FŐOLDAL  |   ZENESZERZŐK  |   FILMZENEALBUMOK  |   FILMZENÉKRŐL RÖVIDEN  |   FILMEK ALATT HALLOTT ZENÉK  |   INTERJÚK    
  |   HÍREK

    Rogue One: A Star Wars Story  Justice League  Murder on the Orient Express  Moon  Wonder Woman  The Ghost and the Darkness  It  Rebel in the Rye  The Mummy  Catch Me If You Can
EGYÉB ÍRÁSOK  |   MOZISZÉRIÁK ÉS TÉVÉSOROZATOK  |   ÉVES ÖSSZESÍTÉSEINK  |   DÍJAK  |   FÓRUM  |   JÓ TUDNI  |   RÓLUNK  |   KAPCSOLAT



Keresés a Filmzene.neten

  







Beszámolók
  • Hollywood Magyarországon - Hans Zimmer-est Lisa Gerrarddal
  • Brian Tyler londoni koncertje
  • Hans Zimmer Magyarországon
  • Az Antonio Sanchez & Migration magyarországi koncertje

  • Zenék egy témára
  • Conan
  • Robin Hood
  • A három testőr
  • Sherlock Holmes
  • Cápás filmek

  • DVD kiadványok
  • Jerry Goldsmith 80th Birthday Tribute Concert - Fimucité 3
  • A Tribute to Basil Poledouris
  • Fimucité 2: Closing Night Gala 2008
  • "War" - A filmzene készítése
  • Creating the Lord of the Rings Symphony




  • Filmzene.net - A Dangerous Method (Howard Shore)    A DANGEROUS METHOD   (2011)
       Veszélyes vágy


      

       zene: Howard Shore
       vezényel: Howard Shore
       kiadás éve: 2011
       kiadó: Howe Records
       játékidő: 64:57




         John Kerr 1993-as regényéből Christopher Hampton írt egy színpadi adaptációt, amit a tavalyi évben az utóbbi időben régi önmagától igen távolra kerülő David Cronenberg filmesített meg, noha a személye jelen esetben nem is meghatározó, hiszen a direktor közismert kézjegyeivel a filmben nem találkozunk. A rendező sajátos, egyéni stílusa, melyet leginkább a biohorror címkével szokás illetni, a "Veszélyes vágy" esetében teljesen felfedezhetetlen, bár van pár testi szcéna, de ezek sem viselnek magukon olyat, amitől a híres kanadai horrorguru korábbi művei jutnának az eszünkbe.
         A történet valós eseményeken alapul. A Burghölzli elmegyógyintézetbe, az ismert pszichiáterhez, Carl Junghoz (Michael Fassbender) egy orosz női beteget szállítanak be. Sabina Spielrein (Keira Knightley) múltjában súlyos titok lappang, aminek felderítésére Jung a friss pszichoanalízis módszerét veti be, azonban a gyógyító folyamat során beleszeret ifjú páciensébe. Az orvos-beteg kapcsolatot gátló tabu falai végül ledőlnek, mivel sem a nős Jung, sem pedig a szexuálisan túlfűtött Sabina nem tud parancsolni az érzelmeinek. A képbe ekkor lép be Sigmund Freud (Viggo Mortensen), aki a fiatal pártfogoltjában, Jungban látja életművének továbbvivőjét. Azonban Jung, az időközben a pszichológia iránt egyre fogékonyabb Spielrein kisasszony hatására, kételkedni kezd Freud téziseiben, ami persze a mesternek nem tetszik. Kettejük kapcsolata pedig akkor indul el végzetesen a lejtőn, amikor Freud és Sabina Spielrein túlságosan közel kerül egymáshoz.

         Ebben a moziban részleteiben szinte minden jó, mivel hiteles színészi játékot és a történethez illő visszafogott operatőri munkát kapunk, valamint korhű jelmezeket, illetve látványt is, de valahogy ezek sehogy sem állnak össze kerek egésszé, ami leginkább a darabos történetvezetésből fakad. Maga a forgatókönyv nem túl izgalmas, ugyanis hiába lettek jól megírva a két tudós közti párbeszédek, azonban ahhoz, hogy ezek tartósan lekössék az embert, szükségeltetik az is, hogy a néző alapból érdeklődjön Freud és Jung iránt, a filmnek ugyanis ezt nem sikerül felkeltenie. Ettől a "Veszélyes vágy" alapvetően egy unalmas színdarab-adaptáció marad, és bár Cronenberg kinyitja a teret és kiviszi a szereplőit a szabadba is, így nemcsak a poros dolgozószobák mélyén zajlanak a verbális csaták, a film ettől sajnos még nem lett eseménydúsabb, sőt a nézők többsége már a játékidő felénél garantáltan beleun a monotonitásba. A színészeket nem érheti panasz, mivel meglehetősen jók, bár Keira Knightleynál még az elején azért valamelyest rezeg a léc, nehéz ugyanis eldönteni, hogy a nyitó jelenetben látható, hisztérikus kitörésekben megnyilvánuló mentálisbeteg-ábrázolása reális-e, viszont tény, hogy látványos, és nála legalább az is elmondható, hogy karaktere fejlődik, ami az alakításának is jót tesz. Emellett a trióból Mortensen nyújt még emlékezeteset, visszafogott játéka miatt nem érdemtelenül lett Golden Globe-ra jelölve. Összességében azonban a filmet ők sem tudják megmenteni, így leginkább az álmosító egyhangúsága marad meg emlékként róla.

         Cronenberg állandó alkotótársa Howard Shore, akivel a "Veszélyes vágy" esetében immáron tizenharmadik alkalommal dolgozott együtt. A zeneszerző szállított már élvezhetetlen és csodás horrormuzsikát, megható drámai zenét, sötét, kortárs aláfestést, vagy éppen baljós hangulatú, nagyszabású rémisztő művet is a direktornak, most azonban valami újra volt szükség. A "Veszélyes vágy" történelmi, életrajzi filmes stílusa Cronenberg életművében új műfaj volt, de Shore már találkozott ilyesmivel, például az "Aviátor" esetében. Akkor és most is a klasszikus hangzású muzsikák irányába indult el a score stílusát tekintve. Jelen mozi esetében ezt az irányt a történetben kulcsfontosságú "Siegfried Idyll" című mű is kijelölte. Richard Wagner valamivel több mint húsz perces szimfonikus költeménye, pontosabban az ebből készült opera hőse ugyanis Sabina Spielrein kedvence. Így ez a mű kijelölte az utat a score számára is. Első felbukkanása a "Siegfried" című tételben van, ahol még csak simán zongorán mutatkozik be a téma, ezt az "End of the Affair" követi, melyben a vonósok mellett oboa vázolja fel a témát, majd később, nagyzenekari változat formájában, a "Something Unforgivable" tárja elénk. A legkifejezőbb verzióját viszont a "Letters" prezentálja, ami köszönhető a tétel viszonylag hosszabb játékidejének is.
         Azonban nemcsak dallamok átvétele és átalakítása terén mutatkozott meg a klasszikus zene hatása az aláfestésen, mivel a score íve és szerkezete úgy lett megírva, mint egy operáé. Mindemellett szándékoltan további klasszikus szerzők stílusa is felbukkan a műben, aminek így a mai filmmuzsikák körében oly ritka komolyzenei hangzása lesz, bár ez a mozi miatt sajnos csak ideiglenes jelleggel tud megmutatkozni, mivel a szaggatott történet csak nagyon kevés zenét engedélyezett, így szerény játékidejű trackek születtek.

         A komponista zenéire jellemző melankolikus hangzásvilág jelen esetben kifejezetten helyénvaló, az elme bugyrainak kifürkészhetetlenségéhez ugyanis tökéletesen passzol Shore stílusa. A score azonban nemcsak a már említett "Siegfried Idyll" motívumaiból áll, mivel a szerző egy eredeti főtémát is komponált, melynek a film első felében van nagyobb szerepe. A nyitó tétel ("Burghölzli") egy lassan induló, de igen lendületes, kavargó végkifejletbe torkolló, Wagner operáinak nyitányát tudatosan utánzó nagyzenekari kompozíció, melynek stílusa sajnos nem köszön többé vissza az albumon, mivel innentől a visszafogottságé, a zongoráé, valamint a kamarazenés megoldásoké a főszerep. A "Miss Spielrein" természetesen Spielrein kisasszony témáját vezeti be az aláfestésbe. Morózus, komolyzenei hangulata itt még a tétel végén lendületesebb verzióban is hallható, majd az album hátralévő részében csak halk, visszafogott variációk formájában épül be a zenébe. Emlékezetesebb változatai közé tartozik a film noiros hangzású "Carriage", továbbá a "Sabina", mely egy fuvolás változata a dallamnak. Shore további témákat is komponált, ezek egyikét a "Galvanometer" mutatja be először. Ez is főként zongorán felbukkanó motívum, melyet a "Freedom" vonósokkal kiegészülve tár a hallgatók elé.
         Néhány trackben más komponisták stílusa fedezhető fel. Az "Otto Gross"-ban bizonyos helyeken beethovenes kifejezésmód uralkodik, a "Risk My Authority"-ben Csajkovszkij szelleme bukkan fel, míg az "Only One God" Bruckner fenséges csordogáló fanfárjaihoz hasonlatos zenei környezetet teremt. A stáblistához született, nagyjából hatperces "Reflection" az album legjobb része, ebben Shore saját témáit és a Siegfried-motívumot gyúrja egy élvezetes tétellé. Külön kiemelendő, hogy a "Siegfried Idyll"-nek Shore egy félórás zongoraátiratát is elkészítette, amit a kiváló zongorista, Lang Lang interpretálásában rögzítettek - a score többi részében azonban nem ő, hanem Nikolaus Resa játszik a hangszeren. Az átirat Shore egyéni, néha nehezen emészthető, melankolikus, sötét stílusában mutatja be Wagner művét, mely így tökéletesen passzol a mozihoz.

         Az biztos, hogy nem sokszor fogom ezt az albumot elővenni, de ugyanakkor igen nagy elismerést érdemel a szerző, ugyanis ilyen intelligens, jól kigondolt koncepció alapján született aláfestés nagyon ritka manapság. És bár nem élvezetes (értsd: sláger filmzenei) a score, mégis értékes, mert a Wagner-mű kreatív felhasználása és az eredeti alkotást újragondoló zongoraátirata miatt igazi unikum napjaink sorozatgyártott filmzenéi között.


    Gregus Péter
    2012.03.27.




    Tracklista:

      1. Burghölzli (1:23)
      2. Miss Spielrein (1:36)
      3. Galvanometer (1:04)
      4. Carriage (1:07)
      5. He's Very Persuasive (2:13)
      6. Sabina (0:57)
      7. Otto Gross (2:47)
      8. A Boat with Red Sails (1:01)
      9. Siegfried (1:01)
    10. Freedom (1:13)
    11. End of the Affair (1:05)
    12. Letters (2:24)
    13. Confession (1:30)
    14. Risk My Authority (1:10)
    15. Vienna (1:09)
    16. Only One God (2:26)
    17. Something Unforgivable (2:50)
    18. Reflection (5:57)
    19. Siegfried Idyll (32:04) *

    * zongorán előadja: Lang Lang






    TOVÁBBI ÉRTÉKELÉSEINK:

    Bíró Zsolt

    Dobrosi Tamás          nem értékelte

    Emesz Csaba          nem értékelte

    Kulics László

    Szabó Csaba          nem értékelte

    Tihanyi Attila




    KAPCSOLÓDÓ ANYAGOK:

    Creation

    Eastern Promises

    The Last Mimzy

    Panic Room

    További kritikáink
  • Dunkirk
  • Blade Runner
  • Kingsman: The Golden Circle
  • War for the Planet of the Apes
  • Spider-Man Homecoming
  • The Autopsy of Jane Doe
  • Pirates of the Caribbean: Dead Men Tell No Tales
  • Close Encounters of the Third Kind
  • Alien: Covenant
  • King Arthur: The Legend of the Sword
  • Atlantis: The Lost Empire
  • Life
  • Colossal
  • Great Expectations
  • Jesse Stone - The Ultimate Collection
  • The Boss Baby

  • Filmzenékről röviden
  • Jigsaw
  • Hail, Caesar!
  • The Lego Ninjago Movie
  • The Dark Tower
  • Remember
  • Split
  • The Hollywood Shorties
  • Eddie the Eagle
  • Spotlight
  • Green Room

  • Filmek alatt hallott zenék
  • Jean-Claude Van Johnson
  • 47 Meters Down (In to Deep)
  • The Shallows
  • Solace
  • Into the Grizzly Maze
  • Enemies Closer
  • D-Tox
  • Rambo III
  • Transformers: Rescue Bots
  • Sex Tape

  • Interjúk
  • Jeff Beal: Apró kincsek
  • Lisa Gerrard: A szív hangja
  • Mark Hinton Stewart: A zene a párbeszédek mögött
  • Wolf Péter: A szerencse kapuja

  • Kollaborációk
  • Oliver Stone filmjeinek zenéi
  • Elmer Bernstein életútja I.
  • Jerry Goldsmith életútja III.
  • Jerry Goldsmith életútja II.
  • Jerry Goldsmith életútja I.

  • A filmzene legendái
  • Angelo Badalamenti
  • Philip Glass
  • Basil Poledouris
  • Lalo Schifrin
  • Dave Grusin

  • Moziszériák,tévésorozatok
  • A hobbit-trilógia zenéi
  • A Rémálom az Elm utcában széria zenéi
  • A Robert Langdon-filmek zenéi
  • A Hellraiser-filmek zenéi
  • A Válaszcsapás zenéje

  • További írásaink
  • Ez volt 2016
  • Oscar előtt és Oscar után 2016
  • 10 éves a Filmzene.net
  • Filmzeneszerzők különböző albumai
  • Filmzenékhez köthető kiadványok
  • Stúdiók
  • Lemezkiadók
  • In Memoriam