik, s amíg párját fotózzák, Charles idejének egy részét olvasással, másik részét pedig gyanakvással tölti, mivel úgy véli, hogy felesége és a fotós, Robert között több van egyszerű munkakapcsolatnál. Egyik nap Robert kirándulni invitálja Charlest, ám útjuk nem éppen úgy sikerül, ahogyan azt elképzelték: kisgépük egy madárrajjal ütközik, és lezuhan. A vadregényes erdőben magára maradó páros egymásra van utalva, s mindent megtesznek azért, hogy épségben hazaérjenek, ám jelentősen megnehezíti kényszerű kirándulásukat a tény, miszerint nem számíthatnak egymásra feltétel nélkül.
         "A vadon foglyai" tipikusan az a film, amely remek kikapcsolódást biztosító történettel rendelkezik, és üresjárat nélkül használja ki a játékidőt, azonban a két főszereplő, Hopkins (kinek szerepére eleinte Robert De Nirót, valamint Dustin Hoffmant is kiszemelték az alkotók) és Baldwin nélkül mégis kevesebb lenne. Lee Tamahori rendező és a producerek jól döntöttek, amikor ezt az egyébként sokszor bemutatott alapsztorival – két rivális egy olyan helyzetbe kerül, ahonnan egymás támogatásával könnyebben kiszabadulnának, mint önző magatartásukkal – rendelkező mozit velük forgatták le, a forgatókönyv elkészítését pedig David Mametre bízták. Az író olyan adaptációknál működött közre, mint például az "Aki legyőzte Al Caponét", a "Hannibal" vagy az "Amikor a farok csóválja…", s ezúttal is egy, már meglévő alapra építkezett, amely nem más volt, mint az azonos címen futó egykori brazil valóságshow, ahol átlagos városi emberek küzdöttek a létért a háborítatlan természetben.

         Tamahori ezen produkció kapcsán dolgozott először együtt Jerry Goldsmithszel, négy évvel később pedig "A pók hálójában" révén találkoztak ismét útjaik. A komponista számára mindig is kedvelt hangszernek számított a szintetizátor, melyet egy interjú során saját játékszereként jellemzett, s bár a kilencvenes évekre azon szerzők egyike volt, akik hibátlanul és nem utolsósorban egyedi stílusban ötvözték az élő hangszereket a gépzenével, ezúttal kénytelen volt elhagyni ezt. Erre Tamahori kérte meg azért, mert az élőzenére építkező aláfestés sokkal jobban illett a vadregényes természetben játszódó történethez, mint egy szintetizátorral színesített kíséret.
         Noha a film nemcsak a vadonban rekedésről, hanem két ember viszonyáról és a természettel való küzdelmükről, illetve egy cseppet sem barátságos medve előli menekülésről is szól, Goldsmith nem írt külön témákat a karakterekhez, hanem inkább egy zseniális főtémára, illetve a tőle megszokott stílusú akció/thriller hangulatra alapozta szerzeményét. A város forgatagából a természetbe való kiszabadulást, az elképesztő tájat és a kalandot a szerző egy gyönyörű vezérmotívummal, a "Lost in the Wild"-dal fordította le a zene nyelvére, mely olyan jól sikerült, hogy arra még (a különféle filmes fórumok tanúsága szerint) az átlagnéző is felfigyelt. Ezen téma legalább olyan fontos alapja a muzsikának, mint a szerző egy korábbi projektje, az "Egy ágyban az ellenséggel" score-ja esetében, ugyanis az imént említett thrillerhez hasonlóan e dallam a különféle hangszerelésben és tempóval történő felcsendülésével gondoskodik a fontosabb jelenetsorok kíséretéről. Míg a nyitó jelenet során - a későbbi "Mighty Hunter" című trackhez hasonlóan - a természet szépségét, valamint a kalandot tükrözi, addig a "Bitter Coffee"-ban az elnyújtott fúvóshangokkal már a karakterek megtörtségét szimbolizálja, a "Rescued"-ben pedig a balul sikerült kirándulás végkifejletével párosuló felszabadultságot és keserűséget adja vissza hibátlanul. A Todd-AO Scoring Stage-en zajlott zenei felvételek befejeztével Tamahori és Goldsmith úgy vélték, érdemes lenne ebből egy könnyed, jazzes átiratot is készíteni a stáblista alá. Ezen elgondolás eredményeként született meg a "The Edge", melynek előadásából a szerző is kivette a részét.
         Az imént említett érzések megjelenítése mellett a túlélésért folytatott küzdelem, valamint a vérszomjas medve előli menekülés zenei kifejezésére is szükség volt, ami során már az erőteljes, nyers instrumentális darabok kombinálódnak elsősorban az ütősökkel, a háttérbe húzódó zongorafutamokkal és a síráshoz hasonlóan megszólaltatott rezesekkel (utóbbi figyelhető meg például a "The Ravine" felvezetésénél, vagy a "Stalking" során is). Ezek a főtémához képest kontrasztos elemek leginkább a "Rambo – Első vér"-ből ismert akciózenékhez hasonlítanak, a "Deadfall"-ban pedig hallani még olyan, a sűrű erdőt szimbolizáló ütőskombinációkat is, amelyekkel rokoníthatót korábban a "Congó"-nál, illetve a "Ragadozók"-nál is alkalmazott a szerző.

         Írásom elkészítése során az RCA Victor által kiadott lemezt vettem alapul, amely mindaddig gyarapította a nehezebben beszerezhető albumok sorát, míg a La-La Land Records 2010-ben limitált változatként meg nem jelentette a teljes és kronológiailag helyes tracksorrenddel rendelkező kiadványát. A magam részéről úgy vélem, hogy bár a majd’ félórával hosszabb korong révén kétségtelenül bővebben ismerhetjük meg a szerző ide vonatkozó elképzelését, az RCA Victor-félére az összes jelentős tétel felkerült, így fenti értékelésemet cseppet sem befolyásolja az, hogy a teljes helyett ezt vettem alapul – természetesen a borítót illetően a La-La Landé informatívabb és impozánsabb. Jerry Goldsmith a tőle megszokott módon hozta az igényes akció/thriller vonalat, amit egy olyan zseniális főtémával spékelt meg, mely nemcsak a komponista pályafutásának, hanem a kilencvenes évek filmzenei termésének is az egyik leggyönyörűbb motívuma lett.


    Kulics László
    2012.09.25.




    Tracklista:

      1. Lost in the Wild (3:01)
      2. The Ravine (4:38)
      3. Birds (2:24)
      4. Mighty Hunter (1:34)
      5. Bitter Coffee (3:03)
      6. Stalking (5:47)
      7. Deadfall (6:15)
      8. The River (2:21)
      9. Rescued (6:04)
    10. The Edge (2:57)





    TOVÁBBI ÉRTÉKELÉSEINK:

    Bíró Zsolt

    Dobrosi Tamás          nem értékelte

    Emesz Csaba          nem értékelte

    Gregus Péter

    Szabó Csaba          nem értékelte

    Tihanyi Attila          nem értékelte




    KAPCSOLÓDÓ ANYAGOK:

    Along Came A Spider

    Congo

    The Ghost and the Darkness

    További kritikáink
  • Bird Box
  • Dark City
  • Species
  • Venom
  • Die Hard: With A Vengeance
  • Die Hard 2: Die Harder
  • Die Hard
  • The Grinch
  • Anaconda
  • Evolution
  • Himalaya - The Rearing of A Chief
  • Bohemian Rhapsody
  • Deep Blue Sea
  • On Deadly Ground

  • Filmzenékről röviden
  • Bodyguard
  • Searching
  • How the Grinch Stole Christmas!
  • Isle of Dogs
  • The Ritual
  • A Wrinkle in Time
  • Geostorm
  • Death Wish
  • Fifty Shades Freed
  • Darkest Hour

  • Filmek alatt hallott zenék
  • Dark
  • Bright
  • Jean-Claude Van Johnson
  • 47 Meters Down (In to Deep)
  • The Shallows
  • Solace
  • Into the Grizzly Maze
  • Enemies Closer
  • D-Tox
  • Rambo III

  • Interjúk
  • Hrutka Róbert: Szívvel-lélekkel
  • Jeff Beal: Apró kincsek
  • Lisa Gerrard: A szív hangja
  • Mark Hinton Stewart: A zene a párbeszédek mögött

  • Kollaborációk
  • Oliver Stone filmjeinek zenéi
  • Elmer Bernstein életútja I.
  • Jerry Goldsmith életútja III.
  • Jerry Goldsmith életútja II.
  • Jerry Goldsmith életútja I.

  • A filmzene legendái
  • Angelo Badalamenti
  • Philip Glass
  • Basil Poledouris
  • Lalo Schifrin
  • Dave Grusin

  • Moziszériák,tévésorozatok
  • A The Man in the High Caslte zenéje
  • A Terminátor-filmek zenéje
  • A hobbit-trilógia zenéi
  • A Rémálom az Elm utcában széria zenéi
  • A Robert Langdon-filmek zenéi

  • További írásaink
  • A Filmzene.net jövőjéről...
  • Ez volt 2016
  • Oscar előtt és Oscar után 2016
  • 10 éves a Filmzene.net
  • Filmzeneszerzők különböző albumai
  • Filmzenékhez köthető kiadványok
  • Stúdiók
  • Lemezkiadók
  • In Memoriam