FŐOLDAL  |   ZENESZERZŐK  |   FILMZENEALBUMOK  |   FILMZENÉKRŐL RÖVIDEN  |   FILMEK ALATT HALLOTT ZENÉK  |   INTERJÚK    
  |   HÍREK

    Spider-Man: Homecoming  The Autopsy of Jane Doe  Pirates of the Caribbean: Dead Men Tell No Tales  Close Encounters of the Third Kind  Alien: Covenant  King Arthur: The Legend of the Sword  Atlantis: The Lost Empire  Life  Colossal  Great Expectations
EGYÉB ÍRÁSOK  |   MOZISZÉRIÁK ÉS TÉVÉSOROZATOK  |   ÉVES ÖSSZESÍTÉSEINK  |   DÍJAK  |   FÓRUM  |   JÓ TUDNI  |   RÓLUNK  |   KAPCSOLAT



Keresés a Filmzene.neten

  






Beszámolók
  • Hollywood Magyarországon - Hans Zimmer-est Lisa Gerrarddal
  • Brian Tyler londoni koncertje
  • Hans Zimmer Magyarországon
  • Az Antonio Sanchez & Migration magyarországi koncertje

  • Zenék egy témára
  • Conan
  • Robin Hood
  • A három testőr
  • Sherlock Holmes
  • Cápás filmek

  • DVD kiadványok
  • Jerry Goldsmith 80th Birthday Tribute Concert - Fimucité 3
  • A Tribute to Basil Poledouris
  • Fimucité 2: Closing Night Gala 2008
  • "War" - A filmzene készítése
  • Creating the Lord of the Rings Symphony




  • Filmzene.net - Contraband (Clinton Shorter)    CONTRABAND   (2012)
       Csempészek


      

       zene: Clinton Shorter
       kiadás éve: 2012
       kiadó: Back Lot Music
       játékidő: 57:52





         Chris (Mark Wahlberg) valaha hírhedt csempész volt, ám lassan megállapodott, feleségül vette Kate-et (Kate Beckinsale), és mivel született két gyermekük, ezért inkább a nyugodtabb életmód mellett tette le a voksát. Ám meglehetősen zűrös testvére, Andy (Caleb Landry Jones) elfuserálja a helyi kiskirály (Giovanni Ribisi) drogbizniszét, így a fiú élete veszélybe kerül. Chrisnek ezért még utoljára el kell vállalnia egy rizikós melót, hogy kirántsa a meggondolatlan öcsköst a bajból...
         A hollywoodi filmipar ismét vérfrissítésre, egyben prédára vágyott, ezért újabb létező, az illetékesek szerint már csak az ő feldolgozásukra váró alapanyag után néztek. Így esett a választás Baltasar Kormákur izlandi rendező mozijára, a "Reykjavik - Rotterdam"-ra. A ritkábban jellemző módszert követve, direktornak ezúttal az eredetit kérték fel, e szokás pedig olykor garancia arra, hogy a remake legalább nyomokban emlékeztet arra, amiből készült. A rendszerint pálcikaemberke bonyolultságú karaktereket játszó Mark Wahlbergre ismét rátalált a megfelelő szerep, és amire itt szükség van, azt tökéletesen hozza is (a komolyabban vehető színészeket Ben Foster képviseli mint a jó barát, illetve Giovanni Ribisi), Kate Beckinsale pedig elvan a háttérben - szokatlan is, hogy a máskor főszerepben vámpírokat és farkasembereket mészárló színésznőnek ezúttal mindössze egy szokványos, bárki által eljátszható feleségszerep jutott. Azt viszont egyenesen kikérem magamnak, hogy testvéreként azt a Caleb Landry Jonest próbálják a nézőknek beadni, akire egyenesen rossz ránézni. Ugyan az eredeti produkciót nem láttam, ám a maga kategóriáján belül a dinamikus tempójú feldolgozása, ha messze nem hibátlannak (a fő fordulat például teljesen kiszámítható), de meglepően szórakoztatónak bizonyult. Amennyiben pedig Kormákur nem táncol vissza mesébe illő módon abból a meglepő húzásából, mely változatlanul hagyásával a stúdió fejesei levegő után kapkodtak volna, még a kiszámíthatósággal is kevesebb probléma lenne.

         Színészek esetében rendszerint működik az, hogy ha valamilyen ismertté váló filmben kiemelkedően játszik az illető, onnantól kezdve szinte automatikusan zöld lesz egy darabig a lámpa számára. Hogy a zeneszerzőknél is működőképes-e ez a felfigyelős szindróma, azon lehetne vitatkozni, de tény, hogy hiába volt emlékezetes a korábban gyakorlatilag csak tévéfilmek körében ténykedő Clinton Shorter 2009-es debütálása, utána évekre eltűnt. Holott Neill Blomkamp "District 9"-jához meglepően erős zenét írt (ezért is érthetetlen, hogy a direktor a 2013-as "Elysium - Zárt világ"-nál egy újabb ismeretlen, ráadásul elsőfilmes, a trailerek világából érkező komponistára, Ryan Amonra váltott), így meghálálva, hogy a rendező kitartott mellette még úgy is, hogy korábban nem volt alkalma bebizonyítani: a mélyvízbe bedobva is megállja helyét. Azonban ezt követően mindössze a senki által nem ismert szereplőkkel teli, és senki által nem látott "Cole"-nál tűnt fel újra Shorter neve, egy újabb filmes életjelre 2012-ig kellett várni.

         Bár az akciózenei stílusban nehéz már nagyot dobni, és a "Csempészek" aláfestése sem olyan lett, amire a későbbiekben a műfaj nagy klasszikusaként fogunk visszaemlékezni, egy meglepően különleges stílusú mű született meg. Bár a szinte mindvégig jelen lévő, erőteljes dobhangzásról akár John Powell Bourne-muzsikái is beugorhatnak, mégsem lehet azt mondani, hogy Shorter komolyabb ihletforrásként tekintett volna rájuk. A dobok, szintetizátor, vonósok és nem arcba tolakodóan alkalmazott elektronika uralta szerzemények könnyen feloszthatók két kategóriára. Egyfelől vannak az olyan, ambienthez közel álló részeket is tartalmazó kompozíciók, mint a szívdobogást imitáló, nagyszerű nyitány, a "Contraband", vagy az egyaránt visszafogott "A Decision" és a "Drugs", illetve a lüktető "I Trusted You". A másik kategóriát pedig a dinamikus dobütemekkel kísért, sodró lendületű trackek jelentik: e téren olyan szerzeményeket találunk, mint a meglehetősen erős, hangosan üvöltetés után kiáltó "Raid", vagy a zümmögő vonósok és pergő ritmusok alkotta "Van Heist". E csoportból a "Panama" és társdarabja, a "Stashing the Goods" emelkedik ki toronymagasan, ahol azzal a Howard Shore régi thrillerzenéiből ismerős megoldással találkozunk, amikor a hangskálán a dallam fokozatosan ismétlődve halad felfelé. Ilyet nagyon rég hallottam már, és ennél szenzációsabbat el sem lehetne képzelni azon jelenet alá, amikor egy óriási hajó száguld a panamai kikötő felé, és nem úgy tűnik, mintha meg akarna állni. Az instrumentális részt a "Sea Full of Money" zárja, ahol az elektronika és az élő hangszerek remek szimbiózisban működnek együtt. A soundtrack tartalmaz még négy nem túl ismert betétdalt is blues, blues-rock és funky irányokból, illetve John Lee Hooker közismert "Boom Boom"-jának átiratát is (ebben az eredeti előadó is felbukkan), ezeket viszont célszerű hallgatáskor kiszerkeszteni a tracklista elejére vagy végére, mert csak megtörik a score egységességét.

         Clinton Shorter munkájára leginkább azt írhatnám, ha röviden kéne meghatározni, hogy kedvelhető és élvezhető. Elsősorban markáns ütemekkel játszadozva fokozza a feszültséget, így nem feledhetetlen dallamok uralják, ezért nem mindenki számára ajánlott. Ugyanakkor nem egy szokványos, ásításra késztető score-ról beszélünk, ezt pedig különösen tudom értékelni, ha tehát nem születnének ennél gyengébb akciózenék, akkor nagyon elégedett lennék. A szerzőnek már megjelent egy újabb albuma, a francia színész, Guillaume Canet forgatókönyvéből készült versenylovas mozi, a "Jappeloup" aláfestése (mely egy kellemes szimfonikus zene lett), míg ősszel a szintén Kormákur rendezte, Denzel Washington és újból Mark Wahlberg nevével fémjelzett "2 kaliber"-nél működik közre zeneszerzőként. A jelek szerint tehát nem fog újra eltűnni a süllyesztőben, hiszen kár is lett volna érte.


    Bíró Zsolt
    2013.06.08.




    Tracklista:

      1. Don't Break the Needle - J Roddy Walston and the
          Business (2:50)
      2. Contraband (2:22)
      3. Raid (2:40)
      4. The Satisfier - Eli "Paperboy" Reed & The True
          Loves (2:38)
      5. The Crew (3:36)
      6. Mama May I - Ryan Shaw (2:59)
      7. Panama (3:53)
      8. Van Heist (2:55)
      9. Stashing the Goods (2:57)
    10. Gotta Have It - The Heavy (2:52)
    11. Foggy (2:50)
    12. Keys (3:02)
    13. Coming for You (3:14)
    14. A Decision (4:08)
    15. Drugs (3:10)
    16. I Trusted You (4:37)
    17. Sea Full of Money (3:31)
    18. Boom Boom - Big Head Todd & The Monsters (feat.
          John Lee Hooker) (3:34)





    TOVÁBBI ÉRTÉKELÉSEINK:

    Dobrosi Tamás          nem értékelte

    Emesz Csaba          nem értékelte

    Gregus Péter

    Kulics László

    Szabó Csaba          nem értékelte

    Tihanyi Attila          nem értékelte




    KAPCSOLÓDÓ ANYAGOK:

    After the Sunset

    In Too Deep

    Inside Man

    The Score

    További kritikáink
  • Jesse Stone - The Ultimate Collection
  • The Boss Baby
  • In the Heart of the Sea
  • Power Rangers
  • Noah
  • Mighty Morphin Power Rangers: The Movie
  • Crimson Rivers
  • Twister
  • xXx: Return of Xander Cage
  • The Lego Batman Movie
  • Shaft
  • Living in the Age of Airplanes
  • La La Land
  • Immortal Memory
  • Spirit: Stallion of the Cimarron

  • Filmzenékről röviden
  • Remember
  • Split
  • The Hollywood Shorties
  • Eddie the Eagle
  • Spotlight
  • Green Room
  • The Boy
  • Ma Ma
  • Jack Reacher: Never Go Back
  • Gagarin - First in Space

  • Filmek alatt hallott zenék
  • Jean-Claude Van Johnson
  • 47 Meters Down (In to Deep)
  • The Shallows
  • Solace
  • Into the Grizzly Maze
  • Enemies Closer
  • D-Tox
  • Rambo III
  • Transformers: Rescue Bots
  • Sex Tape

  • Interjúk
  • Jeff Beal: Apró kincsek
  • Lisa Gerrard: A szív hangja
  • Mark Hinton Stewart: A zene a párbeszédek mögött
  • Wolf Péter: A szerencse kapuja

  • Kollaborációk
  • Oliver Stone filmjeinek zenéi
  • Elmer Bernstein életútja I.
  • Jerry Goldsmith életútja III.
  • Jerry Goldsmith életútja II.
  • Jerry Goldsmith életútja I.

  • A filmzene legendái
  • Angelo Badalamenti
  • Philip Glass
  • Basil Poledouris
  • Lalo Schifrin
  • Dave Grusin

  • Moziszériák,tévésorozatok
  • A hobbit-trilógia zenéi
  • A Rémálom az Elm utcában széria zenéi
  • A Robert Langdon-filmek zenéi
  • A Hellraiser-filmek zenéi
  • A Válaszcsapás zenéje

  • További írásaink
  • Ez volt 2016
  • Oscar előtt és Oscar után 2016
  • 10 éves a Filmzene.net
  • Filmzeneszerzők különböző albumai
  • Filmzenékhez köthető kiadványok
  • Stúdiók
  • Lemezkiadók
  • In Memoriam