FŐOLDAL  |   ZENESZERZŐK  |   FILMZENEALBUMOK  |   FILMZENÉKRŐL RÖVIDEN  |   FILMEK ALATT HALLOTT ZENÉK  |   INTERJÚK    
  |   HÍREK

    Oscar  Captain Power and the Soldiers of the Future  Mary Shelley  Battlefield Earth  Krypton  Captain Marvel  Bless the Child  Cold Pursuit  Joe Versus the VolcanoSix Days Seven Nights  
EGYÉB ÍRÁSOK  |   MOZISZÉRIÁK ÉS TÉVÉSOROZATOK  |   ÉVES ÖSSZESÍTÉSEINK  |   DÍJAK  |   FÓRUM  |   JÓ TUDNI  |   RÓLUNK  |   KAPCSOLAT



Keresés a Filmzene.neten

  







Beszámolók
  • Ólafur Arnalds a Müpában
  • Hollywood Magyarországon - Hans Zimmer-est Lisa Gerrarddal
  • Brian Tyler londoni koncertje
  • Hans Zimmer Magyarországon

  • Zenék egy témára
  • Conan
  • Robin Hood
  • A három testőr
  • Sherlock Holmes
  • Cápás filmek

  • DVD kiadványok
  • Jerry Goldsmith 80th Birthday Tribute Concert - Fimucité 3
  • A Tribute to Basil Poledouris
  • Fimucité 2: Closing Night Gala 2008
  • "War" - A filmzene készítése
  • Creating the Lord of the Rings Symphony




  • Filmzene.net - Doomsday (Tyler Bates )    DOOMSDAY   (2008)
       


      

       zene: Tyler Bates
       vezényel: Tim Williams
       kiadás éve: 2008
       kiadó: Lakeshore Records
       játékidő: 63:56




         2008 nyarán egy halálos vírus szabadul el Glasgow-ban, ám a skót-angol határon átjutni akaró tényleges és potenciális áldozatokat egyaránt könyörtelenül lemészárolják a katonák, a határt körülvevő magas fal ajtaja pedig véglegesen bezárul a menekülők előtt, akik számára így Skócia az elkerülhetetlen pusztulás földjévé válik. Az óvintézkedések dacára azonban harminc évvel később újból felbukkan a vírus - immár Angliában. Mivel a kormány tisztában van azzal, hogy a titokban tartott műholdfelvételeken a teljes enyészet bizonyítékai mellett túlélőkre utaló jelek is láthatók, katonákat küldenek be, hogy megszerezzék a lehetséges ellenszert. A csapat vezetője Eden Sinclair őrnagy (Rhona Mitra) lesz, aki maga is túlélő, még kisgyerekként jutott ki a sorsára hagyott Skóciából. A küldetés nem kecsegtet sok sikerrel, mert a még életben maradtak kolóniája nem fogadja kitörő örömmel a látogatóba érkezőket...
         Neil Marshall rendezőt eddig egy korrekt farkasemberes sztori ("Dog Soldiers - Démoni harcosok") és a "The Descent - A barlang" című nagyszerű barlangi horror kapcsán volt érdemes megjegyezni, mint a műfaj egy ígéretes tehetségét. Ezúttal nem rémisztget, ráadásul korábban már alaposan letesztelt mozzanatokat rakosgatott egymás mellé, hogy létrehozzon valami olyat, amit a VHS-korszakban imádtunk volna, ma azonban csak a másodvonal egy viszonylag nézhető darabjának tituláljuk. Már pusztán az előzetest megtekintve sincs nehéz dolga annak, aki a "Doomsday"-t inspiráló alkotásokat szeretné összegyűjteni, elvégre minimum öt-hat darab felsorolása (a "Menekülés New Yorkból"-tól kezdődően egészen a "Resident Evil - A kaptár"-ig) bármely filmrajongótól elvárható. Azonban ami külön-külön már bevált, ezúttal összeöntve is működőképes, egyszerűen csak jóindulatúan feledkezzünk meg az eredetikről. Rhona Mitra, egykori Lara Croft-modell (és a szegény ember Kate Beckinsale-je a harmadik "Underworld"-ben) ideális választás volt egy olyan szerepre, amelyhez nem a színészi tehetség a legszükségesebb, komolyabb színészeket keresve pedig statisztaként megtaláljuk Bob Hoskinst, valamint Malcolm McDowellt. A történet nem ül le egy pillanatra sem, és bár a film félúton - a csürhe primadonnaként viselkedő vezére (Craig Conway) és a dagadt fickók kánkánjára latexben vonagló fétisrabszolga jelenetével - majdnem egy értelmetlen irányba kanyarodik el, ami végül kikerekedik belőle, az egy olyan lelkiismeretfurdalás nélkül idéző mix, amit éppen e gátlástalansága tesz fogyaszthatóvá.

         Számos ember életét szövi át a számmisztika. Azzal nem vagyok tisztában, hogy alapesetben Tyler Bates zeneszerző miként viszonyul a kérdéshez, az azonban bizonyos, hogy az ő esetében a "300" karrierje legvégéig meghatározó szerepet fog betölteni. Emlékezetes tavalyi "botránya" mellett semmit sem javított megítélésén a "Halloween" sem, és hát ma már tudjuk, hogy a szerző számára kiugrási lehetőségnek is alkalmas "Amikor megállt a Föld" aláfestése sem vált hivatkozási alappá. Azonban mikor Bates alább tárgyalt albumát először hallgattam meg, kellemes meglepetés ért, mert ezúttal egy olyan modern aláfestéssel állt elő, ami a film közben remekül működik, de önmagában is megállja helyét.

         A trackek az albumon a filmbeli kronológiai sorrendben követik egymást, de szerencsére a felkerült két betétdal az elejére került, nem törve meg az instrumentális rész erejét. Az első felvétel egy, a film posztapokaliptikus világába jól illeszkedő Adam and the Ants-szám ("Dog Eat Dog"). Ezt a Frankie Goes To Hollywood "Two Tribes"-ja követi, ami a jól megszokott FGTH-stílusjegyeket hordozza magán, ám egy olyan autós üldözés alatt hallható a produkcióban, ahová egyáltalán nem illik, sőt az egészet komolytalanná, illetve hatástalanná teszi. A lemezzáró, mindenki által ismert kánkán-töredéket leszámítva, a maradék mintegy ötven perc már csakis Tyler Batesé. A rockzenén nevelkedő szerző végre egy erős és eléggé egyéni zenét dobott össze - arra azonban nem számítok, hogy a jellegtelenebb horrorok világát, ahol általában békésen elzörög, most már véglegesen ott fogja hagyni. A "Doomsday" score-jában a film fent emlegetett "idézeteire" zeneileg nem erősített rá, bár ezt az alapvetően elektromos gitárral súlyosbított rockszimfonikus zenét olyan elektronikus effektekkel és szintis motívumokkal toldotta meg, hogy a műfaj egyik művelője, John Carpenter büszkén ölelné keblére.
         Egy rövid bevezetőt követően indul a rendkívül erős ötperces nyitány ("Exodus"), ahol szerzőnk megcsillogtatja eddig titkolt drámai tehetségét: fájdalmat sugalló női vokál, illetve a Metro Voices kórus egészíti ki a nagyzenekar vonósainak szomorú játékát, éreztetve a menekülő emberek reménytelen sorsát. Ez az újjászületett Tyler Bates olyan melankolikus pillanatokban bővelkedő tételekben mutatkozik meg még, mint például az "It's Medieval Out There", a "Strung Up" vagy a "Captured", illetve az éteri "Piss & Vinegar". Mivel alapvetően mégiscsak egy akciófilmről van szó, számos tracket találunk e témában is a lemezen. A trance-es "Boat"-ot és a pörgős "Sword Fight"-ot említeném elsőként, de az igazán zúzós szerzemények nem ezek. A jelekből ítélve a komponista végre önállóan is képes volt visszaidézhető motívumokkal előállni. A dinamikus felvételek lendülete magával sodorja a hallgatót, és arra készteti, hogy az ablaküvegeket nem kímélve tekerje feljebb a hangerőt. E szempontból igencsak figyelemreméltó a "Hospital Battle", a "Train Escape", a férfikórusos "Tolamon", valamint a kiváló lezárással rendelkező "Bentley Escape".

         Azt nem hinném, hogy a film relatív bukása Neil Marshall karrierjét nagyban visszavetette volna, bár az igaz, hogy Tyler Bates karrierjén sem lendített, aki ráadásul egy nagyobb visszhang nélkül maradt filmhez "tékozolta el" kompozícióit - ez azonban ne a mi problémánk legyen. Nagy szerencsénkre nem fejfájdító horrorzenéi kuszaságát ültette át akciózenének a szerző, így a "Doomsday" score-jának egyetlen fájdalmas pontja sincs, ahogy az pedig korábban jellemző volt filmzenéire. Következő nagy munkája az év egyik legnagyobb durranásának ígérkező "Watchmen - Az őrzők" lesz, így remélem, ott sem fogja vissza majd kreativitását, ahogy most sem tette.


    Bíró Zsolt
    2008.12.29.




    Tracklista:

      1. Dog Eat Dog - Adam and The Ants (3:11)
      2. Two Tribes (Carnage Mix) - Frankie Goes to
          Hollywood (7:56)
      3. Prologue (1:22)
      4. Exodus (4:59)
      5. Boat (3:06)
      6. Piss & Vinegar (1:25)
      7. Block 41 (3:26)
      8. It's Medieval Out There (3:20)
      9. Hospital Battle (2:30)
    10. Strung Up (4:43)
    11. Sinclair Slips Free (1:19)
    12. Sword Fight (1:26)
    13. Train Escape (2:36)
    14. Train to Kane (3:14)
    15. Tolamon (1:29)
    16. Captured (1:19)
    17. Prime Suicide (1:59)
    18. Same Shit Different Era (3:52)
    19. Slayer (2:39)
    20. Finish Her Off! (1:29)
    21. Bentley Escape (3:32)
    22. Headless Love (2:38)
    23. The Can Can - Ariel Rechtshaid (0:41)



    TOVÁBBI ÉRTÉKELÉSEINK:

    Dobrosi Tamás          nem értékelte

    Emesz Csaba          nem értékelte

    Gregus Péter

    Kulics László

    Szabó Csaba          nem értékelte

    Tihanyi Attila




    KAPCSOLÓDÓ ANYAGOK:

    28 Days Later

    300

    Grindhouse - Planet Terror

    Resident Evil: Apocalypse

    További kritikáink
  • Bird Box
  • Dark City
  • Species
  • Venom
  • Die Hard: With A Vengeance
  • Die Hard 2: Die Harder
  • Die Hard
  • The Grinch
  • Anaconda
  • Evolution
  • Himalaya - The Rearing of A Chief
  • Bohemian Rhapsody
  • Deep Blue Sea
  • On Deadly Ground

  • Filmzenékről röviden
  • Bodyguard
  • Searching
  • How the Grinch Stole Christmas!
  • Isle of Dogs
  • The Ritual
  • A Wrinkle in Time
  • Geostorm
  • Death Wish
  • Fifty Shades Freed
  • Darkest Hour

  • Filmek alatt hallott zenék
  • Dark
  • Bright
  • Jean-Claude Van Johnson
  • 47 Meters Down (In to Deep)
  • The Shallows
  • Solace
  • Into the Grizzly Maze
  • Enemies Closer
  • D-Tox
  • Rambo III

  • Interjúk
  • Hrutka Róbert: Szívvel-lélekkel
  • Jeff Beal: Apró kincsek
  • Lisa Gerrard: A szív hangja
  • Mark Hinton Stewart: A zene a párbeszédek mögött

  • Kollaborációk
  • Oliver Stone filmjeinek zenéi
  • Elmer Bernstein életútja I.
  • Jerry Goldsmith életútja III.
  • Jerry Goldsmith életútja II.
  • Jerry Goldsmith életútja I.

  • A filmzene legendái
  • Angelo Badalamenti
  • Philip Glass
  • Basil Poledouris
  • Lalo Schifrin
  • Dave Grusin

  • Moziszériák,tévésorozatok
  • A The Man in the High Caslte zenéje
  • A Terminátor-filmek zenéje
  • A hobbit-trilógia zenéi
  • A Rémálom az Elm utcában széria zenéi
  • A Robert Langdon-filmek zenéi

  • További írásaink
  • A Filmzene.net jövőjéről...
  • Ez volt 2016
  • Oscar előtt és Oscar után 2016
  • 10 éves a Filmzene.net
  • Filmzeneszerzők különböző albumai
  • Filmzenékhez köthető kiadványok
  • Stúdiók
  • Lemezkiadók
  • In Memoriam