FŐOLDAL  |   ZENESZERZŐK  |   FILMZENEALBUMOK  |   FILMZENÉKRŐL RÖVIDEN  |   FILMEK ALATT HALLOTT ZENÉK  |   INTERJÚK    
  |   HÍREK

    Rogue One: A Star Wars Story  Justice League  Murder on the Orient Express  Moon  Wonder Woman  The Ghost and the Darkness  It  Rebel in the Rye  The Mummy  Catch Me If You Can
EGYÉB ÍRÁSOK  |   MOZISZÉRIÁK ÉS TÉVÉSOROZATOK  |   ÉVES ÖSSZESÍTÉSEINK  |   DÍJAK  |   FÓRUM  |   JÓ TUDNI  |   RÓLUNK  |   KAPCSOLAT



Keresés a Filmzene.neten

  







Beszámolók
  • Hollywood Magyarországon - Hans Zimmer-est Lisa Gerrarddal
  • Brian Tyler londoni koncertje
  • Hans Zimmer Magyarországon
  • Az Antonio Sanchez & Migration magyarországi koncertje

  • Zenék egy témára
  • Conan
  • Robin Hood
  • A három testőr
  • Sherlock Holmes
  • Cápás filmek

  • DVD kiadványok
  • Jerry Goldsmith 80th Birthday Tribute Concert - Fimucité 3
  • A Tribute to Basil Poledouris
  • Fimucité 2: Closing Night Gala 2008
  • "War" - A filmzene készítése
  • Creating the Lord of the Rings Symphony




  • Filmzene.net - Contraband (Clinton Shorter)    CONTRABAND   (2012)
       Csempészek


      

       zene: Clinton Shorter
       kiadás éve: 2012
       kiadó: Back Lot Music
       játékidő: 57:52





         Chris (Mark Wahlberg) valaha hírhedt csempész volt, ám lassan megállapodott, feleségül vette Kate-et (Kate Beckinsale), és mivel született két gyermekük, ezért inkább a nyugodtabb életmód mellett tette le a voksát. Ám meglehetősen zűrös testvére, Andy (Caleb Landry Jones) elfuserálja a helyi kiskirály (Giovanni Ribisi) drogbizniszét, így a fiú élete veszélybe kerül. Chrisnek ezért még utoljára el kell vállalnia egy rizikós melót, hogy kirántsa a meggondolatlan öcsköst a bajból...
         A hollywoodi filmipar ismét vérfrissítésre, egyben prédára vágyott, ezért újabb létező, az illetékesek szerint már csak az ő feldolgozásukra váró alapanyag után néztek. Így esett a választás Baltasar Kormákur izlandi rendező mozijára, a "Reykjavik - Rotterdam"-ra. A ritkábban jellemző módszert követve, direktornak ezúttal az eredetit kérték fel, e szokás pedig olykor garancia arra, hogy a remake legalább nyomokban emlékeztet arra, amiből készült. A rendszerint pálcikaemberke bonyolultságú karaktereket játszó Mark Wahlbergre ismét rátalált a megfelelő szerep, és amire itt szükség van, azt tökéletesen hozza is (a komolyabban vehető színészeket Ben Foster képviseli mint a jó barát, illetve Giovanni Ribisi), Kate Beckinsale pedig elvan a háttérben - szokatlan is, hogy a máskor főszerepben vámpírokat és farkasembereket mészárló színésznőnek ezúttal mindössze egy szokványos, bárki által eljátszható feleségszerep jutott. Azt viszont egyenesen kikérem magamnak, hogy testvéreként azt a Caleb Landry Jonest próbálják a nézőknek beadni, akire egyenesen rossz ránézni. Ugyan az eredeti produkciót nem láttam, ám a maga kategóriáján belül a dinamikus tempójú feldolgozása, ha messze nem hibátlannak (a fő fordulat például teljesen kiszámítható), de meglepően szórakoztatónak bizonyult. Amennyiben pedig Kormákur nem táncol vissza mesébe illő módon abból a meglepő húzásából, mely változatlanul hagyásával a stúdió fejesei levegő után kapkodtak volna, még a kiszámíthatósággal is kevesebb probléma lenne.

         Színészek esetében rendszerint működik az, hogy ha valamilyen ismertté váló filmben kiemelkedően játszik az illető, onnantól kezdve szinte automatikusan zöld lesz egy darabig a lámpa számára. Hogy a zeneszerzőknél is működőképes-e ez a felfigyelős szindróma, azon lehetne vitatkozni, de tény, hogy hiába volt emlékezetes a korábban gyakorlatilag csak tévéfilmek körében ténykedő Clinton Shorter 2009-es debütálása, utána évekre eltűnt. Holott Neill Blomkamp "District 9"-jához meglepően erős zenét írt (ezért is érthetetlen, hogy a direktor a 2013-as "Elysium - Zárt világ"-nál egy újabb ismeretlen, ráadásul elsőfilmes, a trailerek világából érkező komponistára, Ryan Amonra váltott), így meghálálva, hogy a rendező kitartott mellette még úgy is, hogy korábban nem volt alkalma bebizonyítani: a mélyvízbe bedobva is megállja helyét. Azonban ezt követően mindössze a senki által nem ismert szereplőkkel teli, és senki által nem látott "Cole"-nál tűnt fel újra Shorter neve, egy újabb filmes életjelre 2012-ig kellett várni.

         Bár az akciózenei stílusban nehéz már nagyot dobni, és a "Csempészek" aláfestése sem olyan lett, amire a későbbiekben a műfaj nagy klasszikusaként fogunk visszaemlékezni, egy meglepően különleges stílusú mű született meg. Bár a szinte mindvégig jelen lévő, erőteljes dobhangzásról akár John Powell Bourne-muzsikái is beugorhatnak, mégsem lehet azt mondani, hogy Shorter komolyabb ihletforrásként tekintett volna rájuk. A dobok, szintetizátor, vonósok és nem arcba tolakodóan alkalmazott elektronika uralta szerzemények könnyen feloszthatók két kategóriára. Egyfelől vannak az olyan, ambienthez közel álló részeket is tartalmazó kompozíciók, mint a szívdobogást imitáló, nagyszerű nyitány, a "Contraband", vagy az egyaránt visszafogott "A Decision" és a "Drugs", illetve a lüktető "I Trusted You". A másik kategóriát pedig a dinamikus dobütemekkel kísért, sodró lendületű trackek jelentik: e téren olyan szerzeményeket találunk, mint a meglehetősen erős, hangosan üvöltetés után kiáltó "Raid", vagy a zümmögő vonósok és pergő ritmusok alkotta "Van Heist". E csoportból a "Panama" és társdarabja, a "Stashing the Goods" emelkedik ki toronymagasan, ahol azzal a Howard Shore régi thrillerzenéiből ismerős megoldással találkozunk, amikor a hangskálán a dallam fokozatosan ismétlődve halad felfelé. Ilyet nagyon rég hallottam már, és ennél szenzációsabbat el sem lehetne képzelni azon jelenet alá, amikor egy óriási hajó száguld a panamai kikötő felé, és nem úgy tűnik, mintha meg akarna állni. Az instrumentális részt a "Sea Full of Money" zárja, ahol az elektronika és az élő hangszerek remek szimbiózisban működnek együtt. A soundtrack tartalmaz még négy nem túl ismert betétdalt is blues, blues-rock és funky irányokból, illetve John Lee Hooker közismert "Boom Boom"-jának átiratát is (ebben az eredeti előadó is felbukkan), ezeket viszont célszerű hallgatáskor kiszerkeszteni a tracklista elejére vagy végére, mert csak megtörik a score egységességét.

         Clinton Shorter munkájára leginkább azt írhatnám, ha röviden kéne meghatározni, hogy kedvelhető és élvezhető. Elsősorban markáns ütemekkel játszadozva fokozza a feszültséget, így nem feledhetetlen dallamok uralják, ezért nem mindenki számára ajánlott. Ugyanakkor nem egy szokványos, ásításra késztető score-ról beszélünk, ezt pedig különösen tudom értékelni, ha tehát nem születnének ennél gyengébb akciózenék, akkor nagyon elégedett lennék. A szerzőnek már megjelent egy újabb albuma, a francia színész, Guillaume Canet forgatókönyvéből készült versenylovas mozi, a "Jappeloup" aláfestése (mely egy kellemes szimfonikus zene lett), míg ősszel a szintén Kormákur rendezte, Denzel Washington és újból Mark Wahlberg nevével fémjelzett "2 kaliber"-nél működik közre zeneszerzőként. A jelek szerint tehát nem fog újra eltűnni a süllyesztőben, hiszen kár is lett volna érte.


    Bíró Zsolt
    2013.06.08.




    Tracklista:

      1. Don't Break the Needle - J Roddy Walston and the
          Business (2:50)
      2. Contraband (2:22)
      3. Raid (2:40)
      4. The Satisfier - Eli "Paperboy" Reed & The True
          Loves (2:38)
      5. The Crew (3:36)
      6. Mama May I - Ryan Shaw (2:59)
      7. Panama (3:53)
      8. Van Heist (2:55)
      9. Stashing the Goods (2:57)
    10. Gotta Have It - The Heavy (2:52)
    11. Foggy (2:50)
    12. Keys (3:02)
    13. Coming for You (3:14)
    14. A Decision (4:08)
    15. Drugs (3:10)
    16. I Trusted You (4:37)
    17. Sea Full of Money (3:31)
    18. Boom Boom - Big Head Todd & The Monsters (feat.
          John Lee Hooker) (3:34)





    TOVÁBBI ÉRTÉKELÉSEINK:

    Dobrosi Tamás          nem értékelte

    Emesz Csaba          nem értékelte

    Gregus Péter

    Kulics László

    Szabó Csaba          nem értékelte

    Tihanyi Attila          nem értékelte




    KAPCSOLÓDÓ ANYAGOK:

    After the Sunset

    In Too Deep

    Inside Man

    The Score

    További kritikáink
  • Dunkirk
  • Blade Runner
  • Kingsman: The Golden Circle
  • War for the Planet of the Apes
  • Spider-Man Homecoming
  • The Autopsy of Jane Doe
  • Pirates of the Caribbean: Dead Men Tell No Tales
  • Close Encounters of the Third Kind
  • Alien: Covenant
  • King Arthur: The Legend of the Sword
  • Atlantis: The Lost Empire
  • Life
  • Colossal
  • Great Expectations
  • Jesse Stone - The Ultimate Collection
  • The Boss Baby

  • Filmzenékről röviden
  • Jigsaw
  • Hail, Caesar!
  • The Lego Ninjago Movie
  • The Dark Tower
  • Remember
  • Split
  • The Hollywood Shorties
  • Eddie the Eagle
  • Spotlight
  • Green Room

  • Filmek alatt hallott zenék
  • Jean-Claude Van Johnson
  • 47 Meters Down (In to Deep)
  • The Shallows
  • Solace
  • Into the Grizzly Maze
  • Enemies Closer
  • D-Tox
  • Rambo III
  • Transformers: Rescue Bots
  • Sex Tape

  • Interjúk
  • Jeff Beal: Apró kincsek
  • Lisa Gerrard: A szív hangja
  • Mark Hinton Stewart: A zene a párbeszédek mögött
  • Wolf Péter: A szerencse kapuja

  • Kollaborációk
  • Oliver Stone filmjeinek zenéi
  • Elmer Bernstein életútja I.
  • Jerry Goldsmith életútja III.
  • Jerry Goldsmith életútja II.
  • Jerry Goldsmith életútja I.

  • A filmzene legendái
  • Angelo Badalamenti
  • Philip Glass
  • Basil Poledouris
  • Lalo Schifrin
  • Dave Grusin

  • Moziszériák,tévésorozatok
  • A hobbit-trilógia zenéi
  • A Rémálom az Elm utcában széria zenéi
  • A Robert Langdon-filmek zenéi
  • A Hellraiser-filmek zenéi
  • A Válaszcsapás zenéje

  • További írásaink
  • Ez volt 2016
  • Oscar előtt és Oscar után 2016
  • 10 éves a Filmzene.net
  • Filmzeneszerzők különböző albumai
  • Filmzenékhez köthető kiadványok
  • Stúdiók
  • Lemezkiadók
  • In Memoriam